Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-24 / 197. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! / XVIII. EVF. 197. SZ. Ara 60 fillér 1963. AUG. 21, SZOMBAT Költségvetés (N. O.) Tanácsaink előtt ezekben a napokban egy sor, a jövő évre vonatkozó, előké­szítéssel és tervezéssel kap­csolatos feladat áll. Olyan munka ez, amely alapját ké­pezi annak, milyen mértékben sikerül növelni a mezőgazda­ság, az ipar termelését, javíta­ni a lakosság ellátását, emelni életszínvonalát. A tervezés egyik igen fontos részlete a jövő évi költségvetés előkészí­tése, annál is inkább, mert öt­éves tervünk negyedik eszten­dejének sikeréről van szó. Nem mindegy, hogyan gaz­dálkodnak tanácsaink a ren­delkezésükre álló forintokkal. Az elmúlt években igen szép eredmények születtek. Csak néhány példát említve: 1957 óta 5400-zal növekedett me­gyénkben a közvilágítási lám­pák száma, háromszázezer négyzetméterrel gyarapodott az útfelület, hétszázezer négyzet- méterrel nőtt a parkok terü­lete, háromszázzal több a kór­házi ágy, 124-gyel a csecsemő- otthoni, 361-gyel az állandó bölcsődei, 2452-vel az óvodai, 4600-zal az általános iskolai napközi otthoni férőhely. A szülőotthoni ápolási napok száma 19 ezerről 46 ezerre, a gimnáziumi tanulók száma 2851-ről 6591-re növekedett és még hosszan sorolhatnánk fej­lődésünk nagyszerű tényeit, adatait. A költségvetés keretében továbbra is — amint az a'szo­cialista állam költségvetésére jellemző — fő helyet foglalja el a kulturális, egészségügyi és szociális ágazat. Nagy gonddal kell megtervezni többek között az iskolai és iskolán kívüli népművelésre fordítandó ki­adásokat. Ide tartozik a fel­nőtt dolgozók esti és levelező oktatása, a termelőszövetke­zeti és ipari tanulók képzése is. Egészségügyi vonalon a körzeti orvosi ellátás, szülő­otthonok, csecsemőotthonok, bölcsődék, az iskolaegészség­ügy stb. színvonalának továb­bi emeléséről kell gondos­kodni. Nem célunk, hogy a költ­ségvetés előkészítésének rész­letkérdéseibe bonyolódjunk. Ahhoz azonban, hogy reális pénzügyi tervek készüljenek, feltétlenül szükséges az 1962. évi költségvetés zárszámadá­sának elemzése és az idei első fél év gazdálkodási tapaszta­latainak figyelembe vétele. Ez mintegy kiinduló pontja an­nak, hogy a kiadásokat ne tervezzék túl. A költségvetés előkészítése, megtervezése sokrétű feladat. Éppen ezért helytelen lenne, ha a pénzügyi állandó bizott­ság egymaga vállalkozna arra. hogy segítse a költségvetés összeállítását. Csakis akkor végezheti jól ezt a nagy hord­erejű tevékenységet, ha ehhez a munkához társul hívja a többi állandó bizottságokat, amelyek a saját területük pénzügyi igényeinek ismereté­ben megteszik észrevételeiket. A pénzügyi állandó bizottság feladata tehát összehangolni a különböző helyeken jelentke­ző igényeket az anyagi lehe­tőségeikkel. Megyénk lakossága lelke­sen támogatja .a tanácsok munkáját és nagy érdeklődést tanúsít az iránt is, hogyan gazdálkodnak az általa vá­lasztott államhatalmi szervek. Éppen ezért az állandó bi­zottságoknak elsőrendű felada­ta kikérni a lakosság vélemé­nyét és javaslatait figyelembe venni. Nem utolsósorban szólunk a költségvetési bevételekről. Nemcsak a kiadásokat, hanem a bevételeket is körültekin­tően kell megtervezni. Az adó­bevételek mellett számolunk úgynevezett saját bevételek­kel, amelyek forrásai válto­zóak. Helyenként csupán a piaci helypénzből tudnak sa­ját bevételre szert tenni a ta­nácsok, másutt saját vállalat létesítésével és egyéb módon teremtenek erre alapot. A ta­nácstagok, állandó bizottsági tagok is elősegíthetik a lehe­tőségek feltárását a község sa­ját bevételeinek növelésére. Fontos követelmény a költ­ségvetéssel kapcsolatban, hogy időben elkészüljön. Ugyanak­kor elengedhetetlen szempont a takarékossági élvek messze­menő betartása, s végül az, hogy a költségvetés célkitű­zései a lakosságot is lelkesít­sék. így tehető a költségvetés megvalósítása közüggyé. Paprikával telt ládák halma­za, körülöttük a szorgos kezű, sürgölődő asszonyokkal — első pillanatra szokatlan látvány a Dusnoki Gépállomás udvarán, a csővázas gépszínek alatt. Mint azonban hamarosan kiderül, igen hasznos foglalkozást űz itt a helybeli Munkás-Paraszt Szö­vetség Termelőszövetkezetben gazdálkodó mintegy száz asz- szony: a vastag húsú fehér pap­rika csumáját „operálják ki” a pogácsaszaggatóhoz hasonló kis szerszámmal. A paprika előké­szítés után a Kalocsa vidéki Fű­szerpaprikaipari Vállalathoz ke­rül, ahol is finom töltelékkel „bélelik ki” a belsejét. Napon­ta mintegy 159 mázsa paprikán vésnek lyukat az asszonyok. Az exportigénynek megfelelően India—Irak—Szíria— Hollandia - Dánia A Kiskőrösi Vegyes Ktsz gép­gyártó műhelyében pompás gép­monstrumban gyönyörködnek a munkások. Ez az a 400 ezer fo­rint értékű horizontális maró­gép, melyet a gépi beruházások keretében a napokban kapott meg az üzem, keletnémet gyárt­mány. Méltó helyre került a rangos gép. A szövetkezet fon­tos exportkötelezettséget telje­sít. Két és fél éve kezdték gyár­tani a különböző faipari gépe­ket s ma már közel félezer sza­Hat afrikai állam szövetkezeti küldöttei érkeztek megyénkbe A SZÖVOSZ vendégeként augusztus 12-e óta hazánkban tartózkodó nemzetközi szövetke­zeti szeminárium résztvevői, hat afrikai állam küldöttei, tegnap a késő délutáni órákban Kecs­kemétre érkeztek. A küldöttség vezetői a guineai Keita Sory Ibrahim az államtanács és a párt központi bizottságának tag­ja, megyei párttitkár, és a tu­néziai Ben Am mar Mohamed szövetkezeti felügyelő, a terv- és pénzügyi államtitkárság dol­gozója; a küldöttség tagjai: Gui­neából: Lagrange Amadou, a mezőgazdasági minisztérium osztályvezetője, a Mali Köztár­üretelik a komlót Megyénk déli részén, a Bajai és a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban — az ország legna­gyobb komlósában — szedik a tobozt. A szántóföldi lugasok­ban több százan dolgoznak be­gyűjtésén. Egyedül a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaságban négy­százan szorgoskodnak a 130 noldnyi komlótáblákon. Az idei szárazság miatt a vártnál keve­sebb lesz a termés, apróbbak a tobozok, egyes új fajták azon­ban igen jól „vizsgáztak”. Az idén például már másodszor ho­zott termést a belga komló, amely kitűnően bírja a száraz­ságot és a hazai fajtáknál há­romszor több termést ad. A sörgyártás céjára is jobban megfelel, mint a hazai fajták. Jól bevált a komló öntözése is. A csapadékpótlás hatására több és nagyobb toboz fejlődött a lu­gasokon, ezért jövőre az állami gazdaságok az ideinél nagyobb területen öntözik a komlót. Mezőgazdasági nagyüzemeink saját feldolgozó telepükön készí­tik elő a sörgyártás nélkülözhe­tetlen alapanyagát. Az idei ter­més is több millió liter sör ké­szítéséhez lesz elegendő. saságból Bakary Coulibay, a ba­rnákéi állami gazdaság igazga­tója, Denthié Dembélé, a Iáméi állami gazdaság igazgatója, Ma­rokkóból Ouzzani Taieb mező- gazdasági mérnök, a központi hitelintézet felügyelője, Ei Ja- zouli Mohamed kisipari igazga­tó, Tunéziából Bchir Ali, a Kai- roaun megyei szövetkezeti szö­vetség igazgatója, Largurche Mohamed, a terv- és pénzügyi államtitkárság dolgozója, Algé­riából Kerkebane Mohamed, a szövetkezeti szövetség szervezé­si osztályának vezetője, Lamou- di Feth. szövetkezeti igazgató. Dahomeyből Boussari Nadjimou mezőgazdasági mérnök, és Assa- ni 1 ad'OU, a festők kisipari szö­vetkezetének titkára. A VENDÉGEKET aSZÖVOSZ részéről elkísérte Tímár Ernő, a SZÖVOSZ nemzetközi kap­csolatok osztályának vezetője, Ernőd Lászlóné, a SZÖVOSZ nemzetköz- osztályának az afri­kai országokkal foglalkozó refe­rense. A M ESZÖV székháziban a vendégeket Glied Károly, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. Tompa Béla. a megyei tanács vb-elnök- helyeltese, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Piukovics Miklós, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese, Németh AndráS, a MÉ­SZÖV szövetkezetpolitikai fő­osztályának vezetője és Fodor Mária, a KISZÖV elnökhelyet­tese fogadta. Brachna János üdvözölte a vendégeket, majd beszámolt a megye szövetkezeti mozgalmá­nak helyzetéről, főleg a MÉ­SZÖV hatáskörébe tartozó szak- szövetkezetek, valamint taka­rékszövetkezetek munkáját is­mertette. Nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy a me­gye földművesszövetkezeti el­látó és felvásárló kereskedelmi hálózata évente 2 milliárd fo­rintos forgalmat bonyolít le. A felvásárló részleg például éven­te 130 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt, kétezer tonna ba­romfit és 40 millió tojást vesz át és továbbit az ország más vidékeire, valamint külföldre. A vendégek kérésére ezután Fodor Mária adott részletesebb tájékoztatót a KISZÖV szerve­zeti felépítéséről, a kisipari szövetkezetek sokirányú mun­kájáról. AZ EZT KŐVETŐ baráti be­szélgetés során vendégeink élén­ken érdeklődtek a szőlőtelepí­tésekről, a falusi bankok mű­ködésének részleteiről, a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlő­déséről. Ma helyszínen tanul­mányozzák a földművesszövet­kezetek munkáját. Többek kö­zött ellátogatnak Kiskőrösre, ahol egy szakszövetkezet szőlő- telepítését is megtekintik. E. É. lagfűrész, faipari körfűrész, hosszúlyuk-í'úrógép hagyja el a csarnokokat évente. Ezek komoly hányada kül­földre megy. Pár évvel ezelőtt bajosan merte volna elképzelni valaki, hogy 1963-ra India, Irak, Szíria, Irán, Hollandia, vpgy Dánia is vásárol a színvo­nalas gyártmányokból. A buda­pesti ipari vásáron például egy holland gyáros szemlélgette többek közt a ktsz gépeit. Meg­tetszettek neki, s most huszon- egynéhány darabra köt rende­lést. Egy kikötése volt csupán: a fúrófejet az ő szisztémája szerint készítsék. — Lényegében ugyanolyan kúpos megoldású, mint a miénk — csavarja le a küldött mintát a gépről Ungvári Ferenc, a szo­cialista szerelőbrigád csoportve­zetője. Megvárja, míg egyik munkás az itteni fejet előhozza, aztán szétszedi mind a kettőt. — A holland fej egyszerűbb szerkezetű. — Az ezzel felszerelt minta­darabot már elküldtük, várjuk a megrendelő válaszát. — Exportunk növekedésének egyik leglényegesebb előfeltéte­le: alkalmazkodás a megrende­lők igényeihez. A minőség mel­lett fontos a célszerű választék, viszonylagos korszerűség bizto­sítása is. Ezt tapasztaljuk, mi­óta a világpiacra kerültek ter­mékeink. Ha modernebb for­mában is, de hagyományos tí­pusokat gyártunk. Most folyik a konstrukciók áttervezése, s 1964-ben formában is, de tech­nikai kivitelezésben is korsze­rűbb gépeket bocsátunk ki — mondja Sepsey Mihály főköny­velő. — Mi a szocialista brigád leg­főbb vállalása? ’ — A szerelési idő 10 százalé­kos csökkentése — válaszol Ungvári Ferenc, s míg elsorol­ja, hogy Lovász László, Jesztli Károly és Kiss Sándor a brigád­átlagon felül dolgozik ennek megvalósításáért, a főkönyvelő számadást is végez. Utána közli. — 40—50 géppel szerelnek így többet s ez 7—800 ezer forint teljesítménynövekedést jelent. Exportgyártmányoknál ez je­lentős valutatöbblet a népgazda­ságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents