Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-23 / 196. szám
1963. augusztus 23, pénteE S. »Wal Az első esztendő tanulságai Ember terve«, asszony véges Az ŐRI új műsora Kecskeméten Tavaly, amikor határozat született arról, hogy felépítik az úttörőtábort a Kecskemét melletti Fehértón, sokan kétkedve csóválták a fejüket: igaz, hogy valamikor kedvelt kiránduló- hely volt, de akkor még víz is volt a tóban, s különben is hova mehettek volna máshová pénz nélkül kirándulni az emberek? Érdemes-e azonban arra annyi pénzt költeni — most? A városi tanács állta a szavát, az iskolaév végére készen volt a tábor. A kút ugyan kevesebb vizet adott, mint reméltük, a tó felduzzasztására már nem jutott, de így is sikerült megteremteni a táborozás minden feltételét. összesen több mint ezren táboroztak az idén a Fehértón, és valamennyien nagyon jól érezték magukat. Így aztán annál több szóbeszédre adott okot, hogy a tábor a nyár közepén bezárta kapuit. A városi tanács művelődési osztályának vezetőjéhez, Újvári' Lajoshoz fordultunk felvilágosításért. — Idejében kihirdettük az iskolákban, hogy jelentkezni lehet a fehértói táborba — mondotta. — *Az érdeklődés azonban kezdetben mérsékelt volt. Mint megtudtuk, számos rémhír kelt szárnyra: egészségtelen környék, aztán meg ott a háború alatt bombaraktár volt, viperák is vannak... Tüzetesen átvizsgáltattuk a terepet, egyetlen aknát, semmiféle robbanóanyagot nem találtak a honvédség szakemberei. Viperát a környékbeliek emberemlékezet óta nem láttak, s az egészségügyi szervek sem tudnak kígyómarásról ezen a vidéken. A% iskolaév végén tehát nyugodtan kiadták az engedélyt először egy tíznapos őrsvezetőképző tábor megrendezésére, majd megnyitották az első kéthetes úttörőtábort 450 gyerek részvételével. Eredetileg úgy készültek, hogy 450—500 gyereket nyaraltatnak kéthetenként, de a felhívásra akkor még alig 900 jelentkező akadt a város több mint tízezer általános iskolása közül. A harmadik táborra csupán százan jelentkeztek az iskolákban. A művelődési osztályon úgy határoztak, hogy mindössze két tábort tartanak. Amikor azonban a szülők látne osztanunk. De ha kapásokat így kiadjuk, az összeg kétharmadát megtakarítjuk zárszámadásig. És azt mondom: a szövetkezet a tagoké. Ha így akarják, legyen kívánságuk szerint. De arra is figyelmeztettem őket, hogy aki ilyen alapon se áll munkába, azt én veszem elő egyéni beszélgetésre. Megkönnyebülve kifújta magát, és hirtelen leült az egyik székre. Bujdosó elnevette magát. — Képzelem, miket mondhattál azokon a gyűléseken. — Én? Séf mi különöst — nézett rá csodálkozva. — Ügy beszéltem, mint valami katolikus kispap... Hanem te mit szólsz mindezekhez? — Járható útnak tartom. Elsősorban azért, mert a tagság így akarja. Nagyon sokat számít ám, ha jó kedvvel dolgoznak az emberek. Sütős felugrott a székről és átölelte a vállát. — Pontosan erről van szó! Szívemből beszélsz. Majd meglátod. nem rossz nép ez. Szorgalmas, ha látja a célt. Tudom, most még haragszol rájuk, mert sok borsot törnek az orrod alá. Ne ütközz meg rajta. Kilenc forintért te se kapálnál szívesen egész nap ... — Most már azt is mondd el, Nyíregyházán miért voltál? — akasztotta meg a beszédben. — Eladtam a lovakat virslinek. Ennyi az egész — vágta rá Sütős foghegyről. Bujdosó csak hápogni tudott. — Mit csináltál? ták, hogy milyen pompásan érzik magukat odakint a gyerekek, újabb jelentkezők is jöttek. Az első táborból is visszamaradtak sokan, így a második tábort teljes létszámmal tarthatták meg. A további „lefújt” csoportok megszervezéséhez azonban már nem volt idő. így Fehértó augusztusra bezárta kapuit. — Pedig az ottani nyaralás igen olcsó volt — tette hozzá a művelődési osztály vezetője. — Napi tíz forintba került a szülőknek. Az élelmezési költség kiegészítését és az üzemeltetési költségeket a városi tanács vállalta KÖFA-alapból. Ezenkívül a tábor vezetőinek és a művelődésügyi osztály gazdasági felügyelőjének, Csere Dezsőnek köszönhető az ellátás kitűnő megszervezése. Cégeredményben tehát a felépített tábor a nyári szünidő felében kihasználatlanul maradt. Az első év ezek szerint nem igazolta a tanács elképzeléseit? — Jövőre, mint máris látható, sokkal többen fognak jelentkezni. Emellett cseretáborokat akarunk szervezni. A mi fiaink, lányaink elmennek az ország más vidékeire, Fehértóra pedig onnan fogadunk úttörőket. De szívesen látunk úttörőcsapatokat, ha lesz hely, a megye többi járásából is. Egyébként minden jel arra vall, hogy a, Fehértó felkapott hely lesz a felnőttek körében is. A következő évben közkívánatA nagy mackó kaján ábrázat- tal ismételte: '— Virslinek, jól értetted! Jövő héten már jönnek is a vállalattól. Annyit hagyunk meg csupán, amennyire szükség van. Bujdosó meglepetésében füty- tyentett: — Micsoda ribillió lesz itt. Előre készülhetünk rá. Sütős megint járkálni kezdett és nagy hévvel magyarázott. — Túl kell esni ezen, akármilyen fájdalmas. A tolvajlás- nak, maszekolásnak csak így tudunk véget vetni. Egyébként négy taggal megegyeztem, azok vállalják a megmaradó lovak gondozását. De azoknak aztán fizetni kell az előleget. Hirtelen megállt, aztán váratlan fordulattal így folytatta: — Most pedig mondd meg igaz lelkedre, szidtál, mint a bokrot, mert azt hitted, hogy becsaptalak. — Ami azt illeti... valami kevés okom volt rá... beláthatod. Napokig hallgattál, felém se néztél... — Hagytam, hadd egyen a penész — nevetgélt erre Sütős elégedetten. — Ez volt a fő ok. A mellékes pedig az, hogy nem akartam még egyszer felsülni! Biz’isten, restelltem volna magam előtted! De ez mind semmi: most jön a nagy sláger, a nap fő attrakciója. Megyünk kolbászt enni. Ellenkezni ne is próbálj, mert a hónom alatt viszlek ki — fenyegetőzött. és támadni akart. Mit lehetett tenni? Bujdosó ra lehetővé akarják tenni a szülők hétvégi táborozását. Néhány üzem is azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy víkend- házat, nyaralót építhessen az úttörőtábor mellett. Különösen akkor növekszik majd meg a Fehértó vonzóereje, ha — mint tervezik — kimélyítik a tómedret és egy újabb kút révén alkalmas lesz strandolásra. Nem váltak be azonban a városi tanácsnak a napközi otthonok Fehértóra telepítéséről szóló elgondolásai. A tábor akármilyen szép és kedvelt, messze van ahhoz, hogy naponta kiutazzanak oda a gyerekek. Mi, mint legmegfelelőbb megoldást, a Műkertet javasolhatnánk. Ügy látjuk ez a városhoz legközelebb eső alkalmas és szép hely, ahol helyben van a víz, elég nagy és fásított a terüfet, autóbusszal, vagy akár gyalog is megközelíthető. Megérné a viszonylag csekély beruházás költségeit a gyerekek egészséges, nyári foglalkoztatása. Nem is lenne nagy létszámról szó — mint a művelődési osztály vezetője elmondotta — hiszen az iskolaév idején ezerhatszázas napköziotthonos létszám az idén nyáron kétszáz- negyvenre apadt. A következő ajándéknak tehát a nyári napközi otthon megépítését kérjük a városi tanácstól a kecskeméti gyerekek számára. —r —ó megadta magát az erőszaknak ... V. Szerdán reggel, mintha suhogós, csípős vessző csapott volna végig a tanyákon, fájdalmasan terjedt a hír: megérkezett a bizottság, viszik a lovakat! Az emberek csakhamar csoportokba verődtek, és rég tapasztalt idegességgel tárgyalták a fontos eseményt. Az alsójárásban Hörcsög-Budai volt a hangadó. A tanyaszomszédok hozzájuk jöttek át, mivel az ő házuk volt a környéken a legtágasabb. Itt aztán egyre hevesebben biztatták a gazdákat, hogy ne adják ki a jószágokat. Mint ilyenkor lenni szokott, bor is került valamelyik tanyából. Ez természetesen megnövelte a harci kedvet. Hörcsög-Budai tizenegy óra tájban már vérben forgó szemmel fo- gadkozott egy pohárral a kezében: — Aki ide be meri tenni a lábát, abban a pillanatban belevágom a vasvillát! A lovát minden ember sajnálta. De a közgyűlés után sokan belátták, hogy nem akadályozhatják meg a jószágok ösz- szeszedését. Ha nem is egyetértésből, de az erőszakoskodás elkerülése végett a higgadtabbak megpróbálták Budait lecsillapítani. Szabó Sándor így vélekedett: — A vasvillával csak magának csinálna bajt. szomszéd. — Én nem adom! — csikorllnnepi ajándéknak szánta ^ a Kecskeméti Városi Tanács az Országos Rendező Iroda új produkciójának kecskeméti bemutatóját. „Megvették az előadást” — a költségeket a tanács fizette — és ingyenesen mutatták be szabadtéri színpadon augusztus 19-én este a főtéren megrendezett ünnepi programban. Kár, hogy a vitathatatlanul dicséretes szándékkal nem állt arányban az eredmény. Mindössze csak annyi volt a hiba, hogy hiányzott a nézőtér. De ez jóformán tönkretette az előadást. A szép számú közönség összezsúfolódott a színpad előtt; elől az odafurakodott gyerekek lármája, hátul a tér forgalma és a környező sátrak vendégeinek a zsivaja zavart. Bosz- szankodtak a színészek, akiknek az első negyedórában rekedtre kellett kiabálniuk magukat és bosszankodott a közönség, mert még így se sokat hallott. Különösen amikor nyolc óra tájt vagy tíz percre megszólalt a Nagytemplom híres harangja is. Ez a műsor egyébként sem volt alkalmas ilyen célra. Egy esztrádműsort zavartalanul meghallgathat az ember a térzene és az utcabál között. Ha elszalaszt egy tréfát, hézagosán hall egy melódiát, attól még jól szórakozik. Itt azonban szabályos színházi előadást kapott a közönség, prózát, két összefüggő egyfelvonásost, ami alatt nem lehet átugrani egy virslire a lacikonyhába. Ha a rendezők gondoskodnak nézőtérről, ülőhelyekkel. elkerülhető lett volna a tülekedés és a sok zavaró kellemetlenség. Dedig az ŐRI Kecskeméten ■ először bemutatott új műsora megérdemli a figyelmet. Nem a szokásos paraszttárgyú komédia. Többnyire „direkt agi- tációt” hallhatunk manapság ebben a nemben, vagy a rosz- szabbik esetben egy kis óvatos, sanda élcelődést a dolgozni nem akaró, a közöstől irtózó paraszt, vagy egyenesen a tsz-ben előforduló hibák felett. Ez a műsor azonban nem ilyen. Anélkül, hogy egyetlen egyszer is nyíltan kimondaná, arról szól, hogy a látástól-vakulásig munka nyűgje alól felszabadult paraszt- embernek van már szabad ideje, amiben ráér önmagával is foglalkozni. Emberi érzésekkel, gáttá a fogát Budai, majd fenékig kiitta a poharát. — Ha nem adja, majd viszik a maga beleegyezése nélkül — szólt a kis emberre a felesége. — Jobb lenne, ha abbahagynák az ivást, mert csakugyan valami marhaságot tesznek. Az ember dühösen fel akart ugrani, hogy elhallgattatja az asszonyt. De meggondolta a dolgot és csak a kezével fenyegette meg. — Tartsd a szád, amíg ki nem hozol a béketűrésből. Éppen elég bajom van. Az egybegyűlt társaság kényelmetlenül érezte magát. Világosan látták, hogy Budainé legszívesebben kidobná őket a boroskancsóval együtt. Az ilyen családi vitákat különben sem hallgatja szívesen jóérzésű ember. Hamarosan meg is csappant a vendégsereg, és mindössze hárman maradtak. — Jobb lett volna befogni reggel és elhajtani valamerre — kesergett Krucsó Béla, a legközelebbi tanyaszomszéd. 1 Szabó Sándor lemondóan legyintett: — Akkor is megtalálják az embert. Ha máma nem, majd két nap múlva. Ezek elől nem bújhatunk el. Mindegyikük érezte. hogy igaza van, és ettől még í'bban nekibúsultak. Tanácstalan i meredtek egymásra. Aztán újra töltöttek és ittak. (Folytatjuk.) családi bonyodalmakkal, szerelemféltéssel, ártatlan ravaszkodással — mókával, vidámsággal. Az Ember tervez, asszony végez cím két egyfelvonásost takar. A műsor első része Kár- páthy Gyula és Orbók Endre műve, a címe: Ami a nőknek a legdrágább. Arról szól, hogy egy fiatal menyecske négy év után szükségét érzi féltékennyé tenni a férjét, mert nem szeretné, ha ellaposodna a házasságuk. A féri tudja ezt, de „ugrik”, hadd örüljön az asszony! A fiatalok példáján felbuzdulva a menyecske apja is „megjátssza” a féltékenyt, születésnapi ajándékul a saját feleségének: Ilyesmiben még úgyse volt része negyven év alatt — meg pénzbe se kerül. Ebből aztán sok nevettető bonyodalom támad, míg végül a furfangos férjeken kifognak a még furfangosabb asszonyok és kényszerítik őket. hogy térdre borulva vezekeljenek. Vajon csupán a magyar kabarészínpad jó hagyományait helyezték át ezúttal a szerzők falusi környezetbe? Nemcsak erről. ennél többről van szó. Ma már igenis lehet ilyen a parasztember. Nem nyomja többé a jövő gondja, van ideje és kedve magával törődni. Hitelesen falusi itt a kép, hitelesek az alakok. A műsor másik részét Tan mási Áron írta, a címe: Amitől kábulnak a férfiak. Az első történetből tovább szőtt komédia. Tamási ízes nyelvén, s az ő meseszerű elemeivel átszőve. Tamási kevésbé törődik a történet hitelességével, nem is akar elfogadtatni logikai kapcsolatokat. Játszik, váratlan ötletekkel és képekkel, ahogyan mesélő kedve hozza. Ilyenformán az azonos alakok és a két rész szoros kapcsolata ellenére is két teljesen különböző komédiát lát a közönség a színpadon. Valósággal mindenese volt az ŐRI új műsorának Siklós Olga, a Kecskeméti Katona József Színház dramaturgja. Nemcsak a dramaturgja ennek a produkciónak. 6 rendezte az előadást és tervezte a díszleteket is. ötletes némajátékai, amelyekkel fűszerezte a kevésbé pergő részeket, gyakran keltenek derültséget. gazdagítják az előadást. A díszlet — bár kissé túlságosan egyszerű, sablonos — alkalmas a legkisebb falusi színpadra is. Sijke Pál koma szerepében rendkívül mulattató Markovits Endre. Kecskemét közönsége jól ismeri, hiszen hosszú ideig volt színházunk tagja. Kitűnőt nyújtott Gergely bácsi szerepében Balázs János, és Mari néni alakjában Orsolya Erzsi. Hiteles paraszti figurák. Üde és kedves volt Marika szerepében Elek Zsuzsa. Kevésbé élettelinek találtuk a fiatal férj szerepében a következő évadra Kecskemétre szerződött Szilágyi Lajost. Amennyire az elnagyolt szerepben lehetséges volt. igyekezett megformálni Sárma figuráját Mészáros Joli. Az Országos Rendező Iroda n harsányan mulattató, fordulatos új műsorát bizonyára szívesen nézi majd országszerte a falusi közönség. Mester László Pótvizsgák az iskolákban A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az iskolákban a javító- és pótvizsgákra általában augusztus utolsó napjaiban kerül sor. Az érdekelt tanulók szüleit a vizsga idejéről és a tudnivalókról értesítik. A javítóvizsgák időpontját mindenütt az oktatási intézmény igazgatója állapítja meg. Bozsó János: Kecskemét (vázlat).
