Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-16 / 191. szám
Mentőkészülék repülők részére A nagy magasságban haladó repülőgépből kiugró személyek oxigénellátását nagyon nehéz megoldani. Az egyik angol válA részleges megegyezés után tudomány Atomfegyver-kísérletek — a levegő radioaktív szennyeződése lalat olyan oxigénes mentőkészüléket dolgozott ki, amely egészen 21 km magasságig hatásos. A pilóta bal kezében látható „zöld alma” fogantyút a baj esetén meghúzza, s a készülék működésbe lép. A rendes oxigénkészüléket ekkor egy tartalék mentőegység kezdi táplálni, amely 10 percig, tehát a kényszerleszállás, ejtőernyős ugrás időtartamáig oxigént szolgáltat. Tűzálló téglák alumíniumoxidból Ezeknek az olvasztott alumíniumoxidból készült tűzálló szivacstégláknak előnye a köny- nyű súly s a kiváló szigetelőképesség. Magas hőmérsékleten jól alkalmazhatók különböző tüzelőberendezések bélelésére. A téglák 1800 C°-ig csaknem minden tüzelőanyaghoz megfelelnek, beleértve egyes nehéz olajokat is. A legtöbb savval szemben közömbösek, és köny- nyen vághatok, fűrészelhetők. Ultraibolya és infravörös Nemrég Moszkvában aláírták a kísérleti atomrobbantások beszüntetéséről szóló egyezményt. A három nagyhatalom békeszerető tudósai ma már világosan látják, hogy milyen következményekkel járhat a kísérleti atomrobbantások további folytatása. A világszerte felállított mérőállomások, melyek rendszereresen figyelik a helyi csapadék, a levegő és a talaj aktivitásváltozását, arról adnak számot, hogy az atomfegyver-kísérletek betiltása napjainkban szükséges kérdéssé vált. Szükséges azért, mert a légkör radioaktivitásának további növelése ma, a béke idejében is több áldozatot követelhet, mint régebben egy háború. Az emberre a legveszélyesebb A kísérleti atomrobbantások során eddig 189 radioaktív izotóp keletkezését tudták kimutatni. Ezek közül mintegy 22- nek a felezési ideje egy hónap és 100 év között van. E csoportba tartozó izotópok egyben az emberre, a biológiai életre a legveszélyesebbek. A robbantások során nagymértékben keletkezik például stroncium 90, amely a csontokban halmozódik fel. Bár a reti- kuláris csontvelőszövet egyes sejtjei az átlagos megterhelés negyvenszeresét is elbírják, mégis a stroncium 90 jelentős szerepet játszhat a retikuláris csontvelőszövet daganatos megbetegedéseinél. Ugyancsak veszélyes az emberi szervezetre a cézium 137 izotóp, mely a káliumhoz hasonlóan a lépben, a májban, az izmokban gyűlik össze, és jelentős genetikai sugármegterhelést okoz. A robbantásokból a radioaktív hulladékok, bomlástermékek főként az északi félteke középső részein dúsultak fel, legjobban a tavaszi időszakokban. Az északi félteke mérsékelt égövi részében — melybe hazánk is tartozik — nemcsak a légrétegek szennyeződése magas, hanem nagy értékeket ér el egyes izotópoknak lerakódása a földfelszínre. A stroncium 90 például az északi félteke 30—50 szélességi körei között 3—4-szerese az egyenlítő vidékén vagy a déli féltekén lerakódó mennyiségnek. E megfigyeléseken alapszik az a megállapítás, hogy az északi 'félteke középső részén tapasztalható aktivitáskiugrás főleg a mérsékelt égövben végrehajtott robbantások eredménye. Egyenlőtlenül oszlik el A robbantást követően a radioaktív termékek különböző légrétegekbe kerülhetnek. Ez egyben meghatározza a hasadási anyagok további sorsát, s ennek tudható be a földfelszín egyenlőtlen szennyeződése is. A radioaktív anyag kerülhet ugyanis a tropopauzába (kb. 15 000 m). Itt nagyon gyors az áramlás a sarkok felé. E légrétegből közvetlen kihullhat az anyag a földfelszínre, vagy a sarkok felől a későbbiek során visszaáramlik. De juthat az alacsonyabb sztratoszférába, ahol az áramlás lényegesen lassúbb, s az izotópok földfelszínre jutásában már egyre nagyobb szerepet játszik a turbulens áramlás, valamint a diffúzió. A magasabb sztratoszférából pedig a radioaktív anyagok csak a diffúzió segítségével juthatnak mélyebb légrétegekbe. Ilyenformán a légkör izotópösszetételének vizsgálatával feleletet lehet kapni arra, mikor történt a robbantás, amelyből a légrétegben levő részecskék származnak. Eső és por alakjában A kísérleti robbantásokból a légrétegekbe került radioaktív anyagok eső és száraz por formájában kerülhetnek vissza a Föld felszínére. A legnagyobb rész, mintegy 96—98 százalékban, eső formájában hull visz- sza. Ezek a mesterségesen előállított sugárzóanyagok az emberre még nem gyakorolnak túlzottan nagy sugárterhelést, mindössze egyötöde ez a sugárzás a természetes háttérsugárzásnak. A természetes háttérsugárzás a geológiai őskorból származik, de jelentős szerepet játszik e mellett a kozmikus sugárzás is. A szennyeződés jelenlegi mértéke persze még messze elmarad a tudósok által megállapított veszélyes szinttől, de annyi bizonyos, hogy az atomfegyver-kísérletek további erőteljes folytatása a szennyeződést a veszélyes határokig fokozhatta volna. p. f. Európa legmagasabb hídja Innsbruck mellett Ausztria egyik legszebb vidékén építik az Európa-hidat, amely elkészültekor kontinensünk legmagasabb hídja lesz. A híd 190 méter magasan emelkedik a völgy fölé. Kivitelezése egy cseppet sem volt könnyű feladat, mint látható. A korszerű szabadszereléssel készülő létesítmény rövid időn belül elkészül. A tudomány műhelyéből sugárzók Az emberi szervezetre nemcsak az ultraibolya sugárzás fontos, hanem a napsugárzás látható része is. Ezért igyekeznek olyan sugárzókészülékeket gyártani, amelyek sugárkeveréket állítanak elő, mégpedig olyan ultraibolya és infravörös sugárkeveréket, amely megközelíti a magas hegyvidéki napsugárzást. Az ultraibolyafényt kvarcégő, a láthatófényt, és az infravörös sugárzást wolfram- spirál állítja elő. Mennyi gabonát fogyaszt egy veréb? A veréb irtása egyes területeken nagyon fontos feladat Gabonaérés idején ugyanis egy- egy veréb 2,5 kg gabonát fogyaszt. Az egyik német főiskola munkatársai ezért elhatározták, hogy megfigyelik a verebek életmódját. 5000 verebet meggyűrűztek, s közülük 900-at többször is elfogtak. Megállapították, hogy a verebek ragaszkodnak „lakóhelyükhöz”, csoportjukhoz. Az egyes területeken élő verebek Auguszto Piccard, a híres mélytengerkutató fia tervezte és építését irányította a képen látható tengeralattjárónak. Turisták számára készítették. A hajó 30 méter hosszú, 6,2 m magas, 5,4 m széles, merült állapotban 160 tonna vizet szorít ki, negyven utast szállíthat. A legnagyobb merülési mélység, amelyben még könnyen és gyorsan tud irányt változtatni 700 méter. Az utasok víz alatti szemlélődését minden oldalon 20 ablak segíti, melyek előtt beépített fényszórók 10 m távolságban világítják meg a vizet. Ezenkívül a toronyba televíziós kamerát szereltek, amelyen keresztül a turisták egy képernyőn saját merülésüket szemlélhetik. 200 millió fok A kaliforniai egyetemen a szabályozott termonukleáris fúzió lehetőségeit kutatva sikerült 200 millió fok hőmérsékletű plazmát előállítani. (A plazma olyan gázhalmazállapotú anyag, amely a rendkívül magas hőmérséklet következtében ionizálódik.) A 200 millió fok hőmérséklet elméletileg már elegendő a magfúzió megindulásához, a plazma sűrűsége azonban nem megfelelő a reakció fenntartásához. csoportjai „táplálkozási közös- után a települési hely határá- séget” alkotnak. Egy-egy ilyen tói két kilométerre is elrepül- csoport működési területe álta- nek. Az újból elfogott verebek Iában 130 méter körzetű. A ga- több mint 81 százalékát a bonaéréskor kiterjed a szomszé- meggyűrűzött helyén találták, dós földekre is, mintegy egy tehát sikeresen megoldható ir- kilométer távolságig. Aratás tásuk. Tengeralattjáró turistáknak Ötemeletes billentheti! munkaállvány „Longjohn” névre keresztelték el ezt a 7,5 tonnás vasszerkezetet, amelyen egyszerre 5 szinten 3—3 ember dolgozhat. A számológépek régebbi típusain a billentyűk benyomásával lehetett a kívánt számtani műveletet a gépbe prograA berendezés 14,3 méter magas, az egyes emeletek között a térközök 2,5 méteresek, a munkahely pedig 6,7 méter széles, vagyis 8 méter szélességben lehet dolgozni az állványról. E munkaállványnak különlegessége, hogy a harmadik szinten csapágyakra szerelt acélcsapok körül a függőlegestől egészen 30 fok szögeltérésig állítható, a munkahelyek természetesen vízszintes helyzetben maradnak. Hanggal vezérelt számológép moznl. Az elektronika térhódításával már a. számolási feladatokat lyukszalagon vagy magnószalagon továbbították a gépbe, így rendkívül felgyorsult a számológépekkel végzett munka. Ma már olyan elektronikus számológépet is gyártanak, amely közvetlen bemondásra végzi el a szükséges számtani műveleteket. A képen látható mikrofonba bemondják a számtani feladatot, s a számológép a kapott utasítások szerint elvégzi a kijelölt műveletet. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index; 25 065. - *
