Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-17 / 192. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! KV MAGYAR. SZOC'ALISTA WWWKÁSPÄR.T BACS*KI5KV7IM MEGGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM Ara 60 fillér 1963. AUG. 17. SZOMBAT Megkezdődött a szőlő felvásárlása 4 Útnak indult az oportó - Kétszáz vagon téli alma három délvidéki községből — Átlagon felüli a görögdinnye cukortartalma — „Uborka-vonat" a Szovjetunióba AZ ELMÚLT napokban új cikkféleség jelent meg a MÉK felvásárló telepein: a szőlő. Az általános becslések szerint az idén igen szép termés várható, s ez már az eddigi átvételekből is kitűnik. Eddig mintegy 700 mázsa csemegeszőlő — főként Csaba Gyöngye, Kossuth, Sző­lőskertek királynője — került felvásárlásra, de Dunavecse környékén nagy ütemben indult meg az oportó átadása is. A pi­ros levű étkezési borszőlőből már útnak indították az első exportvagont. Az oportóból — mintegy 40 vagon átvételére számítanak, s ez a mennyiség jóval több a korábbi évek átla­gánál. Csemegeszőlőből összesen 30 vagon, sárfehérből ezer vagon és egyéb étkezési borszőlőből 500 vagon felvásárlásra van ki­látás. A megállapodások értel­mében mindegyik közös gazda­ság saját csomagolásban adja át a termést. Izsák öt termelőszö­vetkezetével pedig jelenleg arra vonatkozóan folynak a tárgya­Kibővített elnökségi ülést tar­tott tegnap a Hazafias Népfront Kecskeméti Járási Elnöksége, melyen megjelent Harmati Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mű­velődési osztályának vezetője, Koltai István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa mező- gazdasági osztályának helyettes­vezetője, Katona Sándor, a Ha­zafias Népfront Csongrád me­gyei bizottságának titkára, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának elnöke. Vörös Vilmos, az MSZMP kecskeméti járási bizottságának első titkára és Miklán Ferenc, az MSZMP megyei bizottsága párt- és tö­megszervezetek osztályának munkatársa. Dr. Havasi László, a Kecske­mét Járási Népfront Bizottság elnökének megnyitó szavai után Máté Ignácné, a járási népfront­bizottság titkára tartottá meg beszámolóját. Elmondotta, hogy A Dunai Cement és Mészmű- ben elkészült a második nagy forgókemence. Pénteken „meg­forgatták” az új kemencét és ezzel megkezdődött a hatalmas berendezés „főpróbája”. Az ere­deti tervek szerint ennek a gép­sornak csak szeptemberben kel­lett volna indulnia. Az építők és a szerelők lendületes munkája azonban lehetővé . tette, hogy lások, hogy a várható 6—700 va- ,gon sárfehér szőlőjüket — a termelői csomagoláson túlme­nően — saját maguk szállítsák a vasúthoz, s végezzék el a lá­dák vagonba rakását is. Igényli ezt a nagy termés nagyjából egy időben történő átvétele, vala­mint a MÉK korlátozott szállí­tási kapacitása is. A MÉK egyébként a többletmunkáért megfelelő térítést ad a közös gazdaságoknak. Míg a szőlőből átlagon felüli, addig a szilvából jóval a szo­kásos alatti termés várható. A 700 vagonos tervvel szemben csupán 150 vagon felvásárlására van mód. A hosszan tartó káni­kula és a többszöri hőingadozás eléggé megtépázta az idei szil­vatermést. Az őszibarackból vi­szont a szokásos száz vagonos átlag mutatkozik, s ebből 55 va­gon került eddig felvásárlásra. A közkedvelt gyümölcsből 20 vagonnal exportáltak eddig, s igen szép a termés Kiskunmaj- sa, Csólyospálos és Kömpöc környékén. a mezőgazdaság , szocialista át­szervezésével párhuzamosan nö­vekedett a népfront feladatköre, ezért tizenkét fővel, elsősorban mezőgazdasági szakemberekkel erősítették meg a járási bizott­ság sorait, jogi, lakásépítési, ta­karékossági és honismereti ak­cióbizottságot szerveztek. — Könyvbarát-bizottság is tevé­kenykedik a járási bizottság mellett. Szép eredménnyel zá­rult az országos tanács határo­zata alapján végrehajtott fel­mérés, melynek során értékelték a járás községeiben dolgozó népfrontbizottságok munkáját. A járásban az egy főre eső tár­sadalmi munka értéke az idén 34,70 forint volt, az elmúlt évi 23 forinttal szemben. Ez is a népfront szervező munkáját di­cséri. A vita során, többek között, felszólalt Harmati Sándor elv­társ. A népfrontmozgalmat egy hatalmas kohóhoz hasonlította, amely egybeforrasztva a jó érzé­sű dologzókat, segíti a szocia­lizmus teljes felépítését. már az alkotmány ünnepén üzembe helyezhessék a második „cementvonalat” is. A magyar és a német szerelők közben gyors ütemben dolgoznak a har­madik kemence munkálatain is, hogy vállalásuknak megfelelően november 7-én — a kitűzött ha­táridőt több mint egy évvel megelőzve — az egész gyáróriás megkezdje termelését. (MTI) A JÖVÖ héten megkezdődik a téli alma — elsősorban a pár- men — felvásárlása is. Ebből az almaféléből e hónap utolsó he­tében már jelentős tételt expor­tálnak. Nagy „felhozatal” vár­ható Kecskemét, Kiskunhalas, Jánoshalma, s nem utolsósorban Nagybaracska, Dávod és Her­cegszántó körzetéből. Az utóbbi három község közös gazdaságai­ból mintegy 200 vagon téli alma átvételére van kilátás, s igen elismerésre méltó, hogy a ter­més 96 százalékos mértékben mindenféle fertőzéstől mentes. A zöldségfélék közül jelenleg a zöldpaprika, az uborka, a pa­radicsom és a dinnye érdemel említést elsősorban. E cikkféle­ségeknek mintegy a felét érté­kesítik külországokban. E te­kintetben különös jelentőséggel bír a görögdinnye, amely az idén szinte telítve van a cukor­ral és a zamattal, minősége át­lagon felüli. Szívesen fogadják külföldön, s már eddig is nem egy nap volt, amikor ötven va­gonnal indítottak útnak a me­gyéből. Vagonba rakását általá­ban maguk a termelőszövetke­zetek végzik. Néhány nap múlva kezdetét veszi a paradicsompaprika át­vétele is. E vitamindús fajtából 350 vagonra van kilátás, s e mennyiségnek csaknem a felét a solti Szikra Tsz gazdái ter­mesztik. Szedés előtt áll a sós­ka, amelyből ezer mázsára szá­mít a MÉK. E zöldségféle nagy része a szabadszállási Lenin Tsz földjén terem. MEGYÉNK közös gazdaságai­nak gyümölcs- és zöldségtermé­sét pillanatnyilag hét európai országba exportálják. Érdekes­ségként említhetjük, hogy az or­szágból e hónap 22-én harminc­öt vagonból álló, uborkával megrakott teherszerelvényt in­dítanak útnak a Szovjetunióba. A vagonok tartalmának jelentős része megyénkből származik. H. D. Tetőszerkezet Sürgős feladat a termelő­szövetkezeti építkezések mi­előbbi befejezéséhez a tető- szerkezetek leszállítása. En­nek késése hátráltatja most a gazdasági épületek elkészíté­sét. A kecskeméti épületla­katosipari vállalatnál megér­tik ezt és fokozott erővel igye­keznek eleget tenni a meg­rendelőknek. Képünkön egy 12 méter fesztávolságú tsz is­tállótető vasszerkezetének — egyik darabját látjuk. A vil­lamos emelődaru a szállítóesz­közre helyezi a súlyos vas­szerkezetet. Rácz Endre a te­her egyensúlyos függésére vi­gyáz. A kecskeméti járás népfrontbizottságainak munkájáról tanácskoztak Augusztus 20-án üzembe helyezik a DCM második nagy forgókemencéjét Sürget az idő (T. I.) A következő napok­ban, hónapokban, egészen a tél beálltáig, az év eddigi idősza­kaihoz képest, a legösszetettebb feladatok megoldása vár a me­zőgazdaság dolgozóira. Be kell takarítaniuk a kapások termé­sét, a napraforgót, a különböző zöldség- és gyümölcsféléket; ugyanakkor soron következik a jövő évi termést biztosító ta­lajművelés, a megfelelő mennyi­ségű és minőségű vetőmag be­szerzése, a vetés, a megyénk­ben különös fontossággal bíró telepítés is. Az időszerű munkák üteme eddig általában kielégítőnek mondható. A talaj előkészítést például megyénk tsz-eiben még soha nem kezdték meg ennyire idejében, s a megyei tanács végrehajtó bizottsága határoza­tának megfelelő tervszerűség­gel, mint most. Ennek köszön­hető, hogy a tervükben szereplő, valamivel több "mint 100 ezer holdnak a 76 százalékán végez­ték el augusztus 10-ig a nyári mélyszántást, s minden remény megvan arra, hogy e hónap vé­géig teljesítik ezzel kapcsolatos tervüket gépállomásaink és kö­zös gazdaságaink traktorosai. Tekintettel azonban arra, hogy az őszi mélyszántást leg­később november 30-ig csaknem 200 ezer holdon kell szövetke­zeti gazdaságainkban a vetési és az egyéb gépi munkák mel­lett elvégezni, érthető a sürge­tés: minden percet ki kell hasz­nálniuk az erő- és munkagépek vezetőinek, kezelőinek, hogy a munkájuknak megálljt paran­csoló esős napokig, a fagy be­köszöntőig teljesítsék feladatu­kat! A mezőgazdasági munkák mindegyikében sürget az idő, egyesekben — például a zöld­ségfélék betakarításában, a szál­lításban — különösen, mert itt rtiár bizonyos fokú lemaradás mutatkozik. Minden tekintetben növelik ezt az elmúlt esős napok, amelyeknek megvan ugyan a termést érlelő és a ta­laj minőségét javító haszna, de nem lehetett dolgozni, A lemaradás nagymértékben pótolható, ha mezőgazdaságunk dolgozói, a gépállomások, álla­mi és közös gazdaságok trakto­rosai az augusztus 20-i ünne­pek alatt mindazokon a terüle­teken dolgoznak, amelyeken a halasztás veszteségekkel járhat. Erre szólítja őket a Földműve­lésügyi Minisztérium és a ME- DOSZ elnökségének napokban közzétett felhívása is. Ami a gépi munkák ünnepek alatti megszervezését illeti, Tompa Bélánál, a megyei ta­nács vb-eWökhelyettesénél a nemrég megtartott értekezleten ígéretet tettek gépállomásaink vezetői arra, hogy a talajmun­kákban az eddigi 35 százalékos arányú kettős műszakot 30 szá­zalékkal nagyobb mértékben al­kalmaztatják, s ezt az arányt augusztus 20-a után is tartják. Ugyanakkor a szállítógépeket a tsz-ek, a felvásárlótelepek és a konzervgyár rendelkezésére bo­csátják. A feladatok megoldásának, az időnyerés módjának ez azon­ban csak az egyik oldala. Szö­vetkezeti gazdaságaink vezetői­nek is sorompóba kell állniuk, hogy megfelelő szervezésük eredményeként legyen elegendő ember a gyümölcs- és zöldség­félék — főként a halasztást nem tűrő paradicsom — beta­karításához, a rakodáshoz, egy­szóval: a gépek kapacitásának teljes kihasználásához. Központi szerveink mindent elkövetnek, hogy a két ünnep­nap alatt a lemaradás pótlá­sára fokozzák a műtrágya, s egyéb, a mezőgazdasági terme­léshez szükséges anyagok szál­lítását. E törekvés sikerét is azonban csak az biztosítja, ha közös gazdaságaink szervezetten felkészülnek a szállítmányok fogadására. A következő időszak bokros mezőgazdasági tennivalói elvég­zésének nagyszerű nyitánya le­het alkotmányunk munkával való ünneplése a szántófölde­ken, a kertekben, a gyümölcsö­sökben. Nem öncélú frázisról van szó, hanem időnyerésről, arról, hogy a munkában eltöltött percekkel forintokat nyerjenek szövetkezeti gazdáink, s mező- gazdaságunk más dolgozói, ön­maguk és népgazdaságunk ja­vára. „Ki időt nyer, csatát nyer!” igazságának lehet a két ünnep­napon érvényt szerezni, s ehhez kívánunk megértésből táplálko­zó lelkesedést, szorgalmat, min­denkinek, akit illet. i

Next

/
Thumbnails
Contents