Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-14 / 163. szám
Közlekedés! Közlekedési Növekszik a balesetek száma — 15 ok az ittasság és a gondatlanság Bács-Kiskun megyében az elmúlt év első felében 213 közúti baleset történt, ami az idén már 259-re emelkedett. A balesetek számának ilyen jelentős növekedése többek között arra vezethető vissza, hogy az új gép- járművezetőknek nincs kellő gyakorlatuk és tapasztalatuk. Az emelkedés egyáltalán nem törvényszerű következménye a forgalom növekedésének, mert ha megnézzük a balesetek összeté70 gyermek — életét vesztette. A balesetek 27 millió forintnál több kárt okoztak. A meggondolatlanság, a felelőtlenség megyénkben is komoly következményekkel járt. 1962 első felében 912 ezer forint volt a közúti balesetek által okozott közvetlen kár. Ez az összeg az idén már 1 millió 100 ezer forintra emelkedett. Kevesebb a halálos baleset, de... Igaz, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma 30-ról 17- re csökkent a megyében, de ez még mindig nagyon sok, ha figyelembe vesszük, hogy csupán egy fél évről van szó. A halálos végű szerencsétlenségek döntő százaléka ittasságból ered. mint például Vén Józsefé, aki Borota és Jánoshalma között erősen ittas állapotban vezette motorkerékpárját, felbukott és sérüléseibe a helyszínen belehalt. A halálos közlekedési balesetek számának csökkenése mellett viszont emelkedett a súlyos és könnyű sérülések száma. Míg a múlt év első felében 134 fordult elő. az idén 197-ről érkezett eddig jelentés. Mit tess a rendőrség? Hogyan próbálja a közleke- riésrendészet betartatni a szabályokat a gépjárművezetőkkel és gyalogosokkal, mit tesz a1 rendőrség a megelőzés érdekében? Azon túl, hogy a szabály- szegőkkel szemben eljárást indítanak — az elmúlt fél évben például 103 esetben bűnvádi, 432 esetben pedig szabálysértési eljárás indult —, intézkedés történt a közrendvédelmi állomány maximális bevonására és átfogó közúti ellenőrzési terv készült a megyében. Nagyobb vállalatoknál közlekedési őrségeket hoztak létre. A megyei rendőrfőkapitányság és a közlekedési ügyész különböző helyeken tájékoztató előadásokat tartott. Az elmúlt fél évben 346 előadás hangzott el, amelyeken összesen közel '40 ezer gépjárművezető vett részt. De tartottak tájékoztatót, s a jövőben is lesz ilyen — községenként, üzemenként a gyalogosok számára is. Gyalogosok, kerékpárosok, foga- tos járművön közlekedők részére kiadták az „Amit az új KRESZ-ről tudni kell’ című füzetet. Szinte nem is lehet felsorolni azt a számos intézkedést, amit a rendőrség, ügyészség és más szervek tettek és tesznek a balesetek számának csökkentése, illetve megelőzése érdekében. A közúti baléketek megakadályozása azonban nem lehet kizárólag a rendőrség feladata, ehhez a társadalom fokozottabb közreműködésére, fegyelmezett magatartására is szükség van. Gál Sándor telét, megállapítható, hogy az előző év első felében a 213 eset közül 89-ben az ittasság és gondatlanság játszott közre, s a többieknél is a közlekedési szabályok megszegése, jelzőtáblák figyelmen kívül hagyása volt a baleset közvetlen oka. Igen nagy arányban szerepelt a gyorshajtás, szabálytalan előzés és a gyalogosok figyelmetlensége is. Tizenkétezer sérült Nem kell azonban azt gondolni, hogy csak megyénkben van ez így, mert országos viszonylatban is elgondolkoztató a közúti balesetek számának emelkedése. Tavaly például két és félszer annyi baleset történt, mint tíz évvel ezelőtt. Több mint tizenkétezren sérültek meg, és csaknem 800 személy — köztük Nyolc napot töltöttek Miskolc —Tapolcán a jászszentlászlói úttörők. A pajtások a táborozást arra is felhasználták, hogy ismereteiket gyarapítsák. Többek között megtekintették a he- jőcsabai mészbányát és a diósgyőri vasgyár ősét. a garadna- völgyi 200 éves kohót. A kohó szomszédságában levő múzeumban megismerkedtek a régi öntő szerszámokkal. Természtesen bőven jutott idő a strandolásra, játékra is. A szép kirándulás szorgalmas munka jutalma. A pajtások év közben jelentős társadalmi munkát végeztek. Segítettek a csatornaépítésnél,borsót szedtek a termelő- szövetkezetben, nagy mennyiségű hulladékot gyűjtöttek össze és adtak át a MÉH-telepnek. A táborozás költségeinek jelentős részét a végzett munkáért kapott pénzből fedezték. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Azzal kezdődött, hogy mikor az ipari átszervezés július elsejei eseményeiről szóló vezércikket leadtam, kis idő múlva behívatott a soros szerkesztő. Elém tolta a cikket s mutatóujját egy bizonyos pontra szegezve, zordonan megintett: „Ha még egyszer így elírsz valamit, összeakasztjuk a bajuszt!” Meghűlt bennem a vér: ugyan mit szúrhattam el?! Közel hajoltam, a jelzett helyen beleolvastam a cikkbe, és megköny- nyebbültem. Persze. Először én sem hittem el... Amikor a kecskeméti pneumatikus és hidraulikus gépgyár átszervezés utáni új nevéről érdeklődtem telefonon, az üzem egyik vezetőjétől, háromszor kérdeztem vissza: azt hittem, nem jól hallottam. „A gyár jelenlegi elnevezése: Szerszám és Gépelemgyárak Gépelemgyára Kecskeméti Telepe, Kecskemét. Tehát — ismételtem —, Szerszám és Gépelemgyárak Kecskeméti...” — Nem jó! — türelmetlenkedtek a drót túlsó végén. — Először: Gépelemgyárak — kával a végén, másodszor megint Gépelemgyára, de ká nélkül, azazhogy, tessék csak várni... Így nem hitt a soros szerkesztő sem. Ekkor negyedszer is megtudakoltam a gyárGyárak és nevek tói. hogy hívják. Szerencsémre újból az első informátorral kapottak össze. „Mondtam már, kérem, hogy...” — kezdte türelmetlenül s éreztem, valami furcsát gondol a felfogóképességemre!. No, de minden csoda három napig tart. Kedélyeink lehiggadtak, csak akkor boly- dultak fel ismét, mikor a megboldogult lakatosipari vállalat szent keresztség utáni nevét nyomoztuk. La- czi Endre elvtárs, az szb titkár első ízben nyeregben volt. Csak a kecskeméti vállalat friss elnevezéséről kellett felvilágosítani bennünket, s akkor még a papír is előtte volt. „Építésügyi Minisztérium Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat Vas- szerkezeti Gyára, Kecskemét” — közölte büszkén, s a telefonba is behallatszott, amint nagyot sóhajhajtott, s ivott egy pohár vizet kiszáradt torkára. Illetlenségnek tartottuk, hogy még a hozzájuk tartozó kiskunhalasi telep cégszerű nevét is firtassuk. Egy napra ez is elég volt. Mikor azonban Kiskunhalason fényképeztünk a volt lakatos- ipari vállalat volt telepén, a képaláíráshoz nem nélkülöztük az ú j firmát. Megint Laczi elvtársat hívtam fel s előrelátóan úgy kérdeztem, ha fejből meg tudja mondani kiskun- halasi telepük nevét, kezdje el, addig én leszaladok a kiadóhivatalba egy nagy formátumú noteszért, mert bizonyára nem fér el a cégjelzés egy füzet"■■'.S.1!11"" - - U'jPJli'".. '....ÜLJ ben. Az szb titkár elvtárs nevetve kért elnézést és ígérte, hogy tíz perc múlva visszahív. Akkorra összeírják az új elnevezést. Fél óra alatt tényleg ki lehetett nyomozni. így fest: Építésügyi Minisztérium Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat Vasszerkezeti Gyára Tömegcikkipari Telepe, Kiskunhalas. Hosszabb, mint egy hozzászólás, nagyobb, mint maga a telep, és ha ennek cégtáblát csináltatnak, az Halasról átér Kiskunmaj- sára. Persze az ipari átszervezésnek nem ez a lényege. De vájon rövid, egyszerű névvel nem találhatná meg egy-egy üzemét az illetékes minisztérium? Ha csak úgy hívnánk, mondjuk, hogy Tömegcikkipari telep Kiskunhalas, kötve hisszük, hogy valaki is összetévesztené a városban a Barnevál lal. Egész más a pe csenyekacsa, min* eg> épülettető vasszerkezete. ff) íisza-partí víkend A hídon nem állhat meg a gépkocsi. Pedig jó lenne néhány percre nekitámaszkodni a korlátnak és beszívni a mélyben csillogó víz, a part fölé hajló lombok hűvös leheletét. „Szolnok megye” — hirdeti a túlsó parton a tábla, de a tiszaugi szabad strandon mégis ismerős arcokkal találkozunk. A fák közül a Kecskeméti Építőipari Szövetkezet víkendháza bukkan elő. Hétköznap van, most kevés a vendég. De szombat délután benépesülnek a kis szobák és sorra előkerülnek a terasz alatti garázsban „pihenő’’ csónakok is. A Lengyel család vízi túrára készül. Lakiteleki Tőserdö. Az öreg tölgyek koronája zöld boltívként borul össze fejünk fölött. Csendes az erdészház. Lakói — kecskeméti diákok — valahol az erdő túlsó felén ültettn a facsemetéket. Kellemesen töltik itt ezt a néhány napot, hiszen munka után várja őket a tóként terebélyesedő Tisza— holtág langyos vize. Vidám lubickolás. Három éve várnak vevőre Alpáron a Tisza-ág melletti dombháton a víkendház-telkek. Közel a strand és közel a falu is. Könnyen megoldható az ivó- iHzellátás, hiszen a kiparcellázott terület szomszédságában három bővizű kút működik. Igaz ugyan, hogy a telkek ára elég magas. Nem lenne helyesebb ha — a helybeli tanács eredeti elképzelésének megfelelően — bérbeadná a parcellákat évi 40—50 forintért? Bizonyára kedvet kapnának a vásárlók és nemcsak két üdülő szomorkodna ezen a kellemes kirándulóhelyen. Napfürdő a tanács víkendháza előtt. A Tisza parti kirándulásunkon tapasztaltak azt bizonyítják, hogy a megye lakossága szívesen tölti a hétvégét, vagy nyári szabadságát a folyó partján. Érdemes lenne tehát javítani az ide irányuló közlekedést. Elsősorban újabb hétvégi autóbusz járatok beindítására gondolunk. Békés—Pásztor Július 15-én nyiik a ba'atoni nyári szabadegyefem A balatoni nyári szabadegyetemet július 15-én nyitják meg a veszprémi vegyipari egyetemen. A népszerű balatoni nyári szabadegyetemen az idén több mint 200 külföldi vesz részt. Vendégeket várnak többek között az NDK-ból, az NSZK-ból, Lengyelországból, Finnországból, Ghánából, az Egyesült Államokból, Ausztriából, Norvégiából és Svájcból. (MTIJ A szorgalmas munka jutalma
