Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

Világ proletárja?, egyesüljetek! Kán#- KISKUN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 4rn 60 fillér 1963. JÚLIUS 16, KEDD Vizek forrásánál Fájsz határában nemsokára befejezik a Kalocsai Vízgazdál­kodási Társulat öntözőfürtje egyik nyomásközpontjának az épí­tését. Ennek, s a három és fél kilométerrel északabbra építen­dőnek az üzemeltetésével jövőre több mint hétezer hold területre juttatnak mesterséges csapadékot Bátya, Miske, Dusnok és Fájsz határában. A hajadonfőit látható Francesco Menti és Danilo Tibaldo Olfisz szerelők irányításával, a hátul álló Birinyi József tolmács közreműködésével, a magyar szerelők összeállítják az Olaszor­szágból importált négy nagy teljesítményű szivattyú egyikének alkatrészeit. A Vízügyi Építő Vállalat — fehér ingben látható — mérnö­kei rajzolva megismertetik a két olasszal a nyomásközpont konst­rukcióját. így fest kívülről a nyomásközpont. A födémé alá épített ak­nákba a Vajas-csatornából vezetik a vizet, amelyből a négy szi­vattyú percenként 32 ezer litert nyom majd a földeket behálózó csövekbe. 3280 előadd*, 16S OOO hallgató Eredményeseit zárult a TIT első félévi munkája A világnézeti nevelésben, a különféle tudományágak alapis­mereteinek elsajátításában je­lentős feladat hárul az ismeret- terjesztésre. A TIT Bács-Kiskun megyei szervezetének 1963. első félévi tevékenységét felmérve, nem annyira az előadások szá­mának növekedésében, hanem főleg a tartalmi munkában ta­pasztalható észrevehető fejlődés. Az elmúlt év hasonló idősza­kában 3360 előadást tartottak mintegy 170 000 hallgató előtt. Az idén 3280 előadáson vett részt 165 000 hallgató. A kitű­zött céloknak megfelelően te­hát nem a mennyiségi eredmé­nyek további fokozására töre­kedtek, hanem — mint az elő­adások témák szerinti részlete­zése bizonyítja — a minőségi színvonal, a gazdasági felada­tokhoz segítséget nyújtó soro­zatok növelése került első hely­re az ismeretterjesztésben. Bár még mindig kevesebb természettudományos előadás — 1560 — hangzott el, mint a tár­sadalomtudományok köréből — 1722 —, mégis ez az arány a ta­valyinál jobbnak mondható. — Különösen akkor, ha számba vesszük a két nagy tudomány­ágon belüli témakörök megosz­lását is. Az előadások zömét az ag­rártudományi ismeretek ké­pezték — 530 előadást tar­tottak a tavalyi 440 helyett —, s a hallgatók száma 19 800. A biológiai témájú előadások száma 130-ról 206-ra emelkedett, a hallga­tóké 5900-ról közel 7000-re. Nagy népszerűségnek örvend­tek még a pedagógiai—lélekta­ni előadások — közel 13 000-en hallgattak meg 363 előadást —, és megnőtt az érdeklődés a mű­vészeti tagozat iránt. Az elmúlt év első felében 162 volt a mű­vészeti előadások és 21 900 a hallgatók száma. Az idén 32 ezer 600-an hallgattak meg 206 elő­adást. Itt figyelembe kell ven­ni azonban azt is, hogy a létszám alakulását erősen befolyásolta a népszerű film­klubok előadásainak népes hallgatósága. A biztató eredmények mellett sajnálatos visszaesés mutatko­zik a műszaki vonatkozású té­máknál. A tavalyi 140 műszaki előadás az idén 108-ra csökkent, a hallgatók száma 5250-ről 4700-ra. Ennek fő oka az üze­mek vezetőinek nem minden esetben segítőkész magatartásá­ban keresehdő. Sikerült ugyan megyénkben megszervezni és befejezni 24 munkásakadémiát — 6-tai többet mint tavaly —, de az évad eleji tervekben 26 akadémia beindítása szerepelt, melyek egy része el sem kez­dődött, vagy kellő támogatás hiányában félbemaradt. Sokkal jobb képet mutat a mezőgazdaságban folyó isme­retterjesztés helyzete. A fél év alatt megtartott összes előadá­sok zömét — 3280-ból 2500-at — tartották falun, a hallgatók mintegy 7Q százaléka mezőgaz­dasági dolgozó. Tsz-akadémia tavaly 14, az idén már 44 mű­ködött és a legtöbb előadás a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás szemléletének kialakítását, a szakmai műveltség emelését szolgálta, jól alkalmazkodott az adott helység gazdasági viszonyaihoz. Általában az elmúlt évek eredményeivel egybevetve sokat javult a szervezettség, uralko­dóvá váltak az előadássoroza­tok, sikerrel működtek a külön­féle — nők, ifjúsági, ülnök egyéb — akadémiák. Két vá­rosban, Kecskeméten és Baján sikerült megszervezni a szabad- egyetemet, melyen részt vett 1828 hallgató. Hibának számít azonban, — hogy a hallgatók összlétszámú­ban bizonyos csökkenés tapasz­talható. Az idén közel 5Q00-rel kevesebben vettek részt isme­retterjesztő előadásokon, mint tavaly. Ez egyrészt a rendkívül hideg téllel is magyarázható, másrészt nagyon sok dolgozó­nak lekötötte minden idejét a levelező, vagy esti iskolai ok­tatáson, különféle tanfolyamo­kon való részvétel, nem utolsó­sorban pedig még mindig nem kielégítő, nem elég érdeklődést keltő az előadások színvonala. Mindössze 623 előadáson alkal­maztak szemléltetést, nagyon kevés előadó igényli a megyei filmtár eléggé változatos anya­gát és a TIT szemléltető eszkö­zeit. Az idei első fél év tanulságai mór meg is szabják a TIT előtt álló soron következő feladato­kat. Elsősorban a rendszeres­ség és fokozatosság elvét kell minden körülmények között, be­tartani és érvényesíteni. Az üze­mek és tsz-ek vezetőinek lelke­sebb közreműködésével mindent el kell követni, hogy az akadé­miák félbemaradását meggátol- iák és az előadások összefüggő, egységes rendszere a hallgató­ság szakmai tudását, általános műveltségét jól alapozza meg és mélyítse el. Fokozni kell a természettu­dományos ismeretterjesztés ütemét, amely remélhetőleg javulni fog azáltal, hogy a tsz-cknek a gazdasági terv­vel párhuzamosan kell kul­turális tervet is készíteni. Ez az egyedüli biztosítéka an­nak. hogy a tervbe vet^ isme­retterjesztő előadások a gazda­sági feladatok sikeres végrehaj­tásához kapcsolódjanak, mely­nek elsősorban az agrártudo­mányi, biológiai, agrokémiai, műszaki és gazdasági témák to­vábbi emelkedésében kell meg­mutatkoznia. Feladatok tehát vannak még bőven, többek között az elő­adók még jobb. alaposabb fel­készülésének biztosítása és az eddig kedvezőtlenül alakuló szemléltetési kérdés megoldása. De az évről évre fejlődő, sok­rétűbbé váló ismeretterjesztő munka a biztosíték arra. hosy minden bizonnyal le tudiuk küzdeni a még meglevő nehéz­ségeket is. „Az SZKP magasra emeli a íeninizmus nagy zászlaját” A Pravda hétfői vezércikke MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunió dicső kommu­nista pártja, amelyet Lenin te­remtett és nevelt, amely a for­radalom füzében, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott harcban edződött meg, minden energiáját a marxizmus —Íeninizmus nagy eszméi meg­valósításának szenteli. Az SZKP, a szovjet kormány, az egész szovjet nép a szocialista orszá­gokhoz, a világ kommunista és munkáspártjaihoz fűződő viszo­nyának az alapját a proletár in­ternacionalizmus elvei képezik — írja a Pravda hétfői vezér­cikkében. A Pravda vasárnap közölte az SZKP Központi Bi­zottságának a pártszervezetek­hez, a Szovjetunió minden kom­munistájához intézett nyílt le­velét. A Központi Bizottság eb­ben a levélben ismerteti az SZKP-nak a nemzetközi kom­munista mozgalom igen fontos kérdéseiben elfoglalt, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának 1963. június 14-i le­velére vonatkozó álláspontját. Az SZKP Központi Bizottsága nyílt levelének nyilvánosságra- hozása összefügg a KKP veze­tőinek barátságtalan cselekede­teivel, a nemzetközi kommunis­ta mozgalomban általuk meg­kezdett vita kiélezésére irányu­ló törekvésükkel, pártunk állás­pontjának általuk történt tuda­tos elferdítésével és azoknak az indokoknak a helytelen magya­rázatával, amelyek alapján mi egy ideig nem közöltük a KKP június 14-i levelét. A kínai elvtársak aknamun­kája. a legutóbbi levél tartalma és hangneme, az az arcátlanság és szívósság, ahogyan a testvér­pártok viszonyában elfogadott normák ellenére terjesztik ezt a levelet, szükségessé tette e dokumentumok értékelését. A Pravda az SZKP Központ* Bi- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents