Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

APA ÉS A FIA Hét megyei csúcs a bajai úszóversenyen! — A négy város — Baja, Kecskemét, Kiskuníélegyháza, Kiskunhalas — közötti úszóver­seny-sorozat második részét Ba­ján rendezték meg. A verseny kitűnően sikerült és hét megyei csúcs született! Az eredmények megyénk úszósportiának a fej­lődését mutatják. A verseny folytasása szombaton és vasár­nap Iqsz Kecskeméten. Eredmények: férfiak: 100 m gyors: 1. Mihalovics (Baja 1:03,4 (megyei csúcs), 2. Majoros (B.) 1:07,8, 3. Fekete (Kiskunfélegy­háza) 1:08,2, 100 m hát: 1. Ur- bán (B.) 1:16,3 (mcs). 100 m pil­langó: 1. Kiss A. (B.) 1:27,0, 2. Vasas (Kiskunhalas) 1:27,6. 100 m mell: 1. Kiss A. 1:26,9, 2. Po- mázi (F.) 1:27,0, 3. Vasas 1:30,5. 400 m gyors: 1. Mihalovics 5:13,8 (mcs).; Ebben a számban Pomázi 5:56,1 másodperccel me­gyei ifjúsági csúcsot úszott. 200 m mell; 1. Pomázi 3:07,7.4X33,3 vegyes: 1. Mihalovics 1:44,9, 2. TJrbán 1:49,2. 4X100 m vegves- váltó: 1. Baja 5:21,7, 4X10Ö m gyorsváltó: 1. Baja 4:45,7 (mcs.) Nők: 100 m gyors: 1. Weidin- ger (B.) 1:22,3, 2. Kabuczky (B.) 1:24,9, 3. Kovács E. (F.) 1:25,2. 100 m hát: 1. Szabó Zsuzsa (H.) 1:46,6. 100 m mell: 1. Kemény (B.) 1:35,3 (mcs). 100 m pillangó: 1. Karbuczky 1:38.4 (mcs). 200 m mell: 1. Kemény 3:26,5. 400 m gyors: 1. Weidinger 6:39. 4x33.3 m vegyes: 1. Weidinger 2:06,5. 4X33.3 gyorsváltó: 1—2. Baja és Kiskunfélegyháza 1:35,8. 4X33,3 vegyesváltó: 1. Baja 1:44,2. Újonc (a táv valamennyinél 33,3 m): fiúk: gyors: 1. Deme (B.) 21,9, 2. Alács (F.) 23,0, 3. Haász (B.) 23,8. Mell: 1. Farkas (F.) 28,6, 2. Deme 28,8. Pillangó: 1. Alács 29,3, 2. Sörfőző (H.) 30,0, 3. Farkas 30,2. Hát: 1. Ko­vács (F.) 28,7, 2. Alács 29,0. 3. Vass (H.) 29,2. Gyorsváltó: 1. Kiskunfélegyháza 1:42,3. — Lá­nyok: gyors: 1. Iványi (F.) 27,3, 2. Patyi (F.) 28,9. Mell: 1. Csá­Labdarúgás Nyári Kupa. Északkeleti csoport: Kecskeméti Dózsa—VM Egyetértés, Kecskemét, Széktói Stadion, du. 5 óra, vezeti: Vörös B. Járási összevont bajnokság. Kö­zépcsoport: Kiskunhalasi Honvéd— Hajós Kiskunhalasi Spartacus— Csengőd. Hadseregbajnoki elődöntő: Kecske­méti Légierők—Miskolci Honvéd, Kecskemét, belső városi sporttelep, de. 10 óra. Barátságos mérkőzés: Kecskeméti Dózsa öregfiúk—MTK öregfiúk, Kecskemét. Széktói Stadion, szom­baton du. fél 6 óra. Kosárlabda NB I-es férfi mérkőzés: TFSE— Bajai Bácska Posztó, Budapest, TF- terem, szombat de. 10 óra, vezeti Cziffra és Szécsi. — NB I-es női mérkőzés: Bp. Petőfi—Bajai Építők, Budapest, MTK-pálya, de. fél 10 óra, vezeti: Hornyák és Nádai. Atlétika Bács-Kiskun megye 1963. évi fel­nőtt és ifjúsági, férfi és női baj­nyi (F.) 29,0, 2. Farkas (F.) 30,8. Gyorsváltó: 1. Kiskunfélegyhá­za 2:00,6, 2. Kecskemét 2:11,8. Gyermek: 1. Petrezselyem (F.) 26,2, 2. Molnár (F.) 26,4, 3. Csá­ki (H.) 26,8. Mell: 1. Raáb (H.) 29,6. Hát: 1. Petrezselyem 30,8. Gyors váltó: 1. Kiskunfélegyhá­za 1:,50,8. Vegyesváltó: 1. Kis­kunfélegyháza 1:54. A pontverseny végeredménye: 1. Baja 582, 2. Kiskunfélegyhá­za 506, 3. Kiskunhalas 276, 4. Kecskemét 177. nokságai Kiskunhalason, szombaton du. 4 órakor és vasárnap de. 9 óra­kor. Űszás Négy város — Baja, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas — úszóversenye es vízilabda-mérkőzése Kecskeméten, a Széktó-fürdőben, szombaton du. 5 órakor és vasárnap de. 9 órakor. Röplabda Bács-Kiskun megye és Békés me­gye női és férfi csapatainak válo­gatott mérkőzése Gyulán, de. 8 és 10 órakor. — Magyar Népköztársa- sági Kupa megyei döntője a Bajai Honvéd és a Kecskeméti Dózsa együttesei között Baján, a tiszti klubban, du. 5 órakor. Teke Bács-Kiskun megye 1963. • évi kis- golyós megyei férfi és női bajnok­sága, Kalocsán, az úttörőházi pályán, de. 9 órakor. ökölvívás Kecskeméti Épületlakatos—Szolno­ki MTE barátságos mérkőzés az Épületlakatos kultúrtermében, szom­baton du. fél 7 órakor. Hét végi sportműsor uMÉUMaU-------------------------------------------------­Ki skunhalasi lovasversenyző Csa!< a postások érdeke? Hol vannak a sportvezetők? Hz olimpiai sorsiegyárusítás eddigi tapasztalatai A MAGYAR Olimpiai Bizottság felhívása, amelyben a tárgy- nyeremény-sorsjáték megrendezését bejelentette, 1963. március 30-án jelent meg a napilapokban. Ez a felhívás a nagy nyilvá­nossághoz szólt, a sportszerető közönséghez, mert a cél az. hogy a XVIII. Tokiói Nyári Olimpiai Játékok nagy költségeinek egy részét ily módon, társadalmi összefogás útján tudjuk biztosítani. A felhívás után megkezdődött az egész országban — így megyénkben is az olimpiai sorsjegyek árusítása. A magyar posta első statisztikai jelentése szerint a sors­jegyek iránt az országban nagy volt az érdeklődés, sok jegy talált gazdára és a sportszerető közönség szívesen vásárolta a sorsjegyeket — ott, ahol megfelelő propagandát fejtettek ki az illetékes szervek, hogy ezzel is elősegítsék sportolóink felkészí­tését és jó szereplését. Az országos jelentésből azonban az is kiderül, hogy a TST-ék és a sportegyesületek körében nem tö­rődnek mindenhol a sorsjegyek árusításával. Maguk az érde­keltek — a sportolók, a sportvezetők — csak kis számban ve­szik ki részüket az árusításból. Országos átlagban a Testneve­lési és Sport Tanácsok, sportegyesületek az árusításra átvett sorsjegyek mintegy 30 százalékát adták csak el. Vajon mi a helyzet megyénkben? A sorsjegyárusításról ér­deklődtünk Nagy Erzsébet MEH1V vezetőnél. A STATISZTIKAI kimutatás bizony nem nyújt örvendetes képet. A 95 ezer darab sorsjegyből eddig 48 ezret adtak el, tehát átlag 50 százalék körül mozog. Érdemes egy kicsit a rész­letekbe is merülni. Egyedül a bajai járás az, ahol 11 762 sors­jegyet adtak el. Az élen járó postások mellett lelkes szervező és agitációs munkát végzett a bajai TST, amelynek vezetői, és társadalmi aktívái hatezer darab jegyet árusítottak a városban. Nem mondhatjuk el mindezeket a többi járásról. A dunavecsei járási TST eddig 321 sorsjeggyel számolt csak el. Kiskunhalason is 500 darab a TST által eladott sorsjegy, míg a postások 3344 darab jegy eladásával dicsekedhetnek. Kiskunfélegyházán a postások 2700 darabot árusítottak, míg a TST az 500 darab jegy jelentős részét visszaadta. Nincs a városban a TST részé­ről olyan lelkes sportember, aki szívügyének tekintené a sors­jegyek árusítását. A TST részére igényelt sorsjegyek például hosszú ideig a TST elnök, Kovács Rudolf íróasztalában pihen­tek elzárva! Jó két hét van még hátra az olimpiai sorsjgeyek árusítá­sából. Az eddigi tapasztalatok alapján — a bajai járás kivé­telével — nem dicsérhetjük a TST-ék vezetőit, a máskor oly lelkes sportvezetőket, társadalmi aktívákat. Ez egyedül csak a postásokat illeti meg. A sorsjegyek árusítása, népszerűsítése a propagandamunka pedig elsősorban a sportemberek feladata lett volna! Hogy miért nem vették ki részüket ebből a mun­kából: nemtörődömségből vagy hanyagságból, nem tudjuk! MINDENESETRE nagyon furcsa és érthetetlen: hát csak a postások érdeke lenne, hogy megfelelően képviselhessék spor­tolóink a magyar színeket a legközelebbi nagy világversenyen — az olimpián?! Nem hinnénk1 MARKUS JÁNOS PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 26 065, külföldi sikerei A közelmúltban számoltunk be arról, hogy Matajsz János, a Kis­kunhalasi Határőr Dózsa lovasver­senyzője, válogatott kerettag, Lip­csében vadászugratásban Pillangó nevű lován első helyezést ért el. Most ismét sikerről számolhatunk be, mert a bécsi, a lengyel és a lipcsei versenyek összesítése alap­ján a magyar lovascsapat — nyolc nemzet lovasai között — a nemze­tek díjában harmadik lett. Matajsz János őrmester versenyzett a leg­eredményesebben a magyarok kö­zül és a három nemzetközi talál­kozón összesen 12 helyezést ért el. Felvételünk még az egyik hazai versenyen készült. (Szalai László) A sporthorgászat egyre nagyobb népszerűségnek örvend me­gyénkben. Szabad időben előkerülnek a horgászfelszerelések és irány a víz, a halakban gazdag vidék. Gulyás Balázs, a Kiskun­félegyházi Vegyipari Ktsz dolgozója is „szenvedélyes” sporthor­gász. Most is Jóska fiával együtt horgászik, szabad időben. Síppal a világ körül SOMOS ISTVÁN, a Magyar Labda­rúgó Játékvezetők Tanácsának arany jelvénnyel kitüntetett tagja el­határozta, hogy összegyűjti és sajtó alá rendezi az öt világrész FIFA által nyilvántartott nemzetközi lab­darúgó játékvezetőiinek sportme­moárjait. Célja volt: a sportvilág fórumán eddig még nem jelentkező témájú munkával közelebb hozza és megismertesse egymással a nem­zetközi futball játék vezetőinek nagy és népes családját és a labdarúgás hatalmas sportkedvelő tábora, mely a játékvezető jó vagy rossz működésén keresztül is értékeli a sporteseményt — megismeri a játék­vezetőt közelebbről — mint em­bert ... Gyűjteményéből közlünk néhá­nyat. „Nem kell a futballbíró autogramja!” (Beküldte: Arthur E. Ellis, Anglia) Madridban történt, az l:0-ás ar­gentin győzelemmel végződött Spa­nyolország—Argentína válogatott mérkőzés végén. Alig fújtam le a nagy iramú, színvonalas találkozót, szurkolók százai lepték el a pályát, főleg fiúk és csinos lányok. A lel­kes futballrajongók nem akartak botrányt csinálni, mindössze név­aláírást kértek a világhírű argentin játékosoktól. Egy tízéves forma fiú hozzám is odajött, és elém tartotta füzetét, aláírásért. Felvilágosítottam, hogy én csak a játékvezető va­gyok, bár magamban arra gondol­tam, az én autogramomnak is Örülni fog. Hát bizony nem ez történt. .. összecsukta kis könyvét és azt válaszolta: — Köszönöm, mister Ellis, de ön nem valami fényesen működött. Nincs szükségem az aláírására ... A gyerekszáj! (Beküldte: Manuel Esensi Martin, Spanyolország.) Nagyobbik fiamat, aki akkor négyéves volt, elvittem élete első mérkőzésére. A' meccset én vezet­tem. Miután hazaérkeztünk, a fele­ségem megkérdezte tőle, hogy tet­szett a meccs?... A gyerek imi­gyen felelt: — Mamikám! A papi nagyon rosszul játszott, ha megnövök én is játékos leszek. De nem olyan gyenge játékos, mint apuka. Kép­zeld, egész délután a labda után szaladgált, anélkül, hogy egyetlen egyszer is elérte volna .., Egy futballszirén csábmosolya (Beküldte: Jósé Luis Silva Vidal, Chile.) Santiagóban az Estadio Nacional- ban vezettem egy mérkőzést, ahol az egyik csapat különösen nagy népszerűségnek örvendett a nők körében. Hogy ez mennyire így volt: Egy ízben 11-es büntetőrúgást ítéltem ennek a csapatnak a javá­ra, és a mérkőzésen jelenlevő höl­gyek közül többen felsikoltottak örömükben! Ugyanakkor a játék­térhez egészen közel ülő egyik, valójában ragyogó szépségű nő „angyali pillantásaival” és szinte lenyűgöző „csábmosolyával” talál­kozott tekintetem a mérkőzés to­vábbi folyamán. Már-már azt hit­tem, hogy talán én tetszhettem meg neki, hisz világéletemben nagy si­kereim voltak a nők körében! .. . (Csak a feleségem meg ne tudja!) Sajnos, nem így történt... A mérkőzés vége felé 11-est kel­lett ítélnem a „kedvencek” - csapata ellen, amellyel az ellenfél 2:1 arányban meg is nyerte a mérkő~ zést. Amikor a második 11-est ítéltem, az előbb még „angyali pillantásúnak” dfe „csábosán mosoly­gónak” fémjelzett hölgy felpattant a helyéről, berohant hozzám a pá­lyára, és amúgy, istenigazából le­hordott. Végül is a rendezőséggel kellett kivezettetnem. Csak utólag derült ki, hogy a szóban forgó hölgy az egyik sport­egyesületi vezetőnk felesége volt, és amikor a mérkőzés után bocsá­natot kértem tőle — a férje szó szerint ezeket mondotta: — Uram! önnek nincs fogalma arról, hogy feleségem mennyire a hangulat rabja. Egyetlen, gyakorla­tilag is jól bevált megoldás: kivi­szem őt minden futballmérkőzésre! Itt aztán kedvére, jó alaposan ki­mérgelődi, kiveszekszi magát, hogy azután kiöntve minden mérgét — otthon már ne legyen több ereje a velem való veszekedésre! És én — a csalhatatlan érzékű játékvezető — ezt a nőt tartottam „csábosán mosolygó — angyali pillantású”-nak. Ugye, hogy a látszat csal?... Megmentőm — a rendőrruha (Beküldte: Zsolt István, Magyarország.) ötödik gimnazista koromban, vé­dés közben eltört az ujjam. Anyám azt mondta: Válassz, fiam, valami­lyen veszélytelenebb foglalkozást a sportban. Hát így lettem játék­vezető. Tizenhat éves voltam, amikor a főgimnáziumi igazgatói és belügy­miniszteri engedéllyel tettem le 1937-ben a játékvezetői vizsgát. 1951- ben, tehát 30 éves fejjel, már nemzetközi játékvezető voltam; 1952- ben a helsinki olimpián pedig a Szovjetunió—Bulgária mérkőzést vezettem. Azóta Európa szinte minden országában vezettem mér­kőzés. Véleményem szerint a játékve­zető működése ott kezdődik, ami­kor egész egyéniségét és magán­életét a sport alá rendeli. Mint a budapesti Nemzeti Színház fő­ügyelőjének, feladataim közé tar­tozik az óriási színpad teljes tech­nikai irányítása, a zsinórpadlás, a süllyedő és a forgószínpad fel­ügyelete. A két „szakmám” külön­ben nagyon hasonlít egymáshoz. Mindkét rendbeli működésem nagy és szakértő közönség előtt zajlik le, és mindkét helyen gyorsan, ha­tározottan kell cselekednem, illetve ítélnem. A színházban láthatatlan vagyok a közönség számára, s a mérkőzéseket is úgy szeretném ve­zetni, hogy a szurkolók szinte észre se vegyenek ... Előfordul azonban nálam 1s, hogy „észrevesznek”! íme, egy történet. Ügy nyolc évvel ezelőtt Diósgyő­rött vezettem a Budapesti Honvéd —DVTK mérkőzést. A befejezés előtt 30 másodperccel még 0:0- ra állt a találkozó. Ekkor egy 17 mé­teres szabadrúgásból a Honvéd meg­szerezte a győzelmet. Újrakezdésre jóformán nem is volt idő. Gondo­lom, nemcsak velem történt meg, ami most következett. Ha nem kaptam volna kölcsön egy rendőr- tiszti sapkát és köpenyt, akkor ma aligha szerepelnék ebben a könyvben. Azt a szabadrúgást pe­dig mindenki megítélte volna a he­lyemben, hiszen a diósgyőriek ka­pusa a 16-oson kívül fogta meg kézzel a labdát. Egyszóval: meg akartak verni, s ez mégis kellemes emlékem marad. Hogy miért? . Hát, mert nem sikerült! Három iátszma fűtőben maradt a csehszlovákok ellen A főiskolai sakkcsapat-olim­pián csütörtökön a tízes döntő­ben a csehszlovák—magyar mér­kőzésen 3 játszma függőben maradt, 1 pedig döntetlenül végződött. — Eredmények: A) csoport: Mongólia—Bulgária 1:2 (2), Egyesült Államok—Hollandia 1:1 (2), Olaszország—Lengyel­ország 1:3, Csehszlovákia—Ma­gyarország 0,5:0,5 (3), Szovjet­unió—Jugoszlávia 1,5:1,5 (1).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents