Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A'MAGYAR, SZOCIALISTA •' 1 _L - - ---- -- ■ - - - - ­M U bt KAS RÁ R.T BÁCS ­ki I S KUN MÉCS VEI lapja XVIII. ÉVFOLYAM. 162. SZÁM 4rn 00 fillér 1963. JÚLIUS 13, SZOMBAT Hajnaltól estig A népművelési feladatokról HAJNALI fél 5. Ébred a mátételki Braun Éva KISZ leány­építőtábor. Az almafák alatt felállított sátrakban mozgolódás tá­mad, a középiskolás lányok frissen ugranak ki az ágyból, s a zu­hany kellemes vízsugara alatt, az álom utolsó bódulata is kiröp­pen szemükből. Többen az eget kémlelik, megállapítják, hogy ma is meleg lesz. — Jó lenne, ha legalább egy órával előbb kezdhetnénk a munkát. — mondja az egyik. — Jó bizony — kontráznak rá a többiek is — mert mire nagy lesz a hőség már ledolgoznánk a hat órát. — Nem lehet lányok — szól közbe Dankó Irén a tóborvezető —, mert nem tudja hamarabb kiadni a reggelit a gazdaság konyhája. Néhány perc múlva a tábor zászlójának felvonásához gyüle­kezik az ország különböző részeiből nyári munkára jelentkezett kétszázhuszonkét lány. Tegnap a nyolcas brigád érté el barack­szedésben a legjobb eredményt, ezért a közöttük is legjobb mun­kát végző Fajszi Éva, a Budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnázium tanulója húzhatja fel az árbocra a zászlót. Bőséges reggeli után munkára indulnak a brigádok. Ma sza­móca-gyomtalanítás a feladat. Vidáman csivitelnek, miközben szorgalmasan jár a kezük. A MUNKAIDŐ lejárta után énekszóval vonulnak be a bri­gádok. A konyha finom ebédet főzött számukra. Négy jókora fánk a második fogás. A lányok farkasétvággyal esznek, egy ré­szük azonban a másodiknál abbahagyja az evést. — Elhízom mire letelik a két hét — hallatszik a fájdalmas sóhajtás innen is, onnan is. Vannak azonban kevésbé hiúk, ők eszik meg a maradékot. Néhányan hét-nyolc fánkot is jóízűen eltüntetnek a tányérból. Következik a csendes pihenő. Elnéptelenedik a tábor utcája, csak egyik-másik sátorból szűrődik még halk beszélgetés. Az állami gazdaság baromfiai közül több idemerészkedik, kapirgál. Egy fiatal jérce — morzsára lelhetett — hangosan kodálni kezd. Lebben a sátor ponyvája —, amely mellett a csendháborító za- jong —jJS á nyílásban Darus Irén pestijrislány (becenevén: Daru) borzás feje bukkan elő. Álmos szemeivel rácsodálkozik a jércére, mutató ujját tiltóan a szája elé tartja és suttogva rászól. — Pszt, pipikém most csendes pihenő van. Erre a sátorban kitör a nevetés. — Daru már megint produ­kálja magát — mondogatják kacagva egymásnak a lányok. Az első estén még szokatlan munkától fáradtan, merev iz­mokkal feküdtek az ágyon, amikor a sátoron kívülről különös dobogást hallottak, mintha valaki gimnasztikázott volna. Észre­vették, hogy Irénke ágya üres, tehát csak ő lehet. — Mit csinálsz odakinn Daru? — kiáltották meglepetten. — Lazítok pajtikáim, lazítok — szólt vissza miközben egyre magasabbat szökdécselt. A CSENDES PIHENŐ végeztével a lányok pingpongoznak, kug­liznak, labdáznak, levelet írnak, olvasnak, szórakoznak. A pes­tieknek — kilencvenötén vannak a fővárosból — elsősorban a gazdaság lovai tetszenek. A legnagyobb élmény számukra, ha ko- csikázhatnak egy kicsit. A kecskemétieknek, bajaiaknak ez már nem olyan nagy újság, a tábori élet romantikája azonban nekik is nagyon tetszik. Közben lázasan készülnek a kéthetes táborozás végén megrendezésre kerülő sport és kulturális vetélkedőre. Bri­gádonként mérik majd össze „ki mit tud”. Vacsora előtt a táborzászló ünnepélyes bevonására gyülekez­nek. A táborparancsnok ismerteti a napi munka eredményeit, felsorolja a legjobb brigád és egyéni teljesítményt elérőket és el­mondja mi lesz a másnapi feladat. Ezen a napon Maász Erzsé­bet, a Bajai Türr István Gimnázium tanulója vált érdemessé a zászlóbevonás végrehajtására. VIDÁM daltól, kacagástól hangos vacsora után tábor. Este 9 órakor azonban minden elcsendesül. A kislányok pihenni tér­nek, mert másnap kora reggel barackszedésre indulnak. Nagy Ottó Pattog a labda. Izgalmas pingpongmérkőzések zajlanak » szabad időben tanácskoztak Kiskunhalason Pénteken a kiskunhalasi Gő­zön István művelődési házban rendezte meg a megyei tanács vb művelődési osztálya me­gyénk népművelési és oktatás­ügyi vezetőinek, szakemberei­nek részvételével az 1963—64-es évad előkészítéséről szóló ta­nácskozást. A megbeszélésre meghívták a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztá­lyainak vezetőit, valamint az iskolaigazgatókat is. A tanács­kozáson részt vett Glied, Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság agitációs és pro­paganda osztályának vezetője, Pankovits József né, a nőtanács megyei titkára, Nagy Sándor, a megyei művelődésügyi állan­dó bizottság elnöke. Kádasi László, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztá­lyának vezetője ismertette az elmúlt népművelési és oktatási évad eredményeit, majd vázolta a következő év legfontosabb feladatait.. — Megyénk jellegéből adó­dóan a követkéző év egyik leg­fontosabb feladata a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés. A nagy telepítési tervek szakem­berszükségletét ki akarjuk elé­gíteni. Ezek után elmondotta, hogy az idén már minden termelő- szövetkezet és üzem helyi gaz­dasági tervekre építve készítet­te el művelődési tervét. A mű­velődési munkát a helyi viszo­nyok legjobb ismerői a járás és város közvetlen vezetői irányít­hatják a legmegfelelőbben. A megyei vezetés feladata pedig az elvi irányítás és az ellenőr­zés. A továbbiakban az iskolai ok­tatás kérdéseivel, a gyakorlatra neveléssel, az élet és az iskola kapcsolatával, a származás sze­rinti kategorizálás megszünteté­sével foglalkozott. — A következő évtizedben ál­talánosan kötelezővé válik a kö­zépiskolai oktatás — folytatta —, már most készülnünk kell erre. A tanyai gyerekek számá­ra külön foglalkozáson, külön előkészítéssel kell lehetőséget adnunk ahhoz, hogy egyenlő esélyekkel vehessék fel a ver­senyt a városi gyerekekkel a gimnáziumokban, technikumok­ban. Ugyanennek a célnak je­gyében a közeljövőben nyolc kis gimnázium épül megyénk községeiben és ezek mellett is minden lehetőséget meg aka­runk ragadni a kihelyezett gim­náziumi osztályok megalakítá­sára. — A népművelés és az okta­tás magasztos célt szolgál ná­lunk: a szocializmus teljes fel­építését. Ehhez képzett szakem­bereket, dolgozókat kell nevel­nünk a fiatalokból és a felnőt­tekből egyaránt — fejezte be Kádasi László. A beszámolót követő vitában felszólalt Glied Károly, a me­gyei pártbizottság titkára: — Elismerés illeti a jelenle­vőket. és a népművelés vala­mennyi dolgozóját, tanítókat, tanárokat, művelődési otthon igazgatókat azért az eredmé­nyekért. amelyeket a múlt év során elértünk — mondotta fel­szólalása elején. — Önök meg­értették és érvényesítették az egységes szemlélet elveit, a kul­turális és a termelési feladatok szoros kapcsolatának szükséges voltát. Ezzel híven szolgálták nagy féladatunkat/ a szocializ­mus teljes felépítésének ügyét Ezután részletesen szólott a könyvtáraknak a lakosság álta­lános műveltsége emelésében betöltött szerepéről, a kulturális és termelési tervek kölcsönös kapcsolatáról, ifjúságunk egye­temi és főiskolai továbbtanulá­sának feltételeiről és a cigány lakosság körében végzendő kul­turális nevelőmunkáról. Végül ezeket mondotta: — Mi megtanultuk hogyan óvjuk, olajozzuk a gépeket. De néha elfeledkezünk azokról, akik a gépeket kezelik, akik a tervet teljesítik, napról napra többet termelnek, akik a szocializmust felépítik. Tanuljunk meg az emberekkel bánni, akiktől min­den függ. Felszólalt még Kapusi Mi­hály, a kiskunfélegyházi járási művelődési osztály vezetője, Kristóf András, megyei poli­technikai szakfelügyelő, Vaku- lya Károly, kiskunfélegyházi szakfelügyelő, Kenedics Károly, kiskunhalasi tanulmányi felügyelő, Weibl József kiskun- halasi városi művelődési cso­portvezető, Zoboki Lászlóné, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat dolgozója, Hódosi Iván, kiskunfélegyházi járási tanul­mányi felügyelő, Kanyó István, a Kiskunfélegyházi Járási Ta­nács V. B. mezőgazdasági osz­tályának vezetője, Palásthy Béla, a Kiskőrösi Petőfi Gim­názium igazgatója, dr. Héjjas Zoltán, kiskunfélegyházi közép­iskolai szakfelügyelő, Fekete- Kovács Győzőné, a Bajai Tóth Kálmán Gimnázium igazgatója, Fenyvesiné Góhér Anna, a me­gyei könyvtár igazgatója. Ma­gyar Ferenc, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főelőadója, Lükő Gábor, a kis­kunfélegyházi múzeum igazga­tója, Major Imre, a TIT megyei titkára, Szűcs Sándor, a megyei pedagógus szakszervezet titká­ra, Judik Menyhért, a kiskun­félegyházi járási népművelési felügyelő és Juhász Béla, a kecskeméti gyermekvédő inté­zet igazgatója. Az egész _ napos tanácskozás Kádasi László összefoglalója után Nagy Sándornak, a me­gyei művelődési állandó bizott­ság elnökének zárszavával ért véget. A vasutasnak előtt Megyénkből 22 fiatal nyerte el a Szakma ifjú mes ere elmet Az idei vasutasnapot megelő­zően a szolgálati ágak vezetői és a szakszervezet illetékesei értékelték a Szegedi MÁV Igaz­gatóság területén a Szakma ifjú mestere címért folyó ver­seny eddigi eredményeit. Megállapították, hogy 189 fia­tal vasutas nevezett be ebbe a vetélkedésbe. A pár nappal ez­előtt lezajlott vizsgákon száz­tízen jelentek meg. A vizsgá­zóknak szakmai feladatuk kifo­gástalan teljesítéséről, általános műveltségük növeléséről, poli­tikai jártasságukról, fegyelme­zett magatartásukról kellett szá­mot adni. A megjelentek kö­zül hetvenketten sikerrel vizs­gáztak, s ki-ki tudásának meg­felelően arany-, ezüst- vagy bronzjelvényt kapott, a vele já­ró pénzjutalommal együtt. A Bács-Kiskun megyeiek kö­zül a Kecskeméti Pályafenn­tartási Főnökség hét, a kiskun- halasi állomás kilenc, a fűtő- ház kettő, a kecskeméti állomás négy fiatalja nyerte el a Szak­ma ifjú mestere címet. Arany fokozattal büszkélkedik Rédai Béla építési technikus, Gáspár Pál jegyvizsgáló és Nagy I. La­jos vonatvezető. Ezüst-, illetve bronz fokozatot nyertek: Pintér Gábor előmunkás, Kormányos István ács, Csényi László for­galmi szolgálattevő, Szekeres József ipari tanuló. Sziládi Sándor Tupíroz a tábori „fodrász”. Fényképezte; Pásztor Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents