Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-13 / 162. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A'MAGYAR, SZOCIALISTA •' 1 _L - - ---- -- ■ - - - - M U bt KAS RÁ R.T BÁCS ki I S KUN MÉCS VEI lapja XVIII. ÉVFOLYAM. 162. SZÁM 4rn 00 fillér 1963. JÚLIUS 13, SZOMBAT Hajnaltól estig A népművelési feladatokról HAJNALI fél 5. Ébred a mátételki Braun Éva KISZ leányépítőtábor. Az almafák alatt felállított sátrakban mozgolódás támad, a középiskolás lányok frissen ugranak ki az ágyból, s a zuhany kellemes vízsugara alatt, az álom utolsó bódulata is kiröppen szemükből. Többen az eget kémlelik, megállapítják, hogy ma is meleg lesz. — Jó lenne, ha legalább egy órával előbb kezdhetnénk a munkát. — mondja az egyik. — Jó bizony — kontráznak rá a többiek is — mert mire nagy lesz a hőség már ledolgoznánk a hat órát. — Nem lehet lányok — szól közbe Dankó Irén a tóborvezető —, mert nem tudja hamarabb kiadni a reggelit a gazdaság konyhája. Néhány perc múlva a tábor zászlójának felvonásához gyülekezik az ország különböző részeiből nyári munkára jelentkezett kétszázhuszonkét lány. Tegnap a nyolcas brigád érté el barackszedésben a legjobb eredményt, ezért a közöttük is legjobb munkát végző Fajszi Éva, a Budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnázium tanulója húzhatja fel az árbocra a zászlót. Bőséges reggeli után munkára indulnak a brigádok. Ma szamóca-gyomtalanítás a feladat. Vidáman csivitelnek, miközben szorgalmasan jár a kezük. A MUNKAIDŐ lejárta után énekszóval vonulnak be a brigádok. A konyha finom ebédet főzött számukra. Négy jókora fánk a második fogás. A lányok farkasétvággyal esznek, egy részük azonban a másodiknál abbahagyja az evést. — Elhízom mire letelik a két hét — hallatszik a fájdalmas sóhajtás innen is, onnan is. Vannak azonban kevésbé hiúk, ők eszik meg a maradékot. Néhányan hét-nyolc fánkot is jóízűen eltüntetnek a tányérból. Következik a csendes pihenő. Elnéptelenedik a tábor utcája, csak egyik-másik sátorból szűrődik még halk beszélgetés. Az állami gazdaság baromfiai közül több idemerészkedik, kapirgál. Egy fiatal jérce — morzsára lelhetett — hangosan kodálni kezd. Lebben a sátor ponyvája —, amely mellett a csendháborító za- jong —jJS á nyílásban Darus Irén pestijrislány (becenevén: Daru) borzás feje bukkan elő. Álmos szemeivel rácsodálkozik a jércére, mutató ujját tiltóan a szája elé tartja és suttogva rászól. — Pszt, pipikém most csendes pihenő van. Erre a sátorban kitör a nevetés. — Daru már megint produkálja magát — mondogatják kacagva egymásnak a lányok. Az első estén még szokatlan munkától fáradtan, merev izmokkal feküdtek az ágyon, amikor a sátoron kívülről különös dobogást hallottak, mintha valaki gimnasztikázott volna. Észrevették, hogy Irénke ágya üres, tehát csak ő lehet. — Mit csinálsz odakinn Daru? — kiáltották meglepetten. — Lazítok pajtikáim, lazítok — szólt vissza miközben egyre magasabbat szökdécselt. A CSENDES PIHENŐ végeztével a lányok pingpongoznak, kugliznak, labdáznak, levelet írnak, olvasnak, szórakoznak. A pestieknek — kilencvenötén vannak a fővárosból — elsősorban a gazdaság lovai tetszenek. A legnagyobb élmény számukra, ha ko- csikázhatnak egy kicsit. A kecskemétieknek, bajaiaknak ez már nem olyan nagy újság, a tábori élet romantikája azonban nekik is nagyon tetszik. Közben lázasan készülnek a kéthetes táborozás végén megrendezésre kerülő sport és kulturális vetélkedőre. Brigádonként mérik majd össze „ki mit tud”. Vacsora előtt a táborzászló ünnepélyes bevonására gyülekeznek. A táborparancsnok ismerteti a napi munka eredményeit, felsorolja a legjobb brigád és egyéni teljesítményt elérőket és elmondja mi lesz a másnapi feladat. Ezen a napon Maász Erzsébet, a Bajai Türr István Gimnázium tanulója vált érdemessé a zászlóbevonás végrehajtására. VIDÁM daltól, kacagástól hangos vacsora után tábor. Este 9 órakor azonban minden elcsendesül. A kislányok pihenni térnek, mert másnap kora reggel barackszedésre indulnak. Nagy Ottó Pattog a labda. Izgalmas pingpongmérkőzések zajlanak » szabad időben tanácskoztak Kiskunhalason Pénteken a kiskunhalasi Gőzön István művelődési házban rendezte meg a megyei tanács vb művelődési osztálya megyénk népművelési és oktatásügyi vezetőinek, szakembereinek részvételével az 1963—64-es évad előkészítéséről szóló tanácskozást. A megbeszélésre meghívták a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak vezetőit, valamint az iskolaigazgatókat is. A tanácskozáson részt vett Glied, Károly, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője, Pankovits József né, a nőtanács megyei titkára, Nagy Sándor, a megyei művelődésügyi állandó bizottság elnöke. Kádasi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője ismertette az elmúlt népművelési és oktatási évad eredményeit, majd vázolta a következő év legfontosabb feladatait.. — Megyénk jellegéből adódóan a követkéző év egyik legfontosabb feladata a mezőgazdasági szakmunkásképzés. A nagy telepítési tervek szakemberszükségletét ki akarjuk elégíteni. Ezek után elmondotta, hogy az idén már minden termelő- szövetkezet és üzem helyi gazdasági tervekre építve készítette el művelődési tervét. A művelődési munkát a helyi viszonyok legjobb ismerői a járás és város közvetlen vezetői irányíthatják a legmegfelelőbben. A megyei vezetés feladata pedig az elvi irányítás és az ellenőrzés. A továbbiakban az iskolai oktatás kérdéseivel, a gyakorlatra neveléssel, az élet és az iskola kapcsolatával, a származás szerinti kategorizálás megszüntetésével foglalkozott. — A következő évtizedben általánosan kötelezővé válik a középiskolai oktatás — folytatta —, már most készülnünk kell erre. A tanyai gyerekek számára külön foglalkozáson, külön előkészítéssel kell lehetőséget adnunk ahhoz, hogy egyenlő esélyekkel vehessék fel a versenyt a városi gyerekekkel a gimnáziumokban, technikumokban. Ugyanennek a célnak jegyében a közeljövőben nyolc kis gimnázium épül megyénk községeiben és ezek mellett is minden lehetőséget meg akarunk ragadni a kihelyezett gimnáziumi osztályok megalakítására. — A népművelés és az oktatás magasztos célt szolgál nálunk: a szocializmus teljes felépítését. Ehhez képzett szakembereket, dolgozókat kell nevelnünk a fiatalokból és a felnőttekből egyaránt — fejezte be Kádasi László. A beszámolót követő vitában felszólalt Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára: — Elismerés illeti a jelenlevőket. és a népművelés valamennyi dolgozóját, tanítókat, tanárokat, művelődési otthon igazgatókat azért az eredményekért. amelyeket a múlt év során elértünk — mondotta felszólalása elején. — Önök megértették és érvényesítették az egységes szemlélet elveit, a kulturális és a termelési feladatok szoros kapcsolatának szükséges voltát. Ezzel híven szolgálták nagy féladatunkat/ a szocializmus teljes felépítésének ügyét Ezután részletesen szólott a könyvtáraknak a lakosság általános műveltsége emelésében betöltött szerepéről, a kulturális és termelési tervek kölcsönös kapcsolatáról, ifjúságunk egyetemi és főiskolai továbbtanulásának feltételeiről és a cigány lakosság körében végzendő kulturális nevelőmunkáról. Végül ezeket mondotta: — Mi megtanultuk hogyan óvjuk, olajozzuk a gépeket. De néha elfeledkezünk azokról, akik a gépeket kezelik, akik a tervet teljesítik, napról napra többet termelnek, akik a szocializmust felépítik. Tanuljunk meg az emberekkel bánni, akiktől minden függ. Felszólalt még Kapusi Mihály, a kiskunfélegyházi járási művelődési osztály vezetője, Kristóf András, megyei politechnikai szakfelügyelő, Vaku- lya Károly, kiskunfélegyházi szakfelügyelő, Kenedics Károly, kiskunhalasi tanulmányi felügyelő, Weibl József kiskun- halasi városi művelődési csoportvezető, Zoboki Lászlóné, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat dolgozója, Hódosi Iván, kiskunfélegyházi járási tanulmányi felügyelő, Kanyó István, a Kiskunfélegyházi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának vezetője, Palásthy Béla, a Kiskőrösi Petőfi Gimnázium igazgatója, dr. Héjjas Zoltán, kiskunfélegyházi középiskolai szakfelügyelő, Fekete- Kovács Győzőné, a Bajai Tóth Kálmán Gimnázium igazgatója, Fenyvesiné Góhér Anna, a megyei könyvtár igazgatója. Magyar Ferenc, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főelőadója, Lükő Gábor, a kiskunfélegyházi múzeum igazgatója, Major Imre, a TIT megyei titkára, Szűcs Sándor, a megyei pedagógus szakszervezet titkára, Judik Menyhért, a kiskunfélegyházi járási népművelési felügyelő és Juhász Béla, a kecskeméti gyermekvédő intézet igazgatója. Az egész _ napos tanácskozás Kádasi László összefoglalója után Nagy Sándornak, a megyei művelődési állandó bizottság elnökének zárszavával ért véget. A vasutasnak előtt Megyénkből 22 fiatal nyerte el a Szakma ifjú mes ere elmet Az idei vasutasnapot megelőzően a szolgálati ágak vezetői és a szakszervezet illetékesei értékelték a Szegedi MÁV Igazgatóság területén a Szakma ifjú mestere címért folyó verseny eddigi eredményeit. Megállapították, hogy 189 fiatal vasutas nevezett be ebbe a vetélkedésbe. A pár nappal ezelőtt lezajlott vizsgákon száztízen jelentek meg. A vizsgázóknak szakmai feladatuk kifogástalan teljesítéséről, általános műveltségük növeléséről, politikai jártasságukról, fegyelmezett magatartásukról kellett számot adni. A megjelentek közül hetvenketten sikerrel vizsgáztak, s ki-ki tudásának megfelelően arany-, ezüst- vagy bronzjelvényt kapott, a vele járó pénzjutalommal együtt. A Bács-Kiskun megyeiek közül a Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség hét, a kiskun- halasi állomás kilenc, a fűtő- ház kettő, a kecskeméti állomás négy fiatalja nyerte el a Szakma ifjú mestere címet. Arany fokozattal büszkélkedik Rédai Béla építési technikus, Gáspár Pál jegyvizsgáló és Nagy I. Lajos vonatvezető. Ezüst-, illetve bronz fokozatot nyertek: Pintér Gábor előmunkás, Kormányos István ács, Csényi László forgalmi szolgálattevő, Szekeres József ipari tanuló. Sziládi Sándor Tupíroz a tábori „fodrász”. Fényképezte; Pásztor Zoltán
