Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

1963. július 13, szombat 8. ol'jéi A magyar küldöttség a moszkvai repülőgépgyárban MOSZKVA. (MTI) A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség tagjai pénteken ellátogattak a moszkvai repülőgépgyárba. Pavel Voronyin igazgató rö­vid beszédben tájékoztatta a vendégeket a gyár történetéről. A gyár most futószalagon gyártja az II—18-as óriásgépe­ket, amelyekből a MALÉV is Vásárolt néhányat. A küldöttség tagjai melegen gratuláltak Voronyin igazgató­nak, aki ezen a napon lett 60 éves. Az igazgató meghatódot- tan mondott köszönetét és így szólt: Az önök látogatása a leg­kedvesebb születésnapi ajándék számomra. Magyar vendégek a szovjet fővárosban MOSZKVA (TASZSZ) Kádár Jánosné, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány el­nökének felesége pénteken Iá­Kádár János Frol Kozlovnál Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, felkereste be­tegágyánál Frol Kozlovot, az SZKP Központi Bizottságának titkárát, a párt elnökségének tagját és szívélyes, baráti be­szélgetést folytatott vele. togatást tett a Tretyakov kép­tárban. Látogatására elkísérte Furceva, a Szovjetunió műve­lődésügyi minisztere, továbbá K. A. Koszigina, J. T. Gyenyi- szova és L. J. Asztavina. Később Kádár Jánosné láto­gatást tett az úttörők palotá­jában és megtekintette e gyö­nyörű építészeti alkotást. Itt ta­lálkozott Lolita Torrez ismert argentin filmszínésznővel. E látogatásra elkísérte Nyina Hruscsova, K. A. Koszigina,­J. T. Gyenyiszova és L. J. Asz­tavina. Elutazott Londonból a görög királyi pár LONDON. (MTI) A görög királyi pár pénteken befejezte angliai látogatását és délben repülőgéppel elutazott Londonból. A rendőrség a lon­doni repülőtéren is rendkívüli biztonsági intézkedéseket foga­natosított. A hivatalos búcsúz­tatást a repülőtér régi csarno­kában rendezték meg. ahol min­den egyes vendégre több rend­őr. követségi és repülőtéri tiszt­viselő jutott. Hazaérkezett Lengyelországból a magyar katonai küldöttség A Magyar Néphadsereg kül­döttsége, amely Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével baráti láto­gatást tett a Lengyel Népköz- társaságban, pénteken délelőtt visszaérkezett Budapestre. A delegáció fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pap János belügyminiszter, Rácz Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője, Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes, Úszta Gyu­la altábornagy, Csémi Károly vezérőrnagy, Kaszás Ferenc ve­zérőrnagy és Lakatos Béla ve­zérőrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettesek, továbbá a Ma­gyar Néphadsereg több vezető beosztású tábornoka és tisztje. Jelen volt a fogadtatásnál Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy­követe, K. I. Provalov vezér- ezredes. az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szovjet csapatok főparancsnoka és a parancsnokság más magas ran­gú képviselői, ott volt több Bu­dapesten akkreditált katonai at­tasé is. (MTI) Harriman megkezdte londoni tanácskozásait A magyar párt- és kormányküldöttség a Moszkvai Nagy Színházban megtekintette a No- TMztbirszki Opera és Balett Színház vendégszereplését. Képünkön: Brezsnyev, Kádár János éa N. Sz. Hruscsov felállva tapsolnak a színház páholyában a Hattyúk tava előadásán. Haza és nagyvilág a „tárgyalások heteiben“ X világpolitika to­vábbra sem tart nyári szünetet. Egymásra tor­lódnak az események — s köztük a mi hazánk is szere­pel. A világlapok első oldalára került Magyarország U Thant látogatása alkalmával. Az ENSZ főtitkára három napra volt szívesen lá­tott vendégünk. A szíves fo­gadtatás egyrészt személyének szólt, mert a burmai politikus hazája haladó emberei közt áll, és magas tisztségben nemegy­szer tett szolgálatokat a béke és a népek megértése ügyének. Másrészt tisztelet illette az Egyesült Nemzetek Szervezetét is személyén keresztül, hiszen a világszervezettől — bár tevé­kenysége ma még korántsem mindig helyeselhető — mi azt várjuk, hogy egyre hatékonyabb erő legyen a béke, szabadság, nemzeti függetlenség és de­mokrácia védelmében. U Tant sok rágalmat is hall­hatott hazánkról, most azonban maga láthatta, hogyan élünk. Programját az ő kívánságára állították össze, azt nézte meg, amit óhajtott, szabadon érint­kezett a néppel. S bár nem jött hozzánk barátságtalanul, bará­tibb érzésekkel távozott, mint amilyenekkel érkezett. A kül­földi lapok távozása után egyön­tetűen azt írták: Ez nagy ma­gyar siker volt. Így van — hisz ezek után nehezebb lesz rágal­mazni a szocializmust építő Ma­gyarországot. Nem három nap, hanem sok évi munka eredmé­nye ez. És nemcsak rólunk van szó: a szocialista rendszer ara­tott elismerést. A magyar vezetők szovjetunióbeli útja is felkeltette a világ figyelmét." A tárgyalások tartalmáról nem tudunk még, de a fogadtatás EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN rendkívüli melegsége, amelyet a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban kapott, minde­nütt feltűnt. A magyar nép sor­sát a szocializmus építése során nemcsak a felszabadulás, ha­nem az 1956-os ellenforradalom drámai eseményei is összekap­csolták a Szovjetunióval. S ha akkor sok gondot és aggodal­mat okoztunk a nemzetközi munkásmozgalomnak is, akkor most sok örömet és megelége­dést kelthet az, hogy éppen az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusának tanulságait fel­használva, a lenini szellemben megújult párt- és országvezetés emelte hazánkat ilyen megbe­csült helyzetbe. A mi sikereink — a magyar nép és vezetői kö­zös munkájának köszönhetők. De egyszersmind bizonyítékai annak, hogy a nemzetközi mun­kásmozgalom új, a moszkvai nyilatkozatokban lefektetett vo­nala helyes. Ez az út a szocia­lizmus számára új sikereket és nagy tömegek rokonszenvét nyeri meg világszerte. Magyar- ország most már erről, e poli­tika jegyében fogant sikerek­ről. híres. Érthető, ha ez kü­lönös örömmel tölti el e poli­tika kezdeményezőit, Hruscso- vot és a szovjet párt- és állami vezetőket is. Moszkvába olyan magyar de­legáció utazott, amely nyilván­valóan fontos politikai és gaz­dasági kérdésekről tárgyal. Az atomcsend-értekezlet is Moszkvára fordítja a világ szemét. Már sok tárgyalást foly­tattak az atomkísérletek be­szüntetéséről, eredménytelenül. Ha nem is várhatunk csodákat, de a mostani megbeszélések a siker nagyobb reményével ke­csegtetnek. Talán jó alapot rak­nak most le Moszkvá­ban az államvezetők későbbi megegyezéséhez. Ha ilyen megegyezés létrejön — s a Szovjetunió ezt megkönnyítendő, ismét elébe­ment az amerikai javaslatok­nak —, még az is csak kezdeti lépés lesz és csak hosszadalmas gyakorlati intézkedésekkel rea­lizálható a siker. De a leszere­lés nem könyörgés, hanem harc eredménye, s ezt a harcot áll hatatosan folytatja a Szovjet­unió és az egész szocialista tá­bor, a béke erői világszerte. Averell Harriman, Kennedy elnök megbízottja, aki csütör­tökön este érkezett Londonba, megkezdte a moszkvai tárgya­lásokat előkészítő tanácskozá­sait. Harriman tanácsadói és szakértői jelenlétében találko­zott Hailsham angol küldöttel, aki a brit kormányt fogja kép­viselni a moszkvai tanácskozá­sokon. Az amerikai küldött pénteken találkozik Macmillan angol mi­niszterelnökkel is. A hírügynökségi kommentá­rok rámutatnak, hogy a jelen­legi előkészítő tanácskozásokon inkább csak gyakorlati részlet- kérdésekről van szó. hiszen az általános angol—amerikai állás­pontban Kennedy és Macmillan már megegyezett az amerikai elnök Angliában tett látogatá­sakor. Dorticos amerikai diákokat fogadott Dorticos kubai köztársasági elnök fogadta azt az 59 ameri­kai diákot, aki az Egyesült Államok hatóságainak határo­zott tiltakozása ellenére látoga­tott Kubába. Dorticos kijelentette, hogy a kubai kormány üdvözli a diá­kok elhatározását, akiknek ilyenformán módjuk nyflt, hogy közelről tekintsék meg a kubai valóságot, s meglássák, hogy Kubában nem gyűlölik az ame­rikai népet. okozó esztendők ritkán követ­ték egymást ezen a vidéken. Az aszály, az árvíz, a homokverés, a rendkívül hideg tél próbára tett mindenkit, de a szorgalmas és munkaszerető emberek győztek a természet vak erői felett. A 1800 holdas kerekdombi új Élet Tsz jól szervezett, virágzó nagyüzemmé vált és biztos meg­élhetést nyújt gazdáinak. A nagy családnak 13 millió fo­rint értékű közös vagyona van: 200 hold új telepítésű szőlője és gyümölcsöse, 300 hold öntö­zéses kertészete, 20 ezer négy­zetméter üvegfelülettel rendel­kező palántanevelő telepe, 3 gépkocsija, 6 traktora és igen szép állatállománya, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Az égé sz környéken jól is­merik és becsülik a Vincze- családot, ami nem is csoda, hi­szen Lajos életpárja is a ke­rekdombiak jövőjét formálgatja munkatársaival együtt. A pél­dás. meleg családi otthon biz­tosítása. a háziasszonyi „reszor­tok” mellett igazgató-tanítója a két tanyai iskolának. Sőt, a termelőszövetkezet nőbizottsá- gában is jut ideje a sokat érő felvilágosító munkára. Nélküle A „tanító úr"9 meg a többiek gömyedező nádtetős tanyán. Az iskolák, meg a hivatása több évre elszólították a szülői ház­tól, de az ellenforradalom vér- zivataros napjai visszahozták a tiszavidéki homokra. Harmad­magával tért vissza: feleségé­vel és az édesapa szeme fényé­vel, az akkor még egyéves La- joskával. A pusztában azóta min­den megújult. Nagy táblákon szókul a gabona, és az embe­reket sem választja el egymás­tól a „nadrágszíj”-parcella. A mezsgyéken sem terem már a perje, a konkoly és a harag, amit azelőtt az szült, hogy a szomszéd tehene átlegelt a ku­koricásba. Üj születik erre is minden órában, és a „bába” szerepét 272 család megbízásából Lajos tölti be. E nagy megtisztelte­tést jelentő bizalmat akkor kapta a kerekdombiaktól, ami­kor hosszú vajúdás után az új örökre legyőzte a régit. A jel­szó akkor valahogy emígyen szólt: „Megyünk a közösbe, de jöjjön a tanító úr is, és vezes­sen bennünket.” Ez a bizalom azóta sem rendült meg iránta, pedig* oly nehéz és sok bajt Az óretez iskola udvarán áll­tunk, s gyönyörködtünk a ta­vasz virágaiban. Egyszer csak idős szövetkezeti gazda állította meg lovasfogatát a kapu előtt. — Jó napot, tanító úr — kö­szönt, majd érdeklődött, hogy az Üj Életben mikor lesz az előlegfizetés. Rövid válasz meg­nyugtatta, és tovább indult a dolga után. Nem telt el egy perc, amikor jól öltözött legény, olyan „irodista-féle”, maréknyi utalvány aláírására kérte ven- déklátómat. Amikor a lakásra indultunk, egészségtől duzzadó fiatalember pattant le motorjá­ról, s Lajosnak szólítva őt, gyorsan referált, hogy vala­mennyi gép megkezdte a mun­kát. Ez így megy Tiszakécske ha­tárában, a kerekdombi tanyá­kon, immár negyedik éve, pir­kadattól késő éjszakáig. A nyú­lánk termetű, alig harminc éves Vincze Lajos — a tanárból lett tsz-elnök — mindezt fáradha­tatlanul bírja, a csupa szív em­ber lelkes odaadással egyengeti a közösség útját a szocialista jövő felé. Itt nőtt fel a pusztán, az édesapja pár hold homokján

Next

/
Thumbnails
Contents