Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-10 / 159. szám

I. oldal 1963. július 10, szerda Megvitatják az SZKP Központi Bizottsága határozatait A frontvárosi politika csődje Nyugat-Berlinhen Az argentin választások eredményei EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN A SZOVJET Szövetsé­ges Köztársaságok kom­munista pártjainak köz­ponti bizottságai plená­ris üléseken vitatják meg az SZKP Központi Bizottsága júniusi plénumának határozatait az ideológiai munka további fellendítéséről. Az ukrán, az azerbajdzsán!, a belorusz, a grúz, a lett, a moldvai és az örmény kommunista párt központi bizottsága plénumának résztvevői hang­súlyozták, hogy a jelenlegi szakaszban az ideo­lógiai munka középpontjában annak az új em­bernek a nevelése áll, aki szereti és tiszteli a munkát. A kommunista mozgalom „a szocialista gazdaság növekedésének és tökéletesedésének, a kommunista társadalmi viszonyok kialakításá­nak meggyorsítója”, mondották az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizottságának plénumán. Ukrajnában több mint 5 millióan viselik a Kom­munista élmunkás címet. A plénumokon nagy jelentőséget tulajdonítanak az irodalomnak és a művészetnek, amelyeknek hagy a szerepük az ember nevelésében. Petrusz Brovka belorusz költő felszólalásában kijelentette: „A nyugati imperialista ideológusok nem tudnak bennünket letéríteni a helyes útról.” Hangsúlyozta, hogy nem lehet szó az ideológiák békés együttélésé­ről. Az örmény Kommunista Párt Központi Bi­zottságának plénumán rámutattak arra, hogy „az ideológiai munka szintjét gyakorlati eredménye­ken lehet lemérni”. Különösen az elmúlt évti­zedben sok olyan eredmény született, amely mu­tatja a szovjet emberek öntudatának növekedé­sét. A hazafiság és a munkaszeretet, az elvtársi segítség és a magas fokú öntudat, mindez elide­geníthetetlen jellemvonásává vált a szovjet em­berek millióinak. AGGASZTÓ TÜNETEK mutatkoznak Nyugat- Berlin gazdasági életében, a hivatalos adatok szerint. Valamennyi nyugat-berlini iparág pél­dául a korábbinál jóval kisebb arányban járul hozzá a nyugatnémet ipari össztermeléshez. Az építési beruházások száma két százalékkal csök­kent és ezzel az 1958-as szintre esett vissza; 1964-ben csak a már megkezdett építkezéseket fejezik be, újabbakhoz nem is kezdenek hozzá. Nyugtalanító jelenség emellett az, hogy az ipar és a kézműipar 1062. márciusa óta elvesztette munkaerő létszámának a 2,5 százalékát. Bár, ez az állapot nyilvánvalóan a frontvárosi politiká­nak, egyebek között annak a törekvésnek a kö­vetkezménye, hogy Nyugat-Berlint a nyugatné­met gazdaságtól tegyék függővé, a szenátus most kiadott gazdasági jelentésében ismét hangoztat­ja, továbbra is azon munkálkodik, hogy „még jobban erősítse Nyugat-Berlinnek a szövetségi köztársaság többi részével való összetartozását”. ARGENTÍNÁBAN a vasárnap megtartott vá­lasztások eredménye — noha a szavazatok meg­számlálása még nem fejeződött be — már vég­legesnek tekinthető. A csütörtökön kezdődő és körülbelül 10 napig tartó újabb szavazatszámlá­lás, valamint néhány távolabb fekvő választó- kerület eredménye az eddigi helyzeten már nem változtat lényegesen. A hétfő éjjelig megszámolt több mint 8 és fél millió szavazat közül legtöbb szavazatot kapott Illia Népi Radikális Pártja, majd Al'ende Polgári Radikális Pártja és Aram- buru Argentin Népi Uniója következett. Ezek alapján az elnökválasztó elektorok közül Illia 169 mandátumot, Alende 106 és Aramburu T0 mandátumot szerzett. A 476 tagú elektort gyű­lésben az elnök és az alelnök megválasztásához 239 szavazat szükséges. Az elnökjelöltek közül tehát egyiknek sincs elegendő elektora ahhoz, hogy „saját erőből” megválasszák. Az így szük­ségessé váló koalíciós tárgyalásokon liliánák vannak a legjobb kilátásai. A legtöbb megfigye­lő szerint a Népi Radikális Párt és a Polgári Radikális Párt között — amelyek 1956. előtt együttesen alkották a Radikális Pártot — lehet­séges a nézeteltérések áthidalása és közösen könnyen meg tudják szerezni a többséget az elektorok gyűlésén. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint nem valószínű, hogy akadályokat gördítenek Illia hatalomra jutásának útjába. A keleti-tengeri hét eseményei Az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozata ROSTOCK. (TASZSZ) ­A VI. észak-európai munkás­értekezlet hétfői ülésén a kül­döttségek vezetői egyöntetűen állást foglaltak Hruscsov szov­jet miniszterelnök berlini javas­latai és Kekkonen finn elnök­nek az észak-európai atomfegy­ver-mentes övezet létrehozásá­ra vonatkozó javaslata mellett. A svéd küldöttség képviselője felszólalásában rámutatott a né­met békeszerződés aláírásának elodázhatatlanságára. Az érte­kezleten részt vevő szovjet kül­döttség vezetője tolmácsolta a szovjet nép üdvözletét és ki­jelentette: a szovjet szakszer­vezetek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a szocialista or­szágok és az észak-európai or­szágok szakszervezetei közötti baráti kapcsolatok létrehozásá­nak és fejlesztésének. Az NDK Minisztertanácsa hétfőn Warnemündeben foga­dást adott a keleti-tengeri hét alkalmából. A fogadáson jelen volt Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsá­A francia államtanács jóvá­hagyta a kormány sztrájkelle­nes törvényjavaslatát, amely sürgős napirendi pontként ke­rül a parlament elé. Pompidou miniszterelnök valószínűleg pén­teken Ismerteti a kormány ál­láspontját a parlament törvény- előkészítő bizottságában. A kormány azzal érvel, hogy nincs szó a sztrájkjog korláto­zásáról, csupán „szabályozni” akarja a sztrájkot azzal, hogy őt nappal előre be kell jelenteni a munkabeszüntetést. A szakszervezetek egységesen a szabadságjogok elleni táma­dásnak minősítették a kormány álláspontját, s a CGT vezetősé­ge felszólította a dolgozókat, hogy csütörtökön valamennyi munkahelyen sztrájkkal tilta­kozzanak a törvényjavaslat el­nak'’ elnöke. ‘ Lóuis Saillant, az SZVSZ főtitkára, valamint a külföldi delegációk vezetői és számos képviselője. Walter Ulbricht a fogadáson mondott beszédében hangoztat­ta, hogy az NDK polgárai tá­mogatják N. Sz. Hruscsov ber­lini javaslatait a nukleáris kí­sérletek részleges beszüntetésé­re, és a NATO, valamint a Varsói Szerződés országai kö­zötti megnemtámadási szerződés megkötésére vonatkozólag. Ulb­richt megállapította, hogy bár Nyugat-Németország lakossága is a Hruscsov által javasolt egyezmények megkötése mellett foglalt állást, a bonni kor­mány minden erővel arra tö­rekszik, hogy megakadályozza ezek létrejöttét. Befejezésül a NSZEP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: a ke­leti-tengeri országok népeinek érdekei megkövetelik a német kérdés békés rendezésének ha­tékony támogatását, elsősorban azáltal, hogy a térség országai normális diplomáciai kapcsola­tokat létesítenek az NDK-val. len és menesszenek küldöttsége­ket a parlamentbe. Hasonló fel­hívást intézett tagjaihoz a ke­resztény szakszervezet, a CFTC is. Folytatódik a Globke-per Kedden a berlini Globke-per- ben megkezdődött a különböző nemzetiségű szakértők vélemé­nyének meghallgatása. A szak­értők számos eredeti okmány­nyal cáfolták a nyugatnémet ál­lamtitkárnak azt az állítását, hogy csak kommentálta a faji törvényeket. A dokumentumok bizonyítják, hogy aktívan köz­reműködött e törvények megal­kotásában. II magyar katonai delegáció Lengyelországban VARSÓ. (MTI) A Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség Ma­rian Spychalski lengyel honvé­delmi miniszter társaságában hétfőn és kedden a szczecini, a poznani, a krakkói vajdaságban tartózkodott. A katonai egysé­geken kívül gyárakat és mező- gazdasági üzemeket tekintett meg, találkozott a helyi párt- és tömegszervezeti aktivistákkal. A magyar vendégeket ország­szerte nagy szeretettel fogadják. A küldöttség ma tér vissza Varsóba. PRÁGA (MTI) Kedden tartotta XX. ülés­szakát a Csehszlovák Nemzet­gyűlés plenáris ülése. A tanács­kozás napirendjén az 1962. évi költségvetés végleges lezárása, valamint több törvényjavaslat elfogadása és nemzetközi egyez­mények jóváhagyása szerepelt. Az elmúlt évi költségvetés lezárásáról előterjesztett kép­viselői beszámoló megállapítja, hogy a 121 milliárd 386 millió korona kiadásból 52,67 százalé­BERLIN. (MTI) Az NDK Nemzetvédelmi Mi­nisztériumának sajtóosztálya közli: Június utolsó napjaiban, Ken­nedy amerikai elnök nyugat­berlini látogatása után közvet­lenül, az amerikai hadsereg Nyu- gat-Berlinben állomásozó egy­ségeinek tagjai több provoká­ciót követtek el az NDK állam­határa ellen Potsdam-kerületé- ben. A nyugat-berlini amerikai megszálló csapatok tagjai külö­nösen súlyos merényletet kö­vettek el július 3-án. A Német MOSZKVA. (TASZSZ) A keddi Pravda közli az SZKP Központi Bizottságának alább következő nyilatkozatát: „1963. július 7-én Pekingben tömeggyűlést tartottak, amelyen hivatalos személyek felszólalá­saikban támogatták azon öt kí­nai személynek — a kínai nagy- követség munkatársainak és kí­nai aspiránsoknak — helytelen cselekedeteit, akiket a szovjet külügyminisztérium követelésé­re hívtak vissza Moszkvából. A Kínai Népköztársaság nagy- követségének munkatársai és az aspiránsok a szovjet szervek fi­gyelmeztetése ellenére Moszk­vában és más szovjet városok­ban illegálisan terjesztették a KKP Központi Bizottságának ez év június 14-éről keltezett, az SZKP Központi Bizottságához intézett levelét, amely rágalma­zó és alaptalan támadást tar­talmaz az SZKP és más mar­xista—leninista pártok ellen, és egyben durván semmibe vették a Szovjetunióban érvényben le­vő szabályokat és rendelkezése­ket. A külügyminisztérium a szovjet kormány felhatalmazá­sára felhívta a kínai nagykövet figyelmét arra, hogy az ilyen tevékenység tűrhetetlen, és kö­vetelte annak beszüntetését. A kínai nagykövetség, e figyelmez­tetés ellenére, nemcsak hogy nem szüntette meg a levél ter­jesztését. hanem továbbra is megsértette a szuverén államok közötti kapcsolatokban általáno­san elfogadott normákat. A szovjet hatalom szerveit — amikor az említett, kínai munkatársak hazarendelését kö­vetelték Moszkvából — az ve­zette, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsola­taiban szigorúan tiszteletben tartsák a szocialista államok belügyeibe való be nem avat­kozás elveit, amelyeket a test­vérpártok moszkvai nyilatkoza­tai szögeznek le. A pekingi gyűlésen újra, s ezúttal tüntető formában hang­zottak el kijelentések arról, hogy a kínai elvtársak tovább­ra is joguknak tekintik a Szov­jetunióban a KKP Központi Bizottsága június 14-i levelének terjesztését, és helyeselték e cse­lekedeteket. De az a „jog”, amit a kínai kot fordítottak a népgazdaság fejlesztésére, 36,31 százalékot kulturális, és szociális cé­lokra; 9 milliárd 126 millió ko­ronát fordítottak iskolai és kul­turális, hat milliárd 471 millió koronát pedig egészségügyi cé­lokra. Törvényt fogadtak el ar­ról is, hogy szigorúbb rendsza­bályokat léptetnek életbe azon személyekkel szemben, akik a társadalom nyakán élősködnek és semmilyen munkát nem vé­geznek. Demokratikus Köztársaság nem­zeti néphadseregének katonáira géppisztolyból lőttek, megron­gálták a határvédelmi berende­zéseket és könnyfakasztó bom­bákat dobtak az NDK területére. Csakis az NDK katonái meg­fontolt magatartásának köszön­hető, hogy a támadások nem jártak súlyosabb következmény­nyel. Ezek a békét veszélyeztető provokációk ismételten világo­san bizonyítják annak szüksé­gességét, hogy Nyugat-Berlint szabad, semleges várossá kell nyilvánítani. elvtársak szeretnének formálni maguknak, a gyakorlatban a kommunista pártok közötti kap­csolatok éleződésére vezet olyan pillanatban, amikor már meg­egyeztünk abban, hogy beszün­tetjük a nyílt vitát. Megegyez­tünk a legnagyobban — abban, hogv az SZKP és a KKP kép­viselői találkoznak, és ez a ta­lálkozó már meg is kezdődött Moszkvában. Ügy tűnik, a ta­lálkozó előtt és megkezdése után nem lenne helyénvaló semmi olyasmit tenni, ami za­varja vitás kérdések megvizs­gálásához szükséges feltételek kialakítását. A vitás kérdések megvizsgálására azért van szük­ség, hogy olyan megoldásra le­hessen jutni, amely haszno* lenne a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. A marxista—leninista pártok ép­pen ezt várják. A kínai elv* társak viszont ellenkező előjelű intézkedéseket hoznak, már ma­gát azt a tényt, hogy ilyen gyű­lést hívnak össze, s azon híva* talos kínai személyek felszólalá­sukban igazolják és helyeslik » fent említett cselekedeteket, nem lehet másként értékelni, mint olyan törekvést, hogy a testvéri kínai népben a Szovjet­unió iránti barátságtalan ér­zést és beállítottságot keltsenek, kiélezzék a helyzetet az SZKP és a KKP képviselőinek tár­gyalásai folyamán. Az a benyo­más alakult ki, hogy előre meg­fontolt kampány folyik, amely­nek célja — figyelmen kívül hagyva az effajta politika ve­szélyes következményeit — a szovjet—kínai kapcsolatok sú­lyos megrontása. Az SZKP Központi Bizottsága sajnálatát fejezi ki emiatt, és reméli, hogy a kínai elvtársak végül is megértik, hogy az effajta cselekedetek nem felel­nek meg népeink és közös ügyünk érdekeinek. Az SZKP, tekintet nélkül az ilyen barátságtalan tettekre, « jövőben is minden lehetőt meg­tesz a maga részéről, hogy ne mélyüljenek a már meglevő né­zeteltérések, és hogy megoldód­janak azok a nehézségek, ame­lyek a KKP-nak az SZKP-val és más marxista—leninista párttal való kapcsolatában tá­madtak. Az SZKP újból hangoztatja, lankadatlan az a törekvése, hogy szilárdan és következete­sen harcoljon a szocialista kö­zösség országainak és a kom­munista világmozgalomnak a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus elvei, a moszkvai értekezletek nyilatko­zataiban foglalt elvek alapján megvalósuló szoros egységért." (MTI) Mano'isz Glezosz beszéde ATHÉN. (TASZSZ) Manolisz Glezosz, az EDA- párt végrehajtó bizottságának tagja, egy Korfuban tartott gyű­lésen elmondott beszédében ki­jelentette, hogy a görög nép szabadon, félelem és gazdasági nyomás nélkül akar élni, szaba­don akarja megválasztani kor­mányát. A népnek ezek a követelései és harci elszántsága — hangoz­tatta Glezosz — biztosítékul szolgálnak arra, hogy Görögor­szágban demokratikus fordulat megy végbe. A küszöbönálló parlamenti választásokkal kap­csolatban Glezosz felhívta a de­mokratákat, hogy tömörüljenek egységfrontba a valóban szabad választásokért folytatott küzde­lemben. II francia dolgozók általános munkabeszüntetéssel tiltakoznak a sztrájkjog korlátozása ellen A Csehszlovák Nemzetgyűlés ülése Provokációk az NDK államhatára ellen

Next

/
Thumbnails
Contents