Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
8. oldal 1963. július 28. vasárnap Közlemény a KGST-országok kommunista és munkáspárttá! központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról.) A KGST-szervek elkészítették az európai népi demokratikus országok előzetes tüzelő-energetikai mérlegének számításait az 1980-ig terjedő időszakra; ezek a számítások lehetővé tették a problémáknak felderítését, amelyek megoldása további közös erőfeszítéseket igényel. 1962-ben a KGST-országok kölcsönös kereskedelme 1961-hez képest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem általában tíz százalékkal növekedett. Ugyanakkor a kölcsönös gép- és gépi berendezés-szállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról tanúskodik, hogy elmélyült a nemzetközi szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nemzetközi kereskedelmet a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti együttműködés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen tovább fejlesztették gazdasági kapcsolataikat más államokkal. A KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és latinamerikai országokkal megfelel az itt élő népek törekvésének, hogy fejlesszék nemzetgazdaságukat és erősítsék állami függetlenségüket, elősegíti a szocialista országok tekintélyének növekedését a gyarmati igától megszabadult népek között. Az Amerikai Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei által alkalmazott megkülönböztetés a kereskedelem területén fékezi a gazdasági kapcsolatok fejlődését az iparilag fej lett kapitalista államokkal. A KGST-tagországok nagy Jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének, síkraszállnak azért, hogy az ENSZ hívjon össze nemzetköm értekezletet a kereskedelem és a fejlesztés kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető feladatául kell kitűzni nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakítását, amelyben a teljes, egyenjogúság alapján képviseletet kapnának a világ összes területei és országai. Az értekezlet részvevői kedvezően értékelték a KGST szerveiben az 1962. júniusi határozat értelmében végrehajtott átszervezést. A KGST végrehajtó bizottságának megalakítása és rendszeres munkája elősegítette a KGST — mint a KGST-tagországok közös tevékenységét irányító kollektív szerv — szerepének növekedését a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az együttműködés tekintetében. Az értekezlet résztvevői megvizsgálták, hogyan állnak a termelés nemzetközi szakosításának és egybehangolásának munkálatai. Abból kiindulva, hogy a távlati gazdasági tervek összehangolása a KGST tevékenységének alapvető módszere, az értekezlet megállapította, hogy a KGST-tagországok közti gazdasági együttműködés fejlesztésének a legközelebbi időszakra vonatkozólag az a legfontosabb feladata, hogy előkészítsék és gyakorlatilag végrehajtsák az 1966—1970. évi tervek koordinálását, s ennek alapján bővítsék a termelés szakosítását és kooperációját. A fő figyelmet a termelés nemzetközi specializá- lásának és kooperációjának kulcskérdéseire és irányzataira, a tagországok növekvő fűtőanyag-, vlllemosenergia-, nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítésére, a vegyipar, a gépgyártás. az elektronika és a többi progresszív népgazdasági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet megállapítása szerint e munka végrehajtásakor abból kell kiindulni, hogy a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a termelés hatékonysága és a társadalmi munkatermelékenység. -s a korszerű tudomány és technika vívmányainak kihasználása és a termelés lehető legjobb megszervezése alapján szüntelenül javuljon a gyártmányok minősége és technikai színvonala. Az értekezlet részvevői jóváhagyták a következő ötéves időszakra (1966—1970) vonatko- határidöit. A lakosság szüntelenül növekvő élelmiszer- és az ipar nyersanyagszükségleteinek kielégítéséhez szükséges mező- gazdasági termelés növelése céljából az értekezlet szükségesnek vélte, hogy valamennyi KGST-tagországnak a mező- gazdaság fellendítését célzó további erőfeszítésein kívül a mezőgazdasági termelés anyagitechnikai eszközökkel való ellátásának biztosítása érdekében ki kell bővíteni a többoldalú együttműködést és fokozni _ kell a legjobb termelési tapasztalatok kicserélését. Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott javaslatokat a tagországok közti kereskedelemben a többoldalú elszámolásra való áttérésről, valamint azt az indítványt, hogy ennek megvalósítására hozzák létre a gazdasági együttműködés nemzetközi bankját. Az értekezlet megvizsgált a KGST- tagországok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztésével kapcsolatos számos más kérdést. Az értekezlet résztvevői internacionalista kötelességnek tekintik, hogy a proletár internacionalizmus elvei alapján valamennyi ország belső erőforrásait és lehetőségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasználva minden eszközzel elősegítsék a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztését, egységük és összefogásuk további erősítését. A nemzetközi szocialista munkamegosztás további elmélyítése, a termelés specializálásának és kooperációjának bővítése, az áruforgalom, a tudományosműszaki együttműködés fokozása létfontosságú minden szocialista ország és az egész szocialista közösség szempontjából. A szívélyesség, a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt értekezleten kifejezésre jutott valamennyi résztvevő nézeteinek teljes azonossága a megvitatott kérdésekben. (MTI) Kádár lános elutazott Moszkvába! Szombaton délelőtt hazautazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek moszkvai értekezletén. Kádár Jánossal együtt utazik Budapestre Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes is. A szovjet főváros kijevi pályaudvarán Kádár János búcsúztatására megjelent Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke. Ugyancsak szombaton utazott haza Budapestre repülőgépen Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki szintén részt vett a KGST-értekez* let munkájában. Újabh adatok a szkopjei földrengésről A Borba szombaton reggel azt jelentette, hogy a szkopjei földrengés következtében több mint kétezer ember lelte halálát és sok ezren megsebesültek. A szombaton reggel megjelent jugoszláv lapok már közölték a pénteken hajnalban bekövetkezett földrengés pusztításáról készített fényképeket. A Borba képének címe: Szkopje, amely gyakorlatilag nincs többé. Közlik a lapok és a hír- ügynökségek a katasztrófáról szóló élménybeszámolókat. Egyesek látták, amikor a szkopjei városháza füst- és porfelhőbe burkolódzott, majd amikor a porfelhő eloszlott, az épület egyszerűen eltűnt. A város ipari negyedében épült vadonatúj munkásszálló a földdel vált egyenlővé. Négyszáz lakója közül alig néhány menekült meg sértetlenül, vagy kisebb sebesülésekkel. A város minden iskolája összeomlott, vagy súlyosan megrongálódott. A nemzeti színház, s az egyetem három épülete romokban hever. A szkopjei állomás homlokzatán elhelyezett óra áll: 5 óra 15 percet mutat, az első nagy földlökés idejét. Részvétnyilvánítását fejezte ki Tito jugoszláv elnöknek és Szkopje szenvedő népének Dobi István és Kádár János továbbá sok ország vezető államférfia. Segítségüket ajánlották fel különböző országok Vöröskereszt szervezetei. Ülést tartott a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületé MOSZKVA. (TASZSZ) A Varsói Barátsági, Együttműködési, Kölcsönös Segély- nyújtási Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé 1963. július 26-án Moszkvában megtartotta soron levő ülését. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Sztanko Todo- rov, a minisztertanács elnökhelyettese és Dobri Dzsurov nemzetvédelmi miniszter; a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes; a Német Demokratikus Köztársaság részéről: Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Willy Stoph, a minisztertanács első elnökhelyettese, Erich Ho- necker, a NSZEP Központi Bizottságának titkára. Karl-Heinz Hoffmann nemzetvédelmi miniszter és Otto Winzer, a külügyminiszter első helyettese; a Lengyel Népköztársaság részéről: Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP Központi Bizottságának titkára és Marian Spychalski nemzetvédelmi miniszter; a Román Népköztársaság részéről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. az RNK államtanácsának elnöke, Gheorghe Maurer, a miniszter- tanács elnöke, Emii Bodnari.« a minisztertanács elnökhelyettese,' Gaston Marin, az állami tervbizottság elnöke, Leontin Salajan, a fegyveres erők minisztere és Corneliu Manescu külügyminiszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, A. Gromiko külügyminiszter és Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Antonín Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a CSSZK elnöke, Viliam Siroky, a kormány elnöke, Otakar Simunek, a kormány elnökhelyettese és Bohumir Lomsky nemzet- védelmi miniszter. A politikai tanácskozó testület ülésén megvizsgálták a Varsói Szerződésben részt vevő államok fegyveres erőinek helyzetével kapcsolatos problémákat. Erről a tárgyról Grecsko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőink fő- parancsnoka tartott beszámolót. A kérdések megvitatása, a lezajlott eszmecsere eredményeképpen a testület határozatokat fogadott el. A politikai tanácskozó testület megbeszélései a kölcsönös megértés és a teljes egyöntetűség légkörében zajlottak le. Óvintézkedések Lengyelországban a íeketehimlő ellen A lengyel egészségügyi minisztérium hivatalos közleménye szerint Wroclawban eddig 17-en betegedtek meg feketehimlőben. Közülük ketten meghaltak, hárman nagyon súlyos állapotban vannak. A többieknél nincs közvetlen életveszély. A megbetegedettek fele egészségügyi dolgozó, ami arra utal, hogy a járványt egészségügyi intézményben fedezték fel, s így kisebb a valószínűsége a széles körű fertőzésnek. Ennek ellenére a lengyel egészségügyi hatóságok megfelelő szigorú és alapos vizsgálattal igyekeznek az esetleg még fertőzötteket felkutatni, kezelésbe venni és ezzel a nagyobb járványnak elejét venni. Az eddigi megállapítások szerint valószínűleg sikerült mindazokat elkülöníteni, akiknél a fertőzés szóba jöhet, de elővigyázatosságból széles körben bevezetik a védőoltásokat. Az asztal két oldalán Életkora: negyvenes. Szán- *" dékosan nem kérdeztem meg, de a beszélgetés során így „kerekedett ki”. Haja erősen őszbe csavarodott. Mint sok negyvenes elvtárssal, aki fel szabadulás óta minden percét a munkásmozgalomban tölti. Szeméről nem tudom, kék-e, barna-e’ Nem a színe volt a fontos a rövid negyedóra alatt, amit együtt töltöttünk, hanem a belőle áradó csendes bölcsesség, amely lobogó szenvedéllyé változott, mikor az önzésről, közönyről, elkényelmesedésről beszélt. A fehéredé hajú elvtárs szakszervezeti funkcionárius megyénk egyik nagy üzemében. Mikor beszélgetni kezdett velem, tulajdonképpen saját töprengését folytatta — fennhangon. — Olyan a tervünk, mintha csupa modern gépünk lenne. Jelentős részük azonban lassú már. Nem termeli meg rajtuk a munkás, amire képes volna — még túlórával sem Egy darabig erőlködik, aztán kifakad: ..Elvtárs, szeretem a gyárat, de így nem megyek ötről a hatra. Nézze — mutatja a munkadarabot —, ennek a normáját sokkal nagyobb fordulatszámú géphez állapították meg. Miért nem győződik meg itt róla a normatechnológus? Átmegyek a másik gyárba. Ott jó gépekkel, rendes munkaidőben is haladok ennyire. Inkább kapálást vállalok arra az időre, amit itt túlórával töltök, akkor még többet is keresek.” A fiatalon őszülő funkcio” nárius kissé széttárta könyöklő kezét, és szavát lehalkította; — Az ember ilyenkor mit tehet? Nem helyeselhetem, hogy itt akar hagyni bennünket, de igaza van. Megyek, vitatkozom a normatechnológusokkal. Szó szót követ, így a műszaki norma, meg úgy; fejlődünk, nagyobbak a követelmények. Rájuk pirítok. Igen, mikor körmötökre ég, tudom, hogyan csináljátok az új normát. Előveszitek a fizetési jegyzéket és sorra vizsgáljátok: ennek kétezer-kétszáz forint volt a keresete, amannak kétezer-ötven. Ez kétezer-háromszázig felment, amaz megint túllépte a kétezret. Megnézitek, melyik üzemben vagy részlegen keresnek ilyen jól, s megállapítjátok: itt már laza a norma. És fabrikáltok újat. Ez lelkiismeretlenség. Tessék, jöjjetek le a műhelyekbe, s a gépek mellett tanulmányozzátok, mit lehet kihozni belőlük. Az említett műhelyből egymásután mennének — mentek is — el a munkások. Értekezletet hívtunk össze, s a párt- szervezet, szakszervezet megkérte a műszakiakat, jöjjenek el ők is, mint akik legtöbbet tehetnek, hogy itt javuljon a helyzet, megálljon a bomlás... Pont az egyik vezető műszaki nem jelent meg. Telefonálok neki: talán megfeledkezett róla? „Már nincs időm — válaszolta ridegen. — Egyébként is legközelebb írásban keressenek meg, ezt kérem.” M egnémultam a meglepe■ * téstől: jól értettem? Itt az üzemben, egyik szobából a másikba aktákat küldözgessünk’ Iktassunk, kiosszunk, postafordultával választ kérjünk, irat- tározzunk? Finoman, meg ne sértsem, megmondtam a véleményemet Erre egy kicsit észbe kapott, mentegetőzni kezdett Azt hitte, hogy a másik N.
