Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

8. oldal 1963. július 28. vasárnap Közlemény a KGST-országok kommunista és munkáspárttá! központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról.) A KGST-szervek elkészítették az európai népi demokratikus országok előzetes tüzelő-energe­tikai mérlegének számításait az 1980-ig terjedő időszakra; ezek a számítások lehetővé tették a problémáknak felderítését, amelyek megoldása további kö­zös erőfeszítéseket igényel. 1962-ben a KGST-országok kölcsönös kereskedelme 1961-hez képest 14 százalékkal, s emel­lett a külkereskedelem általá­ban tíz százalékkal növekedett. Ugyanakkor a kölcsönös gép- és gépi berendezés-szállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról tanúskodik, hogy elmé­lyült a nemzetközi szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nem­zetközi kereskedelmet a külön­böző társadalmi-gazdasági rend­szerű államok közötti együtt­működés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen tovább fejlesztették gazdasági kapcsolataikat más államokkal. A KGST-tagországok gazda­sági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és latin­amerikai országokkal megfelel az itt élő népek törekvésének, hogy fejlesszék nemzetgazdasá­gukat és erősítsék állami füg­getlenségüket, elősegíti a szo­cialista országok tekintélyének növekedését a gyarmati igától megszabadult népek között. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és NATO-beli szövetsége­sei által alkalmazott megkülön­böztetés a kereskedelem terüle­tén fékezi a gazdasági kapcso­latok fejlődését az iparilag fej lett kapitalista államokkal. A KGST-tagországok nagy Jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok fejlődésének, síkraszállnak azért, hogy az ENSZ hívjon össze nemzetköm értekezletet a kereskedelem és a fejlesztés kérdéseinek meg­tárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető feladatául kell kitűz­ni nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakítását, amely­ben a teljes, egyenjogúság alap­ján képviseletet kapnának a világ összes területei és or­szágai. Az értekezlet részvevői ked­vezően értékelték a KGST szer­veiben az 1962. júniusi határo­zat értelmében végrehajtott át­szervezést. A KGST végrehajtó bizottságának megalakítása és rendszeres munkája elősegítette a KGST — mint a KGST-tag­országok közös tevékenységét irányító kollektív szerv — sze­repének növekedését a tervek egybehangolása, a termelés sza­kosítása és az együttműködés tekintetében. Az értekezlet résztvevői meg­vizsgálták, hogyan állnak a ter­melés nemzetközi szakosításá­nak és egybehangolásának mun­kálatai. Abból kiindulva, hogy a táv­lati gazdasági tervek összehan­golása a KGST tevékenységé­nek alapvető módszere, az ér­tekezlet megállapította, hogy a KGST-tagországok közti gaz­dasági együttműködés fejleszté­sének a legközelebbi időszakra vonatkozólag az a legfontosabb feladata, hogy előkészítsék és gyakorlatilag végrehajtsák az 1966—1970. évi tervek koordi­nálását, s ennek alapján bővít­sék a termelés szakosítását és kooperációját. A fő figyelmet a termelés nemzetközi specializá- lásának és kooperációjának kulcskérdéseire és irányzataira, a tagországok növekvő fűtő­anyag-, vlllemosenergia-, nyers­anyagszükségleteinek teljes kie­légítésére, a vegyipar, a gép­gyártás. az elektronika és a többi progresszív népgazdasági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet megállapítása szerint e munka végrehajtása­kor abból kell kiindulni, hogy a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a termelés haté­konysága és a társadalmi mun­katermelékenység. -s a korszerű tudomány és technika vívmá­nyainak kihasználása és a ter­melés lehető legjobb megszer­vezése alapján szüntelenül ja­vuljon a gyártmányok minősé­ge és technikai színvonala. Az értekezlet részvevői jóvá­hagyták a következő ötéves időszakra (1966—1970) vonatko- határidöit. A lakosság szüntelenül nö­vekvő élelmiszer- és az ipar nyersanyagszükségleteinek ki­elégítéséhez szükséges mező- gazdasági termelés növelése céljából az értekezlet szükséges­nek vélte, hogy valamennyi KGST-tagországnak a mező- gazdaság fellendítését célzó to­vábbi erőfeszítésein kívül a mezőgazdasági termelés anyagi­technikai eszközökkel való ellá­tásának biztosítása érdekében ki kell bővíteni a többoldalú együttműködést és fokozni _ kell a legjobb termelési tapasztala­tok kicserélését. Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott javaslatokat a tagországok közti kereskedelemben a többoldalú elszámolásra való áttérésről, va­lamint azt az indítványt, hogy ennek megvalósítására hozzák létre a gazdasági együttműkö­dés nemzetközi bankját. Az ér­tekezlet megvizsgált a KGST- tagországok gazdasági együtt­működésének továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos számos más kérdést. Az értekezlet résztvevői in­ternacionalista kötelességnek tekintik, hogy a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján va­lamennyi ország belső erőfor­rásait és lehetőségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasz­nálva minden eszközzel előse­gítsék a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak to­vábbfejlesztését, egységük és összefogásuk további erősítését. A nemzetközi szocialista mun­kamegosztás további elmélyíté­se, a termelés specializálásának és kooperációjának bővítése, az áruforgalom, a tudományos­műszaki együttműködés fokozá­sa létfontosságú minden szocia­lista ország és az egész szocia­lista közösség szempontjából. A szívélyesség, a testvéri ba­rátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt értekezleten kifejezésre jutott valamennyi résztvevő nézeteinek teljes azo­nossága a megvitatott kérdések­ben. (MTI) Kádár lános elutazott Moszkvába! Szombaton délelőtt hazauta­zott Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-országok kommunista és munkáspártjai első titkárai­nak és kormányfőinek moszk­vai értekezletén. Kádár János­sal együtt utazik Budapestre Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes is. A szovjet főváros kijevi pá­lyaudvarán Kádár János bú­csúztatására megjelent Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke. Ugyancsak szombaton uta­zott haza Budapestre repülőgé­pen Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, aki szin­tén részt vett a KGST-értekez* let munkájában. Újabh adatok a szkopjei földrengésről A Borba szombaton reggel azt jelentette, hogy a szkopjei föld­rengés következtében több mint kétezer ember lelte halálát és sok ezren megsebesültek. A szombaton reggel megje­lent jugoszláv lapok már kö­zölték a pénteken hajnalban bekövetkezett földrengés pusz­tításáról készített fényképeket. A Borba képének címe: Szkop­je, amely gyakorlatilag nincs többé. Közlik a lapok és a hír- ügynökségek a katasztrófáról szóló élménybeszámolókat. Egyesek látták, amikor a szkop­jei városháza füst- és porfel­hőbe burkolódzott, majd ami­kor a porfelhő eloszlott, az épület egyszerűen eltűnt. A vá­ros ipari negyedében épült va­donatúj munkásszálló a földdel vált egyenlővé. Négyszáz lakó­ja közül alig néhány menekült meg sértetlenül, vagy kisebb sebesülésekkel. A város minden iskolája összeomlott, vagy sú­lyosan megrongálódott. A nem­zeti színház, s az egyetem há­rom épülete romokban hever. A szkopjei állomás homlokza­tán elhelyezett óra áll: 5 óra 15 percet mutat, az első nagy földlökés idejét. Részvétnyilvánítását fejezte ki Tito jugoszláv elnöknek és Szkopje szenvedő népének Dobi István és Kádár János továbbá sok ország vezető államférfia. Segítségüket ajánlották fel kü­lönböző országok Vöröskereszt szervezetei. Ülést tartott a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületé MOSZKVA. (TASZSZ) A Varsói Barátsági, Együtt­működési, Kölcsönös Segély- nyújtási Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé 1963. július 26-án Moszkvában megtartotta soron levő ülését. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság ré­széről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a minisz­tertanács elnöke, Sztanko Todo- rov, a minisztertanács elnökhe­lyettese és Dobri Dzsurov nem­zetvédelmi miniszter; a Magyar Népköztársaság ré­széről: Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes; a Német Demokratikus Köz­társaság részéről: Walter Ulbricht, a NSZEP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, az államtanács elnöke, Willy Stoph, a minisztertanács első elnökhelyettese, Erich Ho- necker, a NSZEP Központi Bi­zottságának titkára. Karl-Heinz Hoffmann nemzetvédelmi mi­niszter és Otto Winzer, a kül­ügyminiszter első helyettese; a Lengyel Népköztársaság ré­széről: Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első tit­kára, Jozef Cyrankiewicz, a mi­nisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP Központi Bi­zottságának titkára és Marian Spychalski nemzetvédelmi mi­niszter; a Román Népköztársaság ré­széről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. az RNK államtanácsának elnöke, Gheorghe Maurer, a miniszter- tanács elnöke, Emii Bodnari.« a minisztertanács elnökhelyet­tese,' Gaston Marin, az állami tervbizottság elnöke, Leontin Salajan, a fegyveres erők mi­nisztere és Corneliu Manescu külügyminiszter; a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége részéről: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, A. Gromiko külügyminiszter és Malinovszkij marsall, honvédel­mi miniszter; a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről: Antonín Novotny, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a CSSZK elnöke, Viliam Siroky, a kormány elnöke, Otakar Simu­nek, a kormány elnökhelyettese és Bohumir Lomsky nemzet- védelmi miniszter. A politikai tanácskozó testü­let ülésén megvizsgálták a Var­sói Szerződésben részt vevő ál­lamok fegyveres erőinek hely­zetével kapcsolatos problémá­kat. Erről a tárgyról Grecsko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőink fő- parancsnoka tartott beszámolót. A kérdések megvitatása, a le­zajlott eszmecsere eredménye­képpen a testület határozatokat fogadott el. A politikai tanácskozó testü­let megbeszélései a kölcsönös megértés és a teljes egyöntetű­ség légkörében zajlottak le. Óvintézkedések Lengyelországban a íeketehimlő ellen A lengyel egészségügyi mi­nisztérium hivatalos közlemé­nye szerint Wroclawban eddig 17-en betegedtek meg fekete­himlőben. Közülük ketten meg­haltak, hárman nagyon súlyos állapotban vannak. A többiek­nél nincs közvetlen életveszély. A megbetegedettek fele egész­ségügyi dolgozó, ami arra utal, hogy a járványt egészségügyi intézményben fedezték fel, s így kisebb a valószínűsége a széles körű fertőzésnek. Ennek ellené­re a lengyel egészségügyi ható­ságok megfelelő szigorú és ala­pos vizsgálattal igyekeznek az esetleg még fertőzötteket felku­tatni, kezelésbe venni és ezzel a nagyobb járványnak elejét venni. Az eddigi megállapítások szerint valószínűleg sikerült mindazokat elkülöníteni, akik­nél a fertőzés szóba jöhet, de elővigyázatosságból széles kör­ben bevezetik a védőoltásokat. Az asztal két oldalán Életkora: negyvenes. Szán- *" dékosan nem kérdeztem meg, de a beszélgetés során így „kerekedett ki”. Haja erősen őszbe csavarodott. Mint sok negyvenes elvtárssal, aki fel szabadulás óta minden percét a munkásmozgalomban tölti. Szeméről nem tudom, kék-e, barna-e’ Nem a színe volt a fontos a rövid negyedóra alatt, amit együtt töltöttünk, hanem a belőle áradó csendes bölcses­ség, amely lobogó szenvedéllyé változott, mikor az önzésről, közönyről, elkényelmesedésről beszélt. A fehéredé hajú elv­társ szakszervezeti funkcioná­rius megyénk egyik nagy üze­mében. Mikor beszélgetni kez­dett velem, tulajdonképpen sa­ját töprengését folytatta — fennhangon. — Olyan a tervünk, mintha csupa modern gépünk lenne. Jelentős részük azonban lassú már. Nem termeli meg rajtuk a munkás, amire képes volna — még túlórával sem Egy da­rabig erőlködik, aztán kifakad: ..Elvtárs, szeretem a gyárat, de így nem megyek ötről a hatra. Nézze — mutatja a munkada­rabot —, ennek a normáját sokkal nagyobb fordulatszámú géphez állapították meg. Miért nem győződik meg itt róla a normatechnológus? Átmegyek a másik gyárba. Ott jó gépekkel, rendes munkaidőben is haladok ennyire. Inkább kapálást vál­lalok arra az időre, amit itt túlórával töltök, akkor még többet is keresek.” A fiatalon őszülő funkcio­” nárius kissé széttárta kö­nyöklő kezét, és szavát lehalkí­totta; — Az ember ilyenkor mit tehet? Nem helyeselhetem, hogy itt akar hagyni bennünket, de igaza van. Megyek, vitatkozom a nor­matechnológusokkal. Szó szót követ, így a műszaki norma, meg úgy; fejlődünk, nagyobbak a követelmények. Rájuk pirí­tok. Igen, mikor körmötökre ég, tudom, hogyan csináljátok az új normát. Előveszitek a fize­tési jegyzéket és sorra vizsgál­játok: ennek kétezer-kétszáz forint volt a keresete, amannak kétezer-ötven. Ez kétezer-három­százig felment, amaz megint túl­lépte a kétezret. Megnézitek, melyik üzemben vagy részle­gen keresnek ilyen jól, s meg­állapítjátok: itt már laza a norma. És fabrikáltok újat. Ez lelkiismeretlenség. Tessék, jöj­jetek le a műhelyekbe, s a gé­pek mellett tanulmányozzátok, mit lehet kihozni belőlük. Az említett műhelyből egy­másután mennének — mentek is — el a munkások. Értekez­letet hívtunk össze, s a párt- szervezet, szakszervezet megkér­te a műszakiakat, jöjjenek el ők is, mint akik legtöbbet te­hetnek, hogy itt javuljon a helyzet, megálljon a bomlás... Pont az egyik vezető műszaki nem jelent meg. Telefonálok neki: talán megfeledkezett ró­la? „Már nincs időm — vála­szolta ridegen. — Egyébként is legközelebb írásban keressenek meg, ezt kérem.” M egnémultam a meglepe­■ * téstől: jól értettem? Itt az üzemben, egyik szobából a másikba aktákat küldözgessünk’ Iktassunk, kiosszunk, postafor­dultával választ kérjünk, irat- tározzunk? Finoman, meg ne sértsem, megmondtam a véle­ményemet Erre egy kicsit ész­be kapott, mentegetőzni kezdett Azt hitte, hogy a másik N.

Next

/
Thumbnails
Contents