Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
Közlemény a KGST-országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozásáról Moszkvában 1963. július 24— 26-ig tanácskozásra ültek össze a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaiban működő kommunista és munkáspártok forgatást, de ezt a munkát eddig csak 14 ezer holdon végezték el. Ebből ötezer hold a bajai járás szövetkezeteire jut, s arányát tekintve is náluk legjobb a teljesítés. Kirívóan gyenge az eredmény a kecskeméti tsz-ekben, a vállalt 3500 hold területből száz holdnál alig többet forgattak meg eddig. Nem sokkal jobb a teljesítés a duna- vecsei, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi járás közös gazdaságaiban sem. A kalocsai járásban is hibaként említhetjük, hogy jórészt csak az elmúlt napokban vett nagyobb lendületet a nyári mélyforgatás munkája. Jelenleg már több mint száz gépállomási és szövetkezeti gépét üzemeltetnek, traktorosokból azonban hiány mutatkozik, s a kettős műszak nagyobb arányú szervezésére csak a Dús- noki Gépállomáson van lehetőség. A silókukorica betakarítását gyors ütemben végzik a tsz-ek, a bajai és a kiskunfélegyházi járásban ezt a munkát úgyszólván be is fejezték. A réti széna kaszálása is zömmel megtörtént. A barackszüret még tart, a legtöbb helyütt jónak mondható a termés. A kiskőrösi járásban eddig 123 vagon sárgabarackot vásároltak fel, jórészt a szakszövetkezetek gazdáitól, s ebből 90 vagonnal exportáltak, de a belföldi fogyasztásra átadott mennyiség is exportképes volt. Ilyen eredményre a korábbi években nem volt példa. központi bizottságainak első titkárai és ezeknek az országoknak a kormányfői. A tanácskozás munkájában részt vettek a Bolgár Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköz- társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai, a nevezett országok kormányfői. A tanácskozás résztvevői megvizsgálták a KGST végre- ható bizottságának beszámolóját az 1962 júniusi tanácskozáson hozott határozatok megvalósításával kapcsolatban végzett munkáról és megvitatták a tagországok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének feladatait. Az élet maradéktalanul igazolja a júniusi tanácskozáson levont következtetések helyességét arról, hogy o szocialista építés objektív törvényszerűségei, a szocialista országok termelőerőinek gyors fejlődése, valamint ezen országok létérdekeinek közös volta indokolttá teszi az egyes nemzeti gazdaságok közelebb hozását. A KGST-országok együttműködésének tapasztalata arról tanúskodik, hogy a júniusi tanácskozáson helyesen jártak el, amikor jóváhagyták a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit. A tanácskozáson egyöntetűen leszögezték, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében kifejtett munka eredményeként az 1962 júniusában felvázolt hosszú lejáratú program alapján megtörtént az első lépés a KGST-országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének kibővítésére és szilárdítására. A szocialista országok gazdasági együttműködése, amely az egyenjogúság,« a szuverenitás szigorú betartása, az elvtársias kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fejlődik, segített a szocialista világrendszemek újabb eredményeket elérni a gazdasági hatalmának megszilárdításában, a tudomány és technika fejlesztésében, a dolgozók élet- színvonalának emelésében, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok szilárdan tartják az elsőbbséget a gazdaság fejlődésének ütemében. A KGST-országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszonyítva kb. kilenc százalékkal növekedett, míg a nyugat-európai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különösen jelentősen fejlődött az ipari termelés számos döntő válfaja. így például o KGST-országok villanyáram-termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolajtermelése 11,5 százalékkal, cementtérmelése 10,2 százai k- kal, műanyagtermelése 20,7 százalékkal, a műtrágyagyártás 15,3 százalékkal növekedett. A mezőgazdáság most az eddiginél több gépet, műtrágyát, vegyszert és egyéb anyagi műszaki eszközt kap. Növekedett a fogyasztási cikkek, különösen a kultúr- és háztartási cikkek gyártása. Az ipari termelés növekedésének nagy részét a munkatermelékenység növekedése alapján érték el. Míg a szocialista világrend- szer, feltárva hatalmas lehetőségeit és óriási előnyeit, továbbra is biztosan és tervszerűen fejlődik, addig a tőkés rendszer fejlődését a bizonytalanság, a kapitalizmus sajátos ellentmondásainak éleződése jellemzi. Az értekezlet megállapította, hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST-országok két- és sokoldalú együttműködése, sikeresen megvalósultak a korábban megkötött különféle egyezmények. Például az együttműködés a Szovjetunió és az NDK között — ,a vegyipar fejlesztésében, az NDK és Lengyelország között — a barnaszéntermelés fejlesztésében, Románia, az NDK, a CSSZK és Lengyelország között — a cel- lulóze-kombinát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962 júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió egyezményt között, hogy együttműködik a timföld és az alumínium termelésében: a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió megállapodott a kálitrágyák termelésében való együttműködésről : megegyezés született a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a dunai vízierőmű tervezésében való együttműködésről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság között a dunai vízierőmű építéséről: a Szovjetunió és a KGST-országok többsége között — a kingiszeppi foszforbánya építésében való együttműködésről. Határozatot fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szorosabb együttműködésének megszervezéséről a lepgő csapágyak gyártása és elosztása, a közös tehervagonpark megteremtése, a valuta-, a pénz- és bankügyek területén. Megszervezték a nemzetközi szabványügyi intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatósága. Határidő előtt üzembe helyezték a Barátság olajvezeték csehszlovákiai és magyarországi szakaszait. A korábban egyesített magyar, NDK, lengyel és csehszlovák energetikai rendszerekbe bekapcsolták a nyugatukrajnai energetikai rendszert, s megkezdték a villamosenergia szállítását a Szovjetunióból Magyarországra. (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! XVIII. ÉVF. 175. SZ. Ara 60 fillér 1963. JÜL. 28, VASÁRNAP f-i— 1 -------'■ Be fejeződött az aratás, mind több gazdaságban csépelnek Gyorsítsuk a nyári mélyszántás ütemét! Az elmúlt kánikulai forróságú hét szerte a megyében az aratás „fináléja” volt. Elmondhatjuk, hogy a gabona idei betakarítását legfőképp a nagyfokú gépesítés jellemezte. A kalászosok több mint 90 százalékát — majdnem 140 ezer holdon — géppel vágták. Ebből közel 90 ezer holdnak a termését kombájn aratta és csépelte el a szövetkezeti gazdaságokban. A bajai járásban párezer holdtól eltekintve teljesen kombájnnal arattak. A cséplés munkája most van kibontakozóban. Kiskunhalas és járásának szövetkezeteiben például 57 cséplőgép veri a szemet a kalászokból. A kalocsai járásban a hordás nagy ütemben folyik, pár nap múlva az ottani termelőszövetkezetekben is felbúgnak a gépek. Mindössze egyheti munkát vesz igénybe a cséplés, minthogy a Duna menti közös gazdaságokban majdnem teljesen kombájn aratta a gabonát. Megyénk szövetkezetei nagy területen, több mint 45 ezer holdon terveztek másodvetést, ennek ellenére 20 ezer holdnál alig nagyobb területet vetettek be eddig rövid tenyészidejű növényekkel. Lényeges javulás e tekintetben nem várható, a hőség és az aszály a közös gazdaságok zömét visszariasztotta a tarlóvetésektől. Bár, a megye- székhely tsz-ei a felszántott tarlónak több mint a kétharmadát bevetették, ezzel szemben a kalocsai járásban a tarló másodszori hasznosítására irányuló szándék alig egyötöd részben valósult meg eddig, ott is inkább csak az öntözhető területeken, mint például a homok- mégyi Béke Tsz-ben. A kiskun- halasi járásban az ötezer hold körüli területen jórészt csak silókukoricát vetettek, de a kelés meglehetősen gyengének mutatkozik. A kívántnál sokkal lassúbb ütemben halad a nyári mélyszántás. A szövetkezeti gazdaságok összesen százezer holdon terveztek aratás utáni mélyPletykával a vén Dunán A Pletyka nem nőszemély, vagy öregedő zsémbes férfi, aki fantáziájába próbálja belegyömöszölni másokról alkotott, hallottam alapon átvett véleményét, hanem egy motoros csónak, amelynek segítségével megismerkedtünk a vén Duna mellett zajló élet egy-egy érdekes epizódjával. A kora délutáni órákban szálltunk a vízre a Sugovica partján. Kifelé menet, a folyó két oldalán, a fürdőzők sokasága menekült a nagy hőség elől a folyó hűs habjaiba. Ütikalau- zunk, aki csónakversenyző is, biztos kézzel, nagy hozzáértéssel vezette a gyorsan tovasikló csónakunkat. A Türr István szobor jelezte, hogy ráfordultunk a széles hátú, hömpölygő Dukájában, * a pecázásban. Kiengesztelésképpen őt is lefényképeztük, s visszafelé menet nagy ívben elkerültük. Még nem tűnt el a nap a látóhatár mögött, amikor elbúcsúztunk útikalauzunktól és a vén Dunától. Venesz — Pásztor nára. A kormány kerekét a Bács- Kiskun megyét és Dunántúlt összekötő vasúti híd irányába fordítottuk. Fotoriporter kollégánk menetközben vette célba a roncskiemelő hajót, amelyen igen élénk volt az élet. A felvétel után néhány perccel suhantunk el az előbb említett roncskiemelő mellett, hogy valamivel később kikössünk a vén Duna partján. Ott elsőnek Huber Menyhérttel váltottunk szót, aki a Du- naártéri Állami Erdőgazdaságban dolgozik. Elmondta, hogy amíg mások csónakkal járják a vizet, addig ő a kitermelt fáról húzza le annak kérgét. Napi teljesítménye két és fél űrméter. Az általa halomba rakott, kérgétől megszabadított csupasz fatörzseket uszályok szállítják a kívánt helyre. Azt is megtudtuk, hogy ebből a fából papírt gyártanak. Megköszöntük a felvilágosítást, tovább utaztunk. Alig tettünk 150—200 métert, amikor a folyó jobb oldali részén egy fiatalember mérges tekintetét villantotta felénk. Ezzel kapcsolatban útikalauzunk a következőket mondotta: Ez azt jelenti, hogy nem kívánatos egyének Vagyunk, zavarjuk nagy mun-
