Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-27 / 174. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI l-ACyAR SZ OC »At. »; TA M'jMKAJPART MÍCYtl l.afja XVIII. ÉVF. 114. sz. Ara 60 fillér 1963. JÜL. 27, SZOMBAT Losonczi Pál földművelésügyi miniszter látogatása a bajai járásban Pénteken, a kora reggeli órákban megyénkbe érkezett Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter, akit elkísért útjára Misi Sándor, a KISZ Központi Bizottsága parasztifjúsági osztályának vezetője is. A vendégeket Solt község határában Pankovits Józsefné országgyűlési képviselőnk, a megyei nőtanács titkára, valamint Borsos György, a KISZ megyei bizottságának titkára fogadták, majd együtt folytatták útjukat Bajára. A járási pártbizottságon a bajai járás és Baja város vezetői köszöntötték a minisztert és kíséretét. Szabó ■ Imre, a járási-városi pártbizottság első titkára tájékoztatta Losonczi Pál földművelésügyi minisztert az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről, a Bácska vidékének idei terméskilátásairól, a közös gazdaságok eredményeiről. Ezt követően a Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki üzemegységébe látogattak el, ahol a gazdaság igazgatója, Somogyi Zoltán fogadta őket. A1 gazdaság munkájáról adott rövid tájékoztatás után a mátételki üzemegységben létesített s Braun Éváról elnevezett ön kéntes KISZ leánytábort tekin tették meg. Az ifjúsági tábor életével, annak szorgos lakóival, illetve az eddig végzett eredményes munkájukkal Dan- kó Irén kecskeméti tanár, a tá bor vezetője ismertette meg vendégeket. Mint elmondotta jelenleg már a második csoport tevékenykedik az idei önkéntes leánytáborban, s az előző csoporthoz hasonlóan — s a múlt évi hagyományokat is folytatva — vezetőik és a gazdaság teljes megelégedésére végzik munkájukat. Igaz, a gazdaság is mindent elkövet, hogy itt jól érezzék magukat, s a hasznos termelő feladatok mellett felüdülést, szórakozást is találjanak A földművelésügyi miniszter és kísérete ezután az üzemegység ötszáz holdas barackosában kereste fel a gyümölcsszedéssel elfoglalt középiskolás lányokat, akikkel hosszan, szívélyesen elbeszélgettek. P. I Villamosítják a termelőszövetkezeti majorokat Az elmúlt év végén Zsanán Is kigyulladt a villany és ezzel befejeződött a megye községeinek villamosítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy több tennivaló nincs ezen a téren, mert az elektromos áram nemcsak fényt és szórakozási lehetőséget teremt, de nélkülözhetetlen segítséget nyújt a termelő munkához iparban, mezőgazdaság- bar egyaránt. Korszerű állattenyésztés szinte elképzelhetetlen villamosgépek nélkül, amelyek megkönnyítik a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok dolgozóinak munkáját, s ugyanakkor higiénikussá és gazdaságosabbá teszik a termelést. Tavaly kezdődött és még több évig tart az a munka, melynek során villamosítják megyénkben a termelőszövetkezeti majorokat. Ennek a programnak a megvalósítása során figyelembe veszik a tsz-ek fejlődésének perspektíváit, azt, hogy a jövőben több közös gazdaságot egyesítenek. Bács-Kiskun megyében ösz- szesen 597 major van, ahol nagyüzemi állattenyésztés folyik. Ezek közül mintegy négyszázat villamosítanak a távlati fejlesztési terveket figyelembe véve. A termelőszövetkezeteknek — nyújtott állami támogatás ezeknél a beruházásoknál is megnyilvánul. A közös gazdaságok — ha idejében terjesztik elő igényeiket — minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy villamosítsanak, fejlesszék, korszerűsítsék gazdaságukat. A lehetőségeket megyénk termelőszövetkezetei ki is használják. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évben 37 majorban gyullad ki a villany. A munkához szükséges pénz egy részét — pontosabban a külső munkák, a vezetékek, transzformátorok beszerelésének költségeit az állam viseli, s ugyanakkor 4 millió 709 ezer forint hitelt ad a 37 közös gazdaságnak a belső munkák elvégzésére. Eddig tizenkilenc tsz- major villamosítása fejeződött be, s közülük tizennégyet átadtak rendeltetésének. Villanynyal dolgoznak már többek között a jánoshalmi tsz-közi sertéstenyésztőben, a bajai Duna Tsz-ben, a lakiteleki Szikrában, a bácsszentgyörgyi Ezüst Kal- lászban, a dunavecsei Űj Életben, a bátmonostori Kossuthban és a bajai Lenin Termelő- szövetkezetben. 1963-ban az állam 10,4 millió, 1964-ben pedig 13,4 millió forinttal támogatja ezt az Igen komoly és hasznos beruházást. A jövő évre az idei 37 helyett már hatvan tsz-major villamosítását tervezik, s 1964 végére a négyszáznak fele elkészül. A munkát nem egy esetben akadályozza, hogy egyes termelő- szövetkezetek elkésetten jelentik be igényüket. A villamosítási program hatalmas segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek, s ezen keresztül az egész népgazdaságnak. Megvalósulása lehetővé teszi a kulturált állattartást, a nagyobb hús- és tejhozamok elérését, ami végső soron élet- színvonalunk emelkedését hozza magával. Adósság nélkül"* Pár hónappal ezelőtt fogadkoztak üzemeink vezetői, dolgozói, hogy a hosszan tartó hideg tél után, a jó idő beköszöntésével erejüket nem kiméivé pótolják az év eleji lemaradást. Azóta több mint három hónap telt el. Befejeztük az első fél évet, s ezzel együtt elérkezett az újabb számvetés ideje. Két bajai üzem: a Finomposztógyár és a Villamosipari Gyár több üzemünkkel együtt teljesítette ígéretét. A Kecskeméti Konzervgyár a 3,5 milliós adósságából 2,5 milliót törlesztett. Hasonló eredményekről számolnak be több helyi ipari vállalatnál és szövetkezeti üzemben. Nem teljesítette kötelezettségét többek között a Kecskeméti Épület- lakatosipari Vállalat, ahol egymillióval nőtt az adósság, a Kecskeméti Faipari Vállalat, ahol 2 és fél millió forinttal kevesebb áru készült az előírtnál. A Kecskeméti Finom- mechanikai Vállalat, valamint több minisztériumi, helyi ipari és szövetkezeti vállalatunk is adóssággal kezdte a harmadik negyedévet. Indokolni a lemaradást sokféleképpen lehet. Az érvek közül azonban nem mindegyik fogadható el. Az anyaghiány valóban átmenetileg fékezte a folyamatos termelést. A szállítási gondok is hátráltatták az ütemesebb munkát. A rossz munka- szervezést, a hiányos műszaki előkészítést, az itt- ott megnyilvánuló tehetetlenkedést, kényelmeskedést nem lehet objektív okokkal magyarázni. És ma már az időjárásra sem lehet hivatkozni. A lemaradás okai között találjuk még a szocialista munkaversenyben és az újító mozgalomban bekövetkezett visszaesést. Pedig ez olyan lehetőségeket ad, amelyekkel első pillanatra megoldhatatlannak látszó feladatokat is véghez lehet vinni. A visszaesés legfőbb oka egyes üzem- és művezetők szemléletében keresendő: legyintenek, jobbik esetben pedig magyarázzák, miért laposodott el náluk az emberformáló, a szocialista építés ügyét jól szolgáló nemes emberi vetélkedés. Hogy menynyire tévúton járnak az ilyenek, azt az egyre bontakozó szocialista címért folyó brigádmozgalom mutatja. Hónapról hónapra mélyebb gyökereket ereszt a munkások soraiban. S hogy milyen nagy erőt jelent a munkások, műszakiak alkotókészsége, tettvágya, közös összefogása, azt a tervüket teljesítő üzemek, gyárak vezetői tudják a legkézzelfoghatóbban bizonyítani. A második fél év kezdetén vagyunk. A lemaradást az év végéig pótolni lehet és kell is. Ezt kívánja megyénk mun- kásosztályától saját jobb- létük és az egész népgazdaság érdeke. A megvalósításhoz az út a zökkenőkön és nehézségek legyőzésén át vezet. Ennek ellenére a teljesítés feltételei megvannak. Csupán szorgalmas, körültekintő, szervező, irányító munkára van szükség. V. K. Javítás, szolgáltatás A Kecskeméti Vegyesipari Szövetkezet kárpitos részlegében dolgozók, főleg a lakosságtól beszállított kárpitozott bútorok javításával foglalkoznak. Termelési értéküknek ez 65 százalékát teszi ki. Ezenkívül megrendelésre új garnitúrákat is készítenek. A képen a fehér köpenyes Olajos Mihály és a sötétebb köpenyes Szőke Ferenc alapítótagok láthatók, akik az utolsó simításokat végzik a hét darabból álló garnitúrán. A Kecskeméti Cipész Ktsz méretes részlegének elég sok látogatója van. Érthető, mert az innen kikerülő cipők nemcsak tartósak, hanem az új divatnak megfelelően készülnek. Az első fél évben 900 pár, lábra szabott női, férfi és ortopéd cipő kerüli ki a 11 szakember kezéből. Ha valakinek sürgős a vásárlás, akkor a kirakatban elhelyezett kész mintacipőkből választhat. A képen K. Szabó István látható. A Kecskeméti Ezermester Ktsz kismotorjavító részlegében két szakmunkás és három ipari tanuló gyógyítja a beteg motorokat. Az igények azonban egyre növekednek. Kielégítésük már most is nehézségeket okoz. A ktsz vezetősége ezért elhatározta, hogy az itt dolgozó szakmunkások létszámát nyolc főre emeli, amennyiben az illetékes szervek segítséget adnak a részleg bővítéséhez. (Pásztor Zoltán felvételei!
