Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-26 / 173. szám
Felvásárlók ö. ömei és gondjai Kistükör Város! reggel Alig hiszem, hogy Kecskeméten lenne még valaki, akinek hajnalonként olyan hangzatos ébresztője volna, mint nekem, amikor először lebbentette át álmaimat az a muzsikának is beillő hangáradat, amiről most írni akarok, azt hittem, hogy erdőben, sátortáborban, vagy tanyán vagyok, ahol jól megérdemelt pihenésemet töltöm. Nem így volt azonban, és hamarosan rájöttem, hogy ugyanarról az albérleti szobáról van szó, amit évek óta olyan büszkén mondok birtokomnak, mintha a saját villámról, vagy autómról beszélnék. A bérházban, ahol lakom valaki kakast szerzett valahonnan. Nem nagyot, hanem olyan serdülőkorban levőt s ezt az állatot az udvar sarkában tartja egy ketrecben. Nos, a jószág nincs hozzászokva a városi viszonyokhoz és a hajnalt ugyanúgy három órakor jelzi, mintha falun lenne. Ez a jelezgetés legszebb álmaimból szokott felriasztani. Csak ötkor, fél hatkor fárad el a harsonás, s ilyenkor elcsendesedik. Fél óra pihenő következik, ami elég az elalváshoz, ekkor azonban újabb „öröm” ér, mert a házban nem csak kakas kukorékol, hanem vannak galambok is. Egy másik lakónak ugyanis a galambá- szat a szenvedélye. Ez nem is lenne baj, de a galambok, amelyek az ablakom alatt szokták tölteni az éjszakát, a kakas ébresztője után egy fél órával kezdik el enyel- gésüket turbékolással és röpködéssel fűszerezve. Ezek a szárnyas jószágok elpajzán- kodnak hét óráig, amikor végre elcsendesednek. Ezért, ha napközben karikás szemekkel látnak Kecskeméten, amint álomittasan ballagok az utcán, ne gondolja senki, hogy éjszakai tivornya, vagy hasonló kimaradás nyomait hordom, csupán ennek az idilli ébresztőnek vagyok áldozata. L_ Megyénkben a sárgabarackkal kapcsolatos terméskilátások még ezelőtt egy hónappal is igen biztató eredménnyel kecsegtettek. Akkor úgy tűnt, hogy a MÉK 2000 vagont meghaladó mennyiségű — a főfelügyelet! szervek által is jóváhagyott — felvásárlási tervét minden nagyobb nehézség nélkül teljesíteni lehet. Az azóta eltelt hetek kedvezőtlen időjárása, a osapadéksze- gény, kánikulai napok, e számításokat keresztülhúzták. — elsősorban a mennyiséget illetően — bizonyos fokú kieséssel kel! számolni. A barack nagysága ugyanis nem a vártnak megfelelő, zömében közepes átmérőjű. Ez nem kis gondot ad a felvásárlóknak. Az elmúlt évekhez képest jóval szervezettebb növényvédelem ellenére — amelyből a földművesszövetkezeti növényvédő brigádok is dicséretesen kivették a részüket, az áru tisztasága, fertőzésmentessége érdekében is sok még a pótolnivaló. Kecel községben például a termelők nem fordítanak kellő gondot a sorolásra, a nagyság szerinti válogatásra. Hasonló hibák tapasztalhatók Soltvad- kerten is. Márpedig a nem ömlesztett, gondosan sorolt gyümölcs után elért többlethaszon mind a termelő, mind pedig a népgazdaság szem,pontjából jelentős. Némiképp magyarázza — ha teljes egészében nem is menti — az elmondottakat a munkaerőben mutatkozó hiány, ami nem utolsósorban abból adódik, hogy a sárgabarack szedésének időpontja egybeesik az egyéb fontos mezőgazdasági munkák dandárjával. Példásan szervezték meg és bonyolítják le a felvásárlást a MÉK kecskeméti telepén. Ennek dolgozói jól felkészültek a nagy mennyiségű gyümölcs „fogadására" és rendezésére. A szállításban az AKÖV szinte percnyi pontossággal előálló gépkocsijai vannak segítségükre. Az áru begyűjtéséből oroszlánrészt vállaltak a belügyi szervek is, amelyeknek 60 tehergépkocsija vesz részt az idénymunkákban. s előreláthatólag a gyümölcsszezon végéig rendelkezésükre áll. A telep munkáslétsza- ma, a csak idényjellegű felvásárlóhelyekkel szemben, állandó, s a munka végzésében a gyakorlott törzsgárda jár az élen. Ma még az áru zömét az egyéni, illetve háztáji szórványgyümölcsösök adják. Egy-két éven belül azonban, az új telepítésű nagyüzemi barackosok termőre fordulásával, minden bizonnyal nemcsak a növényvédelem, hanem a munkaerő problémája is előnyösen oldódik majd meg. , A paradicsoméról illetve a fel\ 'óriás időszaka nagyjából egybeesik a barackszezonnal. A megye legnagyobb paradicsomtermő vidékei is csaknem ugyanott terülnek el, ahol a barackosok. Ezek a körülmények is növelik a felvásárló szervekre háruló feladatokat. Kecskemétről most naponta átlag 8—10 vagon paradicsomot indítanak exportra. E mennyiNagy Katalin, a lászlófalvi Űj Élet Tsz áruátadója egy láda exportra csomagolt paradicsommal a MÉK községi felvásárló telepén. ségnek nagy része a kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ből kerül ki, ahol a szakszerű palántanevelés és az időben történt kiültetés mellett a korszerű agrotechnikának és a jó munkaszervezésnek köszönhető a szép termés. Magától értetődik, hogy a paradicsom átvételénél is elsődleges szempont a kellő időben és megfelelő érettségi fokon végzett szedés, valamint a gondos válogatás és csomagolás. Ellentétben a sárgabarackkal, a felvásárolt paradicsom túlnyomó hányada a nagyüzemi gazdaságok termése. Közülük Is kitűnik, mind a minőséget, mind pedig a mennyiséget tekintve, a jánoshalmi Petőfi és a kalocsai Iszkra Tsz. Kívánatos, hogy közös gazdaságainkban már akkor lássanak hozzá a szedéshez, amikor egy tőről csupán egykét érett bogyó kerülhet levételre. Ekkor ugyanis a felvásárlási árak magasabbak, az export- lehetőségek jobbak, s a munkacsúcsok torlódása is elkerülhető így. , A paradicsom minőségét illetően jóformán egyetlen hiányosságként említhető, hogy még sok a zöldtalpas, nem egyenletesen érett bogyó. Ez viszont nem egy esetben az exportból kizáró ok. Az idei termés egyébként mennyiségben magasan felülmúlja az utóbbi évekét. Nem ritka az olyan nagyüzemi gazdaság, amelyben a paradicsom holdankénti átlaghozama az eddiginek a kétszeresét is eléri. A MÉK a felvásárlásra kerülő mennyiségnek minimálisan a négyötöd részét exportra szánja. A hazai paradicsom — annak ellenére, hogy a kontinens nyugati államaiban is nagy paradicsomtermő területek vannak — külföldön megbecsült, közkedvelt és igen keresett árucikk. 3. T. Rendelkezés a fe’sőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak tandíjáról Eddig több körülménytől függött, hogy az egyetemisták közül kik lehetnek tandíjmentesek, illetve részesülhetnek kedvezményben. Ezek a függőségek most megszűnnek. A művelődés- ügyi miniszter legújabb rendelkezése értelmében a tandíjfizetés, illetve kedvezmény szempontjából a tanulmányi eredmény a döntő. A rendelet szerint a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, az esetben, ha általános tanulmányi eredményük kitűnő, jeles vagy jó, — tandíjmentesek, azoknak a tandíját, akik közepes vagy ennél gyengébb eredményt érnek el —, az általános tanulmányi eredmény és az eltartók egy családtagra jutó havi jövedelme alapján — a dékán (igazgató) állapítja meg. Az egy családtagra eső jövedelem tekintetében a hallgatókat három kategóriába sorolják. A közepesek az első kategóriában 150, a másodikban 250, a harmadikban 350 forint, az elégségesek 250, 350. illetve 450 forint, az elégtelenek pedig — mindhárom kategóriában 500 forint tandíjat kötelesek fizetni félévenként. A felsőoktatási intézmények esti és levelező hallgatóinak tandíjára vonatkozó eddigi rendelkezés továbbra is érvényben marad. ZÁSZLÓFELVONÁS PETŐFI NEP0 l Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel, Kiadja! i Petői! Népe Lapkiadó Vállalat. slelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség! íecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont» 26-19, 25-16. Kiadóhivatalt Kecskemét, Szabadság tér 1/a» Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, lőflzetésl díj 1 hónapra 18 forint. Báes-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni U-8S. 'V „ indes; gsosii ünnepélyes pillanat a bácsalmási KISZ-leánytáborban: a reggeli zászlófelvonás, A munkába induló lányok közrefogják a csapatzászlót, mely vidáman hirdeti a tábor közepén a nyári szünidő egy részét hasznos termelő tevékenységgel itt töltő leányok mozgalmas életét, Betegágytól a munkahelyig A MEGYEI tbc-intézet elmúlt évi statisztikája azt mutatja, hogy az úgynevezett „friss” betegek 85—90 százaléka munkaképességének csökkenése nélkül gyógyul. A régi és műtéttel gyógyított betegek 75 százaléka azonban csak könnyebb munkát tud ellátni a kezelés után. Társadalmunk elsőrendű érdeke — és ez nyilvánvalóan találkozik az egyén érdekével is —, hogy a kórt kezdeti stádiumában fedezzék fel és kezelés után teljes értékű emberként hagyja el a beteg az intézetet. Ezért nem lehet eleget hangsúlyozni a rendszeres szűrővizsgálat jelentőségét. De gondolnunk kell azokra is, akik késve jutnak orvosi segítséghez, gyógyulásuk után nehezebb fizikai munka végzésére nem alkalmasak. AZ ORSZÁG nagyobb gyógyintézeteiben széles körben alkalmazzák a munkaterápiás eljárást A betegeket gyógykezelésük ideje alatt könnyű, majd emelkedőén nehezebb munkával foglalkoztatják. Többek között könyvkötő, varró, asztalos és lakatos műhelyekben. A munka közben történő rendszeres ellenőrzés során döntik el, hogy a gyógyultak különösebb támogatás nélkül visszamehetnek-e régebbi munkahelyükre, vagy tovább is segítségre szorulnak. Az utóbbi esetben kapcsolódik be a tüdőorvos munkájába a társadalmi szervek önkénteseiből alakult „rehabilitációs bizottság”, amely könnyebb beosztáshoz segíti a dolgozót és szükség esetén lehetőséget nyújt számára, hogy átképzéssel megszerezze a kívánt szaktudást is. A csökkent munkaképességűek egy része erre a célra alakult kisipari termelőszövetkezetekben talál munkát. MEGFELELŐ helyiség hiányában megyénk 25—50 ágyas kis fekvőbeteg osztályain a munkaterápiát nem tudják alkalmazni. A kalocsai 300 ágyas intézet felépítése hoz kedvező változást ezen a téren. Az új létesítményben már terápiás termek is helyet kapnak. Megyei szinten egyetlen rehabilitációs bizottság működik, Kecskeméten. Ez év tavaszán indítottak első ízben mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamot. A gyógykezeltek egy része — szakoktatók segítségével — mezőgazdasági szakmunkás képesítést nyert a háromhónapos tanfolyamon. Ezeket a dolgozókat — teljes felépülésük után — a termelőszövetkezetek olyan munkakörökben foglalkoztathatják, ahol elkerülik a betegségbe való visszaesést. A jól bevált oktatást ősszel tovább folytatják Kecskeméten és bevezetik Kalocsán is. MEGOLDÁSRA vár azonban az iparban dolgozó tüdőbetegek könnyebb munkára való átképzése. A csökkent munkaképességűek munkába állítását segítené, ha néhány kisipari termelőszövetkezetben foglalkozási találnának. Eredményként könyvelhetjük el, hogy államunk gondoskodása folytán a tuberkulózisbar szenvedők gyógykezelése egyre kevesebb gondot okoz. Az alattomos kór elleni harc azonbar nem fejeződik be akkor, amikoi a beteg elhagyja az ágya1 Nem hagyhatjuk magára a kórház vagy a szanatórium kapujában. Kézen kell fognunk, hogy visszataláljon egészsége* dolgozó társai közé. fi. P.
