Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

Z. oldal 1963. július 20, szombat Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) „Egyesek eszmefuttatásaiból az következik, mintha valame­lyik szocialista országnak, az il­lető ország kommunista pártjá­nak joga lenne kirobbantani a háborút egyik vagy másik tő­kés ország ellen. Azt írva zász­lajára, hogy azt a háborút, — amely elkerülhetetlenül termo­nukleáris világháborúvá fajul­na, azért robbantották ki, hogy megszabadítsák annak az or­szágnak munkásosztályát a ka­pitalista elnyomástól. Harco­lunk és harcolni fogunk a szo­cializmus győzelméért — mon­dotta Hruscsov —, de ezt a győ­zelmet az országunkban folyó osztályharcban, nem pedig ter­monukleáris világháború útján kell kivívni. Hiszünk a munkásosztály erejében, a népek erejében, józan eszében, abban a tö­rekvésükben, hogy megvé­delmezzék a földön az éle­tet és mindent megteszünk, hogy az agresszió és a há­ború elleni harcra mozgósít­sunk mindenkit, akinek drá­ga a béke. Hruscsov utalt arra, hogy a szocialista országok kommunis­tái abban látják kötelességüket, hogy mindenképpen támogassák a nemzeti függetlenségért, a sza­badságért, a jobb életért har­coló népeket. Szólt arról a véleménycseré­ről, amely Moszkvában az Egyesiéit Államok és Anglia képviselői között folyik a nuk­leáris fegyverkísérletek betiltá­sáról, valamint más kölcsönös érdekű kérdésekről. Elmondot­ta, hogy véleménye szerint most remény van egyez­mény megkötésére a légkör­ben, a világűrben és a víz alatt folyó kísérleti robban­tások betiltására, természe­tesen csak akkor, ha nem következik be valami kü­lönleges fordulat az ameri­kai és angol képviselők ál­lásfoglalásában. — A szovjet kormány — mon­dotta — olyan megegyezést sze­retne elérni, amely betiltana mindenféle atomfegyverkísérle­tet, a föld alattiakat is beleért­ve. Ügy látszik azonban — tette hozzá — jelenleg nem sikerült megegyezésre jutni ebben a kér­désben —i már ami a föld alatti atomrobbantások betiltását ille­ti. A részleges megegyezés azon­ban fontos és hasznos lépés len­ne előre, hozzájárulna a nem­zetközi légkör általános javulá­sához. Ha azonban ezzel egy­idejűleg a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnemtáma­dási szerződéskötés is létrejön­ne, az ilyen megegyezés előse­gítené az egész nemzetközi hely­zet jelentős javulását. Nagy je­lentőséget tulajdonított Hrus­csov a német kérdés megoldá­sának. Nyikita Hruscsov beszéde be­fejező részében összegezte a magyar pártküldöttség Szovjet­unióban tett látogatásának be­nyomásait és tapasztalatait, hangsúlyozta a magyar és a szovjet nép eltéphetetlen test­véri barátságának erősödését, majd így fejezte be beszédét: „Éljen és erősödjék a szov­jet és magyar nép testvéri szö­vetsége. megbonthatatlan barát­sága! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt tartós egysége és proletár összeforrott- sága! Éljen az örök, mindent le­győző . marxista-leninista taní­tás! Éljen a világbéke! Előré elvtársak a kommunizmus új .győzelmei felé!”. Kádár János beszéde Nyikita Hruscsov ünnepi be­széde után, melyet hatalmas tapssal fogadott az ünnepi nagy­gyűlés hallgatósága, Kádár Já­nos elvtárs lépett a szónoki emelvényre. Beszéde elején me­leg szavakkal emlékezett meg arról a szeretetteljes fogadta­tásról, melyben a magyar párt­ós kormányküldöttséget a Szov­jetunióban részesítették. Rövi­den összegezte azokat a benyo­másokat és tapasztalatokat, me­lyeket a magyar párt- és kor­mányküldöttség szerzett körút­ja során, majd így folytatta: Pártunk és népünk rendíthe­tetlenül kitart a proletár inter­nacionalizmus mellett, hű a szo­cialista népek eszmei közösségé­hez. Eltéphetetlen szálak fűznek bennünket a világ első szocia­lista államához, a kommuniz­must építő Szovjetunióhoz és annak vezető ereiéhez, a terem­tő leninizmus fáklyavivőjéhez, a Szovjetunió Kommunista Párt­jához. Barátságunk — mondot­ta Kádár János — forradalmi küzdelmekben született, és egy­ségünk sziklaszilárd. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának és kormányának vezetőjével foly­tatott tanácskozásainkon újból bebizonyosodott, hogy teljes az egyetértésünk a szocializmus és a kommu­nizmus építésének, a nem­zetközi munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet meg­ítélésének valamennyi kér­désében. A továbbiakban Kádár János röviden visszapillantott a ma­gyar és a szovjet nép történel­mi barátságának tényeire. Hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió mindenkor, jó és rossz időben egyaránt mellettünk volt, segí­tett bennünket tapasztalataival, példájával és önzetlen támoga­tást nyújtott és nyújt szocialis­ta építőmunkánkhoz. A nagy Szovjetunió velünk való kap­csolataiban is példáját adja an­nak, hogy nem a saját érdekei­ből indul ki, hanem a közős ér­dekek, a két nép és az általá­nos társadalmi haladás ügyét tartja szem előtt. Saját fejlődésünk is a XX. kongresszus tanításainak helyes­ségét bizonyítja. Ugyanezt bi­zonyítja az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom fejlődése. Éppen ezért mind a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom, mind a szocialista építés, mind a nemzetközi helyzet kérdéseiben teljes mérték­ben osztjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának ál­láspontját, mert ez pontosan megfelel az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatko­zatnak. Ugyancsak teljes mértekben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak július 14-i nyílt levelé­vel. A levél a ma egyedül lehetséges marxista állás­pontot fejti ki korunk fő kérdéseiben és cáfolhatat- Ianul bizonyítja, hogy a kí­nai vezető elvtársak a kér­dések többségében téves és veszélyes állásponton van­nak. A békeharc problémáival fog­lalkozva megállapította Kádár János, hogy annak eredménye­ként máris száz és százmilliók látják az egész világon, hogy a szocializmus és a béke egy fo­galom, hogy a népek legfőbb vá­gyának, a békének a kivívásáért a szocialista országok, a kom­munisták küzdenek a legkövet­kezetesebben és a leghatásosab­ban. Küzdelmünk — mondotta — most azért folyik, hogy a szocializmus nemcsak a békével, hanem a jóléttel is azonos fogalom legyen. Ehhez minden szocialista or­szágnak fejlesztenie kell gazda­ságát, de elengedhetetlenül szükséges a szocialista országok gazdasági együttműködése is. Utalt Kádár János arra, hogy népünk rendkívül fontosnak tartja az általános és teljes le­szerelésért folytatott harcot, mert az reális célt ad a békét akaró tömegeknek. Teljes mér­tékben támogatjuk — mondotta — a Szovjetuniónak a német kérdés és ezen belül a nyugat­berlini kérdés rendezésére tett javaslatait. Nyugatnak tudomá­sul kell vennie azt a tényt, hogy két különböző társadalmi be­rendezésű Németország van és az egyesítést rá kell bízni a né­met népre, mert azt nem lehet kívülről és felülről ráerőszakolni Németországra. Hozzátette, hogy teljes támogatásra talált a Szov­jetuniónak a gyarmati rendszer végleges felszámolására az ENSZ 15. ülésszakán előterjesztett ja­vaslata is. E javaslat — mon­dotta Kádár János — máris be­hatolt a nemzetközi politikába. Ezután arról szólt, hogyan dolgozott, milyen eredményeket ért el az elmúlt néhány eszten­dő alatt hazánk népe. A szo­cializmus építésének tapaszta­latait és eredményeit említve hangsúlyozta az MSZMP VIII. kongreszusának jelentőségét, be­számolt ideológiai területen a marxizmus-leninizmus eszmei offenzívájának egyre szélesebb körben való kibontakozásáról, a párt és a nép között kialakult szoros bizalomteli kapcsolatok­ról. a kétfrontos küzdelem ed­dig elért eredményeiről, a Ma­gyar Népköztársaság nemzetkö­zi tekintélyének növekedéséről, majd hangsúlyozta: Otthon is azt mondjuk, itt is azt mondjuk, hogy politi­kánk nem változik. Kitar­tunk mellette, mert sok küz­delemmel tapostuk ki ezt a jónak bizonyult utat. Sem jobbra, sem balra nem té­rünk le róla. Nem számíthat­nak nálunk ingadozásra, sem a revizionista, sem a dogmatikus szólamok hangoztatől. Befejezésül Kádár János el­mondotta. hogy pártunk és né­pünk számára a szovjet—ma­gyar barátság nem ünnepnapok­ra tartogatott szép szó, hanem állandó éltető erő, fegyver és pajzs a szocializmus, a kom­munizmus. a béke győzelméért, nemzeti felvirágzásunkért foly­tatott szüntelen harcunkban. Naqyszabású fogadás Moszkvában Szipka József, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykö­vete, pénteken nagyszabású fo­gadást adott a Magyar Nép- köztársaság Szovjetunióban tar­tózkodó párt- és kormánykül­döttsége tiszteletére. A fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnöké­nek vezetésével megjelentek a küldöttség tagjai. Szovjet részről ott volt Leo- nyid Brezsnyev, Nyikita Hrus­csov, Andrej Kirilenko, Anasz- tasz Mikojan, Gennagyij Voro­nov, Viktor Grisin, Leonyid Jef- remov, Saraf Rasidov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagjai, illetve póttagjai, Leonyid lljicsov, a központi bizottság titkára, Ivan Szpiri- donov és Jan Pejve, a legfelső tanács két házának elnöke, Mi­hail Georgadze, a legfelső ta­nács elnökségének titkára, And­rej Gromiko külügyminiszter, Gyenyiszov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete és a szovjet kormány számos tagja, valamint Kliment Vorosilov, a legfelső tanács elnökségének tagja. Megjelentek a Moszkvá­ban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. A fogadáson Kádár János mondott pohárköszöntőt. A moszkvai atomcsend-tárgyaiás Pénteken délután moszkvai idő szerint három órakor Gro­miko szovjet külügyminiszter, Harriman amerikai külügymi­niszterhelyettes, Lord Hailsham tudományos és technikai kér­désekkel foglalkozó angol mi­niszter, valamint tanácsadóik és szakértőik folytatták a lég­körben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyver- kísérletek eltiltásáról szóló egyezmény egyes rendelkezései­nek megvitatását. Tovább folyt az eszmecsere a feleket kölcsö­nösen érdeklő más kérdésekről is. Konsztantyin Rudnyev, a szov­jet Minisztertanács elnökhelyet­tese, a tudományos kutatómun­kákat összehangoló állami bi­zottság elnöke pénteken fogad­ta Lord Hailshamet. A barátságos hangulatban le­folyt megbeszélésen részt vett Trevelyan moszkvai angol nagykövet és Zuckermann, az angol hadügyminisztérium^ tudo­mányos főtanácsadója is. Szov­jet részről jelen volt Kuznye- cov, a tudományos kutatásokat összehangoló állami bizottság tagja. \z indiai KP Központi Bizottságának határozata Az indiai KP Központi Bi­zottsága csütörtöki delhi ülé­sén határozatot hozott, amely­ben aggodalmát fejezi ki afe­lett, hogy India az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Ausztrália és Ka­nada közreműködésével a kato­nai légierők keretén belül spe­ciális rádiólokációs kiképzőgya­korlatokra készül. A határozat megjegyzi: e kö­zös kiképzőgyakorlatok az úgy­nevezett közös légvédelmi terv, az elvetett és lejáratott „légi- pajzs’’ terv részét képezik. A határozat kimondja: a párt úgy véli, hogy a közös légvé­delmi terv ellentmond India el nem kötelezettségi politikájá­nak. Az Indiai Kommunista Párt végül követeli, hogy a kor­mány haladéktalanul vesse el ezt a tervet, amely teljesen el­lentmond India érdekeinek. Letartóztották Marokkóban az ellenzéki párt tagjait CASABLANCA. (MTI) A marokkói tájékoztatásügyi minisztérium csütörtökön este hivatalos közleményben adott magyarázatot a Népi Erők Nem­zeti Uniója (NENU) nevű ellen­zéki párt tagjainak letartóztatá­sáról. A közlemény szerint a nem­zetbiztonsági szervek több hó­napja figyelemmel kísérik az állam biztonsága ellen irányuló felforgató mozgalmat, s felfe­deztek egy jelentős fegyverrak- tárat is. A közlemény a letartóz­tatottak között név szerint meg­említi A1 Bazri-t, a NENU lap­jának. az A1 Tahrimak szer­kesztőjét, akit a jelek szerint az összeesküvés ’ értelmi szerző­jének tekintenek. A vádlottakat a vizsgálat befejeztével bíróság elé állítják. Ahdi Ben Barka, a NENU Kairóban tartózkodó főtitkára kijelentette: a letartóztatások a marokkói hatóságok kísérletét jelenti arra, hogy a küszöbön- álló választások előtt lecsapja­nak a haladó erőkre. Rögtönítélő bíróságok Szíriában DAMASZKUSZ. (MTI) Hafez vezérőrnagy, Szíria he­lyettes katonai kormányzója csü­törtökön este beszédet mondott a damaszkuszi rádióban. A ve­zérőrnagy közölte, hogy a meg­hiúsított államcsínykísérlet után az országban rögtönítélő kato­nai bíróságokat hoztak létre, s azok ítélkeznek a „hadsereg és a nemzet ellenségei fölött”. A katanai bíróságokat felhatal­mazták, hogy az ítéleteket a helyszínen hajtsák végre. Az ítéletek ellen fellebbezésnek he­lye nincs. Felszámoljuk a zsar­nokság maradványait és véget vetünk a zűrzavarnak — fűzte hozzá Hafez. Közelebb egymáshoz ii. Mín<e»f bevezetésképpen össze kellett foglalni azokat a jelenségeket, melyek az egysé­ges paraszti osztály kialakulá­sának meggyorsítását szolgál­ták. Vannak azonban olyan je­lenségek, melyek ezzel ellenté­tesen hatnak. A volt agrárpro­letár és szegényparaszt szövet­kezeti tagok egy része nem érti például, hogyan lehetett egyenjogú vele a volt közép­paraszt és kulák, miért dol­gozhat vele együtt és hogyan lehet közülük vezetőt is vá­lasztani (Bátmonostor, Nagyba- racska, Csávoly). Vannak azon­ban, sajnos, olyan középparasz­tok, akiknek a gondolkodása, magatartása ezeket az egyéb­ként téves nézeteket csak erő­síti. Egyesek még mindig ré­gebbről maradt tartalékaikból élnek, nem veszik ki részüket erejükhöz mérten a közös mun­kából, de amikor a földjáradék fizetéséről van szó, jogaikat követelik. Egyes helyeken, ha szavakban nem is, de gya­korlatban még mindig korábbi társadalmi és gazdasági hely­zetük alapján ítélik meg a ta­gokat, nem pedig az általuk végzett munka értéke szerint. Problémát jelent még a terme­lőszövetkezetek közötti kapcso­lat különösen ott, ahol egy-egy korábbi paraszti réteg egy szö­vetkezetben tömörül a faluban, tehát ahol a szövetkezeti fej­lődés során tsz-enként mintegy mesterségesen elhatárolódtak a korábbi megítélés szerinti réte­gek. Ilyen tsz-ek között a vi­szony különösen egyesítésük alkalmából éleződött ki (Bács- borsód). Sajnos, arra is van példa, hogy mezőgazdasági jel­legű pártszervezeteink nem látják világosan, hogy az egy­séges paraszti osztály kialakí­tásának alapkövetelménye a po­litikai, világnézeti egység ki­formálása. Szerintük az egység létrejöttéhez elegendő impul­zust ad a gazdasági alap, a munka szerinti elosztás. Ilyen viszonyok között vannak olya­nok is, akik a földjáradék el­törlésének a hívei. A szocialista világnézet kialakulásának elősegítése te­hát sürgős és alapvető követel­mény. Ahol sikerült felkelteni a tanulás, a világban való ala­posabb tájékozódás igényét, ott a maradi nézetek nem verhet­nek hosszasan gyökeret. Milyen jóleső érzés volt hallani pár­tunk VIII. kongresszusán az el­ismerő szavakat Felsőszentiván- ról. Ebben a községben szinte mindenki tanul, érzi kapcsola­tát a haladottabb, fejlettebb, valóban korszerű szocialista vi­lágnézettel. Ennek megfelelően járásunk területén a következő tanévben is tovább szeretnénk fejleszteni a felnőttoktatás kü­lönböző szervezett formáit. Nö­veljük például a kihelyezett

Next

/
Thumbnails
Contents