Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

1903. túlin« *0, szombat 3. oldal Muzsika a tarlók fölött Az elmaradás több mint felét pótolták LOMHA darázsdongáshoz ha­sonlatos, egyenletes zúgás: Ilyenkor, július derekán a sárga tarlók fölött Kunpeszértől Katy- márig, Úszódtól Tiszakécskéig ez a „divatos dallam”, a fülnek a legkedvesebb zene. CSÉPELNEK. A gépszíjak kígyói szédítő következetesség­gel járják végtelen körtáncu­kat. Törek és por kavarog a levegőben, a folttalanul tiszta nyári ég alatt, a könyörtelenül tikkasztó forróságban. A ga­bonás zsákok mint falánk apró jószágok az emlőre, úgy ta­padnak a zsákoló nyílásra. Sza­porodik az elveretett gabona, billen a mérleg nyelve. A bugaci Béke Tsz gazdái az árpa cséplésével kezdték el jó egy héttel ezelőtt a nagy munkát. — Már az első két napon 260 mázsát verettünk el — tájékoz­tat Androvicz Ferenc, a tsz cséplési, illetve szállítási ellen­őre. — Az árpa holdankénti átlaghozama egyébként 13—14 kertészeti és mezőgazdasági technikumi osztályok számát. Több község ilyen vonatkozás­ban történő összevonásával kí­vánjuk működtetni az osztályo­kat természetesen abban a fa­luban, ahol a legtöbb a jelent­kezők száma. A szövetségi politika meg­értésében bizonyos vonatkozá­sokat tekintve előbbre jutást tapasztalhatunk a falusi lakos­ság körében. Nemcsak a veze­tők, hanem az egyszerű szövet­kezeti tagok többsége is érti, milyen fontos a munkásosztály- lyal való kapcsolat erősítése. — Egyre többen látják, hogy a fa­lusi lakosságnak kötelességei vannak a városi piac ellátása tekintetében is —, hogy csak egyetlen vonását említsem en­nek a bonyolult kérdésnek. Nem jellemző már az a szemlélet, amely bizonyos irigységgel néz­te a munkásosztályt, miután életkörülményei fejlettebbek voltak, mint a falusi életformá­ban élőké. • A szövetségi politika elmélyí­tését célozza egyébként a pat­ronáló mozgalom. Ennek to­vábbra is, az eddigi gyakorlat­hoz híven, elsősorban a termelő- szövetkezetek politikai megerő­södését kell szolgálnia. Jól be­vált gyakorlat, hogy közösen tartanak az üzemek és szövet­kezetek párttaggyűléseket, rend­szeresen jelen van a termelő- szövetkezetekben a patronáló.* t vállaló brigád egy-egy tagja El ismeréssel kell beszélnünk e tekintetben a bajai üzemek pél­métermázsa körül van. Forczek László traktorvezető, a Jakabszállási Gépállomás dol­gozója, GS—35 típusú erőgé­pének a munkáját figyeli. — Régi, de kipróbált „jószág” ez. Napi 80 mázsa az előírt csép­lési norma, de a gép a kétsze­resét is elbírja. POLYVAFELHÖBE burkoló­zott cséplőgépen és körülötte Flóring József munkacsapatá­nak tagjait találjuk. Bugacjak, de a cséplési idény tartamára ők is a gépállomással kötöttek szerződést. Jól összekovácsoló- dott, a munkát egymás keze alá adó gárda ez; többen közülük már csaknem egy évtizede dol­goznak együtt. így Némedi Varga József etető is. — Ezeket a száraz, tökélete­sen beérett kalászokat jól le­het veretni — mondja, öt fel­adatának, a cséplés talán egyik legfontosabb, legnagyobb hoz­záértést kívánó munkafolya­matának „műhelytitkai” felől faggatjuk. — A legfontosabb a dájáról, a DÄV, vagy a Villa­mosipari Gyár patronázs mun­kájáról. Szép kezdeményezés volt a Budapesti Gázművek dolgozói részéről, hogy mintegy 50 munkás a kollektívából Csá- volyon ünnepelte május 1-ét, az Egyesülés Termelőszövetke­zetben. Igazi munkás—paraszt találkozónak lehettünk tanúi, aroely feltétlenül elősegíti mind- léét fél részéről a tisztán látást, a baráti kapcsolatok elmélyíté­sét. Hiszen igen nagy szükség van a politikai segítségre. Van­nak még ugyanis olyan néze­tek, hangulatok, melyek arra utalnak, hogy — ha nyomok­ban is — tovább élnek itt-ott a munkásság és parasztság egyes rétegei közötti feszültsé­gek, ellentétek. Nem mindenütt a legegészségesebb a viszony például a termelőszövetkezetek és gépállomások között. A tsz-ek fokozódó gépesítését egyes gépállomások kollektívája nem jó szemmel nézi, a „ke­nyerét félti”. Késve javítják például a tsz-ek erő- és mun­kagépeit (Bácsbokod, Csátalja). Nehézségeket okoz a párhuza­mos gépesítés is. Amíg a szö­vetkezet saját erőgépeit munka­gép hiányában nem tudja üze­meltetni, addig a gépállomáson tucatjával állnak kihasználatla­nul a munkagépek. Nem Untnak kedvezően a kereskedelem áruellátásával kapcsolatos hibák sem. Több­zör panaszkodtak a szövetke­zeti tagok, hogy egy-egy szín­kévék egyenletes elterítése. Ha a gép pufog, akkor az etető nem érti a dolgát. Ügy a jó, ha mu­zsikál a masina. Sok múlik az asztagosok és a kévevágók ügyességén, gyakorlottságán is. A mi asztagosaink kitünően lát­ják el a feladatot. Most jött le a gépről. Kávé­barna bőrének verejtékére vas­tagon rakodik a por. Mohón issza a vizet, s közben el­mondja, hogy reggel fél négy­kor indult a gép és sötétedésig dolgoznak. Az etetők minden második gabonamérés után vált­ják egymást. A GÉP másik végén, a poly- valyuknál szinte csupa fiatal sürgölődik. Hat „rudas” hordja a szalmát, a polyvát pedig két „törekes”. Ez utóbbiakhoz. Nagy Jánoshoz és Kántor Mihályhoz csatlakozva, elkísérjük őket a géptől a szomszédban magaso­dó kazalig. Itt a hatvanhét éves Gyöngyi Mihály kazalos végzi, szinte mérnöki pontossággal, munkáját. — Ügy készültem én a csép- lésre, mint a menyasszony a lakodalomra. Két éjjel csak fo­rogtam az ágyban, ha pedig, nagynéha, elszunnyadtam, arra riadtam fel, hogy álmomban is a kazlat rakom. Megállapíthatjuk, hogy való­ban ki is tett magáért. PÓTKOCSIVAL felszerelt UTOS érkezik éppen, ötvennégy zsákot raknak fel — súlyuk összesen 32,24 mázsa —, s a meggypiros erőgép vezetője már indít is. A major egyik épülete előtt a piruló hagyma illata csapja meg a szállítóbrigád tagjainak az orrát. A cséplőcsa­pat és segéderőik számára ké­szül itt a finom ebéd. A nehéz munka szünetében kívánunk hozzá jő étvágyat! Jóba Tibor Várad! József kommunista nyolcévi eredményekben gazdag szerszámkészítői múlt után jutóit el ú j beosztásába: a TMK-részW művezetője lett. A reá bízott 14 szakmunkás az ő irányításával készíti a különböző gyártmá­nyokhoz szükséges szerszámokat, javítja a Kiskunhalasi Vastö- meecikkipari Vállalat munkagé­peit. méghozzá elismerésre méltóan. Fzért a kollektíva a Kiváló dolgozó oklevéllel és a Könnyíiinar kiváló dolgozója címmel tüntette ki. bői, fazonból vagy méretből gyakran nem lehet kapni meg­felelő ruházati áruválasztékot. Egyes falusi igényként jelentke­ző árufajtákból, mint például kerítésfonatból, csak igen mi­nimális mennyiséget kapnak, s ezzel a község lakosságát rá­kényszerítik, hogy városból sze­rezzék be szükségleteiket, oda utazzanak be feleslegesen, el­elmaradozva a közösen végzett szövetkezeti munkából. Számta­lan bosszúságnak van kitéve a falusi lakosság egyes műszaki árukkal összefüggő minőségi problémák miatt. Volt rá eset például Tataházán, hogy az egy tételben leszállított 15 da­rab rádió közül 7 hibásan érke­zett, így vissza kellett küldeni a gyárnak. Vannak még súrlódások az egyes értelmiségi rétegek (or­vos, pedagógus, műszaki értel­miség, jogász) között. Az egyes szakmák befelé fordulását bi­zonyos anyagi okokra lehet visszavezetni. Viszont az is igaz, hogy a munkásság és pa­rasztság soraiban értelmiségi dolgozóink többsége megtalálja a helyét, látja szerepét és je­lentőségét. ezért aktív támoga­tója a napi és a helyi politika megvalósításának. Ezt igazolják a választások is. Járásunk dol­gozói túlnyomó többsége bizal­mat szavazott céltudatos és ha­tározott politikánknak. Javult az újonnan megválasz­tott tanácsok tömegkapcsolata is. Jó iránymutató volt dr. Nyersáruval telt vagonok és teherautók sokasága szabadul meg terhétől a Kecskeméti Kon­zervgyárban, ahol a nagy nyá­ri hőségben már télre készül­nek, gyártják az ízletes gyü- mölcsbefötteket, a finom • főze- lékkonzerveket, a disznótorok­hoz a savanyúságot, a gyü­mölcslevek alapanyagát stb. Sietnek, mert a napi tervek rendszeres teljesítése mellett a szezonban pótolni leéli az év eleji lemaradás egy részét olyan formán, hogy közben nö­vekedjék a termelékenység, csökkenjen az önköltség. S hogy mennyiben lehet ezt megvalósí­tani, közben milyen gondokat kell megoldani — erről beszél­gettünk Végvári Istvánnal, a gyár igazgatójával. Kérdés: Gazdaságosan ter- melt-e a gyár az első félévben? Válasz: Erre a kérdésre csak a féléves mérleg lezárása után tudok megbízható tájékoztatást adni. Ha a gyár programsze­rűen oldotta volna meg felada­tát, akkor mór most a statisz­tikai adatok birtokában lehetne következtetni az első félévi munka gazdaságosságára. Ennek hiányában jelenleg csak a ter­melési érték alakulásáról van képünk. Előzetes számításaink alapján az első féléves tervün­ket a tervezett 150 millió he­lyett 149 millióra teljesítettük. Ez azt jelenti, hogy az év eleji lemaradásból 2.5 milliót pótol­tunk. Értékes • ez a fejlődés azért is, mert a második ne­gyedévben nyersanyaggondjaink is voltak. Emiatt nem tudtuk az előírt programszerűséget biz­tosítani. A kieső termékek he­lyett olyan konzerveket gyártot­tunk, amelyek munkaigényesek, a piacon eladhatók, egy részük exportálható. Befolyásolta tervszerű mun­kánkat a kereskedelmi igények változása. Ennek' következtében egyes gyártmányunknál majd­nem 90 százalékos kiesés mu­tatkozott. Ezek általában nagy termelési értéket képviselő, aránylag kevesebb munkaerőt igénylő cikkek voltak. A he­lyettük gyártott áruk kedvezőt­lenül alakították a termelékeny­séget és a termelési költségek alakulását. Ismerve ezeket a problémákat már eddig is tet­tünk intézkedéseket és erőfeszí- 1 téseket, hogy az első félévben Dallos Ferenc elvtárs kiskun- halasi előadása, mely a vezetés módszertani kérdéseit boncol­gatta a tanácsi munkában. Va­lóban érdemes magunkévá ten­ni járásunk területén az ott hallott elveket. Nagyobb segít­séget kellene kapniuk például hivatásuk betöltéséhez a kom­munista csoportoknak a taná­csokban. Nemrégiben békegyűlésen vettem részt Madarason, a Te- lecskai erdőben Több mint 1200 jelenlevő tett hitet ezen a nagyszerű demonstráción a bé­ke mellett. Az összejövetel han­gulata méltán tükrözte a párt szövetségi politikájának sike­reit. Valóban kialakulóban van egy öntudatos, művelt, szocia­lista paraszti osztály, erősödik a termelőszövetkezetek belső egysége, eltűnőben vannak a korábban sok problémát okozó vagyoni és nemzetiségi ellenté­tek, nyugodt biztonságérzet és bizakodás jellemzi közös gazda­ságaink nagy részében a han. gulatot. Korántsem vállalkozhat­tam arra, hogy járásunk éle­téből vett példákkal a maga teljességében felvázoljam pár­tunk szövetségi politikájának alakulását. Teljességre nem igen törekedhettem, de szeret­ném remélni, hogy vázlatos tá­jékoztatóm felkelti az érdeklő­dést lapunk olvasói körében e fontos és sokat vitatott kérdő* iránt. MÁNDICS MIHÁLY mutatkozó lemaradást — terme­lékenység-emelkedés, gazdasá­gosság, önköltség stb. — a má­sodik félévben pótoljuk. Kérdés: Jelenleg milyen ne­hézséggel küzdenek, ezeknek megoldása saját erőből lehet- séges-e? Válasz: A kereskedelmi , gé- nyek és a gyártmányösszetétel megváltozását figyelembe véve az iparigazgatóság egyetértésé­vel felülvizsgáltuk éves terme­lési tervünket, s megállapítot­tuk, hogy ebben az évben az előírt 444 millió helyett csak 419 millió forint értékű kon­zervárut tudunk előállítani. A termelési érték csökkenése azonban nem oldja meg jelen­legi gondjainkat. Továbbra is problémát okoz a nyersanyag biztosítása, különösen a gyü­mölcsök beszerzése. Ezenkívül a harmadik negyedévben kel! le­bonyolítani az éves termelési terv legnagyobb részét azaz bá­rom hónap alatt 208 millió fo­rint értékű árut kel! termelni. Az üzem műszaki felkészült­sége és kapacitása lehető-e te­szi az előbb említett termelési feladat megoldását. Van meg­felelő műszak' gárdánk, tok segítséget kapunk a szocialista brigádoktól, a párt-, szakszer­vezeti és KISZ-aktivistáktól, a legjobb munkabrigádoktól és egyéni versenyzőktől, akik ed­dig is bebizonyították, hogy ■> jelenleginél nagyobb feladatok elvégzésére is képesek, legyűrik a máról holnapra jelentkező nehézségeket. Mindez jól bizo­nyítja fejlődő öntudatukat, kezdeményezésüket. Tehát a gyár kollektívája saját erejéből is képes elvégezni a reá háruló népgazdasági szintű feladatokat. Kérdés: Ki, milyen segítséget tudna adni a meglevő problé­mák megoldásához? Válasz: Ennél a kérdésnél először a külső, azután a belső segítségről szólok. Nagyon jól­esne, ha velünk szerződéses kapcsolatban álló MÉK-vállala- tok a leszerződött nyersanyagot ütemesen, a kívánt mennyiség­ben és minőségben szállítanák. Azokat a termelőszövetkezete­ket, akik nekünk nyersanyagot biztosítottak, arra kérjük, hogy saját érdekükben a megtermelt nyersárut időben, a kívánt mennyiségben és minőségben szedjék le, s adják át felvásárló telepeinknek. A megnövekedett feladatok megkívánják, hogy a gyárban az egyes termelési ágak felelős vezetői az eddiginél nagyobb öntevékenységgel, kezdeménye­ző készséggel, a dolgozók javas­latainak figyelembevételével oldják meg termelési feladatu­kat. Ez csak úgy lehetséges, ha az egyes osztályok nem elkü­lönülten, hanem egymást segít­ve végzik munkájukat a közös cél elérése érdekében. Ennek elősegítése céljából mintegy 400 ezer forint céljutalmat tűztünk ki a legjobb munkát végzők­nek. Ezt az összeget csak ak­kor kapják meg, ha túlteljesí­tik a kitűzött feladatokat — fe­jezte be tájékoztatóját Végvári István igazgató. SZMT elnökségi ülés A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége pénte ken délelőtt ülést tartott. A/ elnökség tagjai Szabó Ferenc a MEDOSZ megye bizottság- titkárának jelentése alap ján az aratás, cséplés jelenleg feladatait vitatták meg. Ezutá- az SZMT munkavédelmi mun kabizottságának beszámolója fe lett folyt a vita, amelyet No Gábor, az SZMT munkavéde! mi csoportvezetője állított ősz sze. Végül Szabó Gyula szak- szervezeti sportfelelős javas­latot terjesztett elő a testneve­lés és sportmozgalom átszerve­zésével és újjáválas-iásáva1 kapcsolatos feladatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents