Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-12 / 135. szám

Hétezer egyszáz új diplomás a felsőoktatási intézményekben Az ország felsőoktatási intéz­ményeinek nappali tagozatán a hetekben 7100 hallgató fejezi be tanulmányait, szerzi meg diplo­máját, majd kezdi munkáját a népgazdaság, a kultúra külön­féle területein. Közülük csaknem 1200-an mű­szaki végzettséget szereznek a két budapesti és a miskolci mű­szaki egyetemen. A veszprémi vegyipari egyetem 71 végzett hallgatót bocsát ki. Az egészség­­ügyi szolgálat munkájába mint­egy 860 új orvos, csaknem 70 új fogorvos kapcsolódik be. A pedagógusképző felsőoktatási intézményekben 720 középisko­lai, 490 általános iskolai, 52 gyógypedagógiai, valamint 68 testnevelő tanár, 700 tanító és 270 óvónő végez. A tanárképző főiskolákon először fejezik be tanulmányaikat háromszakos ta­hány és milyen képzettségű szakembert alkalmazhatnak a fiatal diplomások közül. A fő­hatóságok ezután közölték az egyetemekkel, a főiskolákkal az új szakemberek számára náluk kínálkozó munkahelyeket, s azokra pályázatot hirdettek. A választás lehetőségét azzal is biztosították, hogy több állást hirdettek meg, mint amennyit most betöltenek. Több helyre olyan formában írtak ki pályá­zatot, hogy az állás betöltésével egyidejűleg lakást is nyújtanak az álláshelyre pályázóknak. Megnyílt a szálloda és a tó vendéglő Kezdődik a nyíri szezon a Sze'ídi tónál nárok. ők két fő szakukhoz kapcsolódóan egy szakban — műszaki, illetve mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok, orosz nyelv, rajz, testnevelés — sze­reznek képesítést, s így különö­sen a kevesebb tanerővel műkö­dő vidéki általános iskolákban jelent majd munkájuk nagy se­gítséget. Budapesten. Szegeden és Debrecenben csaknem. 140 szakember végez idén a termé­szettudományt.' karokon, .akik mint matematikusok, fizikusok, geológusok, vegyészek közvetle­nül a gvakorlati munkában hasznosítják az esvetemen szer­zett tudásukat. A Földművelés­ük vj Minisztérium felüeve'ete alá tartozó, felsőoktatási intéz­ményekben mintegy 740-en vé­geznek: agrár-, erdő- ■ fainari mérnökök, .állatorvosok,- A fel­sőfokú mezőgazdasági techniku­mokban 880-an szereznek képe­sítést a művészeti főiskolákon 150-en fejezik be tanulmá­nyaikat. A vizsgákkal ePrideiűlee “o-n­­doskodnak a végző hallgatók ei­ne1 vezéréről. A nénnozdasági ér. dekek figyelembevételével, elő­zetes vizsgálódások alapién dön­tötték el. hogv az es^s főható­ságok felügyelete alá tartozó vállalatoknál. intézményeknél «niiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiitiiiiiiiiiiiinniuiiiruiwnMiit* PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkásoárt Bárs-Kiskun megvei Bizottsága ás a megyei tanács lapia. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó" Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 29-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telef >n; 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; 11-85. ! Index: 25 065. ELŐSZÖR egy prospektust nyomnak a kezembe a szálloda halijában, a Szelídi tó történe­téről. Ebből tudhatja meg a ven­dég, hogy a törökök fedezték fel a víz gyógyhatását és a Bács-Kiskun megyei „Balaton” hazánk természetes tavai között második helyen áll szikes gyógy­­tartalmú vizével, amely kivá­lóan alkalmas a reumatikus, ízületi bántalmak gyógyítására. Közli a prospektus a víz hő­mérsékletét: hol, milyen mély­ségű a tó; hol alkalmas fürdés­re, csónakázásra, sporthorgá­szatra ... A szálloda és tóvendéglő jú­nius elején nyitott. Eddig mint­egy félszázan béreltek szobát. Berkes Vera szállodavezető a kimutatást lapozgatja: a 18 két­ágyas szobára máris sok a je­lentkező. Szobát kér augusztus hónapra egy német házaspár; jöttek megrendelések Budapest­ről, Dunaújvárosból és Kecske­métről. A SfcALLÖÜ'Ä felkészülten várja vendégeit. Örömmel új­ságolták — amiért tavaly több esetben is szót emeltünk —, hogy végre bevezették a tele­font, s eiten a nyáron a televí­zió mellett szép könyvtár is rendelkezésére áll majd a nya­ralóknak. És mi újság a tó vendéglőben? Erről az új vezetővel, Kiss Jó­zseffel beszélgettünk, aki a kis­kunfélegyházi halászcsárdából került a Szelídire. — A 460 személyes étterem­ben mindenkor igyekszünk a legmegfelelőbben ellátni vendé­geinket. Vasárnap már sok lá­togatónk volt. Csak ebédből tpbb mint 4000 forintot árul­tunk. A nyáron kétáras — 50 és 55 forintos'— panzióellátást vezettünk be; ebben az összeg­ben a reggeli, ebéd és vacsora mellett benne van1 a szobakölt­ség is. Ételújdonságaink? Több­féle halételek között válogathat­nak vendégeink, s a népszerű ikraleves, valamint a friss po­gácsa sem hiányzik majd az asztalról. — Fontos lenne még a fő sze­zon kezdete előtt megoldani az étterem és a konyha szellőzte­tését — mondja az üzletvezető. — Nincs ventillátor egyik he­lyen sem és nappal — már most is — nagyon nagy a hőség! Jó lenne továbbá az egyre növek­vő látogatottság miatt Dunapa­­tajról naponta többször autó­­buszjáratot közlekedtetni. Pa­­tajig ugyanis az ország minden részéből elég jó a csatlakozás, de onnan már nehéz megköze­líteni a fürdőhelyet. A FŰSZERT ÜDÜLŐ látoga­tásunkkor még kihalt volt. Csak néhány munkás és a vezető, Krix Adám tartózkodott ott. De szombaton, június 15-én már megnyílnak a kapuk. Megkez­dődik itt is a nyári üdülési évad. — Kik lesznek az első ven­dégek? — ötvenketten jönnek az el­ső turnusban. Közel a fele kecs­keméti, főleg konzervgyári mun­kás. Alapos felkészülés előzte meg a FÜSZÉRT-üdülőben a sze­zont. Szép szobák, klub, könyv­tár és a parton 21 csónak vár­ja a pihenésre, felüdülésre ér­kező dolgozókat... Megkezdődik tehát megyénk egyik legkedveltebb fürdőhe­lyén a nyári szezon. Azt a két oanaszt, .amit elmondtak ne­künk, addig is orvosolni kelle­ne az illetékeseknek! MÁRKUS JÁNOS Nemsokára szedik a tíz hold korai burgonyát a kecskeméti Űj Tavasz Tsz-ben, de előtte még, mint ahogy képünk is áb­rázolja, utolsó offenzívat indít a kártevők ellen Juhász Sán­dor traktoros, a szövetkezet nagy teljesítményű porozó gépé­vel. A Pemit-oldat biztos vé­delmet nyújt a burgonyabogár ellen. Pót biztosítás a ma<?a»ahb terméshozamodra Megyénk termelőszövetkeze­teinek túlnyomó többsége — rfiiftfegv 95 százaléka — rendel ■ kezik vagyonbiztosítással. Isme­retes, hogy az Állami Biztosító a termelési tervben megadott hozamok alapján veszi fel min­den év elején a biztosítást. Az idei napsütéses, csapadékos ta­vasz kedvezően befolyásolta a növények fejlődését, s ennek kö­vetkeztében a tervezettnél ked­vezőbbek a terméskilátások. Nagyon sok termelőszövetkeze­tünkben tehát magasabb ter­mésátlagot érnek el, mint amennyire biztosítást kötöttek. A feltételek szerint jégverés esetén az Állami Biztosító kár­becslői csak a tervezett, vagyis a biztosításban megjelölt meny­­nyiséget vehetik alapul. Ha tehát a tervezett tíz mázsa gabona he­lyett holdanként 12 mázsás lesz a termés, a biztosító a kár megállapítása alkalmával csak a bejelentett tíz mázsához vi­szonyíthatja a károsodás mér­tékét. Mint az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságánál megtudtuk, a termelőszövetkezeteknek azon­ban módjukban áll — ha a ter­mést jégverés még nem érte — a várható magasabb hozamot is biztosítani. Ebben az esetben a biztosító a magasabb hozam alapján téríti meg a kárt. Vannak ugyanakkor termelő­szövetkezetek, ahol az előzetes becslések azt mutatják, hogy a terméshozam alacsonyabb lett a tervezettnél. Amennyiben a no vényt jégverés még nem érte. úgy a termelőszövetkezeteknek módjában áll a kötvény felté­teleiben foglalt határidőig a hozamot a valóságos helyzetnek megfelelően leszállítani. Érde­mes tehát a termelőszövetke­zeteknek — ha magasabb ter­méshozamot' várnak — elemi kár ellen pótbiztosítást kötni Állami Biztosítóval, m*rt jég­kár esetén magasabb kártérí­tésben részesülnek. Ha pedig alacsonyabb terméshozamot vár­nak a tervezettnél, úgy leszállí­tani a biztosítás mértékét. Tüzel okozott a vil im A kedden délután Kecskemét felett átvonuló zivatar kárt okozott. A villám belecsapott Detári Mihály Fürdő utca 23. szám alatti földszintes nádfede­­les lakóházába. A kivonult tűz­oltóság a tüzet idejében meg­fékezte. A tetőzet leégett, az épület többi részét és a lakás­­berendezést azonban sikerült megmenteni. A kár mintegy két­ezer forint, amely a tulajdonos­nak nem térül meg, mert az épület nem volt biztosítva. Színiozás nélkül Londonban sej, van számos utca... — szól a régi nóta — Kecskeméten azonban a Lenin­­városban nincsenek utcák. Ám ez nem is lenne baj, hiszen a mi új, modern városnegyedünk­ben parkok, virágágyak vá­lasztják majd el egymástól a házakat. Azután pedig a házak számozva vannak, csak az a baj, hogy mind ez ideig elmé­letben.. Ebből igen sok kelle­metlenség adódik. Előfordul, hogy a postás nem tudván, hányas számú épület­ben jár, illetéktelen helyre to­vábbítja a levelet. A vidékről érkezők körülgyalogolják az új lakónegyedet, mire megtalálják ismerősüket. Így iárnak a men­tők, a tüzelőt szállító gépkocsik és még lehetne sorolni. Az illetékesek azt mondják: Nem érdemes még a számokat felrakni az épületekre, hiszen sok új ház épül, s ily módon változik a sorrend. Ügy. véljük azonban, hogy ideiglenes szá­mozással méeis el k°l’ene látni a házakat. Sok anró kellemet­lenséget, bosszúságot élezhet­nének meg ezáltal. — yó — — Tavaly azt mondtad, hogy még kicsi vagyok a háromicre­­kű kerékpárhoz... Most azt mondod, hogy" már nem való nekem. Beszélgetés a szoborral Ügy látszik, ereimben a hajdani kóbor lovagok vére buzog, mert ha csavarogni akarok, nem számít az idő. A múlt­kor is hajnali kettőkor vert fel álmomból csa­vargó vérem, s nekem indulnom kellett. A kecskeméti színház mögötti park kavicsai ropogtak a lábam alatt, amikor fájdalmas sóhaj­tásra lettem figyelmes. Síri hangon szólalt meg a szenvedő, s felfedte kilétét: — Ne félj barátom, sőt jöjj közelebb, hiszen lélekben rokonok va­gyunk. Katona József a nevem, ha szobromról nem ismernél fel, nem csodálkoznék. Én va­gyok az, akiről a közép­iskolában olyan izzadva nyögtél a magyar órán. De megbocsátom né­ked ezt, ha segítesz raj­tam. — Mit tehetek érted költőm? — rebegtem. s közben leültem a talpa­zat kövére. — Igazítsd meg a de­rekamat, mert elvisel­hetetlen a szenvedés, amit ez a természetelle­nes helyzet okoz nekem. ' —: Csak tudnám, mit vétettem annak az em­bernek, aki megmintáz­ta földi porhüvelyemet, miért haragszik rám ennyire? — Ne háborogj Mes-. tér, hiszen jószándék vezette az alkotót. „Mo­dern” felfogásban ábrá­zolta testedet, mert mi a XX. század gyermekei már nem szeretjük a ki­­cirkalmazott alkotáso­kat. Elég ha megsejtjük a bronztömegben a ha­landó test és a halhatat­lan szellem harmóniá­ját. — De barátom! Én nem ilyen voltam sem testben, sem lélekben. Így soha nem ültem, még a nagy borozgatá­sok idején sem, és stó­lát a világért nem tet­tem volna a, vállamra, hiszen az sem az ügyész­hez, sem pedig a költő­höz nem lett volna mél­tó. Itt pedig láthatod, hogy rámterítette hara- ' gosom a szobrász. Vagy nézd a fejemet. Hát ilyen lettem volna én? Még szerencse, hogy er­re a viszonylag eldugott helyre ültettek, ahol csak kevesen láthatják siralmas ábrázatom. Tu­dom, te sokszor jársz erre, ezért fordultam hozzád, hogy segíts raj­tam. — Fájdalom költőm, de sem^iit sem tehetek, hiszín erőm és tehetsé­gem porszemnyi a fel adat nagyságához ké­pest. Mélyen együtt ér­zek veled, hasonlóar sok más kecskeméti em­berhez, akik még élt testet hordoznak a föld tájakon. De hidd el könnyebb volt nekec halhatatlan művede' megírni, mitsem nekerr a szoborcsinálót műve hibáinak beismerésére éí kijavítására bírnom. Hazafelé indultam, í az járt a fejemben: mi­lyen fogyatékos a mi hálánk. Hiszel» azt az embert, akinek szelleme előtt f t és térdet haj­tunk, :!yen szánalmas helyzetben, egy kövön görnyedve ábrázoljuk. GÁL SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents