Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-11 / 134. szám
Ismét a szabad életben Értékes percek Ä közelmúltban széles körű közkegyelmet gyakorolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, mellyel a legkülönbözőbb bűn-tettek elkövetőinek adta viszsza szabadságát. Számunkra azonban az sem közömbös, hogyan illeszkedtek a nemrégiben szabadultak hétköznapjaink dolgos rendjébe. Ezért a megyei főügyészség vizsgálatot tartott elhelyezkedésük ügyében. Mielőtt e vizsgálat során tapasztaltakra rátérnénk érdemes néhány levelet átlapozni. Magukra találtak H. B., volt elítélt a szabadulást követően az alábbiakat írja: „Május 6-án kezdtem dolgozni. Amikor munkára jelentkeztem, a munkaügyisnek átadtam a szabaduló határozatot, s ő szívesen foglalkozott velem. Azt mondta, hogy ügyem senkire nem tartozik rajta és az igazgató elvtársort kívül, s másnap jöjjek vissza. S én azóta nyugodtan dolgozom ...” Hasonló magáratalálást tükröz M. L.-né levele is, amelyből szintén érdemes idézni. „Mégis sikerült (tudniillik az elhelyezkedés). A gyár- és gépszerelő vállalatnál dolgozom, mint anyagkönyvelő. Nagyon szívélyesek voltak. Azt mondták őket nem érdekli, hogy mi volt, hanem az, hogy itt miként dolgozom. A személyügyis, a párttitkár és főkönyvelő kartársakon kívül seFiki nem tudja a történteket. ök pedig — és különösen a párttitkár elvtárs — sokszor felkeresnek, s bátorítanak is: ha van valami probléma, csak forduljak hozzájuk. A munkámat a legjobb tudásom szerint igyekszem elvégezni. A vállalat pedig hozzásegít ahhoz is, hogy félbehagyott tanulmányaimat folytathassam ...” „Örömmel írtam ezt a levelet, hogy elmondhassam: most már becsületes emberek között dolgozom és én is becsületes emberként akarok élni...” — írja többek között egy másik levélben N. S. Akikkel vitásai kell E levelekbe foglalt vallomások — éppúgy mint a vizsgálat során elemzett statisztika — azt bizonyítják, hogy a szabadulok döntő többsége — élve államunk és társadalmi szerveink által biztosított lehetőségekkel — munkát vállalt, törekszik a becsületes életre. Előfordult, hogy ez nem sikerült azonnal, s néhányan még ma is akadnak, akik állami és társadalmi szerveink segítségét vonakodnak elfogadni. Részben azért mert túlzott igényeket támasztanak az őket foglalkoztatni kész munkahelyekkel szemben, részben pedig azért, mert abból a szemléletből indulnak ki, hogy ott őket úgysem fogadnák szívesen, mert börtönviseltek. A társadalom segítségre Mindkét állásponttal vitázni kell, illetve már vitáztak is a fent idézett levelek. Ahhoz, hogy a börtönből szabadultak a társadalomnak ismét megbecsült, tisztelettel, elismeréssel emlegetett tagjai legyenek elsősorban dolgozni kell. Mégpedig becsületesen, lelkiismeretesen. Kecskemétiek írják Ami még szükséges a szórakozáshoz j,A múlt hétfői műkertj Latabár-estre több mint ötszáz vendég gyűlt össze a nyári vendéglőben. Elgondolni is rossz volt, hogy mi történne, ha itt, több kilométeres távolságra a várostól éppen most kerekedik egy nagy felhőszakadás. Mert régi vágyunk — a fedett műkerti szórakozóhely építése — a tavalyi ígéretek ellenére — nemcsak hogy befejezést nem nyert, de még meg sem kezdődött ... Ezúttal „megúsztuk” felhőszakadás nélkül, de azért bosszúságra mégis volt ok: a műsor alatt az egész kerthelyiséget — az illemhelyeket is beleértve — teljes sötétség uralta. Poharas sört pedig már csak akkor kaptunk, amikor a műsor a végéhez közeledett, s minden asztalon garmadával sorakoztak a drágább italt tartalmazó sörösüvegek. Kisebb, de talán nem lényegtelen megjegyezni való még, hogy sem étel-italárjegyzékkel, sem süteménnyel nem tudtak szolgálni a népes vendégseregnek... Apróságok ezek, de nélkülük talán még jobban szórakozott volna a félezres vendégsereg” — írja sorai végén id. Veszély János nyugdíjas. Kaland a buszon Egy munkába siető édesanya kellemetlen autóbuszkalandjáról számol be: „Június 5-én reggel hét óra után szálltam fel az állomásról induló helyi járatú autóbuszra hat éves kisfiámmal. Míg jegyet váltottam, őt leültettem, de csakhamar élénk jajgatásra lettem figyelmes. A gyermek combján hosszú, mély karcolás volt, amelyet az ülőhelyből kiálló, két centi széles vasdarab okozott. — Ilyesmi a legnagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat — gondoltam, s átültünk a sofőr mögötti ülésre. Itt azonban újabb feljajdulás kísérte „honfoglalásunkat”, s a gyerek combján ismét egy, az ülőhelyből kiálló vastag drótszál hagyott emléket. — Ej, hát nem hal bele — mondhatnák sokan. De azon a buszon nap nap után rajtunk kívül is sokan utaztak és utaznak is, s jó néhány gyanútlan utasnak szerezhet kellemetlenséget, károsodást az elrongálódott, vagy elhanyagolt buszülés ...” Párbeszéd a parkban Észrevételeik, megjegyzések tolmácsolására levélíróink sokszor nagyon változatos formát találnak. A tegnapi postával érkezett egy rajz is. mely a kecskeméti Aranyhomok Szállót és az előtte most kialakított parkot ábrázolja. S a rajz mellett a következő szöveg: „Két városi ember beszélget • parkban; Az egyik: Mondd miért rakod zsebre zacskóstól a cseresznyemagot? A másik (konokul): Hazaviszem. Az egyik: Ne tréfálj! Csak nem csaptál fel műgyűjtőnek? A másik (mérgesen véget vet a vitának): Annak nem! De hulladékgyűjtőnek igen, mert ezen a szép téren egyetlen hulladékládát sem állítottak fel...” Vitathatatlan, hogy elsősorban a szabadulókon múlik sorsuk további alakulása. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy az egyes munkahelyek, azok társadalmi szervezetei — különösen a szakszervezetek és ifjúsági szervezetek — szintén felelősséggel tartoznak ezekért az emberekért. — Az érdeklődés ügyes-bajos dolgaik iránt, a figyelem és segítőkészség sokakat menthet meg attól, hogy ismét börtönbe kerüljenek. Éppen ezért hazánkban kormányrendelet írja elő, hogy az állami intézményeknek, szövetkezeteknek elő kell segíteni a börtönből szabadultak munkába állítását. S hogy a szabadulok életét mennyire kedvezően befolyásolja a munkahelyek társadalmi szervezetek segítsége, arra a nagyon sok eset közül csak egy példát szeretnék megemlíteni. A kegyelemmel szabadult, fiatalkorú B. I. körülményei kezdetben úgy alakultak, hogy ismét foglalkozott a bűnözés gondolatával. A KISZ azonban időben felfigyelt rá, és segített neki. Így legutóbbi levelében már ezt írja: „Örömmel jelentem, hogy a KISZ-szervezet műsoros előadást rendez, amelynek én vagyok a főszereplője és a betanítója ..A fiatalember levelét olvasva az a határozott meggyőződés alakult ki bennem, hogy főként a KlSZ-szervezetnek köszönhető B. I. beilleszkedése a becsületes munkás hétköznapokba. A társadalmi segítség és az egyéni .ió szándék íme így egészítheti ki kölcsönösen egymást, szabadultak új életének megteremtésében. DR. BABINYECZ TIBOR A Bajai Finomposztógyár üzemi ebédlőjében néhány hete vezették be az önkiszolgáló módszert. Milyen előnyökkel jár a változtatás? — kérdezem Babies Mihályné konyhavezetőt. — Bizonyára tudja, hogy viszonylag kis ebédlőnkben mintegy ötszázötven dolgozó ebédel naponta — magyarázza a konyhavezető. Régebben sok volt a panasz amiatt, hogy elhúzódott az ebédidő.' Az önkiszolgálás óta majdnem negyedórával hamarabb végez egy-egy dolgozó az étkezéssel. Körülnézünk az ebédlőben. A belépők ízléses kivitelű műanyagtálcát vesznek magukhoz, ráteszik az evőeszközöket, majd a tálalóhoz mennek. Itt már várja őket Lőrincz Sándor főszakács és Hidasi Sándomé. a helyettese. Előttük állandóan mintegy tíz adag áll elkészítve.. így mindenki tetszése szerint válogathat például a kövérebb vagy soványabb hússzeletek között. A levest, s feltétes főzeléket tálcán viszik asztalukhoz a dolgozók, majd ebéd után a mosogatóhoz juttatják vissza az edényeket. A gusztusos térítőkkel letakart asztalok tiszták maradnak. — Honnan vették az ötletet az önkiszolgálásra? — érdeklődöm ismét. — Tavaly egy budapesti gyárban jártunk tapasztalatcserén, s hazatérve azonnal javasoltam az ottani gyakorlat bevezetését. Sokan voltak azonban a kétkedők, azonkívül sokallták is a szükséges 140 tálcáért, műanyagtálért a négyezer forintot. Végül is a szakszervezeti bizottság vette kezébe az ügyet, s az eredmény nemsokára a kényelmesebb, gyorsabb, higiénikusabb étkezés lett. Tari Sándor Víkendtefep a Fehértó mellett Évek óta folyik Kunfehértó község üdülőhellyé való fejlesztése. A községi tanács és a Kiskunhalasi Járási Tanács vezetőit arra késztette Fehértó környékének festői szépsége és sok nagyszerű természeti adottsága, hogy érintkezésbe lépjenek az illetékes országos és megyei szervekkel is a fürdőhellyé fejlesztés érdekében. A víz mellett már több üdülő és vendéglátóipari egység létesült, azonban nemcsak a felüdülést és szórakozást keresők találják meg itt a pihenés lehetőségeit, Fejlődő Kiskunhalas Február 26-án nyílt meg Kiskunhalason az új élelmiszerbolt, amelyet több üzlethelyiségből alakítottak ki. A munka 170 000 forintba került, berendezésssel és világítással együtt ez az öszszeg 260 000 forintot tesz ki. Az új üzlet igen kedvelt a város lakói körében. Ezt jól bizonyítja, hogy április hónapban pl. 750 000 forintot forgalmazott. A tiszta, higiénikus áruházban mindent megtalálhatunk, ami „szem-szájnak ingere”. mert a tó gazdag halállománya, madár- és állatvilága a horgászokat és a vadászokat is ide vonzza. A községi és a járási tanács vezetői most újabb lépést tettek a Kunfehértó üdülőhellyé fejlesztésére. A tóparton ingyenes telkeket osztanak ki azok között, akik hétvégi pihenőjüket itt akarják tölteni, s víkendházaikat itt akarják építeni. Az ötven-hetven négyszögölnyi telkekre két éven belül kell a víkendházat felépíteni. Eddig már száz házhelyet mértek ki, de már készülnek a tervek a víkendtelep további bővítésére. Néhány év alatt gyönyörű üdülőtelep épül a Fehértó mellett. Szűcs Sándor Angliába készülődik a magyar divat Július második felében magyar hetek lesznek Manchester; ben — s a Lewis-Áruházban i sok más gyártmányunkkal együtt a magyar divat is bemuj tatkozik. A divatcikkeket gyárj tó iparágak már összeállították kollekcióikat, s a MODEX Vál| lalat, mielőtt Angliába elküldené, megismertette a hazai szakértőkkel is. Hétfőn kétnapos bemutalósorozat kezdődött a Magyar Sajtó Házában. Az első napon kötszövőiparunkat képviselő 65 ruhamodellt láthatták a szakértők. A konfekció-modelleket a MODEX kedden mutatja be, ugyancsak a Magyar Sajtó Házában. Nagy lendülettel folyik a KISZ-lakások építése.,, Külön brigád alakult erre a munkára a városban élő mesterekből. Amikor fotóriporterünk * a helyszínre ért, éppen a vasbeton gerendákat rakták fel a soron levő házra. Turis Bálint és Leöcz János nagy gyakorlatot tanúsító mozdulatokkal irányítják a lengő gerendát, Bacsó István gépkezelő pedig nagy szakértelemmel kezeli a mozgó darut
