Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-11 / 134. szám
Világ proletárját, egyesüljelek XVIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Ara 60 fillér / 1963. JÜNIUS 11, KEDD Majdnem százhatvanezer holdon géppel aratnak a közös gazdaságokban Az elmúlt héten csaknem teljes mértékben befejeződtek megyénk gépállomásain a hagyományos nyári gépszemlék. Ezzel kapcsolatban kértük meg Petrányi Gézát, a gépállomások megyei főagronómusát: nyilatkozzék a szemlék tapasztalatairól az aratásra történő felkészülést illetően. — Célunk annak megvizsgálása volt — mondotta —, hogy a gépállomások időben és megfelelően javították-e ki a kombájnokat, az aratógépeket és a traktorokat, s hogy. kellően előkészültek-e a nyári munkákra. Nos, ami az előbbit illeti, általában kisebb-nagyobb késések tapasztalhatók. Ennek oka azonban főként a tavaszi munka késői elhúzódásával magyarázható. Május második felében ugyanis még az erőgépek 60 százaléka a szántóföldeken üzemelt, s ezek karbantartását előbb nem lehetett megkezdeni. Ennek ellenére a gépállomások vállalták, hogy e hónap 15-ig az öszszes univerzál traktort rendbehozzák. Ugyanakkor a szövetkezetek erő- és munkagépeit már korábban kijavították. A 214 gépállomási kombájnból 134-nek. és a 167 aratógépből 129-nek a karbantartását a múlt héten már teljesen befejezték, de a többiek is javítás alatt vannak. Bácsalmáson és Kiskunmajsán gyors ütemű munkát végeztek a szerelők, a szemle idejére teljesen rendbe hozták az aratógépeket, s bejáratva sorakoztak fel a kombájnok is. Az átlagosnál lassúbb ütemű a munka Kalocsán és Dusnokon, itt a lemaradást úgy pótolják, hogy traktorosokat vonnak be a szerelés munkájába. — Milyen mértékben végeznek az idén gépi aratást — Az idén 157 ezer holdon, a közös gazdaságok gabonaterületének 90 százalékán kombájnok és aratógépek vágják a kalászosokat — folytatta a főmezőgazdász. — Ez csaknem másfélszerese a tavaly géppel aratott területnek. E tekintetben tehát igen nagy a fejlődés, s a kilátásaink sem rosszak, minthogy gépparkjaink a nagy munka kezdete előtt még 120 új típusú — B—62-s — magyar gyártmányú kombájnnal is gyarapodnak.. Mindamellett a feladatok eléggé nagyok, s hogy sikerrel elvégezzük, kombájnonként 400, aratógépenként 200 holdon felüli teljesítményt kell elérnünk. Ez csak megfelelően kijavított gépekkel és körültekintő szervezéssel lehetséges. Az aratás utáni nyári mélyszántás megszervezésével kapcsolatban Petrányi Géza a következőket mondotta: — A közös gazdaságok eddig mindössze 37 ezer hold tarló nyári mélyforgatására kötöttek szerződést. Ez a terület kevés, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyihoz képest jelentős mértékben növekedett a szövetkezetek gépparkja, s aratás megkezdése előtt még 245 új traktort is kapnak. Nem ártana a gépállomásoknak, de a járási mezőgazdasági osztályoknak sem a további lehetőségekre felhívni a tsz-ek figyelmét, hiszen van mód a pótszerződések megkötésére. Ettől függetlenül erre a munkára is felkészültek a gépállomások, mintegy 450 gép — az öszszes traktor 70 százalékának — kétműszakos üzemeltetését tervezzük — fejezte be nyilatkozatát az állami gazdaságok főmezőgazdásza. A borsó útja A Kecskeméti Konzervgyárban két primőráru, a borsó és az egres feldolgozása van soron. Borsóból a két telepen 22—25 vagon készáru hagyja el az üzemet naponta. Húsz nap a szezon, ezalatt kell elkészülnie 500 vagon árunak. Kísérjük el a borsót útjának egyes állomásaira. Felhordó szalag önti szüntelen a hüvelyes borsót Kecskeméti Ferencné elé, aki az idegen anyagokat szedi ki belőle. Az osztályozóban hatalmas kádakban tisztul a borsó. Őri Sándorné szivattyúkezelő, Szabó Lászlóné, Kullai Sándorné meg Pajkó Józsefné gondoskodik róla, hogy zavartalan legyen a vízellátás. Eredményesen zárult a KISZ-oktatási évad A KISZ-élet vonzóbbá, színesebbé tétele, a fiatalsággal való tartalmas, széles körű kapcsolat kialakítása napjaink egyik fontos feladata. Különösen a fiatalok gondolkodásmódját formáló oktató-nevelő munka az, amelyik döntő szerepet játszik az ifjúsági mozgalom életében. Bács-Kiskun megyében befejeződött az 1962—63-as KISZ-oktatási év. Milyen eredményekkel zárult, hozzájárult-e ahhoz, hogy emelkedjék megyénkben is a fiatalság eszmeipolitikai és műveltségi színvonala? Az 1962—63. évi szervezett párt- és KISZ-oktatáson 21700 fiatal vett részt, közel ezerrel több mint az elmúlt esztendőben. Az oktatásban résztvevők 86 százaléka KISZ-tag. Legtöbb fiatal — 7385 — az Ifjúság a szocializmusért próbamozgalomban vett részt, de nagyon népszerű oktatási formának bizonyult még a 158 a Világ térképe előtt c. foglalkozás és a 163 poltikai kör, melyekre több mint 7400 fiatal jelentkezett. A foglalkozások legvitatottabb kérdései azok, voltak, amelyek a fiatalság életét közvetve vagy közvetlenül érintik. Például az ipar és a mezőgazdaság előtt álló feladatok, a származás szerinti kategorizálás megs^intetése, hogyan érvényesül az anyagi javak elosztása, milyen lesz az ember élete a kommunizmusban? Az oktatási évad nagy eredménye, hogy foglalkozásai illeszkedtek ahhoz a nagy tanulási mozgalomhoz, amely bontakozóban van megyénkben. Nagyon sok fiatalban éppen a politikai foglalkozások anyagának megismerése után ébredt fel az érdeklődés a munkaköréhez tartozó szakismeretek elsajátítása, a továbbtanulás iránt. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága múlt évben szervezte meg először a KISZ falusi téli tanfolyamait. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ez a forma bevált és a jövő évben tovább kell szélesíteni. Mintegy 30 helyen szerveztek falusi téli tanfolyamot és a sikerhez az is hozzájárult, hogy egyéb oktatási formát nem indítottak, nem zsúfolták össze a programot. Nem lennénk azonban igazságosak, ha az eredmények mellett nem tüntetnénk fel a hibákat is. Sok javítanivaló akad még a KISZ-bizottságok szervező munkájában, mert még mindig nem tudták bevonni az oktatásba azokat a fiatalokat, akik ugyan még nem tagjai a KISZ-nek, de különféle feladatok elvégzésére már szívesen vállalkoztak. Sok foglalkozáson még mindig nem tudott kialakulni egy egészséges, vitatkozó légkör. A résztvevők valóban csak „hallgatói” maradtak az előadásoknak. Ennek oka az, hogy ritkán élnek KlSZ-szerveink az érdeklődés felkeltésére legalkalmasabb új módszerekkel. Ezek a hibák főleg a propagandisták hiányos felkészültségéből erednek, de a KISZ-bizottságok és alapszervezetek sem adtak minden esetben hatékony segítséget az oktatás szervezéséhez és színesebbé tételéhez. Az 1962—63-as évad tapasztalatait figyelembe véve állította össze 1963—64-es oktatási tervét a KISZ megyei Bizottsága. A megnövekedett feladatok és a jelentkező igények alapján korszerűbb formák alkalmazásával és sokoldalúan összeállított tematikával igyekeztek még hatékonyabbá, tartalmasabbá tenni a KlSZ-oktató munkát. Mennyiségi eredmények helyett az alaposabb képzettséget nyújtó minőségi munka javítása, a munkás- és parasztfiatalok szélesebb körű bevonása, a propagandisták és KISZ-vezetők szakmai-ideológiai továbbképzése a cél. Tizennégy ezer résztvevő a tőserdei béketalálkozón A hét végén kezdődő VI. magyar békekongresszus előkészületeinek jegyében vasárnap két város és járás — Kecskemét és Kiskunfélegyháza — ifjúsága rendezett nagyszabású béke és barátság találkozót a lakiteleki Tőserdőben. 1 Az ünnepi találkozóra összegyűlt, mintegy tizennégyezer í~nyi fiatalt Vörös Vilmos, az MSZMP kecskeméti járási oizottságának első titkára köszöntötte, majd Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Ezután gazdag műsor szórakoztatta a résztvevőket. Többek között tizenegy tónccsoport, számos énekkar és szavaló mutatkozott be, a Kiskunfélegyházi Bányagépipari Vállalat fúvószenekar» pedig térzenét adott Ragyogó smaragdgyöngyökként érkeznek ezekhez az automatákhoz a borsószemek. Szabó Józsefné, Kosik Sándorné, Rigó Ilona, Benda Borbála, Bene Sándorné, Kovács Józsefné. Rigó Katalin felügyelete mellett töltik meg a gépek a fényes dobozokat, melyek rövid út után mint lezárt, 1 kg-os konzervek várják, hogy a fogyasztókhoz jussanak. rudományos békekonferencia Szegeden Az Országos Béketanács tudományos bizottsága, a szegedi felsőfokú oktatási intézmények és a Hazafias Népfront szegedi városi bizottsága hétfőn tudományos békekonferenciát rendezett Szegeden, a József Attila Tudományegyetem központi épületének aulájában. A tanácskozáson mintegy kétszáz tudós, kutató, orvos, pedagógus vett részt. A konferencián részt vett dr. Ortútay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Béketanács elnöke, dr. Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus, az Országos Béketanács tudományos bizottságának elnöke Részt vett a megbeszélésen V. P. Komisszarenko akadémikus, a szovjet békebizottság tagja, az ukrán békebizottság elnöke, A. M. Cimberova, a leningrádi békebizottság elnöke, az összszövetségi endokrinológiai bizottság elnöke, dr. Georg Fuchs bécsi egyetemi tanár, röntgenológus, az osztrák Hirosima-bizottság tagja. Dr. Antalffy György, a Szegedi József Attila Tudományegyetem rektora bevezető előadásában szólt az értelmiségi dolgozók feladatairól a békeharcban. A délelőtti ülés Bács, Szolnok és Csongrád megyei értelmiségi dolgozók felszólalásaival ért véeet. i
