Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
S. oldal 1963. májas 1?, vasárnap 9 magyar szakszervezetek IX. kongresszusának harmadik napja Penykovszkijt halálra, Wynnet nyolcévi szabadságvesztésre ítélték Ä magyar szakszervezetek 3CX. kongresszusa szombaton a beszámolók és a határozati javaslat vitájával folytatta munkáját. A délelőtti tanácskozáson megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottsága, az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja is. Az első felszólaló Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek küldötte, töhbek között az üzemi szakszervezeti szervek politikai munkájával foglalkozott. Gróf Adám, a puszta- vámi szénbánya szocialista brigádvezetője a szakszervezetek sokoldalú feladatai közül hangsúlyozta az üzemi társadalom- biztosítási tanácsok munkájának fontosságát. Raposa Irén, a Nemesgulácsi Gépállomás üzemgazdásza a mezőgazdasági nagyüzemek mozgalmi életéről számolt be. Timmer József, a Népszava főszerkesztője többek között megemlítette, hogy a szakszervezeti mozgalom ma mér nagyobb igényű feladatok Elvtársak’ Az élet rákénysze- rített bennünket arra, hogy az 1956-os ellenforradalom után a társadalom úgyszólván minden lényeges kérdését újból megvizsgáljuk: összegeznünk kellett a tapasztalatokat, elemeznünk kellett a helyzetet, meg kellett határoznunk az irányvqnalat. Most az a fő dolog, hogyan tudjuk gyorsabban, hatékonyabban, minél hamarabb végrehajtani a határozatokat. A cselekvés döntő eleme most az, hogy érjük el a helyesen kitűzött célokat, hogy azután új célokat állíthassunk pártunk, szakszervezeteink, munkásosztályunk és népünk elé. Ezután a párt politikájának fő elemeiről szólt, majd így folytatta: Ma városba vagy faluba, gyárba. intézetbe vagy színházba, bárhová nyugodtan elvisszük barátainkat, és nem barátainkat is. Még ellenségeink is észrevették, hogy ma Magyarország nem olyan, amilyen 1956 októberében volt. Folyik is „filozofálás” arról, mi ez a magyar fejlődés, miképpen „liberalizálódtak'’ Magyarországon a vi- szonyok. Fantáziáinak arról is, hogy majd kimennek a szovjet csapatok, azután jönnek a „szabad választások”, és így tovább. (Élénk derültség.) Annak, hogy Magyarországon szovjet csapatok vannak, nincsenek belső társadalmi okai. Ha az imperialisták azt akarják, hogy a szovjet csapatok Magyarországról kimenjenek, valahonnan menjenek ki az amerikai csapatok is. (Nagy taps.) Ha nekünk valaki azt mondaná, hogy innen kimennek a szovjet csapatok, onnan az amerikaiak, mi nem ijednénk meg. Azt mondanók: nézzük meg, vizsgáljuk meg. De próbálják ők Adenáuemek emlegetni, hogy csak Berlinből menjen ki egy zászlóaljnyi amerikai csajét! Ráfiten az* mondja, hogy ellátására is alkalmas. Szükség is van a mozgalmi munka fokozására, hiszen a társadalom előrehaladása újabb és újabb feladatokat állít a szakszervezetek elé. Csáki László, a Postások Szakszervezetének elnökségi tagja többek között a szakszervezeti munka új módszereiről beszélt. Hangoztatta: a szak- szervezeti bizottságok ügyeljenek arra, hogy ne idézzenek elő „határozat-inflációt” — ehelyett konkrét vizsgálatokkal, javaslatokkal, a dolgozók észrevételein alapuló indítványokkal segítsék a munkafeltételek javítását, az új korszerű eljárások bevezetését. Ezután Sza- lontai Lajos, az Építők Szak- szervezetének titkára, Tebeli Mihály, a HVDSZ Komárom megyei bizottságának titkára, Ungvári László, a Nemzeti Színház művésze, Bőle Dezső, a SZÖVOSZ szakszervezeti bizottságának titkára szólalt fel, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke emelkedett szólásra. összedől az egész rendszer, vége a világnak! (Derültség.) Magyarországon nem liberalizálódás, hanem szocialista fejlődés megy végbe. Politikánk marxista—leninista elveken nyugszik, szocialista, kommunista politika. Az, hogy rendszerünk humánus, természetes, mert a szocializmus, a kommunizmus lényegénél fogva a leg- emberiebb, a leghumánusabb világnézet. Ezt kell tehát ellenfeleinknek először megjegyezniük. A másik: számíthat ránk a nemzetközi élet minden haladó ereje, a szocialista országok közössége, amelyhez a mi. népünk törhetetlenül hű. Mi is van Magyarországon? Most nagy az érdeklődés az emberekben az egész világon az iránt, hogy mi van Magyar- országon. Szerencsére elmondhatjuk, hogy megváltozott nálunk a helyzet. Most legyünk azon, hogy minél több olyan dolog legyen Magyarországon, hogy ha szovjet vagy kínai testvéreinket, vagy bármely ,más országból, akár nyugati tőkés országból érkezett vendégeinket megkérdezik, „hát mi is van Magyarországon” — úgy tudjanak beszélni, hogy az erősítse ügyünket és segítse az ő harcukat: ez proletár internacionalista kötelességünk. Elvtársak! Hadd szóljak most belső dolgainkról. Sokat segített a szakszervezet a szocialista öntudat erősítésében is. A szocialista munkaver- semy kezdeményezésében és szervezésében a szocialista brigádmozgalom szervezésében és propagálásában, és még sok más területen, ahol nagy és növekvő szerepe van az öntudatnak. Nagyon figyelemre méltónak tartom, hogy nem egy felszólaló szintén említette —. hogy vigyázzunk a szocialista címért harcoló brigádok alakításának a serkentésében, nehogy megalkuvó módon valamit is engedjünk ennék a mozgalomnak a nagyszerűségéből és hatalmas erkölcsi erejéből. Foglalkoznia kell a szakszervezeteknek a termeléssel, mert itt most a munkásosztály önmagával találkozik. Hiszen a dolgozó, a munkás végzi a munkát, de rendelkezik a termelési eszközökkel és a munka eredményeivel. Így azután — ezt csak úgy képletesen mondom — a kövebeléslistát voltaképpen önmagának is beadhatná, (derültség), mert az osztályértelemben valóban így van. örvendetes és egészséges, hogy a kongresszusi okmányokban, a beszámolókban, sőt a felszólalásokban is uralkodik az az állásfoglalás, hogy azt, amit el akarunk osztani, előbb megkell termelnünk. Mert ha a munka termelékenysége nem errfelke- dik, akkor elosztani sem lehet többet. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy még azokban az években vagyunk, amelyekben erőteljesen támogatnunk kell a mezőgazdaságot, hogy az egykori kisparcéllás vergődés, kínlódás helyébe a virágzó szocialista nagyüzemi gazdálkodás lépjen. Fejleszteni kéül az ipart, a közlekedést és más területeket is. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy teljesítsük az 1963-as tervet, amelyet nagyon nehéz körülmények és komplikált viszonyok között kezdtünk él. Rátérek az életszínvonal kérdésére. Emelnünk kell a termelékenységet Mindenki megérti azt, hogy csak akkor lehet életszínvonal- emelést elhatározni, ha megtermeltük és megszilárdítottuk annak anyagi fedezetét. Azután megint termelni kell és akkor megint lehet az életszínvonalat egy kissé emelni. Ezt nevezik az életszínvonal rendszeres emelésének. Az életszínvonallal arányban kell dolgozni is. Az átlagsúlyban, meg a napi átlag kalóriában körülbelül a világszínvonalon állunk, ha a termelékenységgel is legalább ott leszünk, akkor nem lesz semmi hiba. (Derültség, nagy taps.) Bruttyó elvtárs beszámolójában mondotta, az a helyes, hogy aki többet dolgozik, többet ad a közösségnek, az az anyagi javakból is nagyobb mértékben részesüljön. Dolgozó népünkön belül nagyon kevés a haszontalan ember. Ezt mi sohasem felejtjük el. Kevés, de van. Ezért van dolgozó munkás, és van nem dolgozó munkás. Nem azért, mert munkanélküli, munkája volna, de nem dolgozik. (Nagy derültség.) Azután van dolgozó alkalmazott és van nem dolgozó alkalmazott. Az utóbbi is állásban van, de nem dolgozik. És így van ez más területen is. Ha mi meg tudnánk oldani, hogy a nem dolgozó ne jusson hozzá ahhoz, ami neki ügy sem jár, akkor lehet, hogy hamarabb tudnánk, például a pedagógusoknak is valamit nyújtani. Elvtársaim! Azt szeretném kérni önöktől, tegyenek meg mindent, hogy a dolgozók vegyék nagyon komolyan a munkát. Jelenleg az építkezéseken, tekintettel a nagy számú vidékről utazó emberre, minden második szombat szabad. De a munkanapnak számító szombaton a munkaidő csak három óra, hogy hamarabb szabaduljanak, s a hét más napjain valamivel több. így jön ki a 48 óra. Arra van szükség az építőknél — nemcsak az építőkra vonatkozik ez, haA Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma a szovjet állampolgár Oleg Peny- kovszkij kémet golyó általi halálra és vagyonelkobzásra ítélte. A katonai kollégium indítványozta, hogy fosszák meg Penykovszkijt ezredesi rangjától és öt érdemrehdjétől. A brit alattvaló Greville Wynne kémösszekötőt nyolcévi szabadságvesztésre ítélték, ebből három évet börtönben, a többit pedig szigorított munkatáborban kell töltenie. PÁRIZS. (TASZSZ) Pénteken befejezte munkáját a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A plénum jóváhagyta a beszámolókat és megfelelő határozatokat hozott. A plénum elfogadta „A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért” című megszövegezett dokuméntumot. A pártnak a békéért és a leszerelésért folyó harcban végzett tevékenységével kapcsolatos beszámolóra vonatkozó határozatában az FKP Központi Bizottsága felhívja a kommunistákat arra, hogy minden eszközzel segítsék elő az úgynevezett „leszerelési Az Egyesült Államokban élő kubai ellenforradalmárok vezetőihez közelálló körök szerint küszöbön áll egy kubai „emigráns- junta” megalakulása. Az új ellenforradalmi szervezet feladata szabotázsakciók előkészítése, Kubába történő beszivárgás, majd a szigetország inváziója lesz. A junta vezetőjéül Enrique Luiz Williamst szemelték ki, aki részt vett a kubai ellenforradalmárok balul végződött Playa Giron-i partraszállásában és közeli barátságban áll Robert Kennedy amerikai igazságügyminiszterrel, az elnök öccsével. Ugyanezen emigráns körök szerint az ellenforradalmárok vezetői egy Kuba elleni esetleges támadásról már megbeszéléseket folytattak az amerikai központi hírszerző hivatal (CIC) képviselőivel. Az új elA szovjet alkotmánynak megfelelően Penykovszkij kegyelmi kérelemmel fordulhat a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökségéhez. Wynne kérheti büntetésének enyhítését. A tárgyalásod elnöklő Bori- szoglebszkij tábornok megengedte Sheila Wynne-nek, hogy a Szovjetunió Legfelső Bíróságának épületében fél órát beszélgethessen férjével, az elítélt Greville Wynne-nel. vezérkarok” sikerét és használjanak fel minden lehetőséget a népi tömegek egységének és akciójának kibontakoztatására a békéért és Franciaország jövőjéért vívott harcban. Az FKP Központi Bizottságának plénuma elhatározta, hogy külön bizottságot alakít olyan dokumentum előkészítésére, amely elősegíti a párt aktív politikai és ideológiai munkáját a diákok körében, s a kommunista diákszövetséget hozzásegíti ah-i hoz, hogy a diákifjúság harcán nak és marxista—leninista nevelésének hatalmas szervezetévé váljék. lenforradalmi szervezet szeretné elérni, hogy az Amerikai Államok Szervezete hivatalosan elismerje; Fidel Castro az Éhség-sztyeppén TASKENT (TASZSZ) Fidel Castro kubai miniszterein ok pénteken felkereste az Éhsége sztyeppét. Csodálkozását fejezte ki, hogy az Éhség-sztyeppét még mindig nem hívják „Bősége sztyeppének”. Mindaz, amit az Éhség-sztyeppén láttunk — morn dotta — kitörölhetetlen benyomást tett ránk, mert „fényes bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió szilárdan rálépett a kommunizmus építésének útjára”. A gazdaságok dolgozói mindenütt nagy szeretettel fogadták a kubai vendégeket. nem másokra is, ahol hasonló a helyzet —, hogy ez a bizonyos második szombat legyen- tényleges munkanap. Munkanap, úgy értjük, hogy azon a napon is 8 órát dolgozzanak. Mert mit is lehet dolgozni egy háromórás munkanapon? Mire akkurátusán leverem a port a sapkámról, a szerszámokat előszedem, körülnézek, rágyújtok, megkérdem mi van, holnap milyen munkára van kilátás, rendesen kirakodok, már másfél óm elmúlt; és ha a nálunk szokásos módon akarok fejrontot csinálni, akkor már elkezdhetek csomagolni, mert nálunk nem a munkaidő vége után kezdenek csomagolni, hanem jóval előtte, hogy akkorra már be is fejeződjék. (Derültség.) Álljon helyt ki-ki a maga helyén Kádár elvtárs a továbbiakban belpolitikánk néhány kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy mi nem liberális politikát, nem dogmatikus és nem revizionista politikát folytatunk, hanem marxista.—leninista póli- tjfcát Nekünk, akik most itt vagyunk, az a kötelességünk, hogy elődeink jó hagyományait megőrizzük, tovább erősítsük, hogy még erősebb legyen a magyar szakszervezeti mozgalom. Van tehát jó politikánk, vaj* harcedzett forradalmi pártunk* amely vezet minket, van harcedzett, öntudatos, internacionalista munkásosztályunk, van becsületes, jól dolgozó, öntudatos, a szocializmus útjára lépett parasztságunk, van értelmiségünk, amely magáévá teszi céljainkat és dolgozik értük. Dolgozni kell, elvtársak, ez a lényeg. Mi azt mondjuk: társadalmunk a munka társadalma. Ez így is van. Mindenkinek becsületesen, rendesen kell dolgoznia, s ha az a 2 700 000 ember, akit mi a régi fogalmak szerint szervezett munkásként tartunk számon, szervezett dolgozóként áll helyt a munka frontján is, akkor nem lesz nehéz az építés. Ki-ki a maga helyén helyt fog állni, és a két erő: a vezetés és a tömegek ereje együtt éri el nagy célunkat, a szocialista Magyarország teljes felépítését. Minden jót, elvtársak! — fejezte be hosszán tartó, lélkés, nagy tapssal fogadött beszédét Kádár János elvtárs. Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! Tisztelt elvtársak és elvtársnők! Engedjék meg, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya megbízásából átadjam a kongresszus küldötteinek. az önök személyén keresztül a magyar szakszervezetek több mint háromszázezer tisztségviselőjének, több mint két és fél milliós tagságának forradalmi, szocialista, testvéri üdvözletünket. Üdvözöljük mindazokat az elvtársakat és barátainkat, akik a Föld különböző országaiból a testvér szakszervezetek képviseletében, a Szakszervezeti Világ- szövetség képviseletében eljöttek hozzánk, megtisztelték megjelenésükkel szakszervezeteink XX. kongresszusát és építő hozzászólásukkal segítséget nyújtottak munkánkhoz. Mind a beszámolókban, mind a felszólalásokban sűrűn esett szó arról, hogy hogyan, milyen mértékben, milyen eredménnyel segíti a magyar szakszervezeti mozgalom megvalósítani pártunk politikáját. Ezért engedel- mükkel először pártunk politikájáról kívánok néhány szót szólni. Érjük el a helyesen kitűzött célokat Véget ért & Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma Újabb Kuba-ellenes szervezkedés
