Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
1963. május VS, vasárnap 9. oldal Anti „bácsi” szocialista brigádja Azt hittem, hogy valahol a széles határban bukkanok rá a híres brigádra. A tompái Szabadság Tsz irodájában azon ban ezzel fogadtak: — „Sátoros ünnep”, vásár van ma a községben, így hát „kimenőt” kaptak a fiataljaink. A szokásos heti „háztáji napot” szombat helyett most vették ki... A vásárban bizonyára megtalálja, a KISZ-titkárt, vagy a brr gád néhány tagját:.. Bármennyire híres is a tsz fiataljainak szocialista brigádja, az általam eddig ismeretlen tagjait a vásárban felkutatni nehéz feladat. A tanácsi dolgozók készséges segítsége (és a hangos bemondó) jóvoltából azonban hamarosan előkerült a brigádból két kislány és röviddel később maga a KISZ-tit- kár is. — Kézit csókolom, Anti bácsi!- — köszöntötték a leányok, s jómagam nagyot nyeltem pillanatnyi zavaromban. Hiszen ki sejtette volna, hogy a neves brigád vezetője és egyben KISZ- titkára 42 éves, javakorabeli férfiú? — Nem rossz ez így... — jegyzi meg magyarázatként Szegedi Antal. — Lehet, hogy éppen ezért van tekintélyem. A fiatalok szívesen hallgatnak a meglettebb korúra... — és a lányokra mosolyog. Az első pillanattól kezdve közvetlen, baráti légkörben dis- ku ráluhk. Sokat kérdezek, de beszélgető partnereim győzik válasszal. Az első kérdést: hogyan érdemelte ki az ifjúsági brigád a megtisztelő „szocialista” címet? — Szegedi eívtárs érkezése előtt a leányoknak is feltettem. A húszéves, szőke hajú, barna szemű Liliom Marika igen tömören így felelt rá: — Dolgoztunk, sportoltunk, és nem hanyagoltuk a kultúrmun- kát sem ... A KISZ-titkár pedig ezzel kezdi: — liérem, nálunk szervezeti élet van ... Még a taggyűléseket is szeretik fiataljaink, Az . ötletességet, jókedvet sohasem hagyjuk ki a munkából, és nem hiányzik az egyéb időtöltésünkből sem. No, és persze, az sem utolsó dolog, hogy érdekeltek vagyunk a munkában. Brigádtagjaink múlt évi átlagos keresete kereken 20 400 forint volt. Egyszerű, mégis sokatmondó magyarázat. És még meggyőzőbb, ha mélyebben pillantunk bele a brigád életébe. Három évvel ezelőtt még nem volt ifjúsági brigádja a termelőszövetkezetnek. Tizenhat fős KISZ-szervezettel indultak akkor, a múlt évben 58 tagot számláltak, az idén meg már 75 fiatal alkotja a brigádot. Ez évben a tsz 3800 holdjából 1200-at önállóan munkálnak! Ebből egyebek között 260 holdon kukoricát vetettek és közte száz holdat fészkesen! Nincs elmaradásuk a munkában, sőt, saját területük művelésén túl derekasan kivették a részüket a jókora almás telepítéséből és.... — Az én munkacsapatomnak meg már második hete vasár napja sem volt, mert sürgetett a spárgaszedés — fűzi hozzá Liliom Marika. — A jól végzett munkát a fizetségen felül másként is jutalmazni kell: kellemes pihenéssel, tartalmas szórakozással — vallja Szegedi Antal. Ezt szolgálják közös kirándulásaik, mulatságaik, a határőrökkel együttes kultúrmunka, a sportolás és nem utolsósorban az olvasás, tanulás, művelődés. Különböző oktatási formán, tanfolyamokon huszonötén vesznek részt, szép számmal látogatják a tsz könyvtárát, s a KISZ politikai köreinek rendszeresen negyven hallgatója van. Egyébként a KISZ-szervezet határozata szerint a brigád minden tagja állandóan „köteles magát egy fokkal tovább fejleszteni...” Hét menyasszony van a „leányai” közt. Egyiküknek május 25-én lesz az esküvője. Erre készül a brigád. Mert természetesen KISZ-esküvő lesz — így akarják a fiatalok. Egyúttal májusfa mulatságra is készülődnek. S hogyne volna vonzó ez a hagyományos bál, melynek lényege „kitáncolni” a májusfát és izgatottan várni a sorsolás eredményét, amely eldönti, melyik kislányé lesz a csúcsára kötött színes kendő?! Júniusban a pettyesbál következik, ahol a lányok egytől egyig pettyes ruhában ropják a táncot a gavallérok oldalán. És külön készülődés előzi meg a júliusi rózsabált. A lányokon talpig érő rózsaszín ruha ... minden vendég mellére rózsát tűznek ... rózsakirálynő választás... és így tovább. A tompái Szabadság Tsz fiataljainak egyre növekvő szocialista brigádja rácáfolt arra hogy az ifjúság nehezen ragad meg a termelőszövetkezetben. Ebben nagy része van a 42 éves a fiatalok nyelvén kitűnően értő KISZ-titkámak. De mióta vesz részt az ifjúsági mozgalomban, hol tanult bele ilyen nagyszerűen a szervezeti élet irányításába, honnan veszi a tömérdek ötletet, színt az ifjúsági brigád életébe? Valljon egy kicsit erről — kérem Szegedi elvtársat. — 1960-ban léptünk be a tsz- be. Korábban szüleimmel, testvéreimmel 12 holdon gazdálkodtunk. .. Akkoriban keresett meg a párttitkár elvtárs, és kérte: legalább ideiglenes vállaljam el a fiatalok összefogását, nem találnak alkalmasabb embert. Szívesen ráálltam, csinálom ... Bár megvallom, a most ötéves kislányomnak és 8 éves kisfiamnak már nem szeretnék a KISZ-titkára lenni. A brigádvezetői beosztásom mellett egy kicsit sok... Hiszen minden megmozdulásban részt veszek, politikai kört vezetek... Egyébként nem vagyok párttag. Az első politikai képzést hadifogolyként a Szovjetunióban kaptam. Antifasiszta, táborparancsnok voltam ott két és fél évig... És Szegedi Antal, aki az imént derűsen bár, de „egy kissé sokallta” a KISZ-titkári funkciót, mikor a búcsúzás előtt a brigád további terveiről kérdeztem, röviden, de sokatmon- dóan, határozottan válaszolt: — Természetesen, a szocialista címet továbbra is megőrizzük! PERNY IRÉN Visszajött a szülővárosába A Csepel gyártmányú billenős tehergépkocsi emelő teleszkópjának egyik alkatrészét készíti Gondi János marógépkezelő a Pneumatikus és Hidraulikus Berendezések Gyára kecskeméti telepének esztergaműhelyében. Az ifjú szakember a csepeli tanulóévek után jött vissza szülővárosába, Kecskemétre. Selejt nélkül termel, teljesítménye 108 százalék. Szakmai ismereteinek bővítése céljából a gépipari technikum első osztályának anyagát tanulja. Ezenkívül társadalmi munkában, mint az üzemi bizottság tagja, a munkásellátással kapcsolatos feladatok jó elvégzésén fáradozik. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ablakon kidobott pens Sertéshizlaldából gépszín? Egész évben csúcsforgalom Két kérdést tettünk fel Lő- rincz Antal elvtársnak, a MÁV kecskeméti állomásfőnökének: Milyen gondokat okozott a tél ,je szállítási terv teljesítésében, és tiogyan pótolják az elmaradást? — Legjobb lesz havi bontásibban szemléltetni a tervet és a teljesítést — mondotta Lőrincz 'Antal —, így pontosabban követhető munkánk tervszerűsége. Januárra 3852 tonna áru szélűi tását terveztük be — a gyárak, itáliaiatok, gazdaságok bejelentései alapján — 640 teherkocsira. Elszállítottunk 2174 tonnát •— 363 vagonnal. Tehát alaposan áthúzta számításunkat a kemény tél Februárban már a beterve- •eett 3238 tonna árumennyiséggel szemben 3666 tonnát továbbítottunk. A vagonkapacitás célszerű kihasználásával sikerült csökkenteni a foglalt kocsik számát, illetve többet felszabadítani elmaradt szállításokra. Ezért tudtuk a márciusi szállítás előírásait 5949 tonnáról 8571 tonnára növelni — s 982 kocsira. A tél okozta nehézségeket a szállíttatok megértő segítségével hidaltuk át. Külön elismerés illeti a Kecskeméti Konzervgyár, az AGROKER, a Göngyöleg Ellátó Vállalat vezetőit, rakodómunkásait, akik a vasárnapi rakodást is biztosították. Eredményesen dolgoztunk ösz- sze az AKÖV-vel. Közös erőfeszítésünk ékes példája volt legutóbbi szombati teljesítményünk. Kecskemét állomásra 15 órakor érkezett be egy sódert szállító irányvonat. Este 22 órakor — a nagyállomási és az alsón lebonyolított tervszerű, gyors rakodás következtében — már egy egész üres szerelvényt küldtünk tovább más, elsősorban bányavidéki szállításokra. A jó együttműködésre még hatványozoltabb mértékben szükség lesz a továbbiakban, hiszen végig, egész éven át csúcsforgalom lesz nálunk is. Közvetlenül a tavaszi primőrök, zöldség-, majd a gyümölcsszállítmányok továbbítása vár ránk a gyárak termékei mellett. Tudvalévőén igen sok építő- és egyéb anyag érkezik' Kecskemét és környéke nagyarányú beruházásai megvalósításához. A megnövekedett feladatokat pályaudvarunk átépítése, korszerűsítése közben kell teljesítenünk. Kérjük tehát ezután is a gyárak, vállalatok eddig megnyilvánult jóakaratát, segítségét. —th —n Jászszentlászló közelében, az Ürgési-szőlő nevű határrészen piros cserepes gazdasági épület áll. Az itteni Aranyhomok Tsz tulajdona. A napokban készült el, s nemsokára megtörténik a műszaki átadása is. Mindebben nincs semmi különös, számos - hasonló régi, vagy új építmény található szövetkezeti gazdaságainkban. Az azonban már különös, de meghökkentő, sőt, enyhén szólva bosszantó is, hogy egyelőre még senki nem tudja: mire használják majd az épületet. A községi tanács vezetői úgy vélik, hogy egvszerre 300 sertés hizlalása céljából épült, de baromfi ól lesz belőle — Szappanos Árpád, a szövetkezet ez év januárjában ide került fő- agronómusa szerint viszont „csúfolták” már az épületet süldőnevelőnek, de a tervdokumentációban hizlaldaként is szerepeltették. Végül? Valószínűleg gépszínnek használják, mert az erő- és munkagépek bőven elférnek benne. De hát mi volt az épület eredeti rendeltetése, s mi okozta jellegének a megváltoztatását? Németh Sándor, a községi pártbizottság, s egy személyben a termelőszövetkezet pártalap- szervezete titkárának a tájékoztatása szerint 1961-ben, amikor Kecskeméten, a megyei tanács illetékesei a község vezetőivel Jászszentlászló tsz-einek a majorkialakítási terveit tárgyalták, már szó volt az épület, mint sertéshizlalda létrehozásáról. A tervezésbe azonban már akkor „hiba csúszott”, mivel Jászszentlászlón a kukorica 4—5 mázsa átlagtermése mellett, s a távolabbi vidékekről történő ide szállításának költségei miatt, egyáltalán nem kifizetődő a sertéshizlalás. A nagy kiterjedésű legelők hasznosításával annál érdemesebb szarvasmarhát, juhot és baromfit tenyészteni. Lehetséges, hogy a tervezők korszerűbb termesztési eljárások alkalmazására, s ennek eredményeként nagyobb kukoricatermésre számítva „szögezték le”, hogy itt pedig 1963-ban hizlaldának kell lennie, csakhogy... Csakhogy ezután az történt hogy a község három termelő- szövetkezete — sajátosságainak megfelelően — tetemes részt vállalt a megye telepítési programjának megvalósításából: Ezenkívül a közös gazdaságban egyre erőteljesebben foglalkoznak az adottságaiknak megfelelő állatfajták tenyésztésével. A jelenlegi 32 db-ot számláló tehénállományukat egy éven belül 50-re fejlesztik Növendékmarháik száma 70, s tenyészüsző, valamint bika tenyésztésére is berendezkednek. E célból ebben az évben 100 férőhelyes marhaistállót építenek. Juhaik számát a mostani 800-ról év végéig ezerre növelik , s 300 férőhelyes juhhodályt építenek. Már az idén ezer libát — köztük a továbbtenyész- tésre szánt 400 rajnai fajtát—, 700 pulykát és 300 gyöngyöst tartanak, oly módon hogy sj szárnyasokat — megfelelő ösztönző módszerek alkalmazásának eredményeként — a szövetkezeti gazdák nevelik. A tsz közös telepén kizárólag a tojáshozam végett 2000 db-ból álló tyúk-törzsállományt is tartanak. Van a tsz-nek 27 anyakocája is, de a sertéstenyésztést — az említett takarmányhiány miatt — egyelőre nem fejlesztik. A meglevő sertésállomány elhelyezése biztosítva van — a 300 férőhelyes hizlalda — amely cikkünk írására késztetett — tehát felesleges Pontosan a tsz párttitkára és főagronómusa sem tudja (az elnököt nem találtuk otthon), hogy az épület mennyibe került. A megyei tanács tsz-beru.házási irodájában — amelynek listáján az idei és a tavalyi létesítmények között sem szerepel — azt a tájékoztatást adták, hogy egy férőhelyre általában 600 forint építési költséget lehet számítani, s hasonló építményre 20 évi hitelt ad államunk. A „célját tévesztett” sertés- hizlalda tehát megközelítően 200 ezer forinttal terheli a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz-t. Az összeg visszafizetésénél kedvezményre sem számíthat a közös gazdaság, minthogy nem az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja majd az épületet. Még jól működő termelőszövetkezet is „megérezné” ekkora, s alig hasznosuló hitelt, hát még az Aranyhomok, amely tudvalévőén a gyengén gazdálkodók közé tartozik. Az eset tanulságait le kell vonnunk. Az illetékes megyei szerveknek, de még inkább a Kiskunfélegyházi Járási Tanács beruházási csoportjának az épület tervének elkészítésénél körültekintőbben kellett volna eljárniuk, s a már elfogadott terv végrehajtásához nem lett volna szabad mereven ragaszkodnak, amikor, s még idejében, nyilvánvalóvá vált, hogy az a tsz termelési profiljának a megváltoztatásával — a telepítés miatt — nem reális. S általában az illetékes felsőbb szerveknek jobban figyelembe kell venniük az állami hitellel segített létesítményeknél is a szövetkezeti vezetők véleményét, — különben, bár papíron nagyon jól fest egy-egy építési terv teljesítése, arra csak ráfizetnek az érintett tsz-ek, s népgazdaságunk nemkülönben. Űgv, ahogy — sajnos — ablakon kidobott pénzt jelent a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz- ben a hizlaldából gépszínné „avanzsáló” új gazdasági épület létrehozása is. Tarján István
