Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

*. »Mal 1963. május 1, kedd Riadalom az olasz reakció pártjaiban Nemzetközi tanácskozások Castro megkezdte körútját a Szovjetunióban Erhard nyilatkozik A EANFANl kormány tágjai Szombaton borús hangulatban gyűltek össze, hogy meghallgas­sák a belügyminiszter jelentését az egy hete le­zajlott választásokról. Mint ismeretes, az Olasz Kommunista Párt nagy szavazata és mandátum- nyereséggel zárta a választást, s ez a körül­mény a kereszténydemokraták táborában és ál­talában a polgári reakció pártjainak soraiban óriási riadalmat okozott. Az a tény, hogy az olasz kommunisták jelöltjeire nyolc millió vá­lasztó szavazott, aggodalommal tölti el a konzer­vatív és reakciós köröket, kétségbeesetten igye­keznek kormánykoalíciót összeeszkábálni a kom- munistaellenesség jegyében. De nem nagy siker­rel. A kereszténydemokraták között az eddigiek­nél is jobban megbomlott a párt egysége. így a kibontakozás útjának megválasztása tekinteté­ben is óriási torzsalkodás alakult ki. Vannak, akik úgy vélik, kisebbségi kormányt kellene ala­kítani, csupa kereszténydemokrata miniszterből. Van aki a liberálisokkal való összefogást java­solja. Az Olasz Kommunista Párt pedig, amely a választások igazi győztese, joggal követelheti, hogy az ország balra tolódásának megfelelően a kommunistákat se hagyják ki bűnös politikai előítéletek alapján az ország kormányzásából. Togliatti méltán jelentette ki, hogy az ország népe baloldali orientációjú kormányt kíván, de egy Olyan kormány sem mondhatja magát bal­oldalinak, amely az előítéletek alapján kizárná a kommunista pártot. A nagy kommunista erőt egy demokratikus, baloldali kormánytáborba kell bekapcsolni — ez ma és a legközelebbi jö­vőben Olaszország számára alapvető probléma. TÖBB HIVATALOS nemzetközi tárgyalásról számolnak be a világ különböző részein a táv­irati irodák. Gheorghiu Dej, a Román Népköz- társaság Államtanácsának elnöke hétfőn dél­előtt fogadta U Thant ENSZ-főtitkárt, aki je­lenleg hivatalos látogatást tesz az országban. A román államférfiak egyórás megbeszélést foly­tattak U Thant-tal, az ENSZ előtt álló néhány fontosabb problémáról. Kambodzsában most ért véget Liu Saó-csi kínai államelnök hivatalos látogatása. Ezzel kapcsolatban Liu Sao-csi és Nóródom Sziltanuk kambodzsai államfő közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozzák a két ország közötti szoros politikai, gazdasági, műszaki és kulturális együttműködés fontossá­gát. Lándzsát tört a nyi­latkozat a békés együtt­élés öt elve és a bandun- gi konferencia tíz alap­elve mellett. A kambodzsai fél újból leszögezte ez alkalommal, hogy véleménye szerint Tajvan a Kínai Népköztársaság elválaszthatatlan része és a szigetet vissza kell adni a KNK-nak. Kam­bodzsa támogatja a Kínai Népköztársaság jogos igényét az ENSZ-tagságra és ama reményének ad kifejezést, hogy Kína és India a közeljövő­ben tárgyalni kezd a határkérdés békés úton, a colombói konferencia javaslatai alapján tör­ténő rendezéséről. Hétfőn hivatalos megbeszé­lések zajlottak le Belgrádban, Joszip Broz Tito és dr. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök között. Az igen szívélyes és baráti légkörben lezajlott megbeszélések során időszerű nemzet­közi kérdésekről és a két ország egymás kö­zötti kapcsolatáról folytattak eszmecserét. ERDEKES részleteket közöl a Neue Illustrierte című nyugatnémet lap Ludwig Erhardnak, a bonni kancellári székben Adenauert felváltó ke­reszténydemokrata politikusnak a francia—nyu­gatnémet viszonyról szóló nyilatkozatából. Az Adenauerrel ellentétben álló Erhard sok min­denben nem értett egyet a jelenlegi kancellár külpolitikájával. Helytelenítette, többek között, a kancellárutód Franciaország közös piaci poli­tikáját is. Szavai, melyekkel de Gaulle bonni látogatását kommentálja, nem az egyértelmű helyeslést tükrözik. Arról beszélt, hogy üdvözli a tábornok látogatását, „ha ez segít a nézetelté­rések tisztázásában”. Az AP rámutat, hogy Er­hard nem jelölte meg, milyen nézeteltérésekre gondol. A kancellárjelölt azonban hozzátette: „Helytelen lenne franciaellenes véleményt tu­lajdonítani nekem. Csupán feladatomnak tar­tom előmozdítani, hogy az európai politikában a jogoknak és a kötelességeknek meg legyen a maguk ésszerű rendje...” Az acélipari sztrájk egyébként minden más eseményt háttérbe szorít Nyugat-Németországban. A helyzet a hét végére igen kiéleződött, úgyhogy Erhard gazdaságügyi miniszter tanácskozást kezdeményezett a fém­ipari szakszervezettel és az acélipari gyárosok szövetségének képviselőivel. A szakszervezet el­nöke máris kijelentette, nem fűz nagy várako­zást a tárgyalásokhoz, de nem is zárkózik el a közvetítéstől. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Törvénytervezet Lengyelországban a tudomány és a technika bizottságának létrehozására VARSÓ. (MTI) A lengyel kormány legutóbbi ülésén törvénytervezetet fogad­tak el a tudomány és techni­ka bizottságának létrehozásáról. A tervezetet, amely a LEMP KB. 11. plénumának határoza­tából fakadt, hamarosan a SZEJM elé terjesztik. Az újonnan létrejövő központi irányító szerv fő feladata, hogy kijelölje a tudomány és tech­nika fejlődésének főbb irányait; kidolgozza a tudomány anyagi­műszaki bázisának fejlesztésére vonatkozó alapvető elképzelé­seket; véleményt mondjon a néngazdaságfejlesztési tervek­ről és értékelje a legfontosabb beruházások programját; kez­deményezze és ellenőrizze a kutatómunkák megkezdését az iparági tervekben; összehangol­ja a Lengyel Tudományos Aka­démia, az egyetemek és az iparágak, valamint egyéb in­tézmények tudományos kutató Bonn két és fél milliárdos atomprogramot dolgozott ki BONN. (MTU) A bonni kormány által létre­hívott atombizottság nagyszabá­sú programot dolgozott ki a nyugatnémet atomkutatás fej­lesztésére. Ennek keretében az elkövetkezendő öt év során két és fél milliárd márkát fordí­tanak majd az atomprogramra, amely „a tudományos kutatás” leple alatt kétségtelenül a nyu­gatnémet atomfégyVerkezés elő- fréfiBUfeftt is szolgálja. munkáját; egybehangolja Len­gyelország részvételét a nem­zetközi tudományos-műszaki együttműködésben, a KGST ke­retein belül és más területeken. A bizottság elnöke a minisz­tertanács egyik elnökhelyettese lesz. BUNKEREK Sokan láttuk, emléke­zünk a világsikert aratott, mű­vészi dokumentumfilmre, amely megmutatta, milyen Amerika — egy francia szemével nézve. Idézzük fel egy-két jelenetét. Gazdag fényűzéssel berende­zett bölcsődében játékaik után másznak a csöppségek. Furcsa iénynyalábok villannak a min­den kényelmet biztosító beren­dezési tárgyakon. Televíziós adás van. Ökölvívást is közve­títenek. A gyerekek szeme épp­úgy megszokja a „bunyót”, mint az őket körülvevő, hidegen csil­logó fémvilágot. Forgalmas utcán autóbusz ro­bog, utána három-négy gyerek vágtat. Amelyikük utoléri a jár­művet, a célhoz ért versenyző diadalával ugrik fel a nyitott perón korlátjára. Halljuk a kísé­rőszöveget. Amerikában mind­ezt megengedik a gyerekeknek. Nevelési elv tudniillik, hogy gátlásokat ne ismerjenek. Le­gyenek merészek, vállalkozó- szelleműek, játsszanak a ve­széllyel. A versenypályán — pusztán ..sportszenvedélyből” — sze­mélygépkocsik futnak össze or­ra, vagy szaltóznak egymásra. Sirtamo NvugaMriánban Nyugat-iriání látogatásának utolsó állomásaként Sukamo in­donéz elnök vasárnap Biakba érkezett. Az elnököt a heves trópusi esőzés ellenére is öt­ezer lelkes pápua köszöntötte. Az indonéz rádió közölte, át­keresztelték Nyugat-Irián három legmagasabb hegyét, az ötezer méter magas Carjenszt Sukar- nóra, a Wilhelmina-csúcsot Tri- kora-csúcsra és a Julianna-csú- csot Mandalára. Az összehorpadt, beroppant al­kotmányból aztán kibújik a „versenyző”. Ha nem ússza meg szárazon, vagy meghal, vár rá a mentőkocsi... A pálya drót­kerítésén kívül egykedvűen rág­ják a bámészkodók a rágógu­mit. .; Az amerikait bölcsőtől a koporsóig arra nevelik, hogy ne ismerjen gátlásokat... Hol van aztán a gátlástalan­ság határa? /Vines mese, az győz, aki erősebb, erőszakosabb. Ember embernek farkasa, — ez az elv. Így akarják a gazdag ország fantasztikus vagyonú vezetői azt is a tömegekbe szuggerálni, hogy a szocialista tábort feltétlenül erőszakkal kell legyőzni, mert az veszélyezteti a gátlástalan amerikai szabadságot. Nyugod­janak csak bele, hogy most, bé­keidőben csaknem háromszor annyit költenek fegyverkezésre az amerikai polgárok zsebéből, mint a II. világháború dühön­gésének tetőpontján. Csak azt nem magyarázzák meg a gát­lástalan szabadság látszatával elhódított átlagamerikaiknak, hogy miért kell hazájukat Ja­pánban, Hátsó-India tájain, vagy éppen Olaszországbn „meg­védeni”? Hogy gátlástalanul adja csak az 50 millió dollárt egy-egy MOSZKVA. (TASZSZ) Fidel Castro, a Kubai Szo­cialista Forradalmi Egységpárt országos vezetőségének első titkára, a Kubai Köztársaság miniszterelnöke és N. Sz. Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szov­jetunió minisztertanácsának el­nöke három napot töltött üdü­léssel. Május 4-én csatlakozott hozzájuk Sz. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, R. Malinovszkij mar­sall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, valamint A. Grecsko és N. Krilov marsall. Fidel Castro, N. Sz. Hruscsov, L. Brezsnyev, R. Malinovszkij, valamint a kíséretükben levő kubai és szovjet elvtársak, köz­tük A. Alekszejev, a Szovjet­unió havannai nagykövete va­sárnap este visszaérkezett a szovjet fővárosba. Fidel Castro Moszkvába való visszatérése után hétfőn dél­után elindult kéthetes ország­járó kőrútjára. A Moszkva melletti festői üdülőhelyen Fi­del Castro nemcsak vadászaton vett részt Hruscsovval és Brezs- nyevvel, hanem három katonai vezető — Malinovszkij, Grecs­ko és Krilov — társaságában politikai és katonai kérdéseket is megvitatott. Mint hírlik, a megbeszélések szívélyes, baráti légkörben, a teljes egyetértés jegyében zajlottak le. Magára vonja a figyelmet az a körül­mény hogy az eszmecserén részt vett marsaitok egyike* Andrej Grecsko, a varsói szer­ződés egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka. Nyikolaj Krilov marsall pedig a szovjet fegyveres erők rakétaegységei­nek főparancsnoka. Castro országjáró körútja so­rán repülőgépen ellátogat a szibériai nagy építkezések szín­helyére, Irkutszkba, Bratszkbá és valószínűleg Krasznojraszk- ba. Felkeresi Taskentet, Vol- gográdot, Kij evet és Leningrá- dot is. A kubai miniszterelnök a hírek szerint május 20-a kö­rül Leningrádból érkezik visz- sza Moszkvába. Elutazás előtt Fi del Castro Moszkvában látogatást tett Do­lores Ibarrurinál, a Spanyol Kommunista Párt elnökénél, kés sőbb pedig Borisz Polevoj szov­jet írónak volt a vendége. Fidel Castro Volgográdba utazott Fidel Castro kubai miniszter elnök és a kíséretében levő sze­mélyiségek Moszkvából repülői gépen Volgográdba utaztak. A vnukovói repülőtéren, ame­lyet szovjet és kubai zászlók díszítettek, Szuszlov, az SZKP elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, Gromiko kül­ügyminiszter, Malinovszkij ma*-> sail honvédelmi miniszter és más személyiségek búcsúztatták a magas vendégeket Áremelés és államkölcsön Franciaországban Giscard d.Estaing francia pénz- és gazdaságügyi minisz­ter a parlament pénzügyi bi­zottságában bejelentette, hogy a francia kormány május má­sodik felében egymilliárd frank összegű állami kölcsönt bocsát ki. A kölcsön 15 évre szól és évi 4,25 százalékot kamatozik. A miniszter szerint a kor­mány az államkölcsön kibocsá­tásával az inflációt akarja meg­akadályozni. Ezzel egyidejűleg d’Estaing miniszter hivatalosait is megerősítette, hogy felemelik a vasúti díjszabást és a ház­tartási áram árát A parlamenti által már megszavazott ez év­re szóló adócsökkentéseket ha­tálytalanítják. A tej fogyasztói árát 6 százalékkal felemelték. A francia kormány intézke­dései arra irányulnak, hogy a költségvetésben mutatkozó 3—í milliárdos hiányt a dolgozók fi­zessék meg. Megsemmisítő táborok a Zöldfok-szigeten HAVANNA. (TASZSZ) A Prensa Latina hírügynök­ség jelenti, hogy a „portugál hazafiak juntájának” képviselői Montevideóban az alábbiakat közölték; A portugál gyarmatosítók újabb és újabb megtorlásokat alkalmaznak az angolai és por­tugál-guineai nemzeti felszabad dító mozgatom harcosai elleni A napokban a Salazar-kormány utasítására a zöldfok-szigeti Tar- rafal koncentrációs táborban megmérgeztek több mint száz foglyul ejtett angolai és portu­gál szabadságharcost. atoimrobbantásra, hogy menjen csak bele gátlástalanul az atom­háborúba Amerika népe, a tech­nikai reklám mellett „pszicho­lógiai” propagandát is folytat­nak. Több mint esztendeje ol­vashattunk arról, hogy 100 ön­kéntes tengerésszel kipróbáltat- ták az „atombiztos” óvóhelye­ket. Reklámozták, hogy e csoda­várakban teljes amerikai össz­komfortot biztosítanak, van könyvtár, társasjáték, enni-inni való, amivel el lehet verni azt a rövid időt, míg odakint a hid­rogénbomba robban és elpusz­títja a földkerekség felét. A 100 tengerésznek naplót kellett ve­zetnie odalent; hogy érzi ma­gát, milyen a hangulata. Egyi­kük sem tudta, meddig tart a kísérlet, mert a csodabunkerba kívülről adták meg a jelt, hogy „az atomtámadás véget ért”. Most újabb bunkerról ol­vasunk. Hoyt Wooten, amerikai hadianyaggyáros. Tennessee ál­lam Memphis városában atom­biztos óvóhelyet építtetett — 62 fő részére. Ebből egy ő maga, egy a felesége, a többi 60 pedig a személyzet. Van ebben is házi bár, házi oltár, 14 hálószoba és számos félreeső helyiség. Szel­lemes automataszerkezet gon­doskodik arról, hogy a megté­vesztésig eredetinek látszó ab­lakokon hol derűs napfény áradjon be, hói szelíd holdsugár szórja ezüstjét. A Pentagon szakértői elragadtatva nyilatkoz­tak róla: „Ennek mintájára kell mindenkinek atombiztos bun­kereket építeni.” Több dolog nem világos. Egy­részt hol van annyi pénze az átlagamerifcainak — nem be­szélve a munkanélküliről —* amelyből a 60 főnyi személyze­tet biztosítaná az erre mérete­zett bunkerba; továbbá meg tudná fizetni a bunkert? Más­részt; tegyük fel, hogy akinek jutnak ilyen csodabunkerek, túl­élik a hidrogénbomba pusztítá­sát. Odakint mindenki elpusz­tul, ki ad jelt a múlt évben reklámozott nagy létszámú bun­kerba, hogy fel lehet jönni? Mondjuk, egyszer mégiscsak feljönnek. Mi fogadja őket? Ra­dioaktív romhalmaz, hamu. Meddig maradhatnak életben? Miből élnek? Lesznek-e utódaik, míg a bunker élelmiszertartalé­ka kitart? De ha feljönnek, ma­guk is radioaktívvá válnak, az­zá teszik táplálékukat is. ]\em hisszük, hogy hosszú ideig élvezhetnék a gátlástalan szabadságnak azt a végső álla­potát. —th —n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents