Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-25 / 120. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKWIM ME&YEi LAPJA XSiil. ÉVFOLYAM, 12«. SZÁM Ara 60 fillér 1963. MÁJUS 25, SZOMBAT Nagyobb exportértékesítést tesz lehetővé a gyümölcsösök szervezett védelme Tanácskozás és bemutató Lakite/eken Pénteken délelőtt Lakiteleken, a Szikra Tsz központjában, növényvédelmi tanácskozáson és bemutatón vettek részt megyénk gyümölcstermesztő közös gazdaságainak elnökei, kertészei, az AGROKER, a MÉK és a íöldművesszövetkezetek szakemberei. Megjelent Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője és dr. Tóth György, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanársegédijeBank Gyula megnyitójában elismeréssel szólt a szövetkezetek tavaszi telepítéséről, arról, hogy az elmúlt ősszel és ez év tavaszán megyénkben több mint 12 ezer holddal növekedett az új ültetvények területe. Ám ezzel korántsem tettünk^ meg mindent a gazdagon fizető kultúrák meghonosításáért. A nagyüzemi ültetvények, valamint a szórvány-gyümölcsfák védelme legalább akkora feladat, mint az új telepítés.---------------------------------------------1 A könyvek sorsa (M. L.) Szomorú évfordulóra emlékezték világszerte ebben a hónapban. Május 10-én múlt 30 éve, hogy Berlinben máglyára vetették a szabadság barnainges hóhérai huszonnégy haladó német író könyveit. A középkort idézte e nap. Nemcsak a boszor- t ányiildözések véres évszázadait, hanem az emberi szellemet gúzsba kötő inkvizíció kísérteiét is feltámasztották tizenkét évre a lobogó lángok, űrök szégyene a XX. századnak, hogy ez megtörténhetett. A szabadság és a haladás ellenségei mindig a könyvek ellen intézik első rohamukat. Az ellenforradalom idején Magyar- országon is könyvégetéssel kezdték a gyilkosok, mielőtt fegyvert merték emelni a kommunistákra. A szabadság és a haladás hívei pedig a könyvekkel indulnak harcba. Nélkülözhetetlen f egyver a mi kezünkben a könyv, a tudás világossága az emberek megnyeréséért, a _ gazdasági fejlődésért, a szocializmus teljes felépítéséért vívott küzdelemben. Könyvkiadásunk méltóképpen szolgálja ezt a harcot, az olvasó. művelődő emberek tábora pedig nőttön nő. Soha nem látott példányszámban fogynak a könyvek, az ismeretterjesztő, a politikai művek és a szépirodalmi könyvek egyaránt. Milyen sokat mondó szám: a falusi könyvforgalom öt esztendő alatt 54 millió forintról 150 millió forint fölé emelkedett, tehát megháromszorozódott. Hazánkban ma több mint félmilliárd forintért vásárolnak az emberek könyveket évente. Mint minden esztendőben, az idén is megrendezzük a könyv egyhetes ünnepét, amelyen nemcsak a művek, hanem az írók is találkoznak az olvasókkal. Ma ennek az ünnepi esemény- sorozatnak első napján üdvözöljük a felszabadult emberek szívéhez eltalált könyveket, íróikat és az olvasók szüntelenül gyarapodó, tudásban, műveltségben, szellemi javakban gazdagodó táborát. Ezután a vendéglátó tsz elnöke, G. Kovács János beszámolt arról, miként szervezik a növényvédelmet. Elmondotta, hogy a múlt évben a téli alma termésének több mint a 80 százaléka felelt meg az export követelményének Az idén mindenféle gyümölcsfára — köztük a meggy-, szilva- és diófára is — kiterjesztik a védelmet, s ugyanakkor a fák alatt talaj fertőtlenítést is alkalmaznak. Ezáltal elérhető lesz — mondotta —, hogy az idén exportra kerülő gyümölcs aránya megközelítse a 90 százalékot. Takács Pál, a tsz főkertésze arról beszélt, hogy az állati kártevők elleni védekezés sokat fejlődött, a gombabetegségek ellen viszont jóval kevesebb I eredményt hozott a küzdelem. Főként tehát az utóbbit illetően várnak nagy feladatok a szövetkezetre, s ezzel kapcsolatban részletesen ismertette a permetezés leghasznosabb módjait és az alkalmazandó szerek fajtáit. Ezt követően dr. Tóth György tartott előadást. Elmondotta, hogy bár a legfőbb cél a pajzs- tetűmentes gyümölcs termesztése, s ezáltal az exportigények kielégítése, ugyanakkor azonban nem szabad megfeledkezni a hazai fogyasztás igényeiről sem. Nagy tömegű, olcsó és jó minőségű gyümölcs „előállítására” kell tehát a szövetkezeti gazdaságoknak törekedniük, s ebből a szempontból nem közömbös a növényvédelem gazdaságossága sem. Szólt a fiatal gyümölcsösök védelmének halaszthatatlan fontosságáról, mivel azok több szempontból is fokozottabban igénylik az ápolást, mint a termők. Az előadások elhangzása után többen felszólaltak, majd a résztvevők közösen megtekintették a tsz kétholdas üzemi gyümölcsösében megtartott növény- védelmi bemutatót. h. D. Halapatka József négy évvel ezelőtt betanított munkásként kezdte a Bajai Villamosipari Gyár öntvénytisztítójában. Még ugyanabban az évben letette a szakmunkás-vizsgát, később pedig rábízták az öntvénytisztító brigád vezetését. Hozzáértésének eredményeként selejtmentesen és balesetmentesen dolgozik a kollektíva. Öt magát eredményes munkájáért Kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. lavult az irányítás, nőtt a műkedvelő csoportok száma a művelődési otthonokban Legutóbb három évvel ezelőtt tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Bács-Kiskun megye művelődési otthonainak munkájáról. Ekkor hozta meg Öntözik a gyümölcsöst Három hete kezdték el fúrni a kecskeméti Haladás Szak- szövetkezetben a 25 holdon telepített kajszibarackos és almás vízellátását biztosító csőkutakat. Négynapi munka után 42 méter mélységből, percenként 280 liter víz tört fel. Ma még vödörrel öntözik a gyümölcsöst, de a szövetkezet rövidesen öntözőberendezést vásárol. Képünkön Bakos Dénes kútfúró segédmunkás és Dudás József szakszövetkezeti gazda használatba veszi az új csőkutat. (Pásztor Zoltán felvétele.) 525/1960. sz. határozatát is az elvégzendő feladatokról. Az eltelt három esztendő eredményei azt mutatják, hogy a határozat nagy része megvalósult, sőt olyan új vonásokkal gazdagodott művelődésügyünk, melyekre számítani sem igen lehetett. Vitathatatlanul fejlődésre mutat az, hogy megyénk művelődési otthonnal való ellátottsága valamivel jobb az országos átlagnál. Valamennyi városunk rendelkezik művelődési otthonnal, a községek közül 93, a településeknek pedig 87 százaléka. Megyénkben összesen 141 művelődési intézmény működik, közülük 134-ben van színház-előadóterem. Befogadóképességük 32 900 fő, 1000 lakosra jut tehát 56 férőhely. ami sajnos, még mindig nem kielégítő. A 141 művelődési intézmény közül 104 tanácsi művelődési otthon. 14 épült 1960 óta- Megyei művelődési házzal nem rendelkezünk, bár hiánya nagyon érezhető. A meglevő művelődési otthonok célszerűsége sem a legjobb — kevés szakköri és klubfoglalkozásokra alkalmas helyiséggel rendelkeznek. Az idén 10 űj művelődési otthon készült és készül el, közöttük a kiskunmajsai és a ti- szaíkécskei kultúrkombinát. A művelődési otthonok építése tehát egészséges fejlődésre utal, hiszen 1960 előtt főleg régi épületeket alakítottak át művelődési célokra. Nagyon vegyes képet mutat azonban a művelődési otthonok bútorzata, felszerelése. Kiegészítésükről folyamatosan gondoskodik a megyei művelődési osztály és a községi tanácsok. Tavaly például 2 600 000 forintot fordítottak bútorvásárlásra. A megyei művelődési osztály 1963-ban e célra rendelkezésre álló összege 850 000 forint. Az anyagi támogatáson kívül jelentős segítséget adott még a megyei tanács művelődési osztálya a művelődési otthon«* irányító munkájához Is. Minden évben irányelvekkel látta el őket, melyben a feladatok megjelölése mellett módszertani tanácsokkal is segítették a végrehajtás zavartalanságát. Az új módszerek elterjesztését tanf<v lyamok szervezésével, helyszíni tanácsadással támogatták és rendszeressé tették az ellenőrzéseket. Munkájukhoz nagy segítséget nyújtott az iskolai csoport és a Népművelési Tanács? adó. Az elmúlt évekhez képest különösen sokat fejlődött az ismeretterjesztés. Nemcsak az előadások mennyisége és a hallgatók létszáma nőtt, de sikerült új formákat meghonosítani és az előadások tematikája közelebb került az élethezTavaly művelődési otthonaink 6029 előadást tartották 304 000 hallgató előtt. (1960-ban 3800 előadáson részt vett 232 200 hallgató.) Nőtt a természettudományi előadások aránya és a termelést közvetlenül segítő szakelőadásoké. Népszerűvé váltak az előadássorozatok, tanfolyamok — számuk tavaly — az 1961-es 228 helyett — 362-re emelkedett. A műkedvelő művészeti mozgalom — főleg számszerűségében — fejlődött sokat. Míg I960? ban 132 színjtászó csoport működött, most számuk 179 és ide kell számítani még a 29 irodalmi színpadot. A tánccsoportok száma 79-ről 95-re, az ének- karoké 45-ről 57-re, a zenekaroké pedig 65-ről 97-re emelkedett. Mint a felsorolt példák mutatják, 1960 óta szép eredmények születtek, de még mindig bőven aikad javítani való. Elsősorban a munka minőségének további, állandó fokozása a legsürgetőbb feladat. A jövőben erre kell minden erőt összpontosítani, mert művelődési otthonaink csakis ekkor tudják hatókörüket még jobban kiszélesíteni és tevékeny részt vállalni az emberek nevelésében, gondolkodásuk
