Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

8. oldal 1963. április ÍZ, péntek A párizsi tárgyalások mérlege Az új arab államszövetség születése Szervezkednek a kubai emigránsok SZERDÁN befejezte háromnapos értekezletét a SEATO minisztertaná­csa és ugyancsak szer­dán ülést tartott a NATO állandó tanácsa. Mint a Reuter kiemeli, nyugati körökben úgy értéke­lik az angol, a francia és az amerikai külügy­miniszter háromnapos lázas diplomáciai tevé­kenységének eredményét, hogy „némi haladás mutatkozott” az atlanti egység helyreállításában. Franciaország emellett annak is jelét adta, hogy a jövőben tevékenyebben vállal részt a NATO politikájából, bár a franciák még mindig tartóz­kodóan Ítélik meg a NATO nukleáris erejének megteremtését célzó terveket. E tervek megvaló­sulásával a nyugat-európai nukleáris NATO-pa- rancsnokság létrehozására is sor kerülhet. Ennek vezetője egy magasrangú amerikai tiszt lenne. A Krasznaja Zvjezda értékeli az egyesített NATO- atomerő tervezésének megteremtését. Szerinte e tervek célja, egyesíteni az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nukleáris alakulatait Nyugat- Németország és esetleg néhány más NATO-or- szág bizonyos erőivel. A cikk rámutat, hogy a szovjet nép nem fogja tétlenül nézni a NATO atomőrültjeinek bűnös cselekedeteit és kényte­len lesz erélyes védelmi intézkedéseket tenni. A SEATO- és NATO-tanácskozásokkal egy időben megbeszélések folytak Anglia és a Közös Piac jövőbeni kapcsolatairól is Párizsban. A megbe­széléseknek egyes kommentárok szerint nem az lenne a céljuk, hogy felújítsák az angol csatla­kozási tárgyalásokat, hanem hogy elhárítsák a hatok és az Európai Szabadkereskedelmi Tár­sulás közötti kereskedelmi háború veszélyét. ŰJABB részletek kerültek nyilvánosságra az arab államszövetség szervezetéről. Szabni egyip­tomi miniszterelnök szerint az államszövetség megtartja a hagyományos Egyesült Aráb Köz­társaság nevet, és biztosítják a nemzeti egység irányzatának egységes érvényesülését. A gazda­sági és kereskedelmi po­litikát egy közös szerv dolgozza majd ki. Egy másik főtanács pedig a mezőgazdasági, ipari és közlekedési tervezést irá­nyítja. Az AP szerint a tervezett államnak erős központi kormánya lesz és egyes vidékek csak minimális autonómiát fognak élvezni. Nem ke­rült seóba az államszövetség vezetőjének szemé­lye, de áltálában biztosra veszik, hogy Nasszer lép majd erre a tisztségre. Az új állam alkotmá­nyának kidolgozása most folyik, és minden való­színűség szerint még hosszas tárgyalások előzik meg a tényleges egyesítést. LONDONBAN aggodalommal szemlélik a Ken- nedy-kormány kubai kereskedelmi hajózás eile­nd akcióját. Hangoztatják, hogy ezeknek a lépé­seknek kevés eredményük van és különösen azért tekinthetők barátságtalannak, mert angol kereskedelmi és hajózási érdekeket is sértenek. A Kennedy-kormány ugyanis most arra gondol, hogy fekete listára helyeztet minden hajózási vállalatot, amelynek akárcsak egyetlen hajója is megsérti a Kubával kapcsolatos kereskedelmi szállítások amerikai tilalmát. Washingtonból olyan jelentések érkeztek, hogy a kubai emig­ránsok szervezkedése megélénkült az Egyesült Államokban. Fidel Castro kubai miniszterelnök szerdai televíziós beszédében maga is hangoz­tatja, hogy az imperialisták nem adták fel Kuba elleni agressziós terveiket. Castro megemlítette, hogy az úgynevezett Kubai Forradalmi Tanács, mely az Egyesült Államokban élő ellenforradal­márok csoportjainak csúcsszerve, ötvenmillió dollárt kért az amerikaiaktól egy Kuba elleni invázió céljaira. Megjegyezte, hogy az ötvenmil­lió dollár felhasználásával mozgósított emberek és fegyverek aligha maradhatnának 50 percnél tovább kubai területen, ha a szigetország meg­támadására sor kerülne. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN A bonni kormány válás*jegryKéke az acélcső-embargó miatt tiltakozó szovjet jegyzékre Rolf Lahr nyugatnémet kül­ügyi államtitkár csütörtökön jegyzéket nyújtott át Szmimov- nak, a Szovjetunió bonni nagy­követének. A jegyzékben a bon­ni kormány válaszol a szovjet kormány április 6-i jegyzékére, amelyben a Szovjetunió kor­mánya erélyesen tiltakozott a Bonn által elrendelt csőembar­gó ellen, s rámutatott, hogy a nyugatnémet kormány az em­bargóval flagráns módon meg­szegte a szovjet—nyugatnémet kereskedelmi egyezményben vállalt kötelezettségeket. Az NSZK kormánya válaszá­ban azt igyekszik bizonygatni, hogy az embargóval nem köve­tett el szerződésszegést, majd pedig a nyugatnémet közvéle­mény megtévesztésére irányuló propagandaszólamokat hangoz­tatva arra hivatkozik, hogy a ' esőszállátást „az NSZK bizton­sága érdekében” kellett betilta­ni, a NATO állandó tanácsának egyhangú határozata alapján. Ismeretes azonban, hogy a UPI amerikai hírügynökség még a múlt héten leleplezte: A Bonn által sokat emlegetett NATO-határozat egyáltalában nem volt kötelező erejű, hanem csupán „ajánlást” tartalmazott a tagállamok felé, s az angol kormány éppen erre hivatkoz­va, kereken meg is tagadta, hogy Bonnhoz hasonló embar­gót léptessen életbe. Az Adenauer-kormány jegy­zékében továbbá azt állítja, hogy a szállítandó acélcsövek „német földön állomásozó gépe­sített szovjet hadosztályok el­látását szolgálták volna, s így leszállításuk veszélyeztette vol­na az NSZK biztonságát”. Hírek sorokban Brizzola brazil képviselő, ne­ves politikai személyiség, be­szédet mondott a brazil televí­zióban. Brizzola nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a brazil reakciósok az országban állam­csínyt készítenek elő. A helyi reakció és a jobboldali kato­natisztek — mondotta — láza­san szövik az összsesküvést. * Kairó. A múlt hét végén 111 kairói sütőipari nagyüzemet csatoltak egy állami vállalat­hoz. Röviddel ezelőtt az Egye­sült Arab Köztársaság kormá­nya államosított 40 gyapotfejtö Üzemet, miután a gyapotnak, ennek a fontos exportcikknek egész kivitelét állami ellenőr­zés alá helyezték. Egy korábbi rendelet értelmében a napok­ban az államnak adják át 45 rizshántoló üzem részvényeinek 50 százalékát. * Guatemala. A Guatema­lában, Ydigoras Fuentes elnök félreállítása után, rövid idővel ezelőtt hatalomra került kato­nai junta a régi alkotmány he­lyébe új „alap-chartai” hirde­tett ki. Enrique Peralta, a junta vezetője, ezzel egyidejűleg több rendeletet adott ki, amely tör­vényen kívül helyezi a kom­munista pártot, „kommunista ízű propaganda” terjesztéséért börtönbüntetést állapít meg. * Washington. Az amerikai külügyminisztérium eddig sem­mit sem tudott arról, hogy Ade­nauer és a bonni kormány más képviselői el akarják kísérni Kennedy! júniusban Nyugat- Berlinbe — jelentette a UPI Adenauer kancellár erre vonat­kozó kijelentésével kapcsolat­ban, amelyet a német televízió­nak adott interjúja tartalmaz. Salinger, a Fehér Ház sajtótit­kára, elhárította Adenauer kije­lentésének kommentálását. A DPA szerint washingtoni diplo­máciai körökben nem titkolják, hogy az Egyesült Államokat igen kényes döntés elé állítja az a kérdés, hogy Adenauer Kenne- dyvel együtt látogasson-e el Nyugat-Berlinbe. Washington­ban komoly viták folynak arról, hogy egy ilyen közös út helyén­való lenne-e. Ezzel szemben tény az, hogy az acélcsöveket gyártó nyugat­német cégek maguk hangoztat­ták, hogy a kérdéses acélcsövek olajszállításra egyáltalában nem alkalmasak, hanem kifejezetten földgázszállításra készültek. Irak és a kurd kérdés 1963. április 8-án Kairóban a* Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Irak képviselői között elvi meg­állapodás jött létre egy, a három országot magába tömörítő _ szövet­ségi állam, az „Arab Szövetségi Köztársaság” létrehozásáról. Közis­mert, hogy az új államszövcség po­litikai összetartó ereje az arab na­cionalizmus. Az Arab Szövetségi Köztársaság megteremtése az iraki— kurd nemzetiségi kérdés megoldását előreláthatólag újabb problémák elé állítja. , . , Ismeretes, hogy az Iraki kurdok másfél évig tartó fegyveres harcu­kat 1963 február eleién — a Kasz- szem kormány megdöntésével egy időben — felfüggesztették és tár­gyalások kezdődtek a jelenlegi iraki kormánnyal. A kurd nacionalista mozgalbm nem új keletű. Egy kurd nemzeti állam — Kurdisztán — megterem­téséért a kurd törzsek az elmúlt évtizedekben többször fogtak fegy­vert. A kurdok Törökország, Irak, Irán és Szíria egy részére kiterjedő, ke­reken 500 ooo négyzetkilométer nagy­ságú, legnagyobbrészt, hegyvidéki területen élnek. Az első világháború után, az imperialista hatalmak a közép-keleti új államhatárok kije­lölésekor — az egykori Török Biro­dalomhoz tartozó és a birodalom gyengesége következtében viszony­lag nagy önállósággal rendelkező kurd törzseket — négy, az előzőek­ben felsorolt állam területére „osz­tották” szét. A kurdok első, nagy­arányú nacionalista Jellegű függet­lenségi harcát a huszas évek elején Törökországban verték le, egy de­mokratikus kurd autonóm terület létrehozásáért folytatott harcukat pedig 1946 végén Iránban fojtották vérbe. Az Eszak-lrak területén élő mint­egy 1,2 millió főnyi kurd nemzeti­ségű lakos fegyveres harcának cél­ja az iraki államhatárokon belül nemzeti autonómia létrehozása volt. Emellett, gazdasági vonalon része­sedést követelnek az iraki kormány­hoz befolyó olajjövedelmekből is. (Mint térképünkön látható, Irakban a Basrától délre fekvő kisebb olaj- mezők kivételével, a nagy jelentősé­Szerencsétlenség érte Amerika leggyorsabb nukleáris tengeralattjáróját WASHINGTON. (MTI) Az Egyesült Államok leggyor­sabb nukleáris tengeralattjárója, a Thresher, Bostontól 320 kilo­méternyire keletre eltűnt az Atlanti-óceán két és fél kilomé­teres mélységében. A hírt az amerikai haditengerészet a csü­törtökre virradó éjszaka hozta nyilvánosságra. A hajón a va­lószínű szerencsétlenség idő­pontjában 129 ember — közöt­tük több polgári személy — tar­tózkodott. Az 1961-ben vízrebocsátott Thresher a flotta leggyorsabb típusú tengeralattjáróihoz tar­tozott. Építési költségei 57 mil­lió dollárra rúgtak. Tavaly nagyjavítást végeztek rajta, s most szerdán kísérőhajó fedeze­te mellett mélymerülési gyakor­latot kezdett. A Skylark nevű kísérőhajó a merülés után még rádiókapcsolatban volt a Thre- sherrel, amelyről azt jelentet­ték, hogy nincs szükség az ál­landó összeköttetés fenntartásá­ra. Egy órával később azonban már hasztalanul próbálták a rá­diókapcsolatok felújítását. Mini­málisra csökkent az esély, hogy csak a hajó rövidhullámú rá­dióadójával keletkezett zavar, mert húsz órával a szerencsét­lenség után a helyszínre sereg­lett amerikai naszádok terjengd olajfoltot pillantottak meg a víz színén. Ez a jel katasztrófát sejtet. Azon a helyen ugyanis, ahol a hajó a tengerfenékre merült, 2560 méter mély az óceán, s a Thresher a ráneheze­dő vízoszlop hatalmas nyomása alatt minden bizonnyal össze­roppant. Az amerikai haditengerészet nyomatékosan hangsúlyozza: kizárt dolog, hogy a hajó hajtó­művében nukleáris robbanás következett volna be. A flotta egyik szakértője szerint a nuk­leáris szennyeződés veszélye is minimális. A hajón, mint mond­ják, nem voltak Poláris-típusú rakéták, de fel volt szerelve bal­lisztikus rakétákkal kombinált torpedókkal. A hajó személyzetén és uta­sain már csak a csoda segít­het. Az admiralitás egyenesen kimondta, hogy az adott kö­rülmények között a mentés ki­látástalan. Laoszban nyugodt a helyzet A laoszi háromhatalmi nem­zetközi ellenőrző bizottság tag­jai szemlét tartottak a Kő­edény-síkságon és tárgyaltak az érdekelt felek vezetőivel. A bizottság elnöke később fel­kereste Souvanna Phouma mi­niszterelnököt és tájékoztatta a tapasztalatokról. Újságírókkal is közölte, hogy a Kőedény-síkságon teljesen el­tűntek a harcok, összecsapás­ról már hosszabb ideje nem érkezett jelentés. Washingtonban megszólalt az amerikai külügyminisztérium is. A külügyminisztérium szóvivő­je kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész fontolóra venni a laoszi kormánynak bármilyen olyan kérését, hogy küldjenek nekik lőszert és fegyvereket. A szóvivő hozzáfűzte azonban, hogy az Egyesült Államokhoz a laoszi kormány nem fordult ilyen segélykéréssel. Merénylet Mohammed Khemistl ellen Csütörtökön délelőtt az algíri nemzetgyűlési épület körül álló tömegből egy ismeretlen sze­mély megközelítette az épület­ből távozó Mohammed Khemistl algériai külügyminisztert és re­volveréből lövést adott le rá. A merénylőt a rendőrök azonnal elfogták. A külügyminiszter, akit a lövés a fején talált el, még be tudott szállni a reá várakozó gépkocsiba, amely a Musztafa-kórházba szállította. TÖRÖKORSZÁG Jp|SZ0VJEJ^NÍO £ezaiyefu | ri/rmiajta SZIRIAX^ Habbanija' Nedisef* Amjrál .fásjirija' W/////X v rmff röfi/sfx fő V////A /jrő/m/m \ nj\ a w/m ums Ja I millió rs/amő e/fsz/sw/rm /T\- otejme/e* L]) f=Frbi/ fírfot ef/t/njrj S!’Swkjman>/ú Jr JOSMNÍA SI= SEMLEGES TERÜIEE gű olajmezők kurd területen fek­szenek.) Az arab nacionalizmus talaján álló és a. demokratikus iraki erőket ül­döző, jelenlegi kormmyzat politikai Helyzetér.ek megerősítése érdekében a kurd felkelőkkel fegyverszünetet kényszerült kötni és hónapok óta tartó tárgyalásokat folytat ve’ k. Az Arab Szövetségi Köztársaság ' t- rehozásával azonban az iraki a’^.b nacionalisták erőviszonyaiban válto­zás áll be és ennek következtében az iraki kurd kérdés elő­reláthatólag tovább bonvo^'iih. — Terra

Next

/
Thumbnails
Contents