Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-19 / 90. szám
Fészkes vetés — műtrágyával Az allattenyesztes energiaforrása: a kukorica 3500 mázsa hús Több hús, több takarmány — ez állami és szövetkezeti gazdaságaink egyik legégetőbb gondja. A hizlalásnak és az állattartásnak viszont legfőbb energiaforrása: a kukorica. Állami, szövetkezeti és háztáji gazdaságaink az idén csaknem 240 ezer holdon termesztenek kukoricát. A tsz-ek közel 14 mázsás májusi morzsolt- ban számított átlagtermést terveztek, az állami gazdaságok ennél is többet. A közös gazdaságokban is mindinkább meghonosodó nagyüzemi módszerek, a 13 ezer holdon végzendő vegyszeres gyomirtás (ami négyszerese a tavalyinak), a 15 ezer holdon alkalmazandó fészkes vetés és a 4000 holdra hulló mesterséges eső mind nagyobb rangra emelik legfontosabb takarmánynövényünket. Vetését eddig már néhány ezer holdon el is végezték. Mint ahogy címképünk is mutatja: a Bácsalmási Állami Gazdaságban a nyolcsoros vetőgép a magot szemenként rakja a földbe. E napokban is mind több gazdaság fog hozzá a munkához. Ezt, és vele együtt a nagyüzemi módszerek fokozott alkalmazását kívánja segíteni az alábbi ösz- szeállítás. A múlt év augusztus 1-től ez év március végéig tartó idényben 450 vagon fémzárolt vetőmagot állítottak elő a Bajai Állami Gazdaság Hibrid Üzemé'QFI nepe A Magyar jEzodalista Munkáspán Bács-Kiskun megye) Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkeiztö: Weither Dániel Kiadja: a Petét) Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kirdó: Mezei István Igazgatf Szerkesztőség: Kecskemét.' Széchenyi tér t. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 88-19. 85-18 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-82 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/e Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl! 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-85 ~ndes: 25 06« A tataházi Petőfi Termelőszövetkezet csaknem négy és fél ezer hold összes gazdasági területéből 750 hold. a kukorica termőföld. Mindjárt elöljáróban említsük meg, hogy — májusi mor- zsoltban számítva — a tavalyi termésátlag meghaladta a 30 mázsát, s az idén is hasonló termést várnak. Túlnyomó részben 26 centi- méteres őszi mélyszántásba kerülnek az idei kukoricák. A vetéshez a húsvét előtti héten fogtak hozzá, s ma már a növény- termesztésben dolgozó tsz-gaz- dák valamennyien ezzel a munkával vannak elfoglalva. A terület kétharmad részén négyzetesen, apróra darált és rostált istállótrágya, valamint műtrágya keverékével bélelt fészkekbe történik a vetés. A kukoricát négyszer ekézik, háromszor kapálják, és 200 holdon vegyszeres — Hungazinos — gyomirtást is végeznek. Hat növénytermesztő brigád gondja a kukoricák megművelése, s a gazdák a jó termés- eredmény alapján prémiumban részesülhetnek, amelynek fejében a tervet meghaladó többlettermés ötven százalékát kapják. Nagyrészt a kukorica termesztésében elért magas hozam eredben, a tervezett 180 vagon helyett. Ez azt jelenti, hogy mintegy 750 vagon csöveskukoricát dolgoztak fel, vagyis morzsoltak le, és a 25—26 százalékos víztartalmat több mint a felére csökkentették. Mindez másfél ezer szárítási órát vett igénybe, az amerikai Cambell-féle berendezés használata révén. Ily módon az üzem megyénk közös gazdaságainak az összes vetőmagigényét kielégítette, azáltal, hogy részükre az MV— 1-es hibridből 70, az MV—48-as- ból pedig 16 vagonnal adott át. Ezenkívül a Dunántúl összes állami és szövetkezeti gazdaságát ellátták hibrid vetőmaggal, valamint a Bajai Állami Gazdaság és a csávolyi Egyesülés Tsz területén termett korai fajták termésének magját az NDK részére készítették elő. Az elkövetkező szezonra az üzem tervbe vette az MV—57-es hibrid előállítását is. Azonkívül helyet kap a „hím-steril” is. Ennek a gyakorlati jelentősége, hogy a kukoricát nem kell címerezni. ményezte azt, hogy a termelő- szövetkezet gazdái a húsértékesítését illetően az átlagot meghaladó mértékben tudtak az állam iránti kötelezettségüknek eleget tenni. Ezt szemléltetően bizonyítja az a tény, hogy területük minden száz holdja után 128 mázsa húst — ebből 1550 mázsa hízó sertést és 1816 mázsa baromfit — adtak át. Teljesítményüket a most folyó gazdasági évben igyekeznek majd felülmúlni. J. T. A Bácsalmási Állami Gazdaságban az idén kétezer holdon termesztenek kukoricát. Vetése már javában folyik, a gazdaság nyolcsoros gépeivel, mely egyenként és naponként 35—40 holdon juttatja földbe a magot. Szemenkénti vetést alkalmaznak, tekintve, hogy az összterület négyötöd részén vegyi gyomirtást végeznek. Legnagyobbrészt őszi, 25—35 centiméteres mélyforgatásba kerül a teljesen egyfajta — MV— 1-es — hibrid vetőmag. És olyan táblákba, amely 3—4 évenként rendszeres trágyázást kap. Ilyen körülmények között egyáltalán nem sínyli meg a növény, ha akár öt egymást követő évben vetik is ugyanabba a táblába. A talajerőpótlást egyébként jelentősen fokozza, hogy a vetés- terület minden holdjára három mázsa nitrogén és foszfortartalmú műtrágyát juttattak. A fenti módszerek 20—28 ezres tőállomány elérésére adnak módot. A gazdaságban pedig joggal számítanak a 24 mázsás — májusi morzsoltban számított — átlagtermésre. Nem csekély eredmény ez, ha figyelembe vesszük azt, hogy négy-öt évvel ezelőtt a 14 mázsás átlag már jó termésnek számított. Az azóta elterjedt új hibridek, a mélyművelés, a nagyobb tőszám, a vegyszerezés — mind olyan tényezők, melyek a nagyüzemi termesztést segítik, 8 amelyek által .mindinkább kiküszöbölhetővé válik az emberi munkaerő igénybevétele. A gazdaság vezetői, szakemberei remélik, mielőbb, véglegesen megoldódik a gépi betakarítás problémája is. Ez esetben a kukorica megszűnik „kapásnövény” lenni. A kukoricatermesztést Illetően az elsők között említhető mezőgazdasági nagyüzem nem kis 450 Tagon hibrid vetőmag Néhány nappal ezelőtt kezdték meg a kukorica vetését a mélykúti Béke Termelőszövetkezetben. Bár a szövetkezeti gazdák és családtagjaik szép számmal szorgoskodnak a jól megművelt, gyűrűs hengerrel tömörített, „kertszerűen” előkészített táblákon, a munka mégis lassan halad. Ennek nem kisebb az oka, mint az, hogy legalább 200 holdon — vagyis az egész kukoricaterület több mint az egynegyedén — fészkes vetést alkalmaznak. Figyelemre méltó tény ez annál is inkább, mert a szövetkezet nem kapta meg az igényelt tőzegmennyiséget, amely éppen a kukorica fészkes vetését lett volna hivatva elősegíteni. A közös gazdaság vezetői azonban nem mondtak le az itt és máshol is jól bevált módszerről, azt az idén is alkalmazzák, cly módon, hogy homokba vagy földbe kevert műtrágya helyettesíti a „fészket”. Ennek előnye, hogy a műtrágya a majdani gyökérzet kifejlődésekor közvetlenül segíti a növény fejlődését, s ugyanakkor abból jelentős megtakarítást is érnek el. A többi területen a talaj erejét nagy mennyiségű műtrágyával — holdanként két mázsa pétisóval és két mázsa szuperfoszfáttal — pótolják. Űj dolog a foszfor tartalmú műtrágya tavaszi felhasználása is. Tekintve, hogy a kukorica kései érésű növény, hatása teljes mértékben érvényesül a csőhozáskor. Ettől függetlenül — háromholdas parcellákon — kísérletet is folytatnak annak megállapítására, hogy mennyi az optimálisan hasznosítható műtrágyamennyiség. Evégett ezekre a parcellákra egy-másfél-két, mértékben segíti az új fajták elszaporítását. Ennek érdekében a martonvásári nemesítőüzem számára az említett terület 300 holdján a hibrid kukorica alapanyagát termesztik. Annak ellenértékeként nyolcsoros meny- nyiségű csereterményt kapnak, vagyis a belőle származó haszon nem jelentéktelen, sőt három mázsa pétisót juttattak holdanként. Azonkívül, hogy a kukorica teljesen mélyszántott talajba kerül, korszerű eljárásként említhetjük még azt is, hogy 30 holdon vegyszeres gyomirtást is végeztek — a szövetkezetben az idén először. Általában pedig az a körülmény, hogy nagy súlyt helyeznek e fontos takarmány- növény termesztésére — hiszen ebben az évben az összterületnek csaknem az egyötödén díszük a „szántóföldek királynője” — lehetővé teszi a holdankénti átlagosan 22—23 ezres tőszámot, s ehhez képest a májusi morzsoltban számított 16,5 mázsás átlagtermést. Ennek eléréséhez biztosíték az is, hogy a gazdák az össztermésből — a munkaegységen felül — prémiumot is kapnak. Családi művelés Szerdán fogtak hozzá a bács- bokodi Szalvai Mihály Tsz gazdái a hibrid kukoricának jó előkészített magágyba való elvetéséhez. A 440 holdas területnek valamivel több mint az egyharma- dán vetik négyzetesen fészkekbe a tengerit. E célra holdanként 25—30 mázsa istállótrágyát használnak fel, amelyhez gyomirtó növényvédőszereket is kevernek. Azokon a területeken, ahol nem ezzel a módszerrel vetnek, hozzávetőleg holdanként hatszor ennyi szervestrágya kerül a talajba. A tavaly jól bevált családi művelés az egyik biztosítéka annak, hogy a takarmánynövény az idén is gondos művelésben részesül. De nem utolsósorban ösztönzően hat a prémiumrendszer is, amely lehetővé teszi, hogy a tsz-gazdák a többlettermés minden harmadik múzsáját megkaphassák. Erre az évre 17 mázsa átlaghozamra számítanak, ami nem tűnik túl magasnak, mégis fölötte van az előző évek termésátlagának, s még előnyösebben hat akkor, ha tudjuk, hogy a bajai járás közös gazdaságai általában 12 mázsa körül terveztek. Illés Mihályné, a mélykúti Béke Tsz adminisztrátora mutatja: — Az idén minél több ilyen csövet szeretnénk törni. Ahol mór alig „kapásnövény"
