Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-20 / 91. szám
Ív, <■4. Világ proletárjai, egyesüljetek! Í£\ ——— ,,.y eqyesuliete A MAG-VAR. SZOC»Al_»STA MWWkASPÄRT BACS-K'SXAŐM MEGYE» LAPJA K ill. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Ara 60 fillér 1963. április 20, szombat Csaknem százhúszezer holdat szántottak fel közös gazdaságainkban A kecskeméti járás halad élen a szőlőtelepítésben A megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának tájékoztatása szerint az, őszi gabonák fejtrágyázása a tervezett több mint 200 ezer holdnak csaknem a 80 százalékán, a tavaszi árpa vetése 91 százalékos teljesítéssel 8200 holdon, a borsóé 93 százalékban 6000, a cukorrépáé a tervezett területnek nem egészen a felén 4500, a zabvetés 64 százalékban, 5500 holdon történt meg közös gazdaságainkban. A burgonya a tervben szereplő 24 ezer holdnak a negyedrészén került földbe, s hozzáfogtak a szemes- és silókukorica vetéséhez is. Az előbbit ezer, az utóbbit 23 holdon végezték el. A tavaszi szántás 118 ezer holdon nyert befejezést, ami 43 százalékos teljesítésnek felel meg; a telepítések előtti talaj forgatás csaknem háromezer, a szőlő és gyümölcsös telepítése pedig 1736, illetve 1402 holdon történt meg. Az ősziek fejtrágyázásával a bajai járás halad az élen, ahol már nem egészen 2000 holdon kell elvégezni ezt a munkát a 37 és fél ezer holdas terv teljesítéséhez. Az e munkában utolsó helyen álló kiskőrösi járásban viszont a tervben szereplő 23 ezerből még csak 9 és fél ezer holdon fej trágyáztak. A zab és cukorrépa vetésében, valamint a burgonyaültetésben ugyancsak a bajai járás az első. E munka „sereghajtói” a dunavecsei, a kalocsai és a kecskeméti járás közös, illetve háztáji és egyéni gazdaságai. Tavaszi árpát viszont a kalocsai járásban a tervezett 1700- zal szemben csaknem 3000 holdon vetettek; legnagyobb a lemaradás a kiskunhalasi járásban, ahol mindössze 56 százaNagyarányú erdősítés a megyében Ma befejeződik a fásítás Bugaeon Megyénk termelőszövetkezetei az idei fásítási hónap keretében 388 hold gyenge homokos, szinte hasznavehetetlen terület erdősítését, 1 millió 900 ezer facsemete és 20 ezer su- háng elültetését tervezték. A késői kitavaszodás miatt nehezen indult a telepítés, de az utóbbi / hetekben mintha szárnyakat kapott volna az erdősítők munkakedve. Egy hete, hogy félezer hold új erdő eltelepítéséről adtunk hírt. E számot máris, meg- toldhatjuk 242 holddal, mert mintegy negyvennégy termelő- szövetkezet területén 742 holdat ültettek be összesen 3 millió 600 ezer csemetével és 44 ezer suhánggal. A telepítések zöme — 480 hold — gyorsan növő nyárfaerdő, illetve erdősáv. Dicséretes erdősítési munkát végeztek a telepítő szövetkezetek j-zömében, de az erdőgazdaság ' különösen elégedett a kunpe- széri Parasztbecsület, a tisza- újfalusi Tisza, a kiskunhalasi Paprika Antal, valamint a jász- szentlászlói közös gazdaságok tagjainak igyekezetével. Igen örvendetes még, hogy nemes összefogás révén az idén újabb négyholdas erdősávval szépül, gazdagodik egyre közkedveltebb üdülőhelyünk: a Szelidi-tó partja is. Nagyarányú fásítások folynak e hetekben megyénk erdőgazdaságaiban. Az üzemszerű fásítás során mintegy 4200 holdat telepítenek be erdei- és feketefenyővel, fehémyárral és akáccal — az alföldi táj jellegzetes fáival. Az említett terület csaknem egyharmad részét — mintegy 1200 holdat — a bugaci erdészetben fásítják, s a jó szervezéssel elérték, hogy a hét utolsó napján elvégzik a nagy munkát. Itt is — mint megyénk több erdőgazdaságában — az idén először a gépi ültetés megszervezésével is sikerült meggyorsítani a telepítést. Ugyanis az öt fős kiszolgáló személyzettel működő telepítő gépek napi kétholdas teljesítménye mintegy háromszorosan gyorsította meg a munkát. E. fi. Első a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz Nevezetes dátum volt április 19-e a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz történetében. A vegyesipari vállalatok országos versenyében I. helyezést értek el, amiért megkapták az OKISZ vörös vándorzászlaját és a vele járó pénzjutalmat. Ugyanekkor adták át a megyebizottság vándorzászlaját is. Három szocialista brigád — marós, szerelő és forgácsoló 19 tagját tüntették ki ez alkalommal. Tizennégyen Kiváló dolgozó oklevelet s egyheti keresetnek megfelelő pénzjutalmat — közülük egy OKISZ-ki- tüntetést és kétheti fizetéssel egyenlő pénzösszeget — kaptak. Harminc — évtizedes szövetkezeti tagságát jubiláló — dolgozó 500—500 forint jutalmat érdemelt. Ugyancsak pénzjutalomban részesült még 45 termelő munkában élenjáró és 16 műszaki-adminisztratív dolgozó. Méltán érte a nagy kitüntetés a vegyesipari vállalatot. Ha csak főbb részlegeiket soroljuk fel — szerviz, női és férfi konfekciószabóság, lakatos, asztalos, bádogos, vízvezetékszerelő, cipész, szűcs — kitűnik, mennyire a lakosság érdekét szem előtt tartva szervezték meg a szolgáltatásokat Panasz még nem volt rájuk a szolgáltatások minősége vagy a határidő elhúzódása miatt. S hogy ötletes szorgalommal keresik az új gyártási lehetőségeket, bizonyítja legfrissebb részlegük megszervezése. A Budapesti Sportkereskedelmi Vállalat részére 30 ezer bukósisakot gyártanak. A megrendelés kis hányada teljesen fehér bukósisak _ a rendőrség használatára. lékát juttatták földbe e takarmánygabona 237 holdra tervezett mennyiségének. Befejezték az árpvetést a kiskunfélegyházi járásban is. Borsóból Kiskunfélegyháza város és a kecskeméti járás gazdaságai vetettek többet a tervezettnél, s a kiskőrösi járásban, Kalocsa, Baja, Kiskunhalas városban fejezték be e munkát. A lucerna vetésével — a százalékos arányt tekintve — a kiskőrösi járás halad az élen, ahol a tervezett 500 holdnak a felén van földben e takarmánynövény; a dunavecsei járás gazdaságai állnak e tekintetben az utolsó helyen, bár igaz, hogy a tervük 2500 hold, s ennek csaknem a negyedrészén vetettek már lucernát. A tavaszi szántást a kiskőrösi járásban 60, a kiskunhalasiban 28 százalékban végezték el. Megjegyezzük azonban, hogy az utóbbiban 44, az előbbiben pedig 25 ezer hold megmunkálása a terv. Legtöbbet — csaknem 26 ezer holdat — szántottak a kecskeméti járásban, s ezzel szántási tervüket pontosan felerészben teljesítették. A szőlő és gyümölcsös telepítésével a kecskeméti járás szövetkezeti gazdaságai kerültek az élre; valamivel több, mint 700 holdon hoztak létre új ültetvényt. A kiskunhalasi, kiskőrösi és a kiskunfélegyházi járás közös gazdaságai 627, 445, illetve 334 holdon végezték el a telepítést. A megyeszékhely szövetkezetei 266 hold betelepítésével ugyancsak az elsők, de szorosan nyomukban haladnak Kiskunfélegyháza város közös gazdaságai, amelyek 252 holdon telepítettek. T. I. Épülnek a társasházak Az OTP kecskeméti fiókja hét négylakásos emeletes társasházat építtet a kecskeméti Csilléry-telepen. A kétszoba összkomfortos lakások alapjait már tavaly ősszel lerakták, de a hosszú tél miatt csak március elején tudták folytatni a munkát. A Kecskeméti Építőipari Ktsz ígérete szerint október 30-án már beköltözhetnek az új tulajdonosok. Mielőtt az emelet építését elkezdenék, Király Sándor építés- vezető még egyszer megbeszéli munkatársaival a terveket. Olvasóinkét Kiskunmajsán Csütörtökön este Kiskunmaj- sán a zsúfolásig megtelt Ifjú Gárda népművelési otthon nagytermében zajlott le a Petőfi Népe szerkesztősége, kiadóhivatala és a kultúrház vezetősége által rendezett, műsorral egybekötött olvasóankét. A megjelenteket Toldi János, a községi tanács vb-titkára üdvözölte, majd Venesz Károly, a lap ipari rovatának vezetője folytatott kötetlen, baráti beszélgetést a lap olvasóival. A tanácskozás során az elismerő szavak mellett többen tettek fel kérdéseket, sokan hasznos, értékes javaslatokkal segítették a lap további munkáját. A beszélgetést követő ünnepi kultúrműsor keretében fellépett a fúvószenekar, az öt tagból álló női mandolin-együttes, a tánccsoport. Bagi Ilonka harmadik osztályos gimnáziumi tanuló F. Tóth Pál: Másnap reggel, Gál Sándor: Boldizsár című versét szavalta. A két testvér, Horváth Giziké és Mária zeneszámait is szeretettel fogadta a közönség. Nagy sikere volt a szellemi vetélkedőnek, melyet Selymes Klára vezetett le ügyesen. A győzteseknek a zsűri — Fazekas Piroska KISZ szervezőtitkár, Molnár Pál kul- túrotthon-igazgató — ajándékokat nyújtott át. A jól sikerült ankét után a népművelési otthon tánczenekara szórakoztatta az egybegyűlteket. Húszezer munkás végzett szakmai továbbképző tanfolyamot Kecskeméten a Cifrapalotában ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az elnökségben helyet foglalt Csenki Ferenc, a közalkalmazottak megyebizottságának titkára és Szűcs Sándor, a kecskeméti városi szakmaközi bizottság titkára. Megjelent az ülésen Szabó Lajos, a megyei pártbizottság ágit-prop. osztályának vezetője és Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese. Ballabás Béla, az SZMT megyei kultúrnevelési felelőse tartott beszámolót az 1960 novemberi tanácsülés óta a szakszervezetekben végzett művelődési munkáról. Elmondotta, hogy különösen az MSZMP művelődés- politikai irányelveinek megjelenése óta fejlődött nagyot a szak- szervezetek kulturális tevékenysége. Azóta mindinkább felismerik a szakszervezeti funkcionáriusok és az üzemek vezetői a művelődésügy szerepét a szocialista építésben. A SZOT XIX. kongresszusa különösen határozottan hívta fel erre a figyelmet. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának ötéves művelődési programja alapján az SZMT elkészítette a bérből és fizetésből élő dolgozók nevelésével kapcsolatos tervezetet. A felnőttoktatásnak, az olvasómozgalomnak, az ismeretterjesztésnek és a közönségszervezésnek gyors fejlesztését tűzték ki célul. Mindinkább tapasztalható, hogy helyesen érvényesülnek az alapszervezetek és a szakszervezeti bizottságok munkájában a nevelési célok. Pontos felmérést végzett az SZMT tavaly, hogy megállapíthassa a dolgozók iskolai végzettségének helyzetét. A különféle iparágakban a dolgozóknak 30—40 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A legrosszabb az arány a MEDOSZ, az Építő és a Vasutas szakszervezet területén. A dolgozók érdeklődése napról napra fokozódik az iskolai oktatás iránt. Tavaly ősszel már ezren kapcsolódtak be csak a mezőgazdasági dolgozók közül az általános iskolai oktatásba. Különösen nagy a fejlődés a szakmai képzésben. 1959-ben csak 593 dolgozó vett részt továbbképzésben a megyében, a következő években azonban, egészen napjainkig, mintegy 20 ezren végeztek szakmai továbbképző tanfolyamot. Részletesen foglalkozott a beszámoló a továbbiakban az ismeretterjesztés, az olvasómozgalom helyzetével és a szervezeti kérdésekkel. Megállapította, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsának intézkedései még nem mindenütt érvényesülnek megfelelő mértékben, ahol azonban az üzemi bizottságok munkájában fontos szerepet kap a művelődésügy, ott általában a helyi gazdasági vezetők is fontosnak tartják és megadják hozzá a szükséges támogatást. A beszámolót követő vitában felszólalt Gergely Józsefné, a bajai szakmaközi bizottság nevében, Szabó Gyula, az SZMT sportfelelőse, Szűcs Sándor, a pedagógus szakszervezet megyei titkára, Gergely Ernő, a kecskeméti városi művelődési otthon vezetője. Csapiár Vilmos, a Kecskeméti Katona József Színház szb-titkára, Szabó Lajos, Madarász László és Csenki Ferenc. Az SZMT tanácsülése Ballabás Béla zárszavával ért vései.
