Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-12 / 59. szám
A hasznos kezdeményezés utat tor magának A munkavédelmi lapok bevezetéséről Németh Géza riportsorozata A ma öröme, a holnap gondja A statisztikai adatok mindig elgondolkoztatok, sok következtetés levonására nyújtanak alapot. Különösen áll ez az üzemi balesetek összegezett adataira, amelyeknél elsősorban az előidéző okok késztetnek a tanulságok levonására. A számok mögött emberéletek, egészségük, testi épségük elveszítése, családok tragédiája rejlik, amit nem vehet közömbösen egyetlen dolgozó, gazdaságvezető sem. S ha a statisztika adatai figyelmeztetők valamennyiünk számára, különösen annak érzi ezt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportja. Munkatársai ugyanis egyenként ismerik a szerencsétlenségek körülményeit, összeszoruló szívvel emlékeznek egy-egy elgázolt, megcsonkult áldozatra és nyomában a családok mérhetetlen bánatára. A balesetek okai Akadnak akik azt mondják: sok a gép, ennek velejárója a balesetek emelkedése. Pedig téves ez a szemlélet. Az üzemi balesetek mintegy 75 százalékát személyi okok: ittasság, biztonsági felszerelések használatának elmulasztása, figyelmetlenség idézték elő. Erőgépekkel az elmúlt évben nyolc, lovasfogattal tíz halálos végű baleset történt, nem is szólva a rokkantsággal, munkából való időleges kieséssel járó üzemi balesetekről, amelyek csaknem kivétel nélkül elkerülhetők lettek volna. Hogyan lehetne a baleseteknek gátját vetni? — töprengtek sokat a munkavédelmi csoport dolgozói és aktivistái. Csakis az egyes emberek és egyúttal az egész társadalom felelősségérzetére appellálva! De hogyan? S erre a hogyanra egy figyelemre méltó kezdeményezéssel találták (választ. Abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a legtöbb súlyos baleset a szállítást és talaj munkát végző erőgépekkel, valamint a fogatolt járművekkel történt, az Izsáki Állami Gazdaságban bevezették Noé Gábor, az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjének és Einhoffer József, az Izsáki ‘Állami Gazdaság biztonsági megbízottjának újítását. Ügynevezett „Munkavédelmi betétlapokkal” látták el a vontató illetve traktorvezetőket és a lo- vaskocsi-hajtókat. A gépjármű- vezetők betétlapjaihoz hasonlóan 1-es, 2-s, 3-as számozással ellátott lapok tartalmazzák a dolgozó legszükségesebb személyi adatait. Segít ax ellenőrzés Ellenőrzések alkalmával az előírások be nem tartása miatt az üzemi munkásvédelmi őrség tagjai, munkavédelmi aktivisták, a gazdaságvezetők és külső ellenőrző szervek jogosultak a betétlap bevonására. Az észlelt szabálytalanságot az ellenőrzést végző röviden rávezeti a lapra és köteles az üzem vezetőjéhez eljuttatni, mert a Munkatörvénykönyv 113. §-a alapján ő jogosult a felelősségre vonásra. Visszatartó hatása a munka- védelmi betétlaprendszer alkalmazásának főleg a felelősségre- vonás módozataiban érvényesül. Az Izsáki Állami Gazdaságban az egyes betétlap bevonása szóbeli feddést és a nyereségrészesedés 15 százalékos csökkentését vonja maga után. A második betétlap elvétele után írásbeli megrovás és 30 százalékos nyereségrészesedés-csökkentés, a harmadik után pedig alacsonyabb munkakörbe helyezést és 50 százalékos nyereségrészesedés-csökkentést helyez kilátásba. A harmadik betétlap bevonásakor az igazgató — ha a dolgozót továbbra is a régi beosztásában kívánja foglalkoztatni — a fegyelemsértés súlyosságát mérlegelve dönt az újabb betétlapok kiadásáról. Helyes azonban, ilyenkor a társadalmi bíróság elé utalja az ügyét és ott határoznak a mulasztó további beosztásáról, alkalmaztatásáról. Ugyanakkor a dolgozónak — ha az intézkedést sérelmesnek tartja — joga van az üzemi, terüA Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, hogy délnyugati áramlással az afrikai partokról és a Földközi-tenger nyugati medencéjéből szubtrópusi légtömegek tódulnak Európa fölé. Vasárnap Spanyolországban és Olaszországban már mindenütt' plusz 15—16 fokig emelkedtek a napi maximumok. A Balkánról ugyancsak plusz 11—16 fokot jelentettek. Az új meleg áramlat keddire valószínűleg eléri hazánkat. Hatására az olvadás meggyorsul, ugyanakkor erősödik a felhőképződés; iét! egyeztető bizottságnál élni fellebbezéssel. — Noha, ez még korántsem elegendő általános tapasztalatok levonására, a betétlapok bevezetése után egy hónappal bizakodón említhetjük meg, életre való kezdeményezésnek engedünk utat. Ez idő alatt még egyetlen betétlap bevonására sem került sor — mondotta Moldován Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság szb-titkára. S hogy a módszert mások is helyesléssel fogadják, misem bizonyítja jobban, minthogy megyénk több üzemében, termelő- szövetkezetében is bevezették már. A megyén túl is... Az érdeklődés azonban kiterjedt megyénk határain túlra is. A Kaposvári Cukorgyár, a Debreceni Gyógyszergyár, a Heves, Borsod megyei állami gazdaságok, a Dunaújvárosi Cellulózgyár, stb. is érdeklődtek az SZMT munkavédelmi csoportjánál és intézkedtek a munkavédelem e hasznos kezdeményezésének bevezetésére. S mit mond a kezdeményezésről az egyik szerzője, Noé Gábor? — Javaslatunk kidolgozásával a betétlapok bevezetésével a dolgozók felelősségérzetének fokozására, a munkavédelmi őrség tekintélyének növelésére, a balesetvédelem társadalmasításának továbbszélesítésére törekedtünk. Reméljük, hogy hasznosságát az elkövetkező időben az üzemi balesetek számának jelentős csökkenésében mérhetjük le. P. I. Egyébként az időjárás következetes maradt az idei rendhagyó jellegéhez. Ahogy például nem váltak be a gyertyaszentelővel és a jégtörő Mátyással kapcsolatos népi megfigyelésein alapuló mondások, a kedden esedékes „hóhozó Gergely” sem hideggel, hanem meleggel köszönt ránk. Egyébként lehetséges, hogy a hónap második felében még visszaesik az időjárás a télies szintre, de csak rövid időre, hiszen a most következő napokban elolvad a hó és jég zöme, s akkor már a talaj is meleget tartalékol. (3.) Az előbbi sorok az örvendező embereikről szóltak, s gyorsan utána illesztem a pereskedő jánoshalmiak krónikáját is, nehogy még valaki megvádolhasson, hogy meghamisítom az igazságot. Nem a világért sem akarom, hogy nemcsak öröm van, de üröm is, nemcsak mosoly, de méreg is. Ha pedig méreg van, akkor még Jánoshalmán is kopogtatnak. Hol kopogtatnak? Hát az ügyvédi munkaközösség ajtaján. S ha oda bekopogtat valaki, többek közt ott találhatja dr. Varga Sabján Gyula ügyvédet is. Én is megkérdeztem őt, bár se mérges nem voltaim, se perre nem ment a dolog. — Milyen munkájuk van manapság Jánoshalmán, ügyvéd úr? — Hát mint mindenütt. Jogügyletek, ajándékozás, lopás, társadalmi tulajdon elleni vétkek, igen, legtöbb a lopás. Régen a tolvaj a magánostól, most a közöstől lop. Már-már attól féltem, nem lesz ebből semmi új, éppen a mai Jánoshalmára jellemző fölfedezés, amikor egy utolsó mentő (riportot mentő) kérdést tettem föl: — Vannak-e Jánoshalmán olyan ügyek, amikben csökkent az ügyvédek dolga? — Igen, kérem. Csökkentek az örökösödési perek. Nincs magánkezelésben a föld, nincs értelme pereskedni miatta. Lám, milyen érdekes, az új világ az ügyvédi munka tükrében. Milyen kevesen gondolhatnak erre Jánoshalmán, hogy az az új élet, amire a szövetkezeti gazdálkodással lépett a falu, az ügyvédi munkaközösség grafikonján abban is megmutatkozik, hogy kevesebbet kopogtatnak testvérperrel. Nagy szó ez! Hiszen mennyi keserűség, megrontott élet, nemzedékeken áthúzódó harag, boldogtalan per született az öreg szülők halála után. S ha már a csökkenéséről érdeklődtem, tovább folytatom: — Vannak-e olyan perek, amiknek a száma növekedett? — Igen, a válóperek. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a gyermektartási perekben nagyon szigorú ítéletek születnek mostanában, éppen a gyermekek érdekében. Az anya- és gyermekvédelem hasonlíthatatlanul emberségesebb, mint régen. Viszont az is igaz. több a válás. — Vajon mi lehet ennek az oka? — Az, hogy régen nehezebben ment. sokszor olyan házaspárokat se választottak el, akik már évtizede külön éltek. Érmek semmi értelme nem volt. — Valóban, csak ez az oka? Más tényező itt Jánoshalmán nem jöhetett számításiba? — Kétségtelen, hogy azt is számításba kell venni, hogy ezer férfi nincs itthon, s ez a huzamos távoliét sok esetben azzal jár, hogy... A konklúzió tehát világos: a következő öt óv feladata, hogy ez a kisvárosszerű nagy település kapjon legalább ezer embert foglalkoztató ipart. A mezőgazdaság nem tudná fölvenni ezt az elvándorolt munkaerfltöbb- letet, de a helyi adottságoknak megfelelő ipar (a belterjes gazdálkodás bővítésével® az igené S az sem vitás, hogy ezek, a családjuktól távol levő (néhol már egy évtizede „ingázó”) emberek szívesen jönnének haza. Természetesen a dolgokat (különösen a „peres-dolgokat”) összefüggésükben kell nézni: Mert, ha a munkaerőtöbblet munkanélküliséggel járna, s az ezer ember otthon lézengene, az lenne igazán rossz, s joggal mondhatjuk, hogy a házasság családok szempontjából is rósz- szabb lenne. Nagy szó, hogy Jánoshalma ezer embere munkát kaphatott Pesten vagy Várpalotán, vagy Dunaújvárosban, vagy másutt. De ami a ma öröme, az a holnap gondja. Éppen ez mutatja, hogy országosan kibontakozó éveket élünk. Milyen gyorsan vált az, ami tegnap még az ezer embernek öröm volt, a holnapra tekintve feladattá Az élettel az igények is nőinek, s mi más dolgunk van, mint utánuk nőni? Ilyen messzire vezetnek ezek a „peres ügyek”, s végezetül talán nem neheztel meg az igen szívesen segítségemre levő ügyvéd, ha azt kívánjuk az ügyfeleknek, hogy „győzzék le az objektív akadályokat”, magyarán szólva ne pereskedjenek, ne kopogtassanak az ajtón, se azokban a perekben, amiknek száma nőtt, se azokban, amiknek csökkent. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kladla: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Terjeszt! a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetés! df1 * hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - T"iefon: 11-85 Index: 25 065 Régi detektlvhistó- riák sárgult lapjain, izgalmas filmekben gyakran visszatért a fineszes betörő figurája, aki agyafúrt módszerekkel játszotta ki a „hekusokat”, a nyomolvasó kutyákat. Vigyázott, hogy ujjlenyomatot ne hagyjon maga után, s hogy a kutyák ne találják meg a. nyomait, paprikát hintett szét. amerre ment. Csodálatos történetek voltak ezek, de hiába, eljárt felettük iaz idő, kimentek a divatból. Korszerűbb és rfőleg hasznosabb olvasmányra, filmre vágyik a művelt ember. IPersze, akad még kitétel is. Ezt abból gondolom, Jwgy rövid idő leforgása alatt már második esetben fordult elő valódi tolvajokról szóló történeteinkben — melyeket, sajnos, még nem tudott teljes mértékben kiküszöbölni társadalmunk —, hogy a betörő paprikával akarta a rendőrkutya szimatját megzavarni. Legutóbb, mikor elfogtak egy ilyen betörőt, még hozzá önbetörőd, az be is vallotta, hogy valami nyugati filmben látta ezt a módszert, s tanulékony ember lévén, át akarta ültetni a gyakorlatba. A rendőrség természetesen nem méltányolta tanulékonyságát, és igen rövid idő alatt — minden paprikaszórás ellenére — lefülelte őkéimét. Nagy volt az illető csalódása és kiábrándultsága, hogy nem vált be a szisztéma. — Elárulhatom, hogy ócska trükk ez! — mondta mosolyogva az esetről egy rendőrtiszt ismerősöm. — A szakember csak nevet rajta. Ahol nines paprika, ott a kutya elmegy a nyomon, ahol van paprika, ott átvisszük a kutyát és utána mehet tovább a szagon... — Szóval kár a paprikáért! — Bizony. Rossz tippeket adnak azok a filmek, és hát persze az újság, ha azt írja, hogy ezzel a módszerrel dolgoznak a tolvajok. Így hát kénytelenek vagyunk önkritikát gyakorolni, s felhívni erre a filmbehozatallal foglalkozó illetékeseket is. Nagyobb szakértelemmel válogassanak a nyugati filmek között. A „pap- rikatrükk” ideje lejárt. A kutya sem veszi hasznát. Legfeljebb a rendőrkutya, amely vakkant egyet és. somolyog az orra alatt, miközben ezt gondolja; — Micsoda pancser! Inkább a levesbe szórta volna. S vígan lábszáron csípi a tolvajt. (T—1) Lassan fokozódik a meleg, újabb langyos esőkre, gyorsabb olvadásra van kilátás ROSSZ TIPP
