Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-13 / 60. szám
fltV ‘ XVIII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Ara 60 fillér 1963. MÁRC. 13, SZERDA Csaknem egymillió normálhold gépi munkára kötöttek szerződést termelőszövetkezeteink Hússí hibrid A Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti Maithiász János telepén hozzáfogtak az újonnan nemesített csemegeszőlő-fajták szaporításához. Húsz, a köztermelésben még ismeretlen hibriddel bővítik a szaporító telepek állományát. Rügydugványozással egymillió 300 ezer tövet nevelnek a szabadföldi kiültetéshez. A vesszők osztályozását, dugványozását már megkezdték. Az idén újabb négy fajtajelölt kap helyet a törzstelepen. A több százezer magánéból, illetve keresztezésből kiválogatott hibridek minden tekintetben felülmúlják az eddig ismerteket. Miként a Petőfi Népe annak idején beszámolt róla, a szőlő- és gyümölcstermesztés időszerű feladatait kétnapos tanácskozáson vitatták meg az ország legkiválóbb kertészeti szakemberei, Az értekezlet — amelynek munkájában Keserű János, a földművelésügyi miniszter helyettese is részt vett — különösen nagy figyelmet fordított a korszerű telepítési és művelési módokra, a kísérleti intézetek, valamint a szőlőtermesztő szövetkezeti és állami gazdaságok nagyüzemi tapasztalatainak elterjesztésére. Ismeretes, hogy az ötéves terv időszakában hazánkban több mint 200 ezer hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst kell telepíteni. E program végrehajtásából jelentős részt vállaltak megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei: a telepítést egyharmad részben ők végzik el. Már az idén 12 500 hold szőlővel és 5200 hold gyümölcsössel bővül megyénk kertészeti kultúrája. Az országos ankét mindenekelőtt azt a célt szolgálta, hogy a szőlő- és gyümölcsös telepítések több évi tapasztalatait felhasználva minél sikeresebben végezzük el az előttünk álló -nagyarányú telepítés munkáját. 'A vitaindító előadásban és a felszólalásokban hangsúlyozottan szerepelt, hogy adottságainál fogva hazánk nagyon alkalmas arra, hogy a szocialista tábor gyümölcsöskertjé legyen. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa éppen ezért Magyarországot a szőlő- és gyümölcstermelésre profilírozta. Ez a megbízatás a felelősségteljes és nehéz feladat mellett rendkívül hasznos is számunkra. Csak e program megvalósításával hasznosíthatjuk megfelelően homokos területeinket. Igen jelentős az ankét döntése a művelési módokat illetően. A szakemberek egyaránt sürgették a bakművelésről a széles sortávú, korszerű Guyot művelési módra való áttérést. Ennek alkalmazásával a Kunbajai Állami Gazdaság az 1953-as telepítésű szőlőnél 57 mázsa átlagtermést ért el, ugyanakkor a hagyományos bakműveléssel csak 22 mázsát. A Guyot művelési móddal egy mázsa szőlő előállítása 119, bakműveléssel pedig 290 forintba került. Az említett példa és ehhez hasonló számos tapasztalat a tőkék nagyobb megterhelésének lehetőségét és hasznosságát bizonyítja. Gépeik javítására és a gépi munkáik elvégzésére termelőszövetkezeteink már megkötötték szerződéseiket az egyes gépállomásokkal. Ez utóbbiakon a szerződések alapján folyik a szövetkezeti gépek javítása is. Március elejéig a közös gazdaságok 176 erőgépén végezték él a téld 16-, 230-on a folyó javítást és 600-on a karbantartási munkát. Emellett több mint 5000 szövetkezeti munkagép került kijavításra. A Kiskunfélegyházi Gépállomás körzetében gazdálkodó tsz- ek 14 fő-, 16 folyó javításra és Az értekezlet hangsúlyozta a kordonos művelési módok előnyét. A tudomány és a gyakorlat világszerte azt a célt tűzte ki, hogy a hagyományos művelési móddal kis mértékre csökkentett asszimilációs felületet a Guyot vagy kordon művelési mód alkalmazásával növelje. A tapasztalatok szerint a nagyobb asszimilációs területen várható csak több termés. A szakemberek egyöntetűen a széles sorú telepítés mellett döntöttek. Az ilyen szőlőkben jobban alkalmazható a gépi munka és csökkenthető a kézi munkaerő-szükséglet. A nyitást, a takarást, a permetezést és a porozást biztonságosan lehet gépekkel végezni. Ezekben a szőlőkben az őszi és kora tavaszi homokverést zöldtrágya-növény sorközi vetésével lehet csökkenteni. Igen fontos problémaként tárgyalta az értekezlet a termesztendő szőlőfajták megválasztását. E tekintetben, sajnos, egyes termelőszövetkezetekben még ma is a kisüzemi szemlélet érvényesül. Helytelen, hogy egyes 15—20 holdas táblákon is 4—5 fajtát akarnak telepíteni. Kiderült az értekezleten, hogy nehézséget jelent a megfelelő szaporító anyag biztosítása, gyökereztetése. A ritkábban alkalmazott fajtákból nincsenek jelentős törzstelepeink. Ezek pótlása nélkülözhetetlen. A korszerű telepítési eljárások megvitatása mellett behatóan elemezték az értekezleten a helyes szőlőművelési módokat is. Hangsúlyozták, hogy ha megfelelő a talajerőpótlás, a tőkék nagyobb terhelést is elbírnak. Mindent egybevetve megállapították, hogy a korszerű művelési módok alkalmazásával a régebbi telepítésű szőlőkben is megkétszerezhetek a termésátlagok. Az értekezlet sokoldalú útmutatásának fnegszívlelése és hasznosítása a szövetkezeti gazdáknak, az állami gazdaságok és tudományos kutató intézetek dolgozóinak és vezetőinek egyaránt érdeke. A szőlő- és gyümölcsöstelepítés grandiózus programjának megvalósításához kormányunk országosan mintegy 5 milliárd forintot biztosított. Ennek az összegnek célszerű felhasználása nagyfokú felelősséget és rendkívül nagy odaadást igényel a szőlő- és gyümölcstermesztés valamennyi dolgozójától. TOMPA BÉLA 24o gép karbantartására szerződtek. A csátáljai körzet szövetkezeti gazdaságai száz, idény előtti karbantartásra jelentettek be igényt, viszont mindössze 12 heti karbantartást végeztetnek. Viszonylag jó a kiskőrösi körzetben megkötött szerződések száma: 71 idény előtti és 172 heti karbantartásra van igényük. A Tiszakécskei Gépállomással mindössze 26 idény előtti karbantartásra szerződtek a környék termelőszövetkezetei, heti karbantartásra azonban egyáltalán nem. Még rosszabb a helyzet a Dusnoki Gépállomás körzetében. Kedden egész napos megbeszélést rendezett a Kecskeméti Városi Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya a SZOT székhazában termelőszövetkezeti vezetők és népművelési szakemberek részére a parasztság kulturális helyzetének a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta bekövetkezett változásról és a legközelebbi jövő feladatairól A megbeszélést Sánta Lajos, a városi tanács vb elnökhelyettese, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Madarász László, a megyei tanács vb szerződéseket illeti, termelőszövetkezeteink 960 ezer normál- holdnyi munkára kívánják igénybe venni a gépállomási gépeket. Ez a szám a tavalyi szerződésekhez képest 25 százalékos emelkedést mutat. Megkezdődtek a gépjavítási szemlék. Ez alkalommal a gépek felülvizsgálatán kívül felmérésre kerül az is, hogy a tsz-ek saját és a gépállomások szerződtetett gépei el tudják-e végezni közös gazdaságainkban a szükséges munkákat. Amennyiben nem. a termelőszövetkezeteknek még mindig van lehetőségük pótszerződés kötésére. J. T. elnökhelyettese a kulturális tervek elkészítésének és a téli népművelési időszaknak a tapasztalatairól tartott beszámolót, valamint ismertette a mező- gazdasági szak ai inkáskéezés helyzetét, kilátásait. Az értekezlet délután a népművelési ügyintézők őszi-téli munkájának értékelésével foglalkozott. Módszereiről Táczi Szabó Győző belsőballószögi általános iskolai tanár, a téli időszakban a legjobb munkát végzett népművelési ügyintéző tartott ismertetést. OCSI-HlTEL Kevesen ismerik, még kevesebben használják ma még a címben említett szót a munkás hétköznapok sodró lendületében. Pedig születése összefügg megváltozott életünkkel. Másképpen: az ÖCSI-hitel — rövidlejáratú önköltségcsökkentési hitel. Ebből a legégetőbb termelést gyorsító, olcsóbbító feladatokat: részleges üzembővítés, gépparkfelújítás, korszerűbb szállító gépek beszerzését oldják meg. Ezáltal a tervezettnél gyorsabban válnak valóra az üzembővítéssel kapcsolatos elképzelések. E fontos hitelezési formának jelentősége évről évre nő. 1960-ban 9 millió 200. 61- ben 6 millió 190 ezer, 62-ben 9 millió 650 ezer forint szolgálta üzemeink termelőberendezéseinek korszerűsítését, gépparkjának részleges • felfrissítését. Az idén újabb 50 százalékkal emelték meg az ÖCSI-hitelkeret összegéi. A Magyar Beruházási Bank ilyen formán kíván segítséget adni a gyárakban fellelhető szűk termelési kapacitások megszüntetéséhez. A helyiipari vállalatok hiteligényeinél nincs alsó, felső határ. A bank azonban a kérést csak akkor teljesíti, ha gazdaságossági számítások bizonyítják: nő a termelési kapacitás, az exportra szánt áruk mennyisége, csökken az importanyag-szükséglet. — A minisztériumi vállalatoknál a bank 2 millió forint összegben adhat ÖCSI-hitelt. A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, a Fi nőm posztógyár — volt Bajai Gyapjúszövetgyár — példája jól érzékelteti: amelyik üzem vezetője nem fél az újtól, öntevékeny, kezdeményez, az mindig előre lép. Ezekben az üzemekben és még néhány vas- é»í faipari tanácsi vállalatnál - - felismerték: gyorsabbangfev- lődnek, többet tudnak termelni, termelékenyebben dolgozni, ha az ÖCSI-hitel is segíti az egyes üzemrészek bővítését, a berendezések modernizálását. Mégis több helyütt viszo- lyognak az ilyen üzemfejlesztéstől. Éspedig azért, mert kényelmesebb várni a nép- gazdasági beruházásra, mint azon gondolkodni, hol mit lehet, mit kell saját erőből egy kis állami segítséggel megoldani. Azok, akik mindent a népgazdaságtól várnak, rosz- szul számolnak. Számtalanszor bebizonyosodott az újtól nem idegenkedő vezetőket mindenütt segítik. Érvényes ez az ÖCSI-hitel felhasználására is. Egyébként eljön majd az az idő, amikor üzemeinknek, gyárainknak, vállalatainknak a felsőbb szervek előírják, hogy ebből a hitelfajtából milyen beruházásokat kell megvalósítani. S akkor majd így panaszkodnak: kevés a keret. Most viszont van. Nézzen hát körül minden gazdaságvezető saját portáján, s a gazdaságossági számítások alapján döntse el, hogy az ÖCSI-hitelből melyik üzemrészt korszerűsítik, hol van szükség bővítésre, új gépek beállítására. Ha a terv reális, a beruházási bank minden segítséget megad, mert neki is érdeke, hogy gyorsabb, ütemesebb legyen a fejljődés, gazdaságosabb a termelés. V. K. Csaknem fél éve működik kitűnő eredménnyel a Kiskőrösi Gépállomáson a Walter Menyhért főmérnök által szerkesztett láncprés. A hernyótalpasok használt láncainak felújításával több mint 40 százalékos megtakarítást érnek el. Éppen ezért nemcsak a megye, hanem az ország számos állami gazdaságából felkeresik megrendeléssel a gépállomást. A préssel átlag két óránként „fiatalítanak” meg egy láncot. Képünkön az újító (balról) méri a csapszög átmérőjét, s munkatársa. Schaffer István, az egyik lánc javítását végzi. KORSZERŰEN Ami a gépi munkákra kötött Kecskeméti tsz-vezetők és népművelési szakemberek értekezlete
