Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

S. oldat mi. márcw* 12, hedd Nagyarányú tüntetések Szíriában Huszonhat halálos ítélet Irakban Az Egyesült Államok afrikai politikája VASÁRNAP Damasz- kuszban, Szíria fővárosá­ban nagyarányú tünte­tés zajlott le a török EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN IRAKIBAN — intet a Pravda kommentárja írja — újabb gaztetteiket követtek el az embe­riesség és a demokrácia ellen. A Reuter és az nagykövetség épülete előtt. Mint ismeretes, a nagykövetségen keresett menedéket a volt Szí­riái miniszterelnök. Több mint háromezer nasz- szerista tüntető vonult az épület elé és kövek­kel dobálta meg. A tüntetők követelték az Egyip­tommal korábban fennálló unió helyreállítását. A város különböző pontjain ugyanakkor hatal­mas arányú baloldali tömegtüntetések zajlottak le. Néhány esetben összecsapásra is sor került a nasszeristák és a baloldali tüntetők között. Az AP jelentése arról tájékoztat, hogy a baloldali megmozdulásokon nagy számban vettek részt kommunisták, és szélső baloldali politikai cso­portosulások hívei. A szíriai hatóságok parancsot adtak ki a vezető kommunisták letartóztatására, Ügy hírlik, hogy le akarják tartóztatni Bizri volt tábornokot is, aki az Egyiptommal megalakított unió előtt 1957-ben a szíriai hadsereg parancs­noka volt. Kudzi elnök egyébként házi őrizet­ben van és nem esett bántódása. Damaszkusz stratégiai pontjain légélhárító ágyúk jelentek meg, ebből a megfigyelők arra következtetnek, hogy az új rezsim tart a légierő ellenállásától, s Damaszkusz bombázásától. A DPA érdekesen jellemzi az arab világban kialakult helyzetet. Kommentárja rámutat, hogy Irakban és Szíriá­ban olyan nacionalisták kerültek hatalomra, akik együttműködésre törekednek Nasszerral. Mindkét fővárosban a Baath-párt politikusai ragadták magukhoz a hatalmat. A tudósító szerint azon­ban nem valószínű, hogy alávetnék magukat Kairó irányításának, de kívánatosnak tartanak egy politikai szövetséget az EAK-val az egyen­jogúság és együttműködés alapján. Kairóban sem táplálnak olyan reményeket, hogy Szíria visszatér az unióhoz. Az itteni megfigyelők két fejleményt tartanak lehetségesnek: 1. Szoros két­oldalú kapcsolat kováosolódik Bagdad és Da­maszkusz között, ami alapjául szolgálhat egy szíriai—iraki föderációnak. 2. Az EAK, Algéna, Irak, Szíria és Jemen eszmei koalícióra lép egy­mással és fontos politikai kérdésekben egységes irányvonalat követ. Egy ilyen koalícióban Nasz- iszer ha nem is politikailag egyeduralkodó, de fontos tényező lesz. Ha nem ezt tenné, esetleg szembe kellene néznie azzal, hogy az arab-kele­AP bagdadi jelentése szerint egy iraki statárialis bíróság 26 halálos ítéletet mondott ki olyan ka­tonai, illetve polgári személyekre, akik a vád szerint ellenálltak a Kassaem elnök rendszerét megdöntő katonai felkelésnek. Huszonöt katonát golyó általi, egy polgári személyt pedig kötél ál­tali halálra ítéltek. A vasárnapi és hétfői lapok arról is számot adnak, hogy Bagdadban kivégez­ték a Kommunista Párt főtitkárát és a párt má­sik két vezetőjét. A Pravda kommentárja han­goztatja, hogy a reakció ezzel a cselekedetével nemcsak az Iraki Kommunista Pártot fosztotta meg vezetésétől, hanem csapást mért az ország igazi, demokratikus és hazafias erőire, gyengül a nemzet egységét. ÉRDEKES összefoglalóját adja az Egyesült Ál­lamok kétszínű kolonialista politikájának Viktor Mejevszkij cikke a Pravda hétfői számában. A cikkíró rámutat, hogy Amerika miközben pozí­ciót nyer Afrikában, látszatra a kolonializmus- sal szembenállónak igyekszik magát feltüntetni, és hangsúlyozza, hogy ő nem részes azokban a bűnökben, melyeket a volt gyarmattartók a fe­kete kontinensen elkövettek. Ez azonban csak puszta porhintés. Az amerikai gyarmatosítókat millió szál fűzi a nyugat-európai gyarmattartók­hoz. Az amerikai monopóliumok az angol, fran­cia, belga monopóliumokkal szoros szövetségben évtizedeken át rabolták és rabolják ma is Afrika kincseit, s ennek következtében mesés haszonra tettek szert. A cikkíró rámutat, hogy az USA több európai hatalomhoz hasonlóan katonai tá­maszpontokkal rendelkezik Afrikában, és önző céljaikra akarja felhasználni az afrikai népek egységre irányuló törekvéseit Az afrikai orszá­gok olyan „egyesülését” támogatják, amely meg­könnyítené az imperialista monopóliumoknak Af­rika kiszipolyozását. Majevszkij rámutat hogy az amerikaiak ezred utaznak hajón és repülő­gépen Afrikába, bőven el vannak látva dollárok­kal, szentbeszédekkel, robbanószerekkel, ígére­tekkel és rágalmakkal. Az afrikaiak számára új rabláncot hoznak. Afrika azonban nem ezért ve­tette le az egyik láncot, hogy a másikat magára engedje erőltetni. Afrika folytatja harcát a sza­badságért és az egész világ haladó erői határo­zottan támogatják ezt a haroot ten Egyiptom kárára fogjon össze Szíria és Irak. A Szórnád Köztársaság meg akarta szakítani kapcsolatait Nagy-Britaoniával MOGADISCIO. (MTI) A Reuter Iroda tudósítása szerint Sermarke, Szomália mi­niszterelnöke, hétfőn a parla­mentben bejelentette: kormánya úgy döntött, megszakítja Ang­liával fennálló diplomáciai kap­csolatait a kenyai—Szomáliái határkérdésben elfoglalt angol álláspont miatt. A kormány döntését a parlamentnek még jóvá kell hagynia. A múlt héten ismeretessé vált ugyanié az az angol terv, amely szerint Nagy-Britannia Kenya Szomáliák lakta északi határ­vidékéből meg akarja alakítani Kenya hetedik tartományát. A határvidéken élő Szomáliák régóta követelik e területnek Kenyától való elszakítását. A Reuter tudósítója beszámol arról, hogy szombaton Mogidis- cióban nagyarányú angoleílenes tüntetésekre került ser. A TÖREUMETLEN MILITARISTA Adenauer: ... de mikorftT Végrehajtották a halálos ítéletet de Gaulle egyik merénylőjén PÁRIZS. (DPA) Hétfőn hajnalban a Párizs melletti Ivry erődjében kivé­gezték Jean-Marie Bastien Thiry-t, akit egy héttel ezelőtt két társával együtt halálra ítél­tek a de Gaulle-ellenes merény­letben való részvétel miatt. A kivégzés hírét a francia rádió a reggeli órákban köaBBfc Az AFP legfrissebb jelenté­se szerint a másik két halálra­ítéltnek, Bourgrenet de la Toe- naye-nak és Jacques Prcvoat nak az elnök megkegyelmeseü, s ítéletüket életfogytiglani fegy­házbüntetésre változtatta. 'a/ak/ajj Baniasz % Mama i-Sj-Momsz IAMASZKUSZ \r Intel Yj.Kuwait ItBibanon Brßeiri/t L-hzJee/iőerun S2?Szaida Tr.’Tripoßi (r|^) SlsSemJeges Teru/el 09632 //f'ufjfvesJ/jjTo/ajvezete'fi IRAN CIPRUS: EGYESÜÍLT A R MB. J SZAUD- AR.ÁBIA KÖZTÁRS ASÁ (E GYI PTO A Földközi-tenger Nyugati medencéjének partján fekvő, kere­ken 185 900 négyzetki­lométer nagyságú és 5 millió lakosú Szíriá­ban 1963. március 8-án hajnalban államcsíny zajlott le, melynek so­rán a hadsereg átvet­te a hátalmát. Szíria, mint ismere­tes, 1958. február 1-én Egyiptommal Egyesült Arab Köztársaság né­ven ' államszövetségre tépett. 1961, szeptem­ber 28-án a szíriai hadsereg megmozdulá­sának eredményeként az ország kivált az ál­lamszövetségből, s a Szíriai Arab Köztár­saság nevet vette fel. Szíriában a lakosság 80 százaléka arab; a délkeleti sivatagos te­rületeken félmillió no­mád beduin, északke­leten az iraki határ mentén 300 000 kurd nemzetiségű, a na­gyobb városokban, így elsősorban a félmillió lakosú fővárosban* Da- maszkuszban, valamint az ország második leg­nagyobb lélekszámú városában, a 450 000 lakosú Aleppóban, to­vábbá a földközi-ten­geri parti kikötőváro­sokban 140 000 örmény lakos él. Szíria mezőgazdasá­gi ország, jelenleg még fejletlen iparral. A mezőgazdaság a la­kosság háromnegyed részét foglalkoztatja. eXema« Letartóztatások Argentínában NEW YORK. (TASZSZ) Az argentínai hatóságok le­tartóztatták a légierők harminc tisztjét. A letartóztatottakat kormányellenes összeesküvessel vádolják. Hírügynökségi jelen­tések szerint közülük négyet már korábban elbocsátottak a hadseregből, mert tavaly de­cemberben fegyveres katonai lázadást akartak kirobbantam a kormány ellen. MÜNCHEN. Georges Bidault volt francia miniszterelnök, az OAS rendőri­leg körözött vezetője, akit a nyugatnémet rendőri nyomozás vasárnap kora reggel fedezett fel Steinebachban, egy Mün­chentől körülbelül 40 kilomé­terre délnyugatra fekvő bajor faluban, jelenleg rendőri őrizet alatt van lakásán. Heinrich Junker bajor tarto­mányi belügyminiszter vasár­nap egy hirtelen összehívott sajtóértekezleten Münchenben bejelentette, hogy „bizalmas közlést” kaptak Bidault hol­létéről, s ennek alapján talál­ták meg. A nyomozók felszólí­tására Bidault azonnal elárulta kilétét, s bemutatta útlevelét. A miniszter hozzátette, hogy Bidault maga kért rendőri őri­zetet, s ezt az intézkedést fenn is tartják addig, amíg el nem 1 döntik a menedékjogra vonat­ni ALAPOS KARAMBOL Tunnel City. A Wisconsin ál­lamban levő Tunnel Citynél va­sárnap este olyan hevesen üt­között egymásnak egy személy- vonat és egy személygépkocsi, hogy a gépkocsi hat utasa kö­zül hárman hatvan méterre re­pültek, mind a hatan életüket vesztették. kozó kérését Ismeretes, hogy Bidault ebben az ügyben pén­teken és vasárnap is levelet intézett Adaenauer kancellár­hoz, habár — az AP szerint — hivatalos bonni körökben kije­lentették, hogy nincs tudomá­suk ilyen levélről. A steinebachi házban, amely Heinz von Nouhuys holland író tulajdona, a karlsruhei ügyész­ség egyik ügyésze vasárnap ki­hallgatta Bidault-t. Junker a sajtóértekezleten el­mondotta, hogy a Bidault ellen emelt vádak politikai jellegűek, s ilyen esetben a nemzetközi jog alapján nem adnák őt ki Franciaországnak, még ha er­re vonatkozó kérés elhangoznék is. Párizsi megfigyelők szerint ez nem is valószínű, Francia- ország „szívesebben látná”, ha Bidault-t kiutasítanák s elszál­lítanák valamelyik dél-amerikái országba, BOMBAROBBANÁS Durban. Durban ben vasárnap este bomba robbant a Dél-afri­kai Köztársaság kormányának az afrikai lakosság ügyeivel fog­lalkozó hivatala épületében. A robbanás ereje a környező kor­mányépületeket is megrongálta. KENNEDY EURÓPÁBA LÁTOGAT Washington. A Fehér Ház szó­vivője vasárnap Washingtonban bejelentette, hogy Kennedy ame­rikai elnök június második fe­lében Olaszországba és Nyugat- Németországba látogat. A szó­vivő nem közölte a látogatás pontos dátumát. HARC A HATALOMÉRT DÉL-KOREÁBAN Szöul. A dél-koreai hatóságok — mint már közöltük — állam­ellenes összeesküvés vádjával letartóztatták a szárazföldi és a légierők húsz tisztjét. A letar­tóztatottak közül többnek az­előtt igen magas beosztása volt a dél-koreai hadseregben — je­lenti a UPI. A hírrel kapcsolatban a TASZSZ kommentátora rámu­tat, hogy már harmadik hó­napja tart Dél-Koreában a meg­lehetősen éles politikai válság, amelyet a hatalomért folytatott harc idézett elő. Ahogyan köze­ledik az „elnök” és a nemzet- gyűlés megválasztásának ideje, ez a harc egyre fokozódik. Nyil­vánvalóan ezt tükrözi a most letartóztatott tiszteknek az az újabb kísérlete, hogy — mint az amerikai hírügynökség meg­állapítja — „megakadályozza a katonai vezetés polgárival való »ooooooooooooooooa A­Újabb részletek Bidault nyugat-németországi rejtekhelyének felfedezéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents