Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

8. oldal 1983. március 10, vasárnap A „csuklya és tor66 inter ja Mi legyeit a NATO-atomerővel? AZ ANGOL televízió titokzatos — ahogy ma­gában Angliában nevez­ték „csuklya és tőr” — EGY HÉT A KÜLPOLITIKA SAN megbízottja, Merchant még Bonnban tárgyalt, amikor a nyugatnémet fővárosban megjelenő interjúja Georges Bidault-val, a jelenleg a? an­gol fővárosban tartózkodó OAS-vezetővel, de Gaulle elsőszámú ellenfelével, napnál világosab­ban mutat rá arra a körülményre, hogy éppen a Közös Piac tárgyalások megszakadásával na­gyon is megromlott a kapcsolat London és Pá­rizs között. Az angol alsóházban pártkülönbség nélkül hangosan derültek a politikusok, amikor a belügyminiszter bejelentette, hogy mit sem tud Bidault angliai tartózkodásáról, azok után, hogy a londoniak ezrei látták az OAS-vezetőt előző nap a képernyőn. Nevettek, de azután levonták a tanulságokat. Ki-ki a maga módján. BÄR KENNEDY amerikai elnök szokásos heti sajtónyilatkozatában olyan kijelentéseket tett, miszerint nyugati szövetségeseitől függ, hogy az atomfegyvereket illetően a jelenlegi status quo marad-e meg, vagy pedig felállítják a sokoldalú atomütőerőt, senki számára nem lehet kétséges, hogy ebben a kérdésben is igen nagyok az ellen­tétek. A nyugati szövetségesek — és különösen Nvugat-Németország — követelik, hogy az Egye­sült ÁJlgmok ujja mellé maguk is rárakhassák Ujjúkat ..az atomfegyver ravaszára. Az Egyesült Államok két lehetőséget lát. Az egyik a jelenlegi helyzet fenntartása, mégpedig a jog arra, hogy egyedül az Egyesült Államok elnökétől függjön a nyugati világ bármelyik ra­kétájának. felhasználhatósága. A másik lehető­ség. egy olyan NATO-atomütőerő létesítése Po- laris-rakéták elhelyezésével tengeralattjárókon vagy má§ hajókon, amelyek felhasználásának stratégiája kidolgozásában a sokoldalú szerző­désben résztvevő államok együttesen vennének réázt. Ä felhasználást illetően a vétójogot azon­ban az Egyesült Államok így is fenntartaná ma­gának. A sokoldalú atomütőerő felállításában való részvétel költséges dolog. Kennedy külön­A boumholderi NATO-fámaszponton /.véletlenül" elmaradt egy rakétalövedék felrobbanása BONN. (Reuter) Könnyen végzetessé váló sze­rencsétlenség színhelye lehetett volpa ,. a . nyugat-németországi Baurhholderben levő NATO ka­tonai. gyakorlóterep, ahol az amerikai tüzérség atomrakéta- löved'ékeket állomásoztál Az amerikai 32. tüzéregység parancsnokságénak pénteken ki­adott közleménye sem cáfolja, hogy a gyakorlóterepen kedden egy -(Miker-Ajax rakétalövedék, amelyen szerelőmunkát végez­tek, y,véletlenül” elhagyta in­Irakban kivtaeifék az Iraki Kommunista Pár' három veretűjét KAIRÓ. (TASZSZ) A MEN hírügynökség jelenti: A bagdadi rádió közlése sze­rint . kivégezték az Iraki Kom­munista Párt központi Bizott­ságának hárpm tagjáit. Az ; iraki katonai kormányzó közlésé szerint Húszéin Radauit, az Iraki Kommunista Párt Szá­lam Adjl néven ismert főtitká­rát, Muhammed Húszéin Alu Aliszt. és-Hasszán Uveinát, az Iraki ' kommunista Párt Köz­ponti’ Bizottságának két tagját a katonai bíróság kötél általi ha­lálra ítélte. Az ítéletet március 7-én vég­rehajtották. dító állását, majd beleütközött az állás köré épített védőfalba A hivatalos közlés szerint a ra­kétában atomtöltet helyett csu­pán hagyományos robbanótöltet volt beszerelve, de a rakéta nem robbant fel. Reuter-jelentés szerint a mintegy húsz méter magasba emelkedett rakétalövedék szer­tehullott darabjait 40 méteres körzetben szedték össze. Hruscsov fonadta az NSZK moszkvai nagykövetét MOSZKVA. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke szombaton fogadta Horst Groeppert, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykö­vetét. A nagykövet látogatása saját kérésére jött létre. Hruscsov és Groepper megbe­szélésén a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kap­csolatairól volt SZÓj Országosan bevezetik a beiratás előtti kötelező orvosi vizsgálatot Megváltozik a tanköteles korba lépő gyerekek összeírásának eddigi módszere Pompidou beszéde csak megszilárdította a sztrájkoló bányászok elszántságát PÁRIZS. (MTI) Léderer Fri­gyes, az MTI tudósítója jelenti: Pompidou rádió- és televízió- beszéde után változatlanul to­vább tart a francia szénbányá­szok sztrájkja. Á miniszterelnök beszéde csak megerősítette a bányászokat meggyőződésükben, hogy a kormány elzárkózik jo­gos követeléseik teljesítése elől és nem gondol a törvénytelen katonai rendszabályok visszavo­nására. Szombaton valamennyi szén- medencében tiltakozó gyűlések, tüntető felvonulások zajlottak le. A sztrájk nyolcadik napján a bányászok és a kormány állás­pontja között szinte áthidalha­tatlan az ellentét. A bányászok ragaszkodnak a 11 százalékos béremeléshez. Pompidou, bár nem merte kétségbevonni a munkások követelésének jogos­ságát, az infláció veszélyére hi­vatkozva, lényegében három szá­jugoszlávia háborús bűnösök kiadását követeli Bonntól zalékos javítást ígért A bányászok sztrájkalapjához jelentős hozzájárulások érkez­nek a francia üzemektől és a külföldi szakszervezetektől. A Művelődésügyi Miniszté­rium intézkedésére a tanköte­les korba lépő gyerekek össze­írásának eddigi formája meg­változik. Az 1963—1961-es okta­tási évre tanköteles korba lé­pők nyilvántartásba vétele cél­jából a szülők március 15 és április 1 között kötelesek min­den olyan gyermek születési adatait és pontos lakcímét a la­kókörzet szerint illetékes álta­lános iskola igazgatójának be­jelenteni aki 6. életévét a meg­előző év szeptember 1. napja és a bejelentés évének szep­tember 1. napja között betöl­tötte, illetve betölti. A bejelen­tés — amely szóban vagy írás­ban történhet — nem érinti a beiratás kötelezettségét. A szü­lő továbbra is az eddig szoká­sos időben (a tanévzárást - kö­vető két munkanap) köteles gyermekét az általános iskola °lső osztályába beíratni. Ugyancsak kötelessége a szü­lőnek (gondviselőnek), hogy az adatok bejelentése és a beiratás közötti időszakban gyermekét orvosi vizsgálatra vigye. Ez ál­talános jellegű és a szükségéhez mérten terjed csak ki szakor­vosi vizsgálatra. Azokban az is­kolákban, ahol iskolaorvos van, az ő, másutt az illetékes kör­zeti orvosok feladata a vizsgá­latok elvégzése és az erről szóló igazolás kiadása. A szülőt er­ről az iskola igazgatója tájé­koztatja. Az előírt orvosi vizs­gálat eredményétől függetlenül a szülő köteles gyermekét az iskolába beíratni. Az iskola igazgatója a fennálló rendelke­zések értelmében az orvos iga­zolása alapján — szükség ese­tén — a tanulót ^elmentheti a mindennapi iskolába járás alól. A szülő kérésére gyógypedagó­giai áttelepítő bizottság elé kell vinni azokat a tanulókat, akiket az iskola igazgatója a minden­napi iskolába járás alól fel­mentett. Az igazgató engedélyezheti a testi és szellemi fejlettség szem­pontjából alkalmas olyan gyer­mek felvételét az általános is­kola első osztályába, aki 6. élet­évét a tanév első hónapjában (szeptember) tölti be, ha a fel­vételt családi körülmények (a szülő magas életkora, a gyer­mek képviselője egyedül álló személy, a családban másik el­ső osztályba lépő gyermek is van stb.) indokolják és az is­kolában van hely. A felvételi kérelmet a gyermek szüleinek (gondviselőjének) a tanévet megelőző április hó 1. napjáig kell előterjeszteni az iskola igazgatójánál, csatolva hozzá a gyermek testi és szellemi fej­lettségét igazoló hatósági or­vosi bizonyítványt. Fentiekkel kapcsolatban a Művelődésügyi Minisztérium Tanügyigazgatás: Főosztályán elmondották, hogy tavaly több mint 50 000 gyermeket vizs­gáltak meg iskolai beiratás előtt Budapesten és négy megyei jo­gú városban. A tapasztalatok: igen hasznosak voltak, ezért az Egészségügyi Minisztériummal történt megállapodás értelmé­ben ez évtől már általános ér­vényű a tanköteles korba lé­pők kötelező orvosi vizsgálata. A nyilvántartásba vétel éj módszerét az tette lehetővé* hogy évről évre az iskoláztatás csaknem 100 százalékos, a tár­sadalom, a szülők megértették: a tanulás fontosságát és nagy gondot fordítanak arra, hogy gyermekük 6 éves korában is­kolába kerüljön. A nyilvántar­tásba vétel megváltozott for­mája egyben tehermentesíti a pedagógusokat, akik eddig ma­guk végezték a tankötelesek összeírását a lakóterületen. De Gaulle fogadta halálraítélt merénylőinek védőügyvéden PÁRIZS (MTI) De Gaulle elnök pénteken fo­gadta a három halálraítélt me­rénylőjének védőügyvédéit. Elő­zőleg a legfelső igazságügyi ta­nács foglalkozott Bastien-Thiry volt alezredes és két társa ke­gyelmi kérvényével. A döntés azonban kizárólag de Gaulle ke­zében van. Tixier-Vignancour, a rejtélyes körülmények között letartózta­tott Argoud ezredes ügyvédje Münchenbe utazott, ahol „iamej rétién tettesek* eilen panaszt emel védence elrablásé és báeW talmazása miatt Az „ismeretlen tettesek* e francia titkosrendőrség és nyu­gatnémet segítőtársaik, akik as O AS-vezért Münchenből Párizs­ba hurcolták. Pórtonkíviillek Brago Kunc, a Jugoszláv Kül­ügyminisztérium szóvivője pén­teken Sajtóértekezleten követel­te, hogy Nyugat-Németország- ban hozzanak konkrét intézke­déseket ai! usztasák és más fa­siszta szervezetek működésének megakadályozására. A jugoszláv kormány ezen túlmenően a hír­hedt háborús bűnösök kiadatá­sát követeli. A jugoszláv szó­vivő így feleletet adott Ade­nauer csütörtöki bizonytalan hangú nyilatkozatára, amelyben kilátásba helyezte, hogy Nyu- gat-Németországban felkutat­ják és bíróság elé állítják a fasiszta merényletek szervezőit. szövevényes kérdéseivel nem- ben. Nem mer saját fejével dösv- teni — mert nem is tud. Hogy hiba ne legyen, még több pár- tonkívülit is hív a taggyűlésre* mint párttagot Pedig a párt nem mindenáron való megoldá­sát kívánja ennek a feladatnak. A hajlékonyságnak nem szabad megalkuvással, meggondolatlan­sággal párosulnia. E zt már általánosságban megérlelték magukban az elvtársak, de azért még ta­lálkozunk formális megoldások­kal. A tanácsválasztások jelen­tőségével foglalkozó decemberi taggyűlésein például a ktsz 2-s alapszervezeténél nem volt pár- tonkívüli. Sári elvtárs, a párt­titkár úgy vélekedett: „Hívtuk őket, de nem jöttek.” Mit mu­tat ez? Azt, hogy felületese« foglalkoznak még a pártonkívü- liekkel, s esetenként talán „sta­tisztikai” jelentőségűnek tart­ják csupán meghívásukat. Nem értik még itt a kommunisták teljes mélységében, hogy ha a pártélet legmagasabb fór imain is részt vesznek pártonkívüliek, ezzel nem csökken, hanem nö­vekedik a párttagok szerepe, felelőssége, szükségszerűen szín. partonkívülit, mint amennyi a párttag. Ez is, az is túlzás már. Ami arra vall, hogy mégsem tisztázódott elvileg ez a kérdés minden elvtársban. M ásra is rávilágít a példa. * * Akik kezdetben — mond­juk így — valami osztályharcos „karakánságból” mereven ellen­álltak és ha nem is nyíltan, de magukban liberalizmusnak, el­veink cserbenhagyásának tar­tották a történelmi követelmé­nyeknek megfelelő, elvi enged­mény nélküli, hajlékony, ru­galmas módszereket — töb­ben most ellenkező túlzásra haj­lamosak, mint azt az előbbi példa is mutatja. Azóta sok tapasztalat bizonyí­totta, hogy a politikai merev­ség csak látszólag a magabiz­tosság jele. Nem erő, inkább gyengeség van mögötte. Akinek marxista tudása nem elég mély, szeretné sémákba gyömöszölni a valóságot, s ha valami „ki­lóg” a sémából, kész eretnek­ségnek nyilvánítani. A merev politikai vezető nem képes el­igazodni az élet új fordulatai­ban, tanácstalan a társadalom A pártonk'vüliek megbe- ” csüléséröl tanulságos beszélgetést folytattunk Kecs­keméten a városi pártbizottsá­gon Farkas László és Kovács Károly osztályvezetőkkel. Kovács elvtárs 1961-re emlé­kezett, amikor a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlésekre kezd­tünk meghívni pártorikívülieket. Pártrendezvényekre váló meg­hívásuk, szereplésük a párt­élet legmagasabb fórumain is azóta rendszeressé vált. Arra sem tudna példát, hogy az ügyünkhöz hű, jó pártonklvüli szakember gazdasági vágy álla­mi vezető funkcióba állításától idegenkednének. Kezdetben volt tapasztalható merevség, ellenér­zés. A Magyar Nemzeti Bank pártszervezetének titkára akko­riban méltatlankodott is: mi­féle pártélet az, ahol aktív sze­repet kapnak pártonkívüliek Is? Most viszont mi a helyzet ná­lunk? A tavalyi küldöttválasz­tó taggyűlésre több pártonkí- vülit hívtak meg, mint ameny- nyi a párttagság létszáma. A Kecskeméti Vegyesipari és Szol­gáltató Vállalatnál pedig annyi General Anzeiger, Kennedy látszat-alternatívá­ját egyszerűen rossz tréfának minősítette. „A döntő kérdés a jelenleg Bonnban és más fővá­rosokban folyó tanácskozásokon csakis az lehet — írja a lap — vajon a szövetségeseknek milyen a beleszólásuk a költséges szerkezet üzemelteté­sében.” A Düsseldorfban megjelenő Der Mittag egyene­sen rámutat, hogy a Polaris-terv amilyen jól in­dult, jövője annyira kétséges immár. Von Has­sel nyugatnémet hadügyminiszter sajtóértekezle­tén ugyancsak részletesen szólt a tervezett mul­tilaterális atomhaderő kérdéséről, bonni politi­kai megfigyelők a miniszter kijelentéseit úgy ér­tékelték, valószínű, hogy Bonn a további tárgya­lásokon akar lehetőleg minél nagyobb befolyást megkaparintani a multilaterális atomhaderő pa­rancsnoki szervében, és nyilván ettől teszi füg­gővé anyagi hozzájárulásának mértékét. Mint több nyugati megfigyelő rámutat, akkor, amikor az Egyesült Államok görcsösen ragaszkodik mo- nopólhelyzetéhez a döntést illetően. Nyugat-Né- metország megkísérli elérni a lehető legtöbbet, lehetőleg a legkisebb áron, ha az nem megy, ak­kor is közel akar kerülni az atomfegyverhez, hogy azt, legalábbis részben, minél hamarabb egy adott időben kezébe kaparinthassa. A Szovjetunió kormánva többször felhívta már a figyelmet a kettős könyvvitel veszélyére. A nyugat-berlini kérdés megoldása — mutat rá — tárgyalások útján igen fontos és rendkívül idő­szerű Némelyek lelkiismeretével talán össze- egveztethető a tárevalás a nyugat-berlini kérdés­ről és ezzel egy időben tárevalás atomfegyverek kiszolgáltatására az Egyesült Államok részéről nyugatnémet generálisok számára, Európa béké­jének érdekeivel azonban semmiképpen sem egyeztethető össze.

Next

/
Thumbnails
Contents