Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-08 / 56. szám
Megtartotta alakuló ülését a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) Éuda Gábort, a Bács-Kiskun «negyei Malomipari és Termény- forgalmi Vállalat igazgatóját, dr. Bruncsák Andrást, a megyei tanács vb tervosztályának Vezetőjét, dr. Cseh Lászlót, a megyei' tanács vb titkárát, Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát, Madarász Lászlóti a megyei tanács.vb elnökhelyettesét, Mészáros Bélát, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz elnökét, Pankovits Józsefnét, a megyei nőtanács titkárát, Petőfi Sándort, a Helvéciád Állami Gazdaság igazgatóját, Reile Gézát, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke*, Szendrei Sándort, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának igazgatóját, Tompa Bélát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és dr. Varga Jenőt, a megyei tanács vb elnökhelyettesét a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjaivá választotta. Az ülés elnöke újabb szünetet rendelt el, s ezalatt a végrehajtó bizottság megtartotta első ülését. Szünet után dr. Bodóczky László bejelentette, hogy a végrehajtó bizottság első ülésén elnökké dr. Varga Jenőt, elnökhelyettesekké Buda Gábort. Madarász Lászlót és Tompa Bélát, titkárrá pedig dr. Cseh Lászlót választotta meg. A tanácsülés a végrehajtó bizottság döntését jóváhagyta. • Ezután a tanácsülés kilenc -állandó bizottságot alakított. A mezőgazdasági állandó bizottság elnökévé Glied Károlyt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát, elnökhelyettesévé Borsodi Miklóst, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatóját, titkárává Magony Imrét, a megyei tanács vb felvásárlási osztályának vezetőjét, a ten és pénzügyi állandó bizottság elnökévé Benei Sándort, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgatóját, elnökhelyettesévé Pétiké Jánost, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökét, titkárává Gerőcs Istvánt, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjét, az ipari állandó bizottság elnökévé Er- 'dósi Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, elnökhelyettesévé; Sohajda Józsefet, a Kecskeméti 9-es számú AKÖV igazgatóját, titkárává Fekete Lászlót, á KJSZÖV megyei elnökét, a községfejlesztési állandó bizottság. elnökévé Matos Istvánt, a kalocsai járási, városi pártbizottság. első titkárát, elnökhelyettesévé Búza Dezsőt, a Dunave- csei Járási Tanács V. B. elnökét, titkárává Borsos Györgyöt, a " KISZ megyei bizottságának titkárát, a kereskedelmi állandó bizottság elnökévé dr. Gaj- dócsi Istvánt, a bajai Lenin Tsz elnökét, elnökhelyettesévé Weinhardt Jánost, a soltvadkerü Jóreménység Szakszövetkezet elnökét, titkárává Piukovics Miklóst, a MÉSZÖV elnökhelyettesét, az építési és közlekedési állandó bizottság elnökévé Tán- czos Sándort, a kiskunhalasi vasútállomás pályafenntartási főnökét, elnökhelyettesévé Ballag István nyugdíjas mérnököt, titkárává dr. Kodier Lászlót, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét, a művelődési állandó bizottság elnökévé Nagy Sándor megyei szakfelügyelőt, elnökhelyettesévé Weither Dánielt, a Petőfi Népe főszerkesztőjét, titkárává Major Imrét, a TIT megyei titkárát, az egészségügyi állandó bizottság elnökévé dr. Lestár Bélát, a megyei kórház belgyógyász főorvosát, elnökhelyettesévé Kovács Endrét, a megyei tanács vb művelődési osztályának főelőadóját, titkárává Borszéki T-ajost, az MTST elnökét, az államigazgatási és jogi állandó bizottság elnökévé dr. Bodóczky Lászlót, a megyei bíróság elnökét, elnökhelyettesévé dr. PH* Károlyt, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnökét, titkárává Kőrös Gáspárt választották. A megyei tanácsülés ezt követően a tanácstörvény értelmében megtárgyalta, majd jóváhagyta a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottsági tagjainak megválasztását. Ezután dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke emelkedett szólásra és tájékoztatta a megyei tanácsot a tanácsok előtt álló legfőbb tennivalókról. Dr. Varga Jenő beszámolója — Kérem a tanácsülés felhatalmazását, hogy elsőként megyénk lakosságához, választóinkhoz szólhassunk, s köszönetét mondjunk azért a bizalomért, amellyel a február 24-i választásokon bennünket a megye államhatalmi testületébe küldtek, s egyben hitet tettek pártunk és kormányunk politikája mellett. Megyénk lakosságának több mint 50 százaléka részt vett a választási előkészületek során tartott jelölő gyűléseken, véleményét nyilvánította a párt politikájáról, bírálatot mondott a helyi szervek munkájáról, s javaslataival segítette további előrehaladásunkat. Megtörtént tehát az, amit az MSZMP VIII. kongresszusa célul tűzött: széles körű tanácskozást folytattunk a lakosság túlnyomó részével. A jelölő gyűléseken közel 17 ezer kérelem, javaslat hangzott el, amelyek túlnyomó része közérdekű kérdésekkel foglalkozott. A kimondottan személyes jellegű panaszok, kérelmek száma — melyek orvoslására, elemzésére igen nagy gondot fordítunk — elenyészően csekély. A most lezajlott választások nagy eredménye még, hogy az előkészületek az állami munka társadalmasításának jegyében történtek. Mintegy 30 ezer — túlnyomó részben pártonkívüli — választó vett részt a választások előkészítésében, mint a választási elnökségek, választókerületi bizottságok, szavazatszedő bizottságok tagja, vagy mint népnevelő. Használjuk fel ezt az alkalmat arra, hogy köszönetét mondjunk a választási munkában részt vevő aktivistáknak — pártonkívülieknek és párttagoknak —, akik a mostoha időjárási viszonyok mellett is odaadó és lelkes munkával szervezték a jelölő gyűléseket, s készítették elő a -választásokat. Tanácsainkra nagy és felelősségteljes feládatok várnak, amelyeket az MSZMP VIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai szabnak meg. A legfontosabb politikai bázis a munkás—paraszt szövetség, amely minden dolgozó és minden alkotó számára biztosítja a szocializmus építésében való tevékeny részvételt és lehetővé teszi, hogy hazánk a proletár- diktatúra államából fokozatosan egyetemes népi állammá fejlődjön. Ennek a fejlődésnek igen jelentős szakasza lesz az elkövetkező négy év, az új ország- gyűlési és tanácsi ciklus. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt négy évben az országgyűlés és a tanácsok minden eddiginél többet és maradandóbbat alkottak. Befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, jelentősen előreléptünk megyénk iparosításában, széles tömegekhez juttattuk el a szocialista kultúrát, korszerűsítettük az egészségügyi ellátást és a szociális gondozást. Nincs megyénknek egyetlen olyan városa vagy községe, amely az elmúlt négy évben ne gyarapodott, szépült, gazdagodott volna. Az előttünk álló időszakban feladatunk a mezőgazdasági és ipari termelés fejlesztésével, korszerűvé tételével olyan körülmények megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy kialakuljon a sokoldalúan képzett, egészséDr. Ortutay Gyula, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos _ Akadémia főtitkára, dr. Var- honyi Imre főkáptalani helynöfi, megyénk országgyűlési képviselői és dr. Dallos Ferenc (ko- a megyei tanácsülés szünetében beszélgetnek. ges, családját és munkáját szerető közösségi ember, aki szocialista módon él, dolgozik és gondolkodik. Az előttünk álló időszakban nagy gondot kell fordítani az oktatási törvény végrehajtása feltételeinek biztosítására. Városainkban megteremtjük a középiskolák általánosan kötelezővé tételének feltételeit. Nagyközségeinkben tovább szélesítjük az általános iskolai szak- rendszerű oktatást, s ennek érdekében növeljük a körzeti iskolák és hétközi otthonok számát. Tervszerűbbé tesszük a felnőttoktatást, s egyeztetjük szakemberszükségletünk igényeivel, ugyanakkor a gyakorlati oktatás terén szorosabbra fűzzük az iskolák és a termelés kapcsolatát. A legjelentősebbb fordulat az egészségügy területén következett be. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével csaknem megkétszereződött — 101 ezerről 195 ezerre növekedett — a társadalombiztosításba bevontak száma. Megyénk lakosságának 93,4 százaléka jogosult ma már ingyenes orvosi ellátásra. Sok tennivaló vár azonban még ránk az egészségügyi ellátás korszerűsítésében. Az elkövetkező években elsősorban az orvosi körzeteket fejlesszük, arra törekszünk, hogy az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma ne haladja meg a háromezret. Városokban és nagyobb községekben szélesítjük a gyermek körzeti orvosi ellátást, s megye- szerte fokozzuk a tbc elleni küzdelmek Az elmúlt időszak legjelentősebb eseménye a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. 1958 óta kereken százezer parasztcsalád választotta a közös gazdálkodás útják Megyénk összes földterületének 92 százalékán szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Államunk nagy összegekkel tám»>gatta szövetkezeteinket a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak lerakásában. Az elmúlt négy évben megyénk szövetkezetei 800 millió forint állami beruházást és 1200 traktort kaptak. E segítséggel elértük, hogy az átszervezés időszaka alatt nem csökkent a mezőgazdasági termelés és felvásárlás, sők az 1901— 62-s év bruttó termelése 120 millió forinttal magasabb és mintegy két százalékos emelkedést mutat az 1957—58-as évi átlaghoz viszonyítva. Varga elvtárs ezután a mezőgazdasági termelés távlati tervezéséről, a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítési programról beszélt, amelyről kijelentette, hogy az a legnagyobb méretű beruházás, amelyet megyénk területén valaha is végrehajtottak. Szólott arról, hogy a szokatlanul hosszú tél hátráltatta a mezőgazdasági munkák idejében való megkezdését, s felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló gépek és eszközök helyes felhasználásával hozzuk be a lemaradás okozta hátrányt, majd így folytatta: Szocialista államunk gazdaságpolitikáját a népgazdasági tervek segítségével valósítjuk meg. Megyénkben az elmúlt években jelentősen javult a tervgazdálkodás. Ezt igazolja, hogy amíg 1958-ban a tanácsi irányítás alatt álló vállalatok termelési és forgalmi értéke 1 milliárd 251 millió forint volt, addig 1963-ban már meghaladja a 2 milliárd 352 millió forintot. A beruházási és községfejlesztési feladatokra 1958-ban 144 millió forintot, 1962-ben pedig 375 milliót fordítottak. A jó tervezés eredménye, hogy évről évre javítani tudtuk a lakosság ellátását, a szolgáltatásokat, s egyben a foglalkoztatottságot is. Az elért eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve. A távlati tervezés nálunk még kezdetleges. Alapvetően fontos, hogy ezt a hiányt pótoljuk, s különböző, gondosan elkészített előtanulmányokra alapozva végezzük munkánkat. Az elmúlt években elért fejlődés eredményeként megyénk iparának termelési értéke 1958-hoz viszonyítva 151 millióról 661 millió forintra, a foglalkoztatottak száma pedig — 150 százalékkal — mintegy 5000 fővel emelkedett. Az elkövetkező időszakban a fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységbe az eddiginél fokozottabban kívánjuk bekapcsolni az iparfejlesztésbe a járási és városi tanácsokat. Igen fontos számunkra, hogy az állandó bizottságok a kibővített szakbizottságokkal ehhez a munkához segítséget nyújtsanak. Jelentős feladat a szakemberképzés biztosítása, amely igen fontos tényező a VIII. kongresszus Alföld iparosítására vonatkozó határozatának végrehajtásában. A szolgáltatásokról szólva Varga elvtárs elmondta, hogy az 1960. évi 69 millióval szemben 1963-ban 118 millió forint értékű ipari szolgáltatást végeznek a lakosság részére. A kereskedelemmel kapcsolatban rámutatott, hogy megyénk kiskereskedelme és vendéglátóipara 1962-ben 652 millió forinttal forgalmazott többet, mint 1958- ban. Városainkban és falvaink- ban az állami és szövetkezeti kereskedelem modem, szép kereskedelmi egységekkel bővült. Az elmúlt évben fejeződött be a kecskeméti Aranyhomok szálló építése, amely országos viszonylatban kiemelkedő színvonalú ellátást biztosít. Igen fontos azonban, hogy kereskedelmünk tovább fejlődjön* s az új követelményeknek megfelelően az igényeket kielégítse. E feladatokat a kereskedelem a tanácsok segítségével és irányításával tudja csak megoldani. A tanácsok kiemelkedően fontos feladata a községfejlesztés. Az elmúlt négy évben e téren nagyszerű eredményeket értünk el. A lakosság igényli és támogatja lakóhelyének szépítését* fejlesztését, s jellemző, hogy a jelölő gyűlési hozzászólók 48 százaléka foglalkozott a községfejlesztéssel. A lakosság egyre aktívabban támogatja ezt a munkát, amit bizonyít, hogy amíg 1958-ban 2 millió 239 ezer, addig 1962-ben 20 millió 794 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a létesítmények felépítésénéL Varga elvtárs a tanácsok legfőbb községfejlesztési tennivalóit az alábbiakban határozta meg. 1. Nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági tsz és iparfejlesztési munkák megszervezésére, ezen belül meggyorsítani a tsz-bekötőutak építését. 2. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ivóvízellátás további javítására, az épülőben levő vízművek befejezésére, a meglevő vízhálózat állandó bővítésére. Nagy gondot kell fordítani aura, hogy az állami eszközök a jövőben is jól kiegészítsék a községfejlesztési alapból a vízmű társulatok bevételeiből és a társadalmi munkából származó befektetéseket. 3. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a település: viszor yok állandó tanulmányozására és korszerűsítésére. En • nek során figyelembe kell venni a mezőgazdaság átszervezésével, a szocialista nagyüzemi egységek kialakításával jelentkezői feladatokat is. Az előadó ezután a költség- vetés jó végrehajtásának fontosságáról beszélt. Megyénk összesített költségvetésére az egészséges fejlődés a jellemző.
