Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-08 / 56. szám

Megtartotta alakuló ülését a megyei tanács

1958-ban költségvetésünk végösszege a 400 milliót sem érte el, 1963-ban már meghaladja a 600 millió forintot. E számadatok jellemzik leginkább, hogy pártunk politikájának megfelelően kormányunk rendkívül nagy gondot fordított a lakosság kulturális, szociális igényeinek kielégítésére. Költségvetésünk nagy része — több mint 70 százaléka — kulturális és szociális kiadások fedezésére szolgál — mondotta többek között.

Varga elvtárs ezután összehasonlítást tett a H orthy-korszak és a szocialista állaim költség- vetése között. Elemezte a tanácsok elmúlt négy évben végzett munkáját, a különböző szakosztályok tevékenységét, s a tanácsok és egyéb szervek kapcsolatának eredményeit. Rámutatott, hogy az utóbbi időben a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakosztályai jelentősen meg lettek erősítve szakemberekkel, s most az a feladat áll előttük — hangsúlyozta —, hogy tovább javítsák tevékenységüket, — majd így folytatta:

A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt évben egy- egy szakterület kapcsán megvizsgálta valamennyi járási és városi tanács vb irányító tevékenységét. A helyszíni ellenőrzések alapján megállapítottuk, hogy határozott javulás van a járási, városi tanácsok testületi munkájában. Jelentős fejcialista demokratizmus további szélesítése, hogy fokozatosan minél több állampolgár vegyen tevékenyein részt a közügyek intézésében. Mindenekelőtt tovább kell erősítenünk tanácsaink testületi tevékenységét. Ügy véljük, hogy a most lezajlott választások lehetőséget nyújtanak tanácsaink ilyen irányú fejlődésére. A választások során a korábbiakhoz képest emelkedett a közéletben ismert komoly szakmai tudással rendelkező, jól dolgozó egyének száma. A tanácstagok körében ott találjuk a szocialista brigádok és tsz-tagok mellett a közgazdászok, mezőgazdászok, mérnökök, orvosok, pedagógusok százainak legjobbjait, akikben megvan a képesség az előttünk álló feladatok megvalósítására.

A megyei tanácstagok 70 százaléka érettségivel, ezen belül

több mint 40 százaléka egyetemi végzettséggel rendelkezik. A testületi munka megjavításának előfeltétele, hagy tanácstagjaink érdeklődési körének és állandó bizottsági beosztásának megfelelően megismerjék a működésükhöz szükséges legfontosabb jogszabályokat, terv- és költség- vetési adatokat, a tsz-ek állami irányításának és gazdálkodásának módszereit.

A tanácsok tevékenységének megjavítása elősegíti az állami munka társadalmasításának végrehajtását. Érmek érdekében nagy figyelmet kell fordítanunk a tanácsok állandó bizottságaira. Munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében helyes, ha az egves részfeladatok vizsgálatánál az állandó bizottságok, albizottságokat, a tanácsok pedig

szakbizottságokat honnak létre, s ily módon a tanácson kivül álló szakembereket is bevonják a munkába. Eképpen lehetővé vélik, hogy a tanácstagokon kívül sok ezer állampolgár is közvetlenül részt vesz a közügyek intézésében.

A megy« tanács végrehajtó

bizottságéinak elnöke ezután felhívta a tanácstagok figyelmét a tanácstagságukkal járó kötelezettségeikre, végül a végrehajtó bizottság nevében eredményes munkát kívánt a községi, járási és városi tanácsok tagjainak, majd ismételten megköszönte az előlegezett bizalmat, amellyel a megyei tanácsülés a végrehajtó bizottság tagjait megválasztotta.

A megyei tanácsülés dr. Varga Jenő beszámolóját elfogadta és jóváhagyta.

Nyers Rezső felszólalása

Dr. Varga Jenő beszámolója után Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, megyénk országgyűlési képviselője emelkedett szólásra. Tolmácsolta a tanácsülés valamennyi résztvevőjének pártunk központi bizottsága, valamint a kormány szívélyes üdvözletét és jókívánságait.

Beszéde bevezető részében a választások sikeréről szólva elmondotta, hogy a nagy megmozdulás, amely átfogta a térés virágozhat teljes valóságában. Erősítenünk kell tehát minden formáját, az üzemi, a termelőszövetkezeti, s a tanácsi demokráciát egyaránt. Egy mondatban ezt így fejezhetnénk ki: demokráciát az egész közéletben! S ez nem más, mint az állampolgárok egyenjogúságának minden területen megnyilvánuló megvalósítása.

A demokrácia lényegét elemezve Nyers elvtárs kifejtette: a demokrácia nem matematikai

lődés tapasztalható a járási és városi végrehajtó bizottságok vezetőinek képzettsége és vezetési módszerei terén. Túlnyomó részük egyetemet, főiskolát végzett, vagy jelenleg vesz részt felsőszintű oktatásban, s nagy felelősséggel, hozzáértéssel látják el a rájuk bízott feladatokat. Varga elvtárs ezután a vezetés különböző kérdéseiről beszélt, majd így folytatta.

Az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtása érdekében továbbra is fontos, hogy a központi alapokat az alsóbb tanácsok kiegészítsék saját anyagi eszközeikkel, elsősorban a községfejlesztési alap bevételeivel és szervezzék a lakosság társadalmi munkavállalásait. Ez a tevékenység az elmúlt négy évben igen sikeres volt, ezért javaslom, hogy elismerésképpen iktassuk jegyzőkönyvbe és fejezzük ki köszönetünket mindazoknak a tanácstagoknak és vb-tagoknak, akik 1958-tól,

1963-ig részt vettek a tanács, illetve a vb munkájában. Javaslom továbbá, hogy tanácsülésünk fejezze ki elismerését a megyei tanács vb osztályvezetőinek. csoportvezetőinek és az anparátus valamennyi dolgozójának.

Pártunk VIII. kongresszusa egyik legfontosabb feladatként szocializmust építő hazánk egyetemes népi állammá való fejlesztését irányozta elő. Ennek elengedhetetlen feltétele a szoSzavaz a megyei tanács.

sadalom minden rétegét, s felölelte a lakosság nagy részét, határozott állásfoglalás volt szocialista társadalmi rendszerünk, a párt helyes politikai irányvonala mellett.

— A bizalom őszinte kinyilvánítása volt ez — mondotta Nyers elvtárs —, amely minden tanácstagra azt a kötelezettséget rója, hogy ennek a bizalomnak meg is feleljen.

A továbbiakban hangsúlyozta: a választópolgárok a szocialista nemzeti egységre adták szavazatukat. Mi az igazi tartalma ennek a nemzeti egységnek napjainkban? A jövőbe tekintő, s a jövő érdekében született nemzeti egység a mienk, amely nem becsüli le a múltat, vállalja és messzemenően figyelembe veszi annak haladó hagyományait, gazdag tapasztalatait, de a szocialista társadalom érdekeinek megfelelően akarja ezt az egységet megvalósítani. Magában foglalja ez a dolgozó társadalom minden rétegét. Benne foglaltatik a hazánkban, így a Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségi lakossággal való összefogás és összeforrottság, jogaik teljes tiszteletben tartása is.

A nemzeti egység fogalma társadalmunkban a legszorosabban összefügg a szocialista demokratizmussal, mondhatnánk úgyis: ikertestvérek. A nemzeti egység csak a szocialista demokratizmus talajából nőhet ki

képlet eredménye, s nem is egy- egy sikeres megmozdulás számszerű összetevődése. A demokrácia gyakorlati tartalma ennél sokkal több, de egyáltalán nem valami bonyolult fogalom. A tanácsi munka mindennapi teendőire lefordítva annyit jelent: tájékoztassuk a lakosságot a község, a város, a járás és a megye dolgairól alapos részletességgel és rendszeresen, de mutassunk is utat számukra. Használjuk fel erre a tanácsüléseket és tanácstagi beszámolókat. Legyen tudatában minden tanácstag, hogy miért felelős, s küzdjön annak megvalósításáért legjobb képessége szerint.

Azt is jelenti, hogy nemcsak szép ünnepeink vannak, de nagyobb számban dolgos hétköznapjaink, amelyekben a sikerek mellett gondjaink, s az apróbb kis kényelmetlenségek is megtalálhatók. Olyanok is belészólnak napi munkánkba, akiknek a véleménye nem találkozik a mienkkel. Előfordulhat szűklátókorű- ség, sőt értetlenség is. Vállalnunk kell a türelmes meggyőzést és a vitát, mert e nélkül az előrehaladás, az emberek tudatának alakítása elképzelhetetlen. A tanácsokban minden szinten a demokratikus vonások erősítése nélkülözhetetlen feladat.

A szocialista demokratizmus és a nemzeti egység akkor valósulhat meg igazán, ha nemcsak országos jelszóként, hanem minden községben, minden munka- területen megvalósítandó célként fogjuk fel. Nem lehet őszinte és tartalmában is teljes nemzeti egységről beszélni, míg — ha kismértékben is — létezik ellentét alvég és felvég, a tsz-tagok egyik vagy másik csoportja. az értelmiség és a község többi rétege vagy a különböző nemzetiségi lakosság között. Megvan tehát ennek az országos jelszónak a helyi tartalma, melynek megvalósítása a helyi vezetők, s elsősorban a helyi tanács feladata.

Úgyis kell felfognunk a nemzeti egységet, hogy nem egyszer s mindenkorra változatlan, s valamiféle állami szerződés ez, amelyet pontokba rögzítettünk, s ezzel eleget tettünk feladatainknak. Nem mondhatjuk, homr ha most a választásoknál a széles néprétegek erre adták szavazatukat, ez a jövőben elvégzendő munkánk minden részletére is szól. A nemzeti egységet minden kérdésben és minden alkalommal meg kell valósítani. s ezért ugyanannyiszor meg is kell küzdeni.

A nemzeti egység akkor valósul meg, ha ennek anyagi tartalmat ad a nagyobb nemzeti jövedelem és a fokozódó élet- színvonal. Felhívja ez a körülmény figyelmünket a mindennapi tettekre.

Beszéde további részében Nyers elvtárs a közeli és távolabbi feladatainkról szólva elmondotta:

— Mint az itt elhangzott beszámoló is említette, napjainkat beárnyékolja némileg az átlagostól eltérő kemény tél. mely bizonyos nehézségeket okozott népünk életében és sok kárt jelentett népgazdasági szinten is. Hogy mekkora ez a kár, még pontosan nem tudjuk felmérni, de milliárdokra tehető, annyi bizonyos. Nem szabad lebecsülnünk, de eltúloznunk sem szabad az ebből fakadó nehézségeket. Dolgoznunk kell és ameny- nyire csak lehet kiküszöbölni a nehéz tél következményeit. Ésszerű munkával, szorgalommal sokat tehetünk. A tanácsokra e téren is messzemenő feladat hárul.

Nyers Rezső elvtárs felszólalása befejező részében a szolgáltató tevékenység bővítésére, a kőzségfejlesztési feladatok minél aktívabb társadalmi segítéssel párosult megoldására, a takarékos gazdálkodásra hívta fel a tanácstagok figyelmét, majd e szavakkal zárta beszédét:

— Négy évre vagyunk megválasztva. Ez történelmi mércével mérve igen kis idő, de egy ember, egy generáció életében mégsem kevés. Arra valóban kevés, hogy mindent megvalósítsunk, aminek szükségét látjuk, de arra elegendő, hogy a dolgozó nép életére maradandó^ jelentősét alkossunk, amely kihat a jövőre is, s amelyre tisztelettel, elismeréssel néznek majd utódaink. Ehhez a nagy munkához kívánok Báca-Ki*- kun megye dolgozó népének a párt, a kormány és a magam nevében sok sikert, erőt és < séget.

Dr. Ortutay Gyula felszólalása

Nyers Rezső elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk listavezető országgyűlési képviselője szólalt fel.

— A megye megválasztott országgyűlési képviselői nevében jó eredményeket kívánok önöknek a négy év munkájához — mondotta. — Innen üdvözlöm a megválasztott községi és járási tanácstagokat, akiknek gondja lesz velünk együtt e megtisztelő megbízatásból fakadó nagy feladatok elvégzése, segítése. őszinte szeretettel és bizalommal üdvözlöm a tanács megválasztott vezetőit.

— Sok szóra, úgy hiszem itt nincs szükség — mondotta beszéde további részében Ortutay elvtárs — amiről mégis szólni szeretnék, azt jogaink s kötelességeink néven szoktuk emlegetni. Ezt együtt a felelősségnek nevezném, hiszen roppant nagy felelősséget jelent számunkra ez a küldetés.

Érezzünk felelősséget mindennapi munkánkban — ez a legfőbb dolog számunkra. S hogy a felelősség növekszik, lemérhettük a közelmúltban lezajlott jelölő gyűléseken, a tanácsválasztásokon és a községi városi tanácsüléseken egyaránt. Az itt elhangzott beszámoló például arról szólt, hogy a tervezés munkája legyen tudományos igényó, s mondhatjuk, hogy ez az igény nemcsak a megye legfelsőbb tanácsi fórumán nyilvánul meg. Lemérhettük és tapasztalhattuk az alsóbb tanácsi szervek ülésein is. Úgyis mondhatnám: a művelt felelősségtudat — mely a gondos elemzést a gyakorlati tennivalókkal összekapcsolja — jellemzi ma már a városi és községi tanácsok legnagyobb részét.

— Olyan időkben ülünk ösnsze — folytatta felszólalását — amikor felelős megnyilatkozásunk nemcsak a helyi kérdésekben, de a nemzetközi élet szempontjából sem lehet mellékes. Ez a felelősség is a miénk, s mi. Bács-Kiskun megye képviselői vállaljuk a parlamentben és egyéb közéleti fórumokon, hogy dolgozó népünk érdekeinek megfelelően hallatjuk szavunkat a béke ügye mellett.

— A magyar nép, amely megválasztott és az állami élet legkülönbözőbb területeire küldött bennünket, várja és számon kéri, hogy álltunk helyt, s hogyan éltünk megbízatásunkkal. A jó munka forrasszon eggyé bennünket mind erősebb egységben, s felelős együttműködésben — fejezte be felszólalását Ortutay Gyula.

A megyei tanács alakuló ülése dr. Bodóczky László zárszavával ért véget.

Fogadás az Országos Nőtanácsnál

Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Nemzetközi Nőnap alkalmából csütörtökön délután a nőtanács székhazában fogadást adott a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek asszonyai részére. Részt vettek a fogadáson a magyar nőmozgalom vezetői, valamint a kiemelkedő munkát végző tár» sadalmi aktivisták is.