Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
í MdaJ J963. március 31, vasárnap \ Viszonylag csendes hét II szovjet javaslatot tárgyalják meg Genfben Az újabb „párbeszéd^ EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN VISZONYLAG csendes hét ért véget ma a nemzetközi politikai életben. A világlapok első olda- ——————— Iára nem kerülhettek újabb államcsínyekről, szenzációs diplomáciai fordulatokról tudósító, rikoltó szalagcímek. A viszonylagos csend és nyugalom azonban korántsem jelent eseménytelen- séget, valamiféle politikai holtszezont. Kairóban Egyiptom és Algéria képviselői megbeszéléseket tartottak országaik baráti kapcsolatainak elmélyítéséről és tovább folytatódtak az EAK, Szíria és Irak kormányférfiainak előkészítő tanácskozásai is a három arab állam leendő uniójáról. A brazíliai Niteroi-ban a helyi és a külföldi reakció mesterkedései ellenére megnyílt a szabad Kuba védelmében összehívott latinamerikai szolidaritási értekezlet. Genfben, a „konferenciák városában”, pedig már 113. plenáris ülésüket tartották a tizenhét ország leszerelési megbízottai. Genfben ezúttal Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán beterjesztett kompromisszumos javaslatát tárgyalták meg. A javaslat szerint Szovjetunió és az Egyesült Államok a leszerelés második szakaszának végéig megtarthatna bizonyos, korlátozott számú rakétát. E rakéták számának meghatározásánál azonban — mint Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője kifejtette — abból kell kiindulni, hogy minél kevesebb rakéta maradjon meg. A megmaradó rakéták a két ország biztonságát fokoznák egy esetleges agresszióval szemben, de nem tennék lehetővé nukleáris háború megvívását. A Szovjetunió ugyanakkor hajlandó hozzájárulni a megmaradó rakéták indítóállásainak ellenőrzéséhez, de természetesen ehhez az kellene, hogy a megmaradó rakéták száma ne haladja meg az indítóállásokét. Magától értetődik, hogy a második szakasz végén a rakétákkal együtt ezeket az állásokat is meg kellene semmisíteni. A Szovjetunió tehát újabb, nagy jelentőségű lépést tett Genfben annak érdekében, hogy elmozdítsa a holtpontról a „marathoni értekezletet” és elősegítsen legalább egy részleges megegyezést. AZ ŰJABB szovjet—amerikai „párbeszéd”, amely Dobrinyin szovjet nagykövet és Rusk, amerikai külügyminiszter között zajlott le, dühödt kirohanásokra ragadtatta a bonni vezető köröket. A nyugatnémet sajtó összpontosított támadást intézett e megbeszélések ellen. Elsősorban amiatt nyugtalankodnak, hogy a megbeszélések témaköre kibővülhet, a berlini problémáról átterjedhet a német kérdés egészére, vagy éppen a leszerelés területére. Márpedig a berlini tűzfészek lokalizálása, a Német Demokratikus Köztársaság elismerése és a két német állam békés közeledése nincs ínyére a feszültség szításában alaposan érdekelt, atomfegyvert követelő, nyugat-európai hegemóniára törő bonni szolda- teszkának. Bonn mindenképpen atomfegyverhez akar jut- *ú, gazdasági, politikai, katonai tekintetben egyaránt fölébe akar kerekedni nyugat-európai szövetségeseinek. Ezért reagál szélvészgyorsasággal, szinte szolgai alázattal, minden óceánon túli parancsra, vagy intelemre. Így történt ez legutóbb a sokat emlegetett szovjet csőexport ügyében is. AMÍG a tőkésvilág vezető monopóliumai között éles konkurrenciaharc folyik az egyre szűkülő piacok birtokáért, addig a nyugat-európai országokban tovább romlik a gazdasági helyzet, csökken a dolgozó néprétegek, elsősorban a munkások életszínvonala, s szakadatlanul növekszik a munkanélküliek serege. A francia bányavidékeken már egy hónapja néptelen tárnák, üresen ásító csillék, mozdulatlan szállítószalagok fogadják a látogatót. A londoni parlament előtt rohamrendőrök törnek a munkát, jobb, emberibb megélhetést követelő tömegre. New York, a világ legnépesebb metropolisa a nyomdászsztrájk miatt továbbra is újságok nélkül van. Ezek az elgondolkoztató, s nemegyszer riasztó hírek, nap mint nap leleplezik a vezető kapitalista országok gazdasági stabilitásáról elhangzó csalóka szólamokat. Az inflációs folyamatra, a gazdasági depresszióra, a fenyegető válságra pedig nem lehet más gyógyir, mint a széles körű átfogó, politikai megkülönböztetés nélküli kereskedelmi kapcsolatok kiépítése a szocialista és a nem szocialista világ között A jelek szerint ezekre a kapcsolatokra a Nyugatnak ma sokkal nagyobb szüksége van mint a Keletnek. Kannibálok egymásközt A Szovjetunió már csaknem húsz főbb termék gyártásában utolérte az Egyesült Államokat Hivatalos szovjet közlés szerint a Szovjetunió már 19 főbb bányászati, illetve gyártási ágazatban utolérte és elhagyta az Egyesült Államok színvonalát. A Szovjetunió több vasércet, mangánércet, aszbesztet, kőszenet termel, s több fémforgácso- 1 ógépet, diesel- és villany mozdonyt, vasúti teher- és személykocsit, traktort, kombájnt, ekét, vető- és aratógépet, fűrészárut, téglát, gyapjú- és lenszövetet, cukrot gyárt, mint a tőkés világ legnagyobb ipari hatalma. A Moszkvai Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint A tárgyalóteremből Emberölés kísérlete Kerekegyházán Pénteken, március 29-én hozott ítéletet a kecskeméti megyei bíróság a hosszabb idő óta tárgyalt Boros-féle bűnügyben, amelyet a múlt év október 14-én követett el Kerekegyházán a tettes. A tárgyalóteremben egy jól megtermett fiatalember ül a íegyör mellett: Boros Sándor, a vádlott. A tanúk egymás utón lepnek a büntetőtanács elé, s elmondják, mit láttak az esetből. Boros a bíró kérdésére feláll, s határozott hangon kezd beszélni: — nem így volt —, s hosszú, zavaros magyarázgatás- ba bonyolódik. Tagad. A bíró leülteti, es jön a következő tanú. — Október 14-én a kerekegyházi kisvendéglőben voltak Boros Sándorék, többnyire fiatalokból álló társaság szórakozott együtt. Ott volt Malecz József sértett is feleségével, hozzátartozóival — mondja az egyik tanú. — Tudtam, hogy a két család haragban van egymással. Hogy miért, nem tudom. A vendéglő zsúfolva volt, nem tarthattam őket szemmel. — Nekem feltűnt, hogy tánc közben a két család férfitagjai lökdösik egymást. Tudtam, hogy rossz közöttük a viszony — vall egy középkorú asszony. — Azt is láttam, amikor Bo- jrosék asztalától egy férfi odament Maleczékhoz, hogy az ott muzsikáló cigányt elhozza. Ez még fokozta a feszültséget. A tanúk további vallomásaiból aztán kibontakozik a súlyos bűncselekmény elkövetésének minden részlete. Boros Sándor este 10 óra tájban, amikor már robbanásig fokozódott a két család közötti feszültség, — kihívóan elhagyta a vendéglőt. Malecz József ezt meglátta és utána akart menni. Az üzletvezető-helyettes útját állta, s kérte, maradjon a teremben, de Malecz félrelökte, s az ajtó felé indult. Alighogy kilépett azonban a küszöbön, az ajtónál, kívül lesben álló Boros Sándor egy közel húsz centis késsel nyakon szúrta. A szerencsétlen ember felkiáltott és összeesett, miközben ömlött belőle a vér. A teremből kitódu- lók között volt Malecz Ferenc sértett testvére is, akit a még ott levő tettes szintén megtáma dot és több helyen megszűrt. A bíróság Boros Sándort emberölés bűntettének kísérletében és könnyű testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek és hatévi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet még nem jogerős, mert a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. a. s. 1963 elején a szovjet ipari termelés volumene elérte az amerikai ipar termelésének hatvan- három százalékát, míg 13 évvel ezelőtt az arány mindössze negyvenhét százalékos volt. Campbell és Tarn amerikai közgazdász az említett adatot túlságosan szerénynek találja és azt állítja, hogy a szovjet ipar már 75 százalékra közelítette meg az amerikai termelést. Az amerikai ipari termelés évi átlagos növekedési százaléka 1918-tól 1960-ig 3,3 volt, a háborút követő 17 évben pedig 2,1 százalékra csökkent. A következő - egy-két évben nem várható az ütem növekedése. A szovjet ipar évi átlagoá növekedése a háború utáni egész időszakban 10,6 százalékos volt és ezt az ütemet lankadatlanul tartja. Akár hiszik, akár nem, a kannibálok bevonultak az angol parlamentbe. Néhány nappal ezelőtt a Lordok Házában óriási vita robbaht ki a nagy amerikai élelmiszertrösztök angliai szállításaival kapcsolatban és egy bizonyos lord Shackleton kijelentette: „Értesüléseim vannak arról, hogy egyes polinéziai emberevő-törzsek varázslói nem engedik meg a törzs tagjainak elfogott amerikai hittérítők elfogyasztását. Az angolokat még megeszik” — tette hozzá biztatóan a nemes lord. Majd sötéten megjegyezte: „De lehet, hogy már nem sokáig...” A Lordok Házában nagy vihar tört ki, mire egy másik nagyság, bizonyos lord Douglas megmagyarázta: a kannibálok rájöttek, hogy az amerikai élelmiszeripar mérgező anyagokkal kezeli a különböző konzerveket, miáltal az amerikai állampolgárok húsa mérges anyagokat tartalmaz. A Lordok Házában ezek után számadatok is elhangzottak: eszerint egy átlagos amerikai hittérítőben hatszor any- nyi méreg van, mint egy angolban. A vita azzal végződött, hogy Summerskil bárónő kijelentette: Angliát csak úgy lehet megmenteni, ha nem esznek amerikai konzerveket és sok friss halat, valamint nyers gyümölcsöt fogyasztanak... Mindenesetre örvendetes, hogy miközben Nagy-Britannia történelme legpusztítóbb és legköltségesebb fegyverkezési hajszájában vergődik — a Lordok Házának nincs nagyobb gondja, mint az amerikai atomfenyegetés helyett az amerikai almabefőttről vitatkozni. Az ötlet a kannibálokkal —* azért mégsem rossz. Ha ezek a derék emberevők életük kockáztatásával mégiscsak elfogyasztanak néhányat az atomhisztéria leglelkesebb amerikai hívei közül — utána nyugodtabban lehetne vitatkozni azokról a veszedelmekről, amelyekkel az amerikai zabpehely-konzerv fenyegeti az emberiséget. Ilyen javaslat azonban sajnos, nem hangzott el a Lordok Házában —, ami arra a sajnálatos következtetésre ad alkalmat, hogy némely polinéziai törzs varázslója tisztábban látja a nemzetközi helyzetet. Rio de Janeiróban növekszik a feszültség Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Rio De Janeiró- ban növekszik a feszültség annak következtében, hogy a reakciós Lacerda-kormányzó megakadályozta a kubai szolidaritási kongresszusnak a városban való megtartását. Az egyik helyi érdekű vasútvonal munkásai tiltakozó sztrájkot kezdtek, mert a kubai szolidaritási kongresszusra igyekvő társukat a rendőrség letartóztatta. A sztrájkhoz több más vasútvonal, valamint több autóbusz- vállalat dolgozói is csatlakoztak. Lacerda kormányzó utasítására Guanabara állam katonai rendőrsége kordont vont egy színházépület körül, mert olyan hírek terjedtek el, hogy a haladó érzelmű diákok ott tüntetést kívánnak rendezni szövetségük székházának a rend^ őrség által történt megszállása miatt. Goulart elnök a pénteki nap folyamán Mangabeira igazságügyminiszterrel, valamint Silva tábornokkal, katonai tanácsadójával tárgyalt a Rióban kialakult súlyos helyzetről. Az elnöknél folytatott tanácskozásokat követően a kormány szóvivője a képviselőházban ismertette Goulart döntését, amelynek értelmében szövetségi csapatokat küld Guanabara államba, hogy Lacerda kormányzó alkotmányellenes intézkedéseit hatályon kívül helyezzék. Az elnöki döntés értelmében szövetségi csapatok veszik át a fontosabb középületek őrzését is. Az igazságügyminiszter bejelentette, hogy a szövetségi katonaság a diákok számára biztosítani fogja székházuk szabad látogatását. A brazil kormány a most e'határozott intézkedések indokául azt hozza fel, hogy Guanabara államban feltétlenül helyre kívánja állítani a törvényességet. Lacerda kormányzó a legújabb jelentések szerint nem jelent meg hivatalában, mert orvosai a legszigorúbb nyugalmat írták elő számára, tekintettel „tökéletes kimerültségére”. Macmillan viharos fogadtatása Bromleyben Angliában folyik a választási kampány és a konzervatívok helyzete mind kevésbé látszik rózsásnak. Tegnap Macmillan miniszterelnök kortesbeszédet mondott választókerületében, a Kent grófságban levő Bromleyben. A PIQUE DAME LOVAGJA Megjósolták, hogy az ászok miatt vesztek! Milyen ászok miatt? Hát a bányászok miatt!! A kormányfő védelmébe vette kabinettjének politikáját Amikor a nukleáris felfegyverkezést igyekezett megindokolni, a beszédet több közbeszólás is megzavarta. Macmillan azzal érvelt, hogy most, amikor a világbéke a nukleáris erők egyensúlyától függ, a többi nyugati ország mellett „Angliának is fegyverben kell maradnia”. A miniszterelnök belpolitikai kérdésekről szólva igyekezett derűs színben feltüntetni az ország gazdasági helyzetét, ugyanakkor kénytelen volt megemlékezni „bizonyos nehézségekről”. Macmillan alighanem kellemetlen kötelességének tett eleget, amikor megemlítette, hogy a kormány szerint csökkenteni kell a vasútvonalak számát. Ha erre sor kerülne, nyilvánvalóan sok ezer brit vasutas válna munkanélkülivé. Amikor beszéde után a miniszterelnök autójába szállt, v nukleáris leszerelésért küzdi' mozgalom hívei, majd utána na gyón sokan mások is, körűivel - ték a gépkocsit, kormányellenes jelszavakat kiáltoztak és hír- ügynökségi jelemtések szerint csaknem felborították az autót.
