Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

V'.­•Vi & i >>7* "Világ proletárjai, egyesül »etek! A MA&VAR. SZOCAUISTA WMViKÄSPÄRüT BACS“K»SKV/tM Wlg&YEl LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM Ara 60 fillér Negyedmillió hallgató a TIT előadásain 1963. MÄRC. 31, VASÁRNAP Lezárult a téli népművelési évad líözéideU Miniszteri utasítás írja elő, hogy a kiskereskedel­mi vállalatok — tanácsi, földművesszövetkezeti — negyed-, félévenként, va­lamint egész évben meny­nyi és milyen árucikke­ket adhatnak el a közü- leteknek. Ennek az uta­sításnak betartását vizs­gálták a Bács-Kiskun me­gyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai az elmúlt időszakban. Tizenkilenc boltban — 11 állami. 8 földműves­szövetkezeti — látogattak el. Megállapították, hogy a miniszteri utasítást nem minden esetben tartják be. A legtöbb szabályta­lanság a közületi terv túllépéséből adódik, de előfordul, hogy az enge­délyezett értékhatárt lép­ték túl, máskor meg a tiltó listán szereplő áruk­ból adtak el. Ez földművesszövetke­zeteinknél összefügg az­zal, hogy a közületi ter­veket nem „bontják le” boltegységekre. Mit mutat ez? Azt, hogy sem a já­rási földművesszövetkeze­tek, sem pedig a MÉSZÖV nem fordít kellő gondot erre a munkára. Bizonyságul a követke­zőket: a MÉSZÖV előírt éves közületi eladási ter­vét 120 százalékra teljesí­tette, míg a Bács-Kiskun , megyei Iparcikk-Kiskeres­kedelmi Vállalat, amely ragaszkodott az előírások­hoz — csak 98 százalékot ért el. Még kedvezőtle­nebb a kép, ha figyelem­be vesszük, hogy megyénk földművesszövetkezetei a negyedik negyedévben kö­zel kétszer annyi árut számláztak közületi el­adás címén, mint ameny- nyit szabad lett volna. Gyakorlatban ez így fest: a Kunszentmiklósi 461, a Tiszakécskei Föld­művesszövetkezet pedig 260 százalékra teljesítette közületi tervét. Mindez azt is mutatja, hogy a boltok vezetői minden- • áron a terv teljesítésére törekednek, ugyanakkor a közületek sem vásárolnak tervszerűen. Előfordul — három ál­lami, két földművesszö­vetkezeti boltba rí —, hogy a tiltó listán szereplő árukból is adtak el. Vizs­gálva az okokat a fel­ügyelőség dolgozói rájöt­tek, hogy 10—15 napos késéssel kerülnek az üz­letekbe az erről szóló ira­tok. Mulasztást tapasztal­tak még az értékhatárok betartásánál, az áruk pon­tos cím-feltüntetésénél, ta­lálkoztak szabálytalan be- ' lejavításokkal és számsza- i ki hibákkal. Szóvá tesszük mindeze­ket, mert az ilyen áruér­tékesítési módszer zavar­hatja a vásárló közönsé­get, csökkentheti az áru­választékot, végső soron a jobb áruellátást. Elő­fordulhat, hogy ezáltal ki­vonnak a forgalomból olyan cikkeket, amelyekre nagy szükség van. Egyes helyeken emiatt átmene­tileg mesterséges áruhiány lép fel, ami joggal bosz- szantja a vásárlókat, de egyébként az ilyen eladási módszer gátolja a kor­mányzatnak a lakosság ;obb áruellátását szolgáló törekvéseit. Erre is gon­doljanak a boltok vezetői, amikor a közületeket ki­szolgálják, mert ez is sze­repel a bevezetőben emlí- ‘ett miniszteri utasításban. V. K. As ismeretterjesztő előadások iránt egyre inkább megmutatkozó érdeklődés új, fontos feladatok végrehajtását tűzte megyénkben is a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat elé. A számszerű eredmé­nyek növekedése mellett — az elmúlt évben 4750 előadást tar­tottak 260 600 hallgató előtt — most már hozzáláttak a tartal­mi munka megjavításához, va­lamint a társadalom és termé­szettudományi előadások rész­arányának megváltoztatásához. Á két tudományág aránya kü­lönösen a járások ismeretter­jesztő munkájában mutat nagy eltérést és a természettudomá­nyok kedvezőbb arányú részvé­telét csak a kiskunfélegyházi és kiskőrösi járás tudta biztosítani. Az előbbi 55,2 az utóbbi 54,5 százalékkal. A megyei átlagnál jobb eredményt ért el a duna- vecsei járás 47,4 és a kecske­méti járás, ahol az összes előadá­sokból 45,9 százalék a termé­szettudományi. — Leggyengébb Kecskemét város 37,3 Baja vá­ros 39,6 és bajai járás 40,3 szá­zalékkal. Az előadások tárgykör szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiskő­rösi járásban az agrár témájú előadásokon kívül nagy helyet kaptak az alap-természettudo­mányok. — Biológia, fizika, ké­mia és földrajz. Ezzel a járások sorában az első helyet foglalják el. A kecskeméti járásban inkább az irodalmi, nemzetközi, közgaz­dasági, történelmi és filozófiai jellegű előadások vezetnek, bár megfelelő eredményt sikerült el­érni a természettudományokból is. A bajai járás munkájában bi­zonyos aránytalanságok tapasz­talhatók. Két járás együttesen nem tartott annyi pedagógiai témájú előadást, mint a bajaiak — számszerint 191-et. Mellette jelentős még az agrár- az egész­ségügyi, a nemzetközi és köz- gazdasági szakosztály munkája, de műszaki témából mindössze 11, történelemből 16, biológiából 21 előadás hangzott el, ami ha­tározottan kevés. Kecskemét város kiugrik mű­vészeti — 109 — jogi, és mű­szaki előadásaival. Kevésnek bi­zonyult azonban a fizika, ké­mia és a biológia — mindössze 12—16 előadása. Kiskunhalas járás és város jó eredményt ért el fizika—kémiából, közgazda­ságtanból, jogból és pedagógiá­ból, viszont több lehetne agrár és földrajzi előadásainak száma. Baja város előadásaiban a mű­vészeti, pedagógiai és csillagá­szati témák foglalják el a legna­gyobb helyet. Feltűnően kevés az agrár — 13 — és a történel­mi — 5 — előadások száma. Dunavecse egyenletes témael­osztása érdemel említést, Kalo­csa eredményét rontja, hogy túl kevés a fizikai, kémiai és bio­lógiai előadás. Az elmúlt időszak örvendetes jelensége, hogy mind jobban uralkodóvá váltak az előadás- sorozatok és különféle akadé­miák. Az 1961—62-es évad vé­gén 18 munkás és 14 tsz, vala­mint 31 egyéb akadémia zárult. Az idei évadban 17 munkásaka­démiát 30 tagozattal. 24 tsz- akadémiát és 24 egyéb akadé­miát sikerült beindítani. Sajnos, a KISZ-bizottságok szervezési mulasztásai következ­tében 19 helyett, csak 11 ifjú­sági akadémiát lehetett megala­kítani, közülük is legjobbnak a honvédség kötelékében rende­zettek bizonyultak. Jól működik viszont a filmművészeti isme­reteket nyújtó kecskeméti Ifjú Filmbarátok Köre. Taglétszáma 4—500 között ingadozik, ebből 100—150 üzemi ifjúmunkás. Szakmailag legjobban be­váltak az ülnökakadémiák. A népi ülnökök számára mind az öt városban, sőt Kiskőrösön is indítottak előadássorozatokat, melyeken a résztvevők száma meghaladta az 500-at. Kisebb méretű a hivatalokban és intéz­ményeknél végzett ismeretter­jesztés. Az elmúlt évet is beszá­mítva mindössze 372 előadás hangzott el ezeken a helyeken — 70 százalékban a társadalom- tudományok témaköréből. Mint arról lapunkban már hírt adtunk, kormányunk ren­deleté értelmében az idén már­cius 10. és április 10. között ke­rül megrendezésre a fásítási hó­nap. A fásítás fontossága különö­sen előtérbe kerül az Alföld fá­ban meglehetősen szegény vidé­kein, így annak népgazdasági jelentőségéhez nem fér kétség. A felsőbb állami szervek nagy­mérvű anyagi támogatással te­szik lehetővé, hogy erdeink fa­állománya a hazai szükségletet fedezni tudja. A szükséges alap­anyagot az állami erdőgazdasá­gok juttatják el a fásítókhoz. Csupán a Kiskunsági Álla­mi Erdőgazdaság körzetében a tavaszi tervfeladat végre­hajtásához három és fél mil­lió csemete és 19 ezer su- háng áll rendelkezésre. Az erdőgazdaság területén a ta­vasszal közel 300 hektáron lesz új fásítás, illetve pótlás, ebből 235 hektárt a közös gazdaságok vállaltak. A részvevő 38 terme­lőszövetkezet és termelőszövet­kezeti csoport közül a jászszent- lászlói Virágzó Tsz és az Új Ba­rázda Tsz 30, illetve 25, a kun- peszéri Parasztbecsület Tsz ugyancsak 25, a tiszaújfalusi Tisza Tsz pedig 12 hektáron végzi el a fásítást. A ladánybe- nei Széktói és a lajosmizsei Aranyhomok Tszcs —, amely közös gazdaságok már az elmúlt évben is jó eredményeket értek el az erdősítésben — most újabb 25, illetve 20 hektár, mezőgaz­dasági művelésre nem alkalmas területen ültetnek zömmel fe­nyőfákat. A városföldi Hunyadi Tsz-ben sorra kerülő 11 hektár­nyi fásításban húsz tsz-gazda Az 1962—63-as ismeretterjesz­tési évad még nem ért véget, de az elmúlt év és a téli hóna­pok tapasztalatait egybevetve levonhatjuk a tanulságokat. Jó és eredményes munkát végzett a TIT megyénkben, előadásai­nak népszerűségét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy egy-egy előadásra átlagosan 65 hallgató jutott. Jelentős mérték­ben vezették be megyénkben a magasabb ismeretterjesztési for­mákat — sorozatokat, akadé­miákat — és az előadók szak­mai, módszertani felkészültsége is jónak mondható. Remélhetőleg a követ­kező időszakban már sikerül ki­egyenlíteni a társadalom és ter­mészettudományok között mu­tatkozó eltéréseket és lerakni az előadásokból még hiányzó témá­kon alapuló természettudomá­nyos világnézet alapjait. szorgoskodik, ■ előreláthatólag május elejére elvégzik a vállalt feladatot. A Dunaártéri Állami Erdő- gazdaság körzetében 257 hektár új fásítás és pótlás szerepel a tavaszi tervekben. E munka csaknem 90 száza­lékának az elvégzésére 22 tsz és tszcs vállalkozott, s fogott is már hozzá a fásí­táshoz. Közülük ki kell emelni az ér- sekcsanádi Búzakalász Tsz-t, amelynek gazdái 53, és a csát- aljai Új Tavasz Tsz-t, ahol 35 ' hektáron végzik majd az erdő- ! sítést. De említést érdemel a ba- í jai Micsurin Tsz 21, és a fajszi Dunagyöngye Tsz 13 hektáros j vállalása is. Az időjárás tavasziasra for­dultával még nagyobb lendü­lettel folytatják az ültetést a , közös gazdaságok, a községek lakói, a honvédségi alakulatok és az 'egyéb társadalmi szervek. Különösen szépen veszik ki a részüket a fásitási hónap munkáiból megyénk KISZ- fiataljai. Kezdeményezésük nyomán a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dolgozói például 400 suháng elültetését vállalták. A Kisfái Kertészeti Szakiskola KISZ-szervezetének tagjai szom­baton fogtak hozzá a II. Rákó­czi Ferenc Tsz-ben 1000 suháng elültetéséhez, s a héten már be is fejezik a munkát. Kiskunfél­egyháza utcáin, terein ugyan­csak 1000 suháng kerül kiülte­tésre. Részt kértek a fásítási hó­nap munkáiból a laki teleki ál­talános iskolások és úttörők is. Több mint ötszáz hektáron fásítanak Megyénkben hatvan közös gazdaság és számos társadalmi szerv vesz részt a munkában FIATALOK A csinos Faragó Gizi a Bá­nyai Júlia Gimnázium padjait cserélte fel az üzemi élettel; normás lett. Két szakvizsgát már letett, jelenleg a harma­dikra készül. A KISZ-fiatalok propagandistájuknak választot­ták, s ezt a feladatát igyekszik jól ellátni. Apró János lakatos éttető ele­me a kultúr gárdának. Mint kul­túr felelős minden darabban a férfi főszerepet játssza. Példája, fáradhatatlan, követketxtes fel- világosító és szervező munkája nyomán fellendült a KISZ kul­turális élete, s ma már 25 főt számlál a színjátszó együttes és a tánccsoport. A tánccsoport és a színjátszók törzsgárdájához tartozik Föld­vári Ica, a KISZ gazdasági fe­lelőse, akit a bontóban talál­tunk meg. Egyszer Júliát ala­kítja, máskor meg a törzsőr­mester szerepében látjuk vi­szont a „világot jelentő deszká­kon”. Az ügyes kezű kislány az élelmiszeripari technikum leve­lező tagozatának elsőéves hall­gatója. Mindhárman a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál dolgoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents