Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
✓ *. oldal 1903. március 29, kedd Az 1963. évi állami költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) Itat nyomon kövesse. Ugyanakkor a pénzügyi szervek feldolgozzák a nyereségrészesedési rendszer tapasztalatait azzal a céllal, hogy az új szervezeti formák mellett, hogyan lehetne ezt a hasznos ösztönzőt még eredményesebben alkalmazni. Több mint 40 milliárd beruházásra — Költségvetésünk kiadásai között jelentős tétel a beruházások előirányzata. Népgazdasági tervünk beruházásra és felújításra együttesen 58 milliárd forintot, irányoz elő, amiből 40,4 milliárd a beruházás. Ez az ösz- szeg 8—10 százalékkal nagyobb az 1962. évinél. — Beruházási előirányzatunk elsősorban a 2. ötéves terv nagy ipari létesítményeinek megvalósítását szolgálja. így: az év folyamán befejezik az Ajkai Erőmű bővítését, az Almásfüzitői Kőola jipari Vállalat rekonstrukcióját, a Berentei Vegyiművek FVC-üzemét. Az alumíniumipar számottevő fejlesztését szolgálja az ez évben átadásra kerülő Székesfehérvári Présmű és öntöde, valamint az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése. Befejezik a Budapesti Hajtóműgyár fejlesztését, a Debreceni Orvosi Műszergyár, a Lábatlani Cement- és Mészmű rekonstrukciójának munkálatait és elkészül a Tatabányai Tejüzem is. Ezután a miniszter a beruházási eszközök összpontosításának fontosságáról beszélt — Nyilvánvaló, hogy ha valahol nagy szerepe van a központi irányításnak, úgy ez a beruházások területe, mert ez ^legszorosabban összefügg a jövőnkkel. A szétaprózás helyett az időbeli egymás után sorolás a helyes módszer. — A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem követelményeit szem előtt kell tartani a beruházásoknál is. A szocialista együttműködés, a termelés fejlesztésének koordinálása óriási tartalékokat rejt magában. Meg vagyunk győződve arról — hangoztatta a miniszter —, bogy a KGST keretében még az eddiginél is gyorsabb előrehaladást lehet elérni. A kialakítandó közös tervező szerv legfontosabb feladata: koordinálni a beruházási, fejlesztési terveket, ami lehetőséget nyújt a szocialista országok gazdaságának gyorsabb fejlesztésére. 3600 új traktor a mezőgazdaságnak — A költségvetés számos tétele szorosan kapcsolódik termelőszövetkezeteink gazdálkodásához. A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás fő formája 1963. évben is a hosz- szú és közép lejáratú hitel. Erre a költségvetésben 4,8 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évinél. — E keretek lehetővé teszik, hogy a szarvasmarha-férőhelyek száma 38 000-rel, a borjúférőhelyek száma 14 300-zal, a sertésférőhelyek száma csaknem százezerrel növekedjék. — A növénytermesztésben a legnagyobb erőkifejtést a szőlő- és gyümölcstelepítési előirányzatok teljesítése követeli meg. 1963. évben a második ötéves tervben előirányzott program egyharmadát kell végrehajtani Az ez évi telepítéseket zömmé' Szabolcs. Bács-Kiskun és Pes megyék homokos területein kel) elvégezni. — A második ötéves terv 650 ezer hold öntözését írja elő és ebből ez év végére 500 000 hold öntözése valósul meg. 132 000 holdon talajjavítást végzünk. — A mezőgazdasági géppark és különösen a termelőszövetkezetek gépállományának a fejlesztésére a költségvetés mintegy 1,3 milliárd forintot fordít. Az év során 3600 új traktort kar1"’- a szövetkezetek. Emellett vább folyik a használt erő- és munkagépek átadása is. Ez a folyamat magával hozza a gépjavító hálózat kiépítését. A gépállomások fontos feladata a még hiányosan, vagy egyáltalán nem gépesített gazdaságok munkájának segítése. — A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója: felhozni a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetkezeteket a jól dolgozók színvonalára. Erre a célra a beruházáson, a gépesítésen, ár- és díjkedvezményeken túl - a költségvetés az elmúlt évhez hasonlóan — 520 millió forint támogatást irányoz elő. Ezzel államunk lehetőséget ad e szövetkezeteknek, hogy a szükséges termelési intézkedések megvalósításával együtt, a közös munkában résztvevő tagság részére, megfelelő, legfeljebb a járási átlag 80 százalékáig terjedő jövedelemszintet tudjanak biztosítani, és ösztönzésre pénzelőleget adjanak. A pénzügyi támogatás folyósításának előfeltétele a jó szakmai vezetés és a helyi adottságoknak megfelelő termelési — szervezési intézkedések kidolgozása és végrehajtásuk biztosítása. Ötvenezer lakás épül az idén Tímár Mátyás, az egészség- ügyi költségvetésről szólva elmondotta, hogy az év során a kórházi ágyak száma meghaladja a 75 ezret. Ez igen jelentős előrehaladás, ha figyelembe vesszük, hogy a 2. ötéves terv 1965. végéig összesen 78 ezerre irányozta elő a kórházi ágyak számát. — Kórházaink ma háromszor annyi beteget látnak el, mint az 1938-as évben. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolás időtartama. A lakásépítési programunk 1963-ban 50 700 lakás felépítését irányozza elő. Ebből 2,7 milliárd forint értékben 20 700 lakás állami támogatással magánerőből létesül hosszú lejáratú hitellel. Új házadórendszert vezetünk be Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az időszerűtlen maradványokat. így ez évben megreformáltuk a már több mint 15 éve változatlan házadórendszert amely sok időszerűtlen vonást tartalmazott. A házadóreform a lakosságot körülbelül 70—80 milliós teher alól mentesíti és hozzájárulhat, hogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tatarozására. — Emellett valószínű, hogy a kedvezőbb adózási feltételek eredményeképpen több lakrészt adnak majd bérbe. — Az év elején felemeltük az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat. A nők helyzetének további könnyítése érdekében a fizetett szülési szabadság ideje 20 hétre nőtt és lehetővé vált, hogy az anyák gyermekük 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vegyenek igénybe. További életszínvonalt növelő intézkedésekre a tervezett nemzeti jövedelem és a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában kerülhet sor. Tímár Mátyás beszéde befejező részében kérte az ország- gyűlést, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1963. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát fogadja el. Dr, Erdei Ferenc felszólalása A pénzügyminiszter után dr. Erdei Ferenc, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy az 1963. évi költségvetésről benyújtott törvényjavaslat feletti vitában az országgyűlés hét bizottságában 44 képviselő vett részt. A felszólalók egyértelműen helyeslik mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket, mind pedig azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket, amelyeket a költségvetés végrehajtására vonatkozóan a pénzügyminiszter kifejtett. Hangsúlyozta, hof'v az országgyűlési bizottságok nem kívántak számszerű módosítást az előterjesztett javaslaton,, igyanúkkor azonban felvetődött izámos olyan fontos és időszerű gazdaságpolitikai kérdés, amely összefügg a költségvetéssel, illetve befolyásolja annak végrehajtását. A bizottságok ülésein figyelem irányult többek között arra, hogy a tervezett igen jelentékeny termelésnövekedés a mezőgazdaságban reálisnak tekinthető-e. Az az álláspont alakult ki — mondotta Erdei Ferenc, hogy ezt döntően két tényező befolyásolja. Az egyik: a jelenleg még gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetek, szervezeti és gazdasági megerősítése, a másik pedig az, hogy már közepesen kedvező időjárás is elegendő a terv teljesítéséhez. Az országgyűlési bizottságok tagjai hangoztatták, hogy gyorsabbá kell tenni a beruházások komplex megvalósítását és hatékonyabbá a fejlesztési tervek szorosabb központi és területi összehangolását. Nyers Kn ő; 600 millió forinttal növeljük a lakosság jövedelmét Ezután Nyers Rezső, az SZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt fel. Rámutatott egyebek között, hogy az (előirányzatok a tavalyinál lényegesen kisebb összeget biztosítanak a népgazdasági összkész- letek növelésére. Mint mondotta — ez fontos és üdvözlendő elgondolás, hiszen közismert, hogy az utóbbi két évben a vállalatok készletei túlságosan megnövekedtek, sok helyen felesleges anyagok, félkész áruk sőt kész termékek is felhalmozódtak. Ezek nagy részét hasznosítani lehet és keil is. Hiszen ha népgazdaságunk készletállományát csupán egy százalékkal csökkentjük, már ezzel is milliárdos nagyságrendű összeget takaríthatunk meg. Pozitív tényezőként könyvelhetjük el — folytatta —, hogy a munkabéreken felül az állami központi pénzalapból is 600 millió forinttal növeljük a lakosság közvetlen jövedelmét, nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíj és egyéb juttatás formájában. Ily módon a költségvetési összkiadások 10 százaléka csaknem kilenc mil- ’iárd forint, közvetlenül pénzben egészíti ki a lakosság jövedelmét. A mezőgazdaságról szólEttorlaszották a Jenyiszej folyam régi medrét Nyikita Hruscsov hétfőn szívélyes üdvözletét küldte a siker alkalmából a krasznojarszki vízierőmű építőinek, akik részt vettek a Jenyiszej folyó medrének eltorlaszolásában. A szovjet kormányfő telefonon beszélt Andrej Bocskinnal, az építkezés vezetőjével, éppen abban az időpontban, amikor befejezték a meder eltorlaszolását. Bocskin jelentette Hruscsovnaik; „A munka jól halad, sikeresebben, mint ahogyan magunk is gondoltuk volna.” A nagy szibériai folyam ellen indított döntő roham, amely hétfőn reggel kezdődött, hat és fél óra hosszat tartott, az eredetileg előirányzott 48 óra helyett. Vízierőművek építésénél a világon első ízben valósítottak meg ilyen bonyolult hidrotechnikai feladatot. A tárgyalások meghiúsulása után a francia bányászok teljes egységben folytatják a sztrájkot PÁRIZS. (MTI) Mint már jelentettük, vasárnap megszakadtak a tárgyalások a francia bányászok, illetve a kormány megbízottai között. A szakszervezetek teljes egységben a kormányt teszik felelőssé a megbeszélések kudarcáért. A kormány nem csupán visszautasította a bányászok 11 százalékos béremelését, de még azt is megtagadta, hogy az általa kiküldött bizottság, a „bölcsek tanácsa” jelentésében ajánlott nyolcszázalékos emelést azonnal megadja. A hírügynökségek jelentése szerint a tárnák dolgozói eltökélten folytatják a harcot. Lens környékén, a nagy észak-franciaországi bányavidéken a munkások hangoztatják: „Küldötteink jól tették, hogy nem engedtek: tudják, hogy mögöttük állunk. Huszonnégy napi sztrájk után lehetetlen úgy felvenni a munkát, hogy nem kapjuk meg az azonnali nyolc százalékos béremelést.” A Reuter jelentése szerint a tárgyalások kudarca előreláthatólag éreztetni fogja hatását az állami ipar más ágazataiban is. Bonn rakétatervei A Német Szövetségi Köztársaság hadügyminisztériuma kidolgozta a Bundeswehr haditengerészeti erői kötelékébe tartozó torpedóromboló őmaszádok rakéta-felfegyverzésének tervét. A Die Welt hétfői jelentése szerint a hadügyminisztérium a közeljövőben megkezdi a terv valóra váltását. A tervvel kapcsolatban légvédelmi rakétákról, valamint olyan rakétákról van szó, amelyekkel szárazföldi és tengeri célpontok vehetők tűz alá. va hangoztatta, hogy célunk változatlanul: szocialista alapokon mielőbb korszerű, magas termelékenységű mezőgazdaságot teremtsünk. Az idén a tavalyinál 42 százalékkal több hosz- szú és közép lejáratú hitelt nyújt államunk a termelőszövetkezeteknek zömmel beruházásokra. A mezőgazdasági beruházások aránya mindezek eredményeként az idén az összes beruházások 22 százalékát teszi ki. Nyers Rezső felhívta a figyelmet a háztáji gazdálkodás fontosságára is. Mint mondotta — a háztáji gazdaságok ugyan főként a tagok önellátását szolgálják, de ezzel tehermentesítik a központi élelmiszerellátást, kiegészítő munkát és jövedelmet biztosítanak a tagoknak; egyes termékekből pedig számottevő árutermelést is folytatnak. Ha a háztáji gazdálkodás az alapszabály keretei között történik, nem káros, hanem előnyös. A Dr. Ortutay Gyulát Értelmiségünk munkása, alkotója szocialista Felszólalt a költségvetési vitában dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője. Beszélt arról, hogy a választásokon is bebizonyosodott: erősödik, szilárdul a szocialista nemzeti egység, népünk nap nap után tettekkel mond igent a párt és a kormány céljaira, politikájára. Részletesen szólt arról is, milyen szerepet tölt be a magyar értelmiség ebben a gazdagodó nemzeti egységben. Értelmiségünk ma már nem érzi kívül magát a munkás-paraszt szövetségen, eggyé vált a dolgozó néppel, munkása, aléletünknek kotója szocialista életünknek. Hangsúlyozta többek között, hogy mind szélesebb körű akció bontakozik ki a termelőszövetkezeti gazdálkodás társadalmi támogatására. Az értelmiségiek legjobbjai társadalmi munkában csaknem 3100 község 20 éves távlati fejlesztési tervén dolgoznak. Ortutay Gyula példákkal bizonyította, hogy a magyar értelmiség miként osztozik az egész ország gondjában és örömében és hogy magáénak érzi a szocializmus építésének ügyét. Beszéde befejező részében a Bács-Kiskun megyei képviselők és a maga nevében elfogadta a költségvetést. Dr* Várkonyi Imre felszólalása Dr. Várkonyi Imre, az Actio Catholica országos igazgatója, kalocsai főkáptalani helynek, megyénk országgyűlési képviselője felszólalásában az állam és az egyház viszonyával foglalkozva rámutatott, hogy ez a viszony normális és évről-évre javul. Az elmúlt évek tapasztalatai mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a világnézeti kérdéseken kívül egyetlen olyan kérdés sincs, amelyet kölcsönös jóakarattal, megértéssel és bi- zalomal ne lehetne megoldani. — Az egyháznak és az államnak sok olyan találkozásai, együttműködési lehetőségei vannak amely elősegíti az emberi 4!et boldog, eredményekben gazdag fejlődését. Hiszem, hogy az» elkövetkezendő időkben mindkét oldalról tovább fogjuk keresni ezeket a találkozási, együttműködési pontokat. A képviselő ezután rámutatott, hogy az állam és az egyház együttműködésének egyik fontos területe a béke magasztos ügyének szolgálata, a harp a fegyverek nélküli világ megteremtéséért. Dr. Várkonyi Imre ezután az amnesztiával foglalkozott, majd a költségvetést elfogadta. A vitában még több képviselő szólalt fel, majd az elnöklő dr. Beresztóczi Miklós javaslatára elhatározták, hogy marói >s 26-án, kedden délelőtt 10 órakor Folytatják az országgyűlés vitáját.
