Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
»963 március 26. kedd *. oldal A lakosság szolgálatában VIBRÁCIÓS IRON Több mint kétmillió forint értékű javító-szolgáltató tevékenység Két kisebb üzem összevonásával az elmúlt év közepén alakult meg Bácsalmáson a járási Vegyesipari Javító Vállalat. Az üzem fél esztendő tevékenységével máris elismerést vívott ki magának. A vasipari részleg készítményeit Baranya, Csong- rád, Bács-Kiskun megyében, 6Őt. a fővárosban is vásárolják. Az ipari termelésnél azonban sokkal fontosabb a vállalat jaKamatos kamataival.. Alig múlt 15 éves, amikor a Kiskunhalasi Vas- lömegcikkipari Vállalathoz került, mint ipari tanuló. A közepes termetű, inkább vékonynak mondható fiatalember, aki nyolc hónappal ezelőtt vette át a segédlevelet, egyike azoknak, aki kamatos kamataival fizeti vissza a tanuló években reá fordított fáradságot, pénzt. A legjobb úton halad, hogy kiváló munkás legyen. Nemcsak a forgácsolóban, hanem a vállalat többi részlegeiben is úgy említik, mint akinek különös érzéke van az esztergályozáshoz. Ennek bizonyítására megemlítem, hogy a nyolc hónapi átlagkeresete 1700—1800 forint között váltakozik. Az általános iskola elvégzése után nem vettek fel a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó Gépipari Technikumba — forgatja visz- sza az emlékezés kerekét, amikor arról érdeklődöm, hogyan lett ipari tanuló. — Én mindenképpen szakmát akartam tanulni, s ezért jelentkeztem ipari tanulónak. Solti Benő volt a mesterem, Az elméleti felkészülés azonban sok gondot okozott. Megfelelő tankönyvek hiányában kizárólag 'lelkiismeretűnkre volt bízva, hogy jegyzeteinkből készülünk-e vagy sem. Elnéztem, amint a leggazdaságosabb mozdulatokkal veszi ki a gépből a kész darabot, helyezi vissza a félig kész terméket, amely keze nyomán csillogó, használható alkatrésszé formálódik, Mellette áll Horváth Ferenc elsőéves ipari tanuló, aki mesterének keze alá adja az anyagot, ö is esztergályosnak készül. Félévkor általános 4-es osztályzatot szerzett. Az a hír járja, hogy követi mesterét. Reméljük, hogy így lesz. Gacsályi István vító-szolgáltató tevékenysége. Ennek tapasztalatairól érdeklődünk Marcsii Sándor elvtárs- tól, a vállalat igazgatójától. — A lakosság gyors és pontos kiszolgálását tekintjük legfontosabb feladatunknak. Március 1-e óta munkaszervező is működik vállalatunknál, aki a községi tanácsokat, különböző intézményeket keresi fel, hogy a járási vállalat tevékenységéről tájékoztassa a helyi vezetőket. A járás két községében: Tataházán és Bácsbokodon a helyi szakemberek közreműködésével kirendeltséget létesítünk. Az itt dolgozók különféle szakipari munkákat végeznek majd a helyi megrendelőknek. Tataházán, a régi ktsz épületében már találtunk is megfelelő helyiséget, és Bácsbokodon is kedvező körülmények vannak a részleg felállítására. — Milyen új ágakkal bővül a vállalat tevékenysége? — Rövidesen bevezetjük az általános lakástakarítást és festést. Tavaszi, őszi nagytakarítást vállalunk, sőt a dolgozd háziasszonyok kívánságára nagymosást is végzünk. — A szolgáltató tevékenységgel együtt új munkalehetőségek is keletkeztek. Nőtt-e a vállalat dolgozóinak száma? i — Jelenleg-192 dolgozónk van. Közülük számosán éveken át vidéken dolgoztak és az új munkalehetőségek hírére jöttek j haza. Ma már itthon is megta- 1 lálják számításukat. Velük. együtt sok jó szakmunkással> gyarapodott az üzem. ötvenen dolgoznak a vasipari, harmin- j can az építőipari részlegben, j ezenkívül van elektromos szerelő, rádió javító, vízvezeték- és központi fűtésszerelő, bádogos és bútorfestő részlegünk is. Előzetes tervünk szerint körülbelül 2 200 000 forint értékű munkát végezünk a lakosságnak, és ennek legnagyobb része a különböző javító, szerelő és egyéb szakipari munkákból tevődik össze — fejezte be nyilatkozatát Marosfi Sándor. Kiss Antal Segítség a termelőszövetkezeteknek A Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága messzemenően támogatja, a legkülönfélébb intézkedésekkel segíti a gazdálkodásban kevésbé fejlett termelőszövetkezeteket. Mindenekelőtt gondoskodott róla, hogy jó szakembereket kapjanak a főként erős vezetésre szoruló szövetkezeti gazdaságok. Állami dotációval, Illetve jövedelcmkiegcszítéssel 20 mezőgazdasági szakember került már ki, vagy foglalja el rövidesen a helyét ezekben a termelőszövetkezetekben. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is több, jól gazdálkodó tsz vállalta a gyengébbek támogatását. Az eddigi, személy szerinti patronálás több ok miatt nem a kívánt mértékben vált be. A patronáló személy ugyanis gyakran akadályozva volt tisztének rendszeres ellátásában, nem mindig tudott a gazdaságokba kijárni. Ezért most Kalocsa város ipari üzemei, a mezőgazdasági technikum és számos más intézmény vállalt védnökséget a meg nem erősödött tsz-ek felett. A Kalocsai Állami Gazdaság az alsómégyi Kinizsi Tsz-t patronálja, a kalocsai Iszkra Tsz pedig a foktői Békével tart fenn szoros kapcsolatot. Vezetőik részt vettek a patronált szövetkezetek zárszámadási közgyűlésén, figyelemmel kísérték 1 az idei termelési tervek elkészítését, és hasznos tanácsaikkal, útbaigazításaikkal azóta is segítségükre vannak. Brigádértekezleteikre meghívják a tsz-gazdákat, ismertetik velük a jól bevált módszereket, kicserélik tapasztalataikat. A Fűszerpaprikaipari Vállalat dolgozói a bátyai Piros Arany Tsz-nek nyújtanak sokoldalú segítséget. Ezt az elnevezést kapta a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat új gyártmánya, mely iránt máris egész sor vállalat érdeklődik. Az ötletes készülék jelentősége a vállalatok, üzemek, intézmények vagyonvédelmével kapcsolatos. Fából, fémből, műanyagból készült szerszámokba, értékesebb anyagokba ugyanis mechanikai rezgéssel, vagy szikrabeírással jelezhető az illető vállalat neve, az anyag leltári száma stb. Képünkön: Somogyi Sándor technológus bemutatja a vibrációs iron prototípusát. Feltétele a gazdaságos termelésnek A dolgozók javaslatainak sorsa a Rádiótechnikában Lepergett egy dolgos esztendő, s maholnap vége a második év első negyedének is. Mérlegre kerülnek az eredmények, másrészt arról folyik száz vita, hogy mennyiben biztosított az 1963. évi versenyvállalások teljesítésének anyagi, szervezeti feltétele. De más is szóba kerül az üzemi demokrácia legfontosabb fórumain, — a termelési tanácskozásokon. Ilyen a szociális ellátottság az üzemegészségügy, a munkavédelem helyzete, valamint annak ellenőrzése, hogy mi lett a sorsa a dolgozók javaslatainak. Mindez beszédes bizonyítéka annak, hogy a termelési tanácskozások jól szolgálják az alapvető feladatot: a dolgozók mind szélesebb körű bevonását a vállalat, az üzem vezetésébe. Erről tanúskodik a Rádiótech nikai Gyár kecskeméti üzemé nek legutóbbi tanácskozása is. A több oldalas jegyzőkönyv ugyan nem adja vissza a gyűlés hangulatát, de kalauznak megfelel, hogy elinduljunk a javaslatok nyomában. Afféle kér- dezz-felelek ez egy sor tanulsággal. Telepítés Csípős szél fúj vagy eső permetez — de ez már nem fordítja vissza a határba siető embereket. Igaz, nem irigylésre méltó még ilyen időben naphosszat ásogatni a gödröket, ültetni a vesszőt, de a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet 32 tagja dicséretes igyekezettel dacol az időjárással. Ügy tervezik, hogy ezen a tavaszon 150 holdat ‘elepítenek be jófaj- a borszőlő-veszők- kel. Bencsik Mihályné kifogásolta a termelési tanácskozásokon, hogy a budapesti központ nem küldte meg gyáregységünknek az újítási feladattervet, s ez gátolja propagandájában az újítási megbízottat. Zele Ferenc, i központ képviselője ígéretet tett, hogy intézkedik az ügyben. A feladatterv megérkezett. Kérték, hogy a gyár egészére vonatkozó munka verseny-fel tételeket is bocsássa rendelkezésükre az anya- vállalat. Ez Budapesten akkor még nem volt készen. A gyáregység gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetői erre kidolgozták a helyi feladatokat. Közben Budapest is megküldte a központi irányelveket. Így a tanácskozás már részleteiben foglalkozhatott a konkrét termelési és gazdasági feladatok megbeszélésével, és a megvalósítást szolgáló módszerek kialakításával. Bodor Ferenc az 1963. évi szocialista munkaverseny lehetőségeit boncolgatva, kérte a gyáregység vezetőségét: tegyék lehetővé egy ifjúsági brigád létrehozását a szereidében, mivel ott sok fiatal dolgozik. — A szervezeti intézkedéseket megtettük — közölte Sinkó Imre telepvezető. — A huszonkét tagú ifi-szerelőbrigád már működik. Munkájukról, szorgalmukról csak jót mondhatunk. Kiss Józsefné szintén az éves munkaversennyel foglalkozott hozzászólásában. Közölte, hogy társaival együtt miiven felajánlást tettek a termelési és gazdasági eredmények fokozása érdekében. Kifogásolta azonban, hogy vállalásuk teljesítéséhez nem minden esetben biztosítják a folyamatos anyagellátást. Esetenként értékes idő vész kárba, míg a szükséges alkatrészekre várnak. — Milyen intézkedést tett ez ügyben a telepvezető? — Kiss Jqzsefné panasza jogos. Végleges megoldásra azonban csak a jövő esztendőben kerül sor, amikor a magnetofonok alkatrész-gyártását is Kecskemétre telepítjük. De addig is sokat várunk a következő intézkedéstől. Eddig az al- katrész-elllá+ásunkkal megbízott központi diszpécser független volt tőlünk. Meet viszont a gyáregység állományába tartozik, mi szabjuk meg prémiumfeltételeit, s máris érezhető, hogy ütemesebben kapjuk az anyagokat, alkatrészeket, mint annak előtte. Többen szóvá tették az üzemben, hogy a tekercselő készülékek javítása végett sokat futkosnak a dolgozók a TMK-mű- hélybe, ami jelentős időkiesést okoz a termelésből. A vezetők itt is gyorsan intézkedtek: A folyamatos munka feltételeinek biztosítása a művezetők feladata. A dolgozókat nem lehet küldözgetni sem a TMK-ba, sem más ügyben. Kiss Imre a munkaruha-ellátást hiányolta. Saját példáját említette, miszerint hosszabb ideje vár, hogy a rendelet értelmében előírt öltözetet megkapja. És a válasz? Kiss Imrének megfelelő méretű munkaruha nem volt raktáron, de Pesten sikerült szerezni. Panaszát tehát orvosolták. Szóba került aztán a termelési tanácskozáson más is. Többek között a nyaralás. Azért említjük meg, mert ez az egyetlen kérdés, amit még nem intéztek el véglegesen. A gyáregység igénye, hogy az anyavállalat az elmúlt évinél több helyet biztosítson Kecskemétnek a balatonvilágosi üdülőben. Reméljük, az üzemi bizottság rövidesen közölheti ez ügyben is az eredményt. A jegyzőkönyv végére érve, önként adódik a következtetés: A dolgozók javaslatainak lelki- ismeretes elintézése, a munkásgondok emberséges megoldása legalább olyan feltétele az üzemi feladatok eredményes megvalósításának, mint a termelés műszaki előkészítése. s. g.
