Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA

XVIII. ÉVFOLYAM, 71. SZÄM

Ara 60 fillér

1963. MÄRC. 26, KEDD

Az 1963. évi állami költségvetés

az országgyűlés e!6ti

Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdte az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását.

Résztvett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai.

Jelen voltak az ülésen Mijalko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnökének vezetésével

a jugoszláv állami küldöttség tagjai.

A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.

Az ülést 10 órakor Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.

Az elnök üdvözölte a Mijalko Todorovics vezetésével hazánkban tartózkodó és az ülésre ellátogatott jugoszláv állami küldöttséget.

Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter megtartotta költségvetési beszédét.

Dr• Tímár Mátyás hesxéde

A pénzügyminiszter az elmúlt gazdasági év elemzésével kezdte beszédét. Megállapította, hogy 1962-ben népgazdaságunk jelentős eredményeket ért el. Iparunk termelése a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, csaknem 9 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése megfelelt az ötéves terv előirányzatának. Mezőgazdasági termelésünk összességében azonos volt az előző évivel, a súlyos aszály következtében azonban elmaradt a tervtől. Az aszály ellenére is egyes termékfajtáknál magasabbak voltak az átlagok, mint a korábbi években. Főként a mezőgazdasági termelés alakulása miatt a nemzeti jövedelem csak 5 százalékkal nőtt, a lakosság életszínvonala pedig, bár emelkedő irányzatát megőrizte, nem érte el a kitűzött szintet.

Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egyaránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek, az államháztartás egyensúlyban volt. Vállalataink forgalmi adó és nyereség címén az előző évinél 5,1 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek be. Eredményeik alapján a közeli hetekben 1,3 milliárd forint nyereségrészesedést kapnak, a nyereségrészesedés az állami ipar átlagában megközelíti a 11 napi bérnek megfelelő ösz- Bzeget.

Fejlődött a termelőszövetkezetek anyagi ellátottsága és gazdálkodása, a munkafegyelem és szervezettség javult, a termelés és a közös gazdaságok alapjai növekedtek. Döntően a rendkívüli kedvezőtlen időjárás következtében azonban az előző évhez képest nőtt a mérleghiányos szövetkezetek száma. Az aszály hatása különböző volt a termelőszövetkezetekben, aszerint hogy hogyan éltek a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel.

Tímár Mátyás ezután a beruházásról szólt. Elmondotta, hogy a tervet 3,5 százalékkal túlteljesítettük. 1962-ben tovább emelkedett a termelő befektetések aránya. Növekedtek az előző évihez képest a vegyipari, az él^'miszeripari, a termelőszö- v^kezeti beruházások.

A közületi kiadásokra 38,5 milliárd forintot fordítottunk. Jelentős erőfeszítéseket tettünk honvédelmünk fejlesztésére. A; egészségügyi, szociális, kulturális kiadások 9,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1961- ben, a» igazgatási költségek

részaránya pedig csökkent az előző évihez képest.

A lakosság bevételei és kiadásai — ha a tervezettnél lassúbb ütemben is — emelkedő tendenciát mutattak 1962-ben. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több mint 70 000-rel emelkedett. Ennek következtében a lakosság mintegy 1,5 milliárd forint többlet- bevételre tett szert. Fejlődik ma a lakáskultúra, ízléses és jó az öltözködés, fokozódik az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt.

Eredményeinkkel azonban korántsem vagyunk elégedettek. Ügy véljük, hogy a szocialista gazdasági rendszer — pártunk céljának megfelelően — gyorsabb ütemben is fejlődhet, ha iparunk, mezőgazdaságunk és egész állami életünk területén nagyobb felelősséggel és szakértelemmel dolgozunk. Hatalmas tartalékok rejlenek a szocialista tábor országai között egyre erőteljesebben kibontakozó nemzetközi együttműködésben.

— Az 1963. évi népgazdasági terv szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a mező- gazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik — mondotta. — Az ipari és a mező- gazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése révén a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzeti jövedelemnek megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését.

—• 1963-ban az állami vállalatok befizetései adják a költség- vetés tervezett összbevételeinek 82 százalékát. Tehát vállalataink jó munkája alapvető elő— Az ipar minden területén nagyobb figyelmet kell szentelni a külkereskedelem követelményeinek. Alapvető érdekünk, hogy a korszerű termékek, a világpiacon gazdaságosan értékesíthető cikkek gyártását gyorsan valósítsuk meg. Sajnos, ma még nem egyszer megdöbbentő huzavona, közömbösség tapasztalható új, korszerű termékek bevezetésénél, s meglepő az a kitartás, amely a régi, a gazdaságtalan cikk konzerválására irányul.

— A gépiparban az utóbbi háfeltétele annak, hogy előirányzott ipar- és mezőgazdaság-fejlesztési, szociális, kulturális, lakásépítési, védelmi feladatainkat végrehajthassuk. Ezért nagyon fontos, hogy vállalataink javítsák a munka szervezettségét, a bér- anyag- és rezsigazdálkodást, csökkentsék önköltségüket.

— Fontos feladat a készlet- gazdálkodás további javítása is. Minden feleslegesen lekötött készlet végső soron eszközöket von el a beruházástól, a fogyasztástól. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezen a területen még korántsem kielégítő a gazdálkodás színvonala. A vál- la.lati igazgatók, főmérnökök, sőt főkönyvelők egy része a napi termelési problémák mellett nem szentel kellő figyelmet arra, mi van a raktárakban, az udvarokon, mit mutatnak a nyilvántartások, hogyan történnek a megrendelések.

— A készletgazdálkodásban fennálló fogyatékosságokat és azok szigorúbb megítélését is jelzi, hogy az iparban a büntető kamat több mint négyszeresére emelkedett. '

rom évben elfogadott nagy számú új gyártmányprototípusnak körülbelül felét gyártják csak sorozatban.

A miniszter ezután az exportcikkeink minőségének és megbízhatóságának jelentőségéről szólt, majd kitért az importtal kapcsolatos néhány kérdésre.

— Külkereskedelmünk és iparunk együttműködését mind az exportlehetőségek felkutatása és kiaknázása, mind bizonyos importok gazdaságosabb megoldása tekintetében fokozni kell, mert a korszen's^u a pnzdaságosság és a megfelelő válasz1 ''k igényeit a világpiaci verseny egyre élesebben hozza felszínre. Bár e területeken tapasztalható némi haladás, mégis a deviza- gazdálkodással kapcsolátos rendkívül fontos elvek sok vállalati vezető mindennapi munkájában nem érvényesülnek úgy, ahogy az indokolt lenne, pedig színvonalas vezetés ezek figyelembevétele nélkül ma már nem lehetséges.

— Az elmondottakból is következik, hogy vállalataink gazdálkodásában egyre inkább a termelés minőségi követelményei kerülnek az előtérbe, mert ezek jelentik gazdasági fejlődésünk kulcsát. Ennek szem előtt tartásával kell javítanunk tervezési és közvetett szabályozási, ösztönzési rendszereinket is.

— A pénzügyminisztérium a közelmúltban a gépiparban megvizsgálta > a műszaki fejlesztés problémáit. Ez a revízió többek között megállapította: sok helyütt a műszaki fejlesztéssel foglalkozó részlegeknél alacsonyabb a mérnökök és a szakmunkások keresete, mint a kevesebb felkészültséget igénylő helyeken. Előfordul az is,. hogy az a vállalat, amely újat produkál, hátrányosabb helyzetbe kerül a maradival szemben, a létszám, a béralap, az anyagi érdekeltség tekintetében.

— Az állami vállalataink gazdálkodásában jelentős mozzanat, hogy zömmel ebben az évben szervezik át az iparirányítást. Az iparirányítás átszervezése az irányító minisztériumoktól megköveteli a jó előkészítést, a káderek megfelelő kiválasztását. Szükséges emellett az is, hogy tervezési, beruházási, pénzügyi bérrendszerünk az új adottságo(Folytatás a 2. oldalon.)

A termelés minőségi követelményei kerülnek előtérbe