Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

▼iMg pre'^MrlciT, egyesültetek! A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-K»Sl<AŐM MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Ara 60 fillér 1963. MÁRC. 3, VASÄRNAP Megyénk három városában és számos községében tartottak »»onthatott alakuló ülést a tanácsok kiskunhalas A kiskunhalasi tanács ünnepé­lyes, alakuló ülésére tegnap dél­előtt 9 órai kezdettel a városi művelődési ház nagytermében került sor. A megválasztott he lyi tanácstagokon és meghívotta­kon kívül az ünnepi eseményen részt vett Iván Istvánná ország- gyűlési képviselő, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Varga Jenő. a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke. Mácsai János, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnö­ke a népfrontelnökség javasla­tát ismertette a végrehajtó bi­zottságba és az állandó bizottsá­gokba megválasztandó tanácsta­gokra vonatkozóan. A végrehajtó bizottság ezt követő alakuló ülé­se a vb elnökének Vincze Fe­renc, elnökhelyettesének Dunai Péter, titkárának pedig Fodor József élvtársakat választotta meg. A tanácstagság jóváhagyta a vb döntését, majd megválasz­tásra került a tanács tíz állandó bizottsága. Az ülés nagy érdeklődéssel kí­sért percei voltak azok, ame­lyekben a tanács ismételten meg­választott vb elnöke, Vincze Fe­renc röviden összegezte az el­múlt négy év eredményeit és összefoglalta a város fejlődését célzó további terveket. Ez utób­biak között elsőnek említette a meglevő vállalatok, üzemek fej­lesztését, újak alapítását, illetve letelepítését. A mezőgazdaság előtt álló fel­adatokról szólva Vincze elvtárs elmondotta, hogy a halasi határ 82 százalékban homokos terüle­tekből áll, de ez is aranyhomok­ká válhat, ha sikerül megterem­teni a korszerű homoki gazdál­kodást. Szó esett még az egészségügyi, kulturális létesítmények fejlesz­téséről és számos községfejlesz­tési feladat között a víz, villany, korszerű út-, járdahálózat to­vábbfejlesztéséről. A feladatok megoldásához Halas minden la­kójának áldozatkész közreműkö­dését kérve fejezte be a vb el­nöke érdekes ismertetőjét. Befejezésül Mácsai János, a népfrontbizottság elnöke köszön­tötte az új tanácsot, majd Iván Istvánná mondott köszönetét vá­lasztóinak — bizalmukért. dolgozó, országgyűlési képviselő és Túri József, a járási-városi pártbizottság első titkára sorra elfoglalták helyüket az elnök­ségben. A mandátum-vizsgáló bizottság jelentése után az új végrehajtó bizottságot választotta meg a ta­nácsülés. Elnöke ismét dr. Dobos Ferenc lett, elnökhelyettese Be- lényi István, titkára pedig Pa­lásti Jánosné. Majd nyolc állan­dó bizottságot hoztak létre. Ked­ves színfoltja volt a tanácsko­zásnak a kis úttörők köszöntője. Nagy tetszéssel fogadták az egybegyűltek dr. Dobos Ferenc vb-elnök programnyilatkozatát, melyben vázolta az elkövetkező négy év feladatait, a tanácsta­gok jogait és kötelességeit. A tanácsülés végén Glied Ká­roly elvtárs mondott köszönetét a választók bizalmáért és fel­szólalt Oláh Károly kanonok­esperes is. Kiskun (élegybázán a felújított, frissen festett ta­nácsterem fogadta a város egy héttel ezelőtt megválasztott ta­nácstagjait és a megjelent ven­dégeket. Az ünnepi tanácsülést Seres József korelnök nyitotta meg, majd Horváth József, a Hazafias Népfrontbizottság vá­rosi titkára tett javaslatot az el­nökség tagjaira. Glied Károly. a megyei pártbizottság titkára, megye: tanácstag, dr. Cseh László, a megyei tanács vb tit­kára. megyei tanácstag, dr. Do­bos Ferenc, a városi tanács vb elnöke. Fekete Pálné toliüzemi Kalocsa Szombaton délután tartotta alakuló ülését a Kalocsai Vá­rosi Tanács. Az ülésen részt vett Szabó Lajos, a megyei pártbi­zottság agit.-prop. osztályának vezetője, Gerőcs István, a me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője, megyei tanács­tag, valamint Kalocsa város és járás párt- és tömegszervezeti vezetői. A város választó polgá­rai közül mintegy 300-an jöttek el az első ülésre, amelyen ott volt Rigó János, a járási-városi párt­bizottság titkára és dr. Várkonyi Imre főkáptalani helynök, or­szággyűlési képviselő is. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után a Hazafias Nép­front városi bizottságának ja­vaslatára 13 tagú végrehajtó bi­zottságot választottak, amelynek elnöke ismét Kriston Ferenc, elnökhelyettese Kasza® Antal, titkára pedig dr. Nyámádi Jó­zsef lett. A tanács ezután hét állandó bizottságot alakított, majd Kriston Ferenc ismertette a városi tanács előtt álló fel­adatokat. A lelkes hangulatban lezajlott tanácsülésen részt vett dr. Kár­páti Jenő, a járásbíróság elnöke, járási tanácstag, Varadi Albert, a járási tanács vb tagja, Köházi Ferenc, a járási pártbizottság osztályvezetője és Virágh József- né, a nőtanács járási titkára is. Tabdi Az alakuló tanácsülésen ismét Fialsz Ferencet választották meg a vb elnökévé, aki programbe­szédében szólott a tanácstagok eljövendő feladatairól és azokról a tervekről, amelyek a falu to­vábbi fejlődését célozzák. Ezek között is első helyen szerepel a termelőszövetkezeteknek nyúj­tandó segítség, valamint egy mű­velődési ház építése. Csátalia Az ünnepi tanácsülésen a csát- aljaiak már negyedszer válasz­tották vb elnöküknek Illés Gá­bort, aki az öt állandó bizott­ság megválasztása után felada­taikról tájékoztatta a tanácsta­gokat és ismertette a legszüksé­gesebb községfejlesztési tenni­valókat. Nftlvliut Szombaton délelőtt Mélykúton is megtartották a községi tanács alakuló ülését. Elnökül ismét Vezdán Józsefet választották, az elnökhelyettes Dóra László lett, a titkári tennivalók végzé­sével pedig Hajdú Bélát bízták meg. Részt vett az alakuló tanács­ülésen Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, megyei ta­nácstag is, aki felszólalásában melegen köszöntötte az új taná­csot. Ugyancsak a tanács szere­pét, a tanácstagok munkájának jelentőségét méltatta Csenged János, a Kiskunhalasi Járási Ta­nács VB. titkára. A termelékenység növelése és az anyagköltségek csökken­tése érdekében több mint 2 millió forint beruházási költséggel korszerűsítik a gyártmányok festésének technológiáját a Bajai Villamosipari Gyárban. Az új módszer, az elektrosztatikus fes­tékszórás hatékonyságára jellemző, hogy amíg a kézi szórópisz­tolyok alkalmazásával a festék 60—65 százaléka veszendőbe megy, addig az új berendezés az anyag 90 százalékos haszno­sítását biztosítja. Az egész termet igénylő berendezés a munkás­védelmi előírásoknak megfelelően, zárt térben végzi az alkat­részek festését. A Budapesti Hajtómű- és Felvonógyár a szere­lést már befejezte. Megkezdődtek a próbaüzemelések. Képün­kön: Bese András vegyésztechnikus (jobboldalt) a vezérlőm«* szerek kezelésére tanítja Ditelyán Lászlót, a berendezés jömeadS kezelőjét. (Pásztor Zoltán felvétele.) A munkaverseny eredménye Négymillió forint nyereségrészesedés a tanácsi kSnnyű-és élelmiszeriparban Lehetőség és valóság. Minden esetben szóba kerül ez a két fogalom, ha a szocialista munka­verseny eredményeit részletei­ben értékeljük. Milyen sikerek­kel és tanulságokkal szolgál e tekintetben a tanácsi ipar el­múlt évi munkája, a vállalati gazdálkodás, és ennek nyomán, hogyan alakul az állami helyi ipar dolgozóinak 1962. évi nye­reségrészesedése? Erre keres­tünk választ a megyei tanács pénzügyi osztályának vállalati csoportjánál, ahol most folyik az üzemek mérlegbeszámolói­nak vizsgálata és összesítése. Végleges adatok még nem áll­nak rendelkezésünkre — így a közölt számok valamelyest vál­tozhatnak, — de az előzetes je­lentések alapján is megállapít­ható, hogy a tanácsi ipar áru­termelést folytató üzemei sike­resen zártáik a második ötéves terv második esztendejét. Har­mincnyolc vállalat 830 millió fo­rint értékű árut állított elő. Ez a mennyiség 22 százalékkal ha­ladta meg az 1961. évi termelés szintjét. így tavaly már a megye szocialista ipara által készített áruk 23 szá­zaléka tanácsi üzemeinkből került a kereskedelembe. A termelési költségek alaku­lását vizsgálva külön Is meg­említjük, hogy a megye tanácsi ipara következetesen törekszik a lakosság foglalkoztatottságá­nak növelésére, a munkaigényes gyártmányok sorának bővítésé­re. Bizonyság erre, hogy a ter­melés anyagköltségei több mint egy százalékkal csökkentek 1961-hez viszonyítva. Ez a tény valamint az üzemek takarékos­sági számláján összegyűlt mil­liók jelentősen növelték a ta­nácsi ipar nyereségét. Vannak azonban kedvezőtlen adatok is a mérlegösszesítések­ben. Megállapítható, hogy vál­lalataink lényegesen magasabb anyagkészleteket kötöttek le ta­valy műszaki-gazdasági terveik teljesítéséhez, mint 1961-ben. Különösen vonatkozik ez az alapanyagokra, melyeknek kész­letértéke 40 százalékkal növe­kedett üzemeinkben. De más jelek is arra mutatnak — fő­ként a vasipari vállalatoknál, — hogy a gyűjtögetésről nehe­zen mondanak le egyes vezetők. Jórészt ennek tudható be, hogy az elfekvő készletek (huzamo­sabb idő óta tárolt anyagok és alkatrészek) állománya 1961. év­hez képest megduplázódott, csaknem 2 millió 500 ezer fo­rintra növekedett. A felsorolt hiányosságok el­lenére a tanácsi ipar 1962. évi gazdálkodásának összképe ked­vező. A harmincnyolc termelő vállalat tiszta jövedelme 27 millió forinttal növekedett, s az elmúlt év végén meghaladta a tervekben elő­irányzott 100 millió forin­tot. A tanácsi inar így 107 millió forinttal járult hozzá 1962-ben az állami költség­vetés kiadásainak fedezeté­hez. Tanácsi vállalataink nyeresé­gének alakulása is azt bizonyít­ja. hogy a szocialista munkaver­seny, a párt VTTI. kop«resz'.isá- nak tiszteletére indult nemes vetélkedés egyre inkább a leg­fontosabb tei-melési felnda+ok megoldását: a műszaki fejlesz- - / tést, önköltségcsökkentést, a ta­karékosabb gazdálkodást szol­gálja. Az elmúlt évi munka nyeresége 62 millió forint, 10 százalékkal volt magasabb, mint egv évvel korábban. A munká­nak ez a sikere lehetővé tette, hogy a többletnyereségből 1 millió forintnál magasabb ösz- szeggel növeljék vállalataink sa­ját pénzügyi eszközeiket. Az üzemek ezt az összeget kisebb beruházásokra, a munkavéde­lem és a szociális körülmények javítására fordítják. De a munkaverseny sikerei­nek immár hagyományos elis­merése sem marad el. A válla­lati gazdálkodás kedvező alakú-, lása, megfelelő alapot teremtett a dolgozók nvereségrészesedésé- hez. Nem végleges adatok sze­rint 4 millió forint részesedés felosztásáról döntenek rövide­sen az üzemi tanácsok. Ez az ÖSS7“g csaknem 1 millió forinttal magasabb a harmincnyolc vállalat 1961. évi nyereség- részesedésénél. A részesedés megoszlása a következőképp várható a taná­csi iparban: Kilenc vállalatunk nem teljesítette eredményter­vét. Az itt dolgozók sajnos, nem kapnak részesedést. Vonatkozik ez az év közben alakult vegyes­ipari szolgáltató vállalatokra is. Egétől hat napi bérnek megfe­lelő összeget fizet 5 vállalat. Héttől tizenkét napot oszt fel 3 vállalat. Csaknem háromheti részesedést fizet 3 vállalat. En­nél magasabb, illetve maximális nyereségrészesedés kifizetésére pedig kilenc vállalatnál kerül sor a tanácsi iparban. Sándor Géza

Next

/
Thumbnails
Contents