Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-19 / 65. szám
Még mindig vontatott a szénszállítás — Két válasz egy ügyben — Húsz ember munkáját helyettesíti r X Petőfi Népében már beszámoltunk róla, hogy milyen nagy sikere van a Kecskeméti Fémes Vasipari Szövetkezet új gyártmányának, a Mezőgazdasági Kiállításon bemutatott nyolcsze- melyes lakókocsinak. Erre az esztendőre 120 megrendelést kapott a szövetkezet. Ezért született a megegyezés, hogy a sorozatgyártás megkönnyítése érdekében a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet és a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet is bekapcsolódik a gyártásba. A lakókocsik alvázát azonban a Kecskeméti Fém- és Vasipari Szövetkezet készíti. Egy-egy ilyen vasszerkezet súlya 17 mázsa, aminek a gyártás közbeni mozgatása húsz dolgozótól követel nehéz fizikai munkát. A kézzel történő fordítás, amellett hogy időt rabló, a szerkezet tömegénél fogva baleseti veszélyt is rejt magában. Bekő Sándor gépészmérnöknek ez adta az ötletet egy alvázforgató berendezés készítésére. Az ötletes szerkezetet már el is készítették a szövetkezet TMK- lakatosai. Az üzemeltetés eddigi tapasztalatai szerint Bekő Sándor alvázforgató berendezése 20 ember nehéz fizikai munkáját helyettesíti, s egy-egy kocsialváz készítésénél 40 óra időmegtakarítással növeli a munkatermelékenységét. Panaszok nyomában A Petőfi Népe március 7-i számában „Több emberséget” címmel megbíráltuk a 9. számú Autóközlekedési Vállalat vezetőit, hogy feltűnően hosszú időt vesz igénybe a lakosság tüzelőjének hazaszállítása Kecskeméten. Cikkünkben közöltük az AKÖV igazgatójának a szén- szállítás meggyorsítása ügyében tett intézkedését is. Azóta eltelt egy hét, de az AKÖV-nél a helyzet változatlan. A megyeszékhely lakossága jelenleg is öthat napot kénytelen várni, míg a tüzelőt házhoz szállítják. Más szóval nem sikerült enyhíteni a munkásgondokon, s ez joggal bosszantja a dolgozókat. Érzi ezt a 9. számú AKÖV vezetősége is, ami kiderült Sohajda József igazgatónak szerkesztőségünkhöz küldött leveléből. Felvetései, észrevételei nagyobbrészt a TÜZÉP vezetőire hárítják a felelősséget. Szerkesztőségünk ezért jónak látta együtt közölni Sóhajda József AKÖV- igazgató levelét és Magos György TÜZÉP áruforgalmi osztályvezető válaszát. * SOHAJDA JÓZSEF: A szerkesztőséggel folytatott telefon- beszélgetésünket megelőzve is engedélyezte már vállalatunk a magánfuvarosok által történő kiszállítást, azonban ez gyakorlatilag nem oldotta meg a tüzelő gyors házhoz szállítását. A lakosság zavartalan ellátását nagymértékben befolyásolja, hogy a kiszállítandó szén- és famennyiséggel egy időben folyik a bányákból, erdőgazdaságokból érkező küldemények beszállítása. Ez ismételt torlódást, mérleglekötést, tehát újabb idő- veszteséget okoz. Azt is meg kell említenünk, hogy járműveink reggel 6 óra 30 perctől csak délután 14 óra 30 percig léphetnek be a TÜZÉP-telepre rakodás céljából. A kiszállítás meggyorsítása érdekében ezért .javasoljuk, hogy a TÜZÉP 1002-s telepén is rendezkedjen be átmenetileg tüzelő kiszolgálására. így a jelenlegi mennyiségnek kétszeresét tudnánk kiszállítani naponta. Mivel az idő enyhébbre fordult, javasolnánk — a TÜZÉP raktárkészletétől függően — emeljék fel r- egyénileg kiadható szénmei get a meghosszabbított ft -:ási idő biztosításával. Végül megjegyezzük: a lakosság szívesen venné, ha a tüzelőszállítást a kora reggeli, a délutáni, sőt még a vasárnapi és munkaszüneti napokon is végeznénk. MAGOS GYÖRGY: A TÜZÉP Vállalat a forgalom alakulását figyelemmel kísérve, a „Több emberséget” című cikk közzététele után ismételten jelezte a 9. számú AKÖV vezetőinek, hogy nem jó megoldás, sőt, egyenesen akadályozza az AKÖV munkáját, ha a magánfuvarosokat beengedik a telepre. Ami az érkező tüzelő beszállítását illeti, ennek időpontja általában este van. Az AKÖV dolgozói viszont legtöbbször csak reggel kezdték el ezt a munkát. Önkéntes segítők őrzik a személyi és a közvagyont a bócsai határban Skrobár Múdósné, a bócsai tanács vb elnökhelyettes asz- szony kinéz irodája ajtaján és kérdezősködésemre válaszolva segíteni kész közvetlenséggel máris tájékoztat: — Sajnos, nincs bent a körzeti megbízott elvtáns. De ha úgyis az önkéntes rendőreinkre kíváncsi, miért ne beszélne közülük valakivel?.:. — és máris előhívja az egyik közeli irodából az adóügyi előadót. Határozott kiállású, nyílt tekintetű, szőke fiatalember mutatkozik be: — Eil er Sándor vagyok. Ha önkéntes rendőri mivoltomban keres, hát az egyik csoport parancsnoka... Csak röviden vázolom, mire is vagyok kíváncsi. Eiler Sándor precíz szabatossággal — mint kitűnik, munkájában is ilyen — máris sorolja önkéntes segítőtársai tevékenységének epizódjait. — Községünk szétszórt település. Tanyavilága annyira kiterjedt, hogy egyik-másik szöglete 8—14 kilométerre esik a központtól. Sok az erdőnk. Erre vigyázni — az egyik feladatunk ... — Eiler elvtáns, meséld el a pulykás esetet is — avatkozik beszélgetésünkbe a vb-titkár. — Az volt ám az érdekes! — És Eiler Sándor máris sorolja. — Még a múlt őszön történt, hogy a Zöldhalom határrészről feljelentést tett egy elvált asz- szony. öt szép pulykáját lopták el. Kimentünk a helyszínre és először a nyomokat kutattuk. Hamarosan rá is bukkantunk 46-os mezítlábas nyomokra. Következett a körzeti megbízott elvtárs segítségével a nyomrajzolás ... Szó, ami szó, a 46-os lábnyom félsdkert jelentett. Gyorsan számba vették a környék „nagylábúit”, s a gyanú B. J-re terelődött. Az ő lábnyomával volt már egyszer dolguk, amikor nagyobb mennyiségű falopás ügyében nyomoztak. Gyanújuk ezúttal sem volt alaptalan, csak még a bizonyi- ték hiányzott. Ezután puhatolóztak. — Megtudtuk, hogy B. J. és cinkosai az egyik tanyában tartózkodnak. A törzsőrmester elvtárssal, valamint Dér József és Zsíros Lajos önkéntes rendőr társaimmal bementünk a házba, két társunk pedig kívülről őrködött. Odabenn éppen nagy volt a sütés-főzés. Sajnos, a társaság egyik tagja az ablakon át meglépett, de a bizonyítékok hamarosan előkerültek, s a tettesek magabiztossága mindjárt alább hagyott. Beismerték a bűncselekményt és arra kértek minket, „ne legyen belőle ügy”. A pulykatol vajok természetesen nem úszták meg a dolgot büntetlenül, s azóta — mint Eiler Sándor mondja — Zöld- halomban még nagyobb szeretettel fogadják, pártolják az önkéntes rendőröket. Egyébként a pulykaeset óta az említett határrészen külön önkéntes rendőri csoport működik. Hét férfival szaporodott azoknak a száma, akik társadalmi munkával, önkéntesen vállalt szolgálatukkal vigyáznak környékük rendjére, biztonságára, nyugalmára. Nem is igen esett rendbontás, bűncselekmény azóta. P. I. A TÜZÉP Vállalat előtt részben érthetetlen az a tény, hogy a csúcsidőben, amikor napi átlagban 500 család kiszolgálását végeztük, másnap vagy harmadnap minden igénylőhöz eljuttatta tüzelőjét az AKÖV szállítási szolgálata. Most viszont, lényegesen kevesebb tétel mellett is, olyan szállítási hátralék gyű- lemlett fel, hogy a lakosság csak 6 nap múlva kapja meg a szenet és a fát. Tárgyalásaink során az AKÖV vezetői többször is megígérték, hogy kiszállítás gyorsítása érdekében mérleggel szerelik fel teherautóikat. Kecskeméti 1002-s telepünkön máris raktározási gondokkal küzdünk. Nagy mennyiségű épí-. tőanyag tárolása mellett további 200 ezer téglának kell helyet szorítanunk, hiszen a kislakásépítők igényeit is ki kell elégítenünk. A tételenkénti szénmennyiség 5 mázsára emelése, csak tovább növelné az árutorlódást, hiszen a jelenleginek több mint másfélszeresét kellene az AKÖV-nek kifuvarozni. Célunk a hátralékos igénylők mielőbbi kielégítése, a tüzelővásárlás teljes szabaddá tétele. Befejezésül közöljük: Meglep bennünket, hogy az AKÖV vezetőinek a lakosság kérését tolmácsoló javaslatáról eddig mit se hallottunk, hiszen a két vállalat már hetekkel ezelőtt megegyezhetett volna a vasárnapi, ünnepnapi szénkiszállítások ügyében. Mennyire fontosnak tekintik ezt az erdővigyázást, bizonyság rá, hogy a heti négyórás szolgálatteljesítést önszántukból hatra emelték fel. Sok volt tavaly a lopás. És nemcsak úgy nyalábra vitték ám a fát, hanem kocsival, szánkóval merészkedtek dézsmálni az erdőt. S hogy mostanában kevesebb gondot okoznak a fatolvajok, a következetes szolgálatnak köszönhető. — Meg az elfogásoknak — folytatja. — Nem is gondolná az ember, milyen visszatartó hatású egy-egy leleplezés. Jól emlékszem, tavaly Fischer-Bó- csán, a körzeti megbízott elvtárssal együtt csíptünk el egy fatolvajt, aki hat-hét mázsa körüli fát vágott ki és akart elszállítani. Ma mindenki tudja Bócsán, hogy az illetőt 1050 fo- •sstea büntették. Nemcsak kenyéren élűnk Bizonyság rá a könyvesboltok mind nagyobb forgalma és egyéb sajtótermékek — köztük a napilapok — kelendősége. Mert nemcsak a testet, a szellemet is táplálni kell! — vallják egyre többen. S mint sok-sok társa, az egyik soltvadkerti kézbesítő bácsi is naponta újságoktól dagadt táskával indul szokásos útjára. Mielőtt azonban a külterület felé venné az irányt, elnéz a piacra. Csak hat-nyolc „ügyfelére” akadjon az árut kínálók között, hamarabb a kezükbe juttatja a napilapot, a szűkebb haza és a nagyvilág híreit, s ráadásul nem egyszer önmagát is megkíméli a néhány tanyához vezető úttól. Köszönőlevél Elődjét hivatalosan iktatták. Aztán rákerült az utolsó széljegyzet is: elintézve. Most ott pihen ezernyi társa között a megyei tanács irattárában. De ennek más lesz a sorsa, hiszen rangra emelkedett — emlék lett belőle. Talán több is ennél. Bizonyítéka a hivatali munka szépségének, annak az őszinte emberi kapcsolatnak, ami az ügyintézésből kiszorítja a bürokráciát. Tarjányi Imre, az ipari osztály előadója ezért őrzi íróasztalában. Menne már, hogy behozza az egész aktát, de marasztalom. Beszéljen inkább a szereplőiről. A feladón két név szerepel: Márity Mátyásné és Kárpáti Zoltán. Az utóbbi bőrdíszműves segéd, az asszony betanított munkás. Mindketten a Bajai Csökkent Munkaképességűek Szövetkezetében dolgoznak. Első levelükben előléptetésükről érdeklődtek, vagyis arról, hogy hol tehetnének szakmunkásvizsgát, mestervizsgát? Aztán személyesen is megjelentek Tarjányi Imrénél. Beadták a hivatalos kérelmet, megkaptak minden felvilágosítást, s rá nem sokkal a pecsétes értesítést is, hogy mikor várja őket Budapesten a szakmai vizsgabizottság. Az előadó részé- • ről az ügy ezzel elintézést nyert. Már el is felejtette a bajai érdeklődőket, de nem úgy azok. Pár nappal a vizsga előtt, kedves levelet hozott a posta. Csak pár sor volt. Fehér bankpapíron íráshoz nem szokott kéz róta a betűket. Távirati rövidségében mégis annyi szív, öröm és bizalom volt, hogy érdemes szó szerint közölni. íme: „Köszönjük szépen szíves értesítését. Nekünk jól van, ha Pesten lesz a vizsga. Bár egy héten lenne a Kárpáti mester vizsgájával. Pár nappal előbb megyünk tanulni. Izgulok, de majdcsak lesz valahogy. Majd megírom az eredményt. Még egyszer köszönjük az értesítést. Minden esetre szigorúan tanulunk. Ne tessék tolakodásnak venni sorainkat, úgy érezzük ennyivel tartozunk az elvtársnak. Kellemes viszontlátást Baján. Tisztelői: Kárpáti és Márityné.” Ez volt a harmadik köszönőlevél a figyelmes ügyintézésért, mióta Tarjányi Imre átvette hivatalát. Remélem, évekkel „megtelik” velük egy egész emlékalbum. Sándor Géza PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspár* Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kirdó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Vs Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél. Előfizetési dfj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 066
