Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

Vitőg proletárjai, egyesüljetek! A MACYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV UL KV FÖL VÁM ti ti. SZÁM /*ra t»U fillér 1963. MÁRC. 20, SZERDA Csaknem tizennyolcezer hold zöldségféle termesztésére szerződtek a termelőszövetkezetek Megyénk tsz-eiben majdnem teljesen befejezték a szerződé­sek kötését a különböző zöld­ségfélék termesztésére. Eddig több mint 17 500 holdra kötöt­tek megállapodást a MÉK-kel, ami a tavalyinál csaknem 2300 holddal nagyobb terület. Néhány zöldségféléből a tava­lyihoz képest jelentős az emel­kedés. Vöröshagymából például — főként a bajai és a dunave- csei járásban — 500 holddal nagyobb terület termésére kötöttek megállapodást, mint az elmúlt évben. Hason­lóan nagy az érdeklődés az új­burgonyát illetően is, amelynek a termesztését a tavalyi terü­letnek a kétszeresén, közel 2000 holdon vállalták a tsz-ek. A spenót termesztését csak- íem félezer holdon vállalták a izövetkezetek. Nagyban növek­szik a dughagyma szerződéses termesztése, mintegy 113 holdra kötöttek megállapodást. Ebben nagy segítséget nyújt a tsz-ek- nek az, hogy a Makói Kísérleti Intézet által kipróbált és jóvá­hagyott. úgynevezett Kovács— Bruder-féle dughagymaművelő-gépből a termesztő közös gazdaságok­nak négyet kölcsön ad a MÉK. Ez a szerkezet egyenként ötven hold vetőhagyma gépi ültetését, kapálását, szedését teszi lehető­vé. Azonkívül a MÉK bajai ki- rendeltségén teljes kapacitással üzemel a dughagymaosztályozó- gép, amely hat ember munkáját helyettesíti. Néhány zöldségféle termeszté­se iránt csökkent az érdeklődés. Uborkából a tavalyi 943-mal szemben csupán 650 holdra szer­ződtek a tsz-ek.- A tartózkodás főleg a megyeszékhely tsz-eiben tapasztalható. A közös gazdasá­gok az alacsony árakra hivat­koznak. Ez indoknak mindösz- sze annyiban van alapja, hogy a MÉK valóban kisebb árat fi­zet az exportra nem alkalmas kovászos és salátauborkáért, mint a külföldön igen nagy ke­resletnek örvendő ecetes és be­rakó uborkáért. A szövetkezeteknek azonban módjukban áll, hogy a ter­mést exportképes állapot­ban szedjék le. Jó munkaszervezéssel megold­ható ez a probléma, még akkor is, ha a szedés főként az aratás és a cséplés időszakára esik. Hasonló a tapasztalat a zeller termelését illetően is, amelyért pedig biztosított árat — kilón­ként 2,30 forintot — fizet a MÉK. Holdanként 50 mázsa ter­més könnyen elérhető, s már ez is 11 500 forint bevételt biztosít a termelő gazdaságoknak. Spár­gából is csupán 35 holdra szer­ződtek a tervezett 130 hold he­lyett, holott ennek a termeszté­se is kifizetődő. Visszaesés mu­tatkozik a görög- és a sárga­dinnyére történő szerződéseknél is. Az előbbinél azonban a ter­més „márkázása”, s az ezzel já­ró felár várhatóan fokozza a közkedvelt gyümölcsféle ter­mesztését Külön kell szólnunk a primő­rökről, amelyek termesztésének a mértéke szintén nem kielégí­tő. Ennek oka az, hogy a meg­levő hajtatóházakat és meleg­ágyakat teljesen igénybe veszi a palántanevelés. Az említett lé­tesítmények további építése nagyban segítené a korai zöld­ségfélék termesztésének foko­zását. A szabadföldi primőrök iránti termelési kedv növelését egyéb­ként úgy segíti a MÉK. hogy — mintegy hárommillió forint erejéig — közös kockázatot vállal a tsz-ekkel. Ha a gazdaság például a para­dicsomot április 20-ig elpalán- tázza, vagy a zöldborsót ősszel elveti, s fagykár éri a növénye­ket, akkor a MÉK a palánta, illetve a vetőmag értékének a felét megtéríti. Sokirányú az a támogatás, amelyet a MÉK a vele szerződő több mint 250 közös gazdaság­nak — tsz-nek, tszcs-nek, szak- szövetkezetnek — nyújt. A fel­vásárló vállalat agronómusai részt vettek a szövetkezetek tervkészítésénél, és segítettek felmérni a zöldségtermeléshez szükséges munkaerőt, s az ön­tözési lehetőségeket. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 44. évfordulója alkalmából a megye városaiban és számos községében ünnepi megemlékezéseket rendeznek. BAJÁN 20-án este 6 órakor a városi tanács nagytermében a tanács, a népfront bizottság és a KISZ rendezésében tartónak ünnepi gyűlést. Megemlékező beszédet mond Varga Antal, a járási-városi pártbizottság tit­kára. Ezután a Bányai Júlia Közgazdasági Technikum nö­vendékei adnak műsort. 21-én délelőtt 10 órakor a tónácsköz- társasági emlékmű megkoszorú­zására kerül sor. A KlSZ-szer- vezetek ünnepi taggyűléseket rendeznek és a veteránokkal, volt vörös katonákkal beszél­A szövetkezetek nagy része vállalta, hogy a termés osztá­lyozását és vagonba rakását sa­ját maga végzi majd, aminek eredményeként lényegesen meg­gyorsul az átvétel, s ennek kö­vetkeztében a fogyasztók is fris­sebb áruhoz jutnak. Az emlí­tett különmunkát a MÉK ter­mészetesen megfelelően díjazza. getnek. A járás községeiben ünnepi estek keretében emlékez­nek meg a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának évfordu­lójáról. FÉLEGYHÁZÁN ugyancsak március 20-án este a művelő­dési ház nagytermében rendez­nek ünnepséget, melyen Bodnár András, a járási-városi pártbi­zottság tagja, a kiskunfélegy­házi Dózsa Tsz elnöke mond ünnepi beszédet. KALOCSÁN március 21-én délelőtt 10 órakor a város dol­gozói megkoszorúzzák a Tanács- köztársaság emléktábláját, este 7 órakor pedig a művelődési házban kultúrműsorral egybe­kötött ünnepi megemlékezést tartanak. Román pénzügyi küldöttség megyénkben Március 19-én, kedden dél­előtt román pénzügyi delegáció érkezett megyénkbe. A küldött­ség tagjai: Sevcenco Elena, a Román Népköztársaság Pénz­ügyminisztériumának főosztály- vezetője, Roth Alexandra fő­osztályvezető-helyettes, Tiplea Gheorghe osztályvezető. Ütjuk- ra elkísérte őket Némethy Kál­mán, a Pénzügyminisztérium Adóügyi Főosztályának vezető­je, Girling Mihály minisztériu­mi osztályvezető és dr. Fejér Gyula pénzügyminisztériumi fő­revizor. A küldöttséget Kecskeméten dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács vb elnöke és Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese fogadta. A delegáció tagjai ezután látogatást tettek a me­gyei tanács pénzügyi osztályán. A delegáció tagjai később megtekintették Kecskemét váro­sát, majd Soltvadkertre és Kis­kőrösre látogattak. • • Ünnepi megemlékezések Varga Dénes, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár géplakatosa. Kilenc éve szabadult Szolnokon, négy éve nősült. 1959-ben ke­rült az üzembe s a speciális berendezések gyártása során érle­lődött benne az elhatározás a továbbtanulásra. Szolnokon, a gépipari technikum első évfolyamát végzi. Bogár Ferenc diszpécser szintén a permetezőgépgyárban dolgozik. Beosztása is megköveteli, hogy tájékozott legyen az ipargazdaságtani Ismeretekben, a szakrajzok bonyolultabb faj­táinak megértésében. Ezért jelentkezett ő is szakmai tovább­képzésre. Szegeden a művezetői iskola elsőéves hallgatója. Fogadkoznak üzemeinkben, hogy a hi­deg tél okozta termelési kiesést az első fél év vé­géig pótolják. Ez a szán­dék több okból dicsére­tes. Tükrözi a felelősséget a VIII. pártkongresszus ide vonatkozó határozatá­nak végrehajtásáért, az ebből táplálkozó akara­tot, mely ezernyi kezde­ményezésnek szülője. Az év eleji elmaradás pótlására legtöbb üze­münkben elkészítették a tervet: Ezek mind a mun­kásoknak, mind a műsza­kiaknak a szokásosnál na­gyobb feladatokat írnak elő. Megvalósításuk jobb munkaszervezést, körülte­kintőbb műszaki előkészí­tést, jobb munkaelosztási nagyobb fegyelmet, bal­esetmentes termelést, az újítások sokaságát köve­teli meg. S hogv az előbb említettek közül melyik területen, milyen gyors és hathatós műszaki, szer­vezési intézkedésre van szükség, az függ üzeme ink jellegétől, a lemara­dás nagyságától. A leg­több tennivaló vasipari üzemeinkben kínálkozik. Jelentős termékkel adós a Kecskeméti Épületlaka­tosipari Vállalat, a Kis­kunfélegyházi Vegyiipari Gépgyár, a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Válla­lat. Hasonlóképpen nagy erőfeszítésekre van szük­ség a Kecskeméti és a Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalatnál, a Kecskeméti Konzervgyár­ban és még néhány köny- nyűipari üzemünkben, hogy utolérjék magukat. A vasút, a 9-es AKÖV, az építőipar dolgozóinak az eddiginél nagyobb tem­pót, jelentősebb erőfeszí­tést ír elő az élet. Az építőiparban szó van ar­ról, hogy a nyári hóna­pokban egyes részlegek­nél meghosszabbítják a munkaidőt, a téli hóna­pok munkaidejének csök­kentése mellett, ameny- nyiben hozzájárul a szak- szervezet. Egyik-másik üzemünkben felvetődik a második, illetve a har­madik műszak megindítá­sának szükségessége. En­nek előkészítése, viszony­lagos zökkenőmentes irá­nyítása nagy körültekin­tést, alaposságot követel meg. Az anyaggyártó üze­mekben felhalmozódott anyagok gyárainkba való beszállítása, majd onnan a késztermékek kiszállí­tása a vasút munkásai­nak jelent nagy feladatot. Bármilyen sokrétűek is a tennivalók, meg lehet azokat oldani. Ezt mond­ják a szocialista és mun­kabrigádok vezetői, tag­jai, az újat, a nehéz és bonyolult feladatokat ked­velő műszakiak, kommu­nisták és pártonkívüliek egyaránt. Három és fél hónap van hátra az első fél év végéig. Ez idő alatt való­ban pótolni lehet az év eleji lemaradást. S hogy melyik üzemben miként valósulnak meg a papírra vetett termelést gyorsító, olcsóbbító reális célrave­zető elképzelések, az ki­zárólag az üzem dolgo­zóin múlik. A tervek meg­valósításához adják pél­dás munkájukat, felvilá­gosító szavukat az üzemek kommunistái és pártonkí- vüli aktivistái. Hisszük, ha az üzemek dolgozói össze­fognak, akkor, ugyanúgy mint eddig, a siker nem marad el.

Next

/
Thumbnails
Contents