Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

ti- Sz. Hruscsov beszéde Moszkva Kalinyin választókerületének gyűlésén

(Folytatás az 1. oldalról.) a teljes felelősség tevékenységének következményeiért. Ez a tevékenység a nukleáris fegyverkezési hajsza állandó növelésére irányul.

Ha a nyugati hatalmak valóiban hallgatni kívánnak a világ- közvélemény felhívásaira, és igazán jó ügyet akarnak szolgálni, akkor le kell mondaniok arról, hogy a nukleáris fegyver- kísérletek beszüntetéséről szóló egyezményt a Szovjetunió területén végrehajtandó kémtevékenységre használják fel. Másként nem születik eredmény. Ami pedig a szovjet kormányt illeti, az a maga részéről mindent megtesz, hogy megnyissa az utat a nukleáris kísérletek valamennyi fajtájának örök időkre 1 va'ó betiltását célzó megegyezés előtt. |

A Szovjetunió Minisztertaná- rsának elnöke a továbbiakban kimutatta, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak megnemtámadási szerződést kötni a Varsói Szerződés országai és a NATO között. Pedig „egy ilyen szerződés nem változtatná meg az erőviszonyokat, viszont a népek nagy erkölcsi győzelme lenne”. Erről szólva Hruscsov hivatkozott arra a Franciaországban megjelent nyilatkozatra, amely „tájékozott körök véleményére” utalva elutasította ezt taz esV.mét.

A francia „tájékozott körök” elfogadhatatlannak tartják a béke megszilárdítását — mondotta Hruscsov —, valamint az Európában a háború után kialakult helyzet megerősítését. Nem tetszik nekik az. hogy német földön két. különböző társadalmi rendszerű állam alakult ki. De mihea vezethet a reális helyzetnek. a Német Demokratikus Köztársaság létezésének tagadása? Hiszen ez azoknak a nyugat-németországi agresszív, revan svágyó erőknek a platformja, amelyek nem mondtak le Európa térképének átalakítására ■ vonatkozó terveikről. Ügy Játszik, hogy „tájékozott francia körökben" nem vonták le a következtetéseket azokból a tanulságokból. amelyeket a német militaristák nyújtottak Franciaországnak — mondotta Hruscsov.

Kijelentette: „Franciaország

■máj uralkodó körei most is ■úgyáno]yan politikát folytatnak, mint amilyet a francia kormány a második világháború előtt folytatott. Barátkoznak a nyugatnémet revansistákkal, szemet hunynak, s nem akarják észrevenni azokat a változásokat. amelyek a hitleri Németország szétzúzása következtében Európában végbementek.” Hruscsov megjegyezve, hogy a revan- sisták és támogatóik meggondolatlan politikája nagy bajt okozhat a népeknek, hangoztatta: „Ha kirobban az új háború, akkor azok szántára, akik kirobbantják. teljes csőddel végződik már az első napon.” Hruscsov kijelentette: „Meg vagyunk gvőződve arról, hogy a francia néo megérti, hogy mennyire veszedelmes a révansizmust támogatni Nyugat-Németországban. A reváns: olyan háború kezdete, arne.lv feltétlenül Franciaország ellen is irányul.”

A szovjet kormányfő így folytatta:

„A feszültség Európa közepén. amit a német béke- szerződés hiánya okoz, évről évre aláássa az emberiségnek a tartós békéhez fűzött reményeit. Amíg nem Írják alá a békeszerződést és ezzel nem oldják meg a német kérdést, nem lesz nyugalom Európában és következésképpen nem lesz nyugalom a világon.

Ezért — mondotta Hruscsov — * szovjet kormány továbbra is igyekszik meggyőzni az államok — volt szövetségeseink — kormányait, hogy feltétlenül fel kell számolni a második világháború maradványait, Hruscsov bnnCM’

tette, hogy a Szovjetunió a német kérdés békés rendezésével semmi olyat nem nyerne, ami nem volna hasznára minden államnak.” ,

A német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini kérdés megoldása normalizálná a helyzetet Európában, s ebben nemcsak a szocialista országok népéi, hanem a tőkés országok népei is érdekeltek. Olyan helyzet alakulna ki, amely nem korlát, hanem megegyezéshez vezető ugródeszka lenne az általános béke megszilárdítását előmozdító alapvető problémákban, főképpen a leszerelés problémájában. Ezzel azonban — mondotta Hruscsov — szembeszáll- nak a nemzetközi helyzet rendezésének ellenzői, akik még egyáltalán nem tették le a fegyvert. Mindent elkövetnek például annak érdekében, hogy még jobban szétforgácsolják a nemzetközi kereskedelmet. Hrus. csov ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra a durva nyomásra, amelyet az Egyesült Államok kormánya alkalmazott Nyu- gat-Németországgal, Japánnal. Svédországgal és más országokkal szemben avégett, hogy azok ne teljesítsék a Szovjetunióval megkötött acélcső-szállítási szerződésüket. Az adott esetben — mondotta Hruscsov — arról van szó, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a Szovjetunió és egy harmadik ország kölcsönös kapcsolataiba. Mi ez. ha nem az esztelen hidegháborús politika megnyilvánulása! A reálisan gondolkodó politikusoknak világosan látniok kell, hogy az Egyesült Államok teljesen hamis úton halad A Szovjetunió teljesen megszüntetheti a nagy átmérőjű csövek importját. A Szovjetunió azonban sok évre építi ki külkereskedelmét és nem akar zavarokat okozni kereskedelmi partnereinek. A karib-tengeri válságról szólva, amelyet az amerikai imperializmus idézett elő — Hruscsov azt mondotta, hogy az amerikai imperialisták láthatólag nem mondtak le az agressziók és a provokációk politikájáról. Ma a legagresszívahb amerikai körök, a veszettek, ahogy az amerikaiak nevezik őket, arra buzdítják az amerikai kormányt, támadjon Kubára azzal az ürüggyel, hogy Kuba veszélyezteti az Egyesült Államokat.

Az Egyesült Államok imperialista körei elégedetlenek Kuba társadalmi-politikai rendszerével. — mondotta Hruscsov és hozzáfűzte, hogy

ate Egyesült Államok kormányának meg kell értenie, hogy Kuba megtámadása, nem egyeztethető össze azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a Karib-ten- ger körzetében támadt válság Időpontjában vállalt magára.

Az Egyesült Államok elnöke kötelezettséget vállalt, hogy nem támadják meg Kubát, mi pedig beleegyeztünk, hogy elszállítjuk Kubából a stratégiai rakétákat és az II 28-as bombázókat, és el is szállítottuk azokat —mondotta Hruscsov. De ez nem jelenti azt — hangsúlyozta a szov. jet kormányfő —, hogy mi az amerikai lmnerializmus nagv cápáinak engedtük át a hős Kubát. Mi szavunkat, testvéri szavunkat adtuk a kubai népnek, hogy a Szovjetunió Kuba segítségére siet és nem hagyjuk el a balban.

Hruscsov kijelentette: A mai valóságos tények arra kénvsze- rftenek bennünket, hoffv állandóan gondoljunk és törődjünk védelmünk követelményeivel hogv a Szovjetunió megfelelő módon ellen tudjon állni az áléiig felfegvverzett imperialista tábornak. Olyan erőre van szükségünk, hogy az imperialisták tudatában legyenek annak, ha kirobbantják az atomháborút. 3c áír*» <1 -» háború tűsében.

Természetesen — folytatta a

szovjet kormányfő —, ha a nemzetközi helyzet jobb lenne, ha sikerülne megállapodásra jutni és lerázni a fegyverkezési terheket, ez megsokszorozná a gazdaság további fellendítésének és a népjólét emelésének lehetőségeit. A Szovjetunió népgazdasága igy is fejlődik, de akkor még sokkal gyorsabban fejlődhetne. Miután megjegyezte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának alapvető célja, többet adni a népnek, rámutatott: az élet írja elő, hogy óriási eszközöket kell fordítanunk katonai erőnk megfelelő szinten való tartására. Ez természetesen elkerülhetetlenül Kerti a lehetőségeket a népnek a közvetlen javakból való részesed lsére. De ezt meg kell tennünk, hogy megvédhessek az októberi forradalom vívmányait, a szocializmus vívmányait, visszatartsuk az imperialistákat attól, hogy megtámadják hazánkat, kirobbantsák az általános háborút. Hazánk — hangsúlyozta Hruscsov — a legmodernebb fegyverekkel látja el a szovjet hadsereget.

Az .imperialistáknak tudniok kell, hogy ha kirobbantják a háborút, fegyveres erőink megsemmisítő csapást mérnek az ellenségre, kivetjük ál'ésaikból és szétmorzsoljuk őket már a háború első napján.

Hruscsov azt mondotta, hogy a szovjet tudósok, mérnökök, munkások nagyszerű fegyvereket teremtettek a szovjet hadsereg számára, és e fegyverek mennyisége évről évre növekszik. Amikor az imperialisták nem akarnak hozzájárulni az általános és teljes leszereléshez, nekünk állandóan meg kell újítani a régi fegyverzetet és az nagy összegeket követel. A fegyverkezési versenynek ez a folyamata láthatólag folytatódni fog és fennmarad a termonukleáris háború veszélye mindaddig, amíg az imperialista országok népei tevékeny és határozott harcukkal el nem érik az agresszív körök elszigetelését és olyan kormány megalakítását országukban, amelyek megértik az agresszió és a hidegháború politikájának veszélyét és hozzájárulnak az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményhez.

Ha ma béke van — mondotta

Hruscsov — az elsősorban annak köszönhető, hogy van Szovjetunió, van szocialista országok közössége, amely gyorsan fejlődő gazdasággal rendelkezik és a fegyverzetet és a fegyveres erőket illetően felülmúlja az imperialista tábort. Nekünk nincs szükségünk háborúra. A Szovjetunió békés porondon akar versenyezni a kapitalizmussal, és a példa erejével akarja megmutatni a marxista—leninista elmélet fölényét a szocialista gazdasági rendszer, a mi rendszerünk fölényét. — Hruscsov hozzáfűzte: a Szovjetunió külpolitikája gazdasági és katonai erőnk szilárd alapiára. az egész nagy szocialista közösség hatalmára támaszkodik. Ne vonja senki kétségbe, hogy a szocialista országoknak közös eltökéltsége: megsemmisíteni minden agresszort, visszaverni minden olyan kísérletet, amellyel fékezni akarják előrehaladásunkat a szocializmus és a kommunizmus felé. Hruscsov megjeevezte. hogy a kommunizmus ellenségei, a munkásosztály ellenségei, minden eszközzel szítják a nézeteltéréseket a kommunista pártok között, azt hangoztatják, hogy ezek a nézeteltérések a szocialista országok testvéri barátságának ösz- szeorrdásához, a kommunista mozgalom meggyengüléséhez vezetnek.

Az imperialisták — mondotta — már nem egy ízben tették különböző dögíődő gebékre a tétet és mindannyiszor a pocsolyába estek. Most is biztosíthattak őket, hogy a kommunista pártok semmiképpen sem szereznek örömet ellenségeiknek A kommunizmus ellenségei ne

tápláljanak illúziókat e téren. Le fogjuk küzdeni azokat a véleményeltéréseket és vitákat, amelyek a testvérpártok egymásközti viszonyában támad nak. A kommunista pártok között, minden ország munkás- osztálya között jön majd a még szilárdabb összeforrottság, a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszó jegyében.

Mindent elkövetünk és ei fogunk követni, hegy minden eszközzel erősítsük és összeforrasszuk a munkás- osztályt, az egész világ dolgozóit a marxizmus-leniniz- mus nagy zászlaja alatt.

N. Sz. Hruscsov az ország belső helyzetéről szólva hangoztatta, hogy a szovjet nép sikeresen váltja valóra a hétéves tervet. A szovjet emberek jól tartják a lépést az Egyesült Államokkal folytatott békés gazdasági versenyben. Ha megnézzük az előző ötéves terv időszakát, akkor láthatjuk, hogy az ipari termelés egy főre eső növekedése a Szovjetunióban 48 százalékot, az Egyesült Államokban pedig mindössze 8 százalékot tett ki. A szovjet ipari termelés volumene jelenleg az Egyesült Államok termelésének 63 százalékát éri el az 1957. évi 47 százalékkal szemben. A köztársasági legfelső tanácsok és a helyi tanácsok választásai ebben az évben — mondotta Hruscsov — az SZKí XXII. kongresszusának határozatai, valamint a Szovjetunióban folyó kommunista építésnek a kongresszus által jóváhagyott programja jegyében zajlanak le. „A kongresszusi dokumentumok, a párt programja óriási világítótornyokhoz hasonlatosak, amelyek lehetővé teszik, hogy a kommunizmus építését tudómén cos terv alapján végezzük.” Hruscsov a tőkés országok, többek között az Egyesült Államok parlamenti választásairól beszélve azt mondotta, hogy ezekben az országokban az igazi szabadság- jogok azokat a pártokat illetik, amelyek a monopoltőke nép- rabló jogait védelmezik.

Az amerikai „demokrácia”, amellyel annyit kérkednek a monopoltőke ideológusai, még azt sem tudja biztosítani, hogy ebben az országban a négerek együtt tanulhassanak a fehérekkel. Az Egyesült Államokban nem nagy a kommunista párt. A párt védelmezi meggyőződését. életszemléletét. Ám a pártot üldözik, s az embereket, akik a kommunista világnézethez igazodnak, büntetik és börtönbe zárják. A szovjet kormányfő itt megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban a választásokkor lényegében két párt, az elefántielvényes Köz- társasági Párt és a szamárjelvény es Demokrata Párt között folyik a harc. A szovjet kormányfő ezután így folytatta: ■önök mondhatják, hogy Hruscsov ismétlésekbe bocsátkozik, h°gy erről a témáról már beszélt. De Kérem, elvtársak, legyenek elnézéssel irántam' kénytelen vagyok erről beszélni, mert az Egyesüli Államokba r semmi változás nem történt az Elefánt. -Púit és a Szamár Párt között. ugyanúgy nmt ahogyan nem változtak meg ezek az állatok sem. A Szovetunióban viszont a képviselőjelöltek csak egy gazdát képviselnek, a népet. Nálunk minden arra méltó dolgozó megválasztható képviselővé. S ehhez nem kell semmilyen tőke, semmilyen befolyásos kapcsolat, sem lármás reklám, mindössze annyi szüks*"«* hogy a jelölt a vén ügve állha- tos harcosának tulajdonságaival rendelkezzék. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta: az a tény hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá vált, egyáltalán nem jelenti azt, hogy befejeződött a demokrácia fejlődése.

Mi, kommunisták — mondotta —, továbbra is fejleszteni akartak a demokráciát, amely nek be kell hatolnia társadalmunk minden láncszerűébe* minden sejtecskéjébe.

Pártunk sokoldalúan fejleszti a lenini demokratikus elveket mind az államigazgatásban, mind pedig a termelés irányításában. A kommunizmus a lehető legdemokratikusabb eszközökkel épül.

Tehát — a szocialista állam sikereinek legjobb biztosítéka: a tömegek aktivitásának és alkotó kezdeményezésének széles körű

fejlesztése.

A Szovjetunió népgazdaságának sikereiről szólva Hruscsov közölte, hogy például a főváros ipara ma öt nap alatt állít elő ugyanannyi terméket, mint 1913-ban egész év alatt Négy év folyamán Moszkvában jelentősen több lakóház épült, mint amennyi a forradalom előtti Moszkvában összesen volt. Ebben az időszakban 477 000 család, vagyis több mint 1 700 000 ember költözött új lakásba. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány mindent megtesz a jövőben is azért, hogy a lakásépítkezési és a kulturális fejlesztési programot sikerrel teljesítsék.

Hruscsov ezután a mostani hétéves terv első négy évének eredményeiről szólott. Elmondotta, hogy az ország iparának össztermelése ebben az időszakban 45 százalékkal növekedett a tervben előírt 39 százalék helyett. A terven felül 28 mfTliárd rubel értékű terméket állítottak elő.

Hangsúlyozta azt is, hogy a népgazdaság pártirányításának a termelési elv szerint most folyó átszervezése jó eredményeket hoz. Nem jelentéktelenek azok a sikerek, amelyet ezekben az években a mezőgazdaság fejlesztésében elértünk — mondotta Hruscsov. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére az ország több mezőgazdasági területén tavaly 147,5 millió tonna szemesterményt takarítottak be. Ilyen szemester- mény-mennyiség a Szovjetunióban még nem termett. Megnőtt az állattenyésztési termékek termelése is.

Hruscsov elmondotta: a múlt óv munkájának eredményei és az előttünk feltáruló távlatok azt a meggyőződést keltik bennünk, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló programunk sikeresen teljesülni fog. Közölte azt is, hogy

a nemzeti jövedelem növekedésének üteme a Szovjetunióban jelentősen felülmúlja a kapitalista országok nemzeti jövedelme fejlődésének ütemét. Az utóbbi tíz évben (1953—1962) a nemzeti jövedelem növekedésének átlagos évi üteme a Szovjetunióban 9,2 százáé lék volt, ugyanakkor ax Egyesült Államokban csupán 2,7 százalékot ért eL A szovjet dolgozók egy főre á*i számított reáljövedelme 18 százalékkal emelkedett az elmúlt négy év folyamán. A párt és a kormány a jövőben is mindent elkövet, hogy tovább emelje a szovjet emberek életszínvonalát — mondotta Hruscsov.

A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunió vezető helyet foglal el a világon a tudományok legfontosabb területein és az oktatásban. A Párt tevékenyen közreműködik az új ember nevelésében, küzd a szocialista realista művészet felvirágoztatásáért, az absztrakt és az egyéb formalista irányzatok. a burzsoá ideológiának a művészetben való mindenfait;) megnyilvánulása ellen. Az SZKP Központi Bizottságánál: "Isö titkára beszédében felszólította a szovjet embereket, minden módon emeljék a mun ka termelékenységét. Ki jelen- fette: a szovjet ember legnenv sebb kötelessége és elsőrend feladata, hogy alkosson, megsokszorozza hazájának gazdagságát, az egész társadalom, a jövő nemzedékek jobb életének érdekében.

;