Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
196S. február 28. csütörtök 3. oldat Tartalmában és formájában egyre gazdagabb Eredmények, tervek a szocialista munkaversenyben és az újítémozgalomban Sokoldalú ösztönzés nagyobb Jövedelem Az új esztendő megnövekedett termelési feladatainak sikeres elvégzése a munkásoktól, épp úgy mint a műszakiaktól, alkotókészségük további kibontakoztatását követeli meg. A többre, jobbra való törekvés egyik megnyilvánulási formája a tartalmában és formájában egyre gazdagodó szocialista munkaverseny és újítómozgalom. Ezzel kapcsolatban az elmúlt évi tapasztalatokról és az ez évi tennivalókról lapunk munkatársát. Vavrek István a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági munkabizottságának felelőse tájékoztatta. KÉRDÉS: Milyen tapasztalatokkal zárult az elmúlt évi szocialista munkaverseny megyénk üzemeiben? VÁLASZ: Az elmúlt évben is helyesnek bizonyult a Szakszervezetek Megyei Tanácsa részéről, hogy már az év elején kidolgozta a szocialista munkaver- seny-mozgalom irányelveit a SZOT és Minisztertanács 1.C22- es határozata alapján, figyelembe véve a megye iparának sajátosságait. Ezt a tervezetet az elnökségi ülés után a megyei irányítás alá tartozó vállalatoknak megküldtük. Erre támaszkodva szervezték a versenyvállalásokat a VIII. pártkongresszus tiszteletére, figyelembe véve az éves terv előírásait. A felajánlások értéke több mint 130 millió forint volt. Ennek jó részét a takarékosság, az önköltségcsökkentés, a termelékenység emelése alkotta, szerves összefüggésben a műszaki fejlesztéssel. Előzetes számításaink azt mutatják, hogy megyénk üzemeinek dolgozói felajánlásaikat teljesítették. Á szocialista munkaverseny másik jellemzője volt, hogy többen vettek részt a mozgalomban, mint az előző esztendőben. A megye szervezett munkásainak közel 80 százaléka — 10 százalékkal több mint 1961-ben — kapcsolódott be a VIII. párt- kongresszus tiszteletére szervezett vetélkedésbe. De tartalmában is fejlődött a mozgalom. Növekedett a szocialista címért küzdő brigádok száma. Míg 1961-ben 680, addig 1962-ben 1114 munkabrigád küzdött a megtisztelő cím elnyeréséért. Ebből 1961-ben 178, a múlt évben pedig 192 brigád nyerte el a címet. Ezekből a kollektívákból kerültek ki jórészt a kiváló dolgozók. Két év alatt 1662-en kaptak kiváló dolgozó oklevelet, 718-an pedig kiváló dolgozó jelvényt. A szocialista címért küzdő brigádokba tömörült munkások, műszakiak példás munkája, magatartása, számtalan kezdeményezése sok követőre talált, kedvezően alakította üzemeinkben a dolgozók munkaerkölcsét. Ez tükröződik a munkások és műszakiak egyre növekvő felelősségérzetében. Mind többen hallatják szavukat a termelés alapvető kérdéseiben, s ezeket a véleményeket, javaslatokat a hozzáértés, a meggondoltság és alaposság jellemzi. Sajnos, az is előfordul, hogy egyes vezetők nem tartják fontos kérdésnek az elhangzott javaslatok megvalósítását. Pedig a munkásokban felhalmozódott kimeríthetetlen termelési tapasztalat eddig is sok nehéz feladat megoldását tette lehetővé. Példa érre az újítómozga- lom. 1962-ben 1851 újítást jegyeztek az újítási naplóba, s közülük 707-et el is fogadtak. 569- et pedig bevezettek. Az újítások révén egyes gyártmányoknál jelentősen csökkentettük a termelési költségeket. Nem tudtunk ilyen eredményt elérni a verseny értékelésében és a nyilvánosság biztosításában. Egy-két üzemünk — Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat, Bajai Finomposztógyár, Férfiruhagyár Bajai Gyáregysége — kivételével nem következett be a kívánt fejlődés. KÉRDÉS: Melyek az idei év feladatai? VÁLASZ: Az SZMT elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta az ez évi szocialista munkaverseny-moz- galom legfőbb irányelveit. Ezt felhasználva kezdtek hozzá üzemeinkben vállalatainknál a szakszervezeti bizottságok a felajánlások szervezéséhez. Célunk, hogy a verseny során a VIII. pártkongresszus, valamint a megyei pártértekezlet határozata alapján segítsük a gazdaságos termelés megvalósítását, a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, a termékek minőségének javítását, a takarékos gazdálkodást. Ezeknek a feladatoknak elvégzésében továbbra is számítunk a szocialista címért küzdő brigádok munkájára. A szervezésnél szakszervezeti bizottságaink figyelembe veszik, hogy ez a mozgalom a jövő versenyformája, ezért szélesítése. tartalmának további gazdagítása igen fontos feladat. Ugyanakkor nagy gondot fordítunk az egyéni versenymozgalom kibontakoztatására 'írnél'7 tulajdonképpen alapja a brigádok vetélkedésének. Ügy látjuk, hogy a szocialista munka műhelye címért folyó verseny feltételei több helyütt megteremtődtek. Tapasztalataink szerint ott van létjogosultsága ennek a kezdeményezésnek, ahol a dolgozók többsége — legalább kétharmada — részt vesz a szocialista brigádmozgalomban, kialakultak a szocialista üzemre jellemző munka- és egészség- ügyi feltételek és vezetési módszerek, kifogástalan rend és fegyelem van, reálisan értékelhetőek a felajánlások. Hangsúlyozzuk:csak olyanhelyen próbálkozzanak ezzel, aho1 erre minden feltétel megvan, máskülönben a mozgalom vonzóereje nem éri el a kívánt célt. Tovább kell javítani a verseny értékelését és a nyilvánosságot. Ebben a vonatkozásban az üzemek vezetői a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben maguk határozzák meg a legcélszerűbb módszereket. KÉRDÉS: Milyen segítséget ad az SZMT a szocialista mun- kavcrseny szervezéséhez? VÁLASZ: Az SZMT ülésén elhangzottakat a termelési kérdésekkel foglalkozó szakszervezeti megvei bizottságok következő üléseiken megtárgyalják, s ennek alapján megszabják a szakma . sajátosságából fakadó konkrét feladatokat. Ezután a szakszervezeti bizottsági titkári értekezleten döntik el, melyek azok a módszerek, amelyek a legjobb eredményt biztosítják a szocialista munkaversenyben. Az SZMT elnöksége pedig aktívák bevonásával a helyszínen ellenőrzi, segíti az előbb említett határozat végrehajtását, ad javaslatokat a további munkához. — fejezte be tájékoztatóját Vavrek István. Amikor felkerestük a szabadszállási József Attila Termelőszövetkezet központját, úgyszólván még nem csitultak el a zárszámadás hullámai. Ezt az alkalmat ragadtuk meg arra, hogy megkérdezzük Szabó József elnöktől: mit mutatnak az anyagi ösztönző módszerek a zárszámadás mérlegén, s miként fejlesztik tovább azokat ebben az évben. — A 308 hold közös szőlőt szövetkezetünk megalakulása óta százalékosan műveljük — mondotta. — Alkalmunk volt tehát megbizonyosodni afelől, hogy ez a módszer itt tökéletesen bevált. Ugyanez vonatkozik a kukorica ápolására is. Ez, valamint az, hogy a kapásoknál az elmúlt évben a terv ben szereplőknél több termés után prémiumot is adtunk, fokozta szövetkezetünk gazdáinak a munkakedvét, sőt, a családtagok is tevékenyen kivették részüket a közös munkából. így idejében, nagy gondossággal végezték el a nc- vényápolási munkákat. Ami egyébként a premizálást illeti, a cukorrépánál például a többlettermés minden mázsája után cukrot, vagy az értékének megfelelő pénzösz- szeget adtunk, még pedig a holdankénti 80-tól 100 mázsáig egy, 100 mázsától 150-ig másfél, ennél magasabb átlagtermés esetén pedig két kilogrammot. Hasonló alapon történt a többletrészesedős a bur- bonyából és a napraforgóból is. Gazdáink jelentős összegű prémiumot kaptak, csupán a cukorrépa után 500—700 forintot, vagy az annak megfelelő cukrot. így érhettünk el, hogy — bár a szőlő 30 százalékos fagykárt szenvedett — összesen 730 ezer forinttal fi— Miért kellett elrontani azt, ami jó volt? — vetették fel sokan a bócsai tanyavilágban — főleg a Bolhássoron — a közelmúltban megtartott jelölő gyűléseken. S a bíráló megjegyzésekből hamarosan kitűnt, hogy míg korábban a távoli tanyák lakói útközben a kocsiról is megvásárolhatták hetenként kétszer a kenyeret, most hét-nyolc kilométereket kell gyalogolniuk érte a község központjából 14 kilométerre levő földművesszövekezeti boltba. Pedig Kincses néni üzletét sem rontották, mert az eladást végző dolgozó elszámolt az eladott veknikkel, mégis megtiltották az útközbeni árusítást A helyi tanács jelenlevő képviselői előtt nem volt ismeretlen a probléma. Tudják, mit jelent a boltig való sok kilométeres gyaloglás hófúvásban, zettünk ki többet nekik, min* egy évvel korábban. A munkaegység 27 forintos értéké* csaknem 42 forintra növelte a prémium. Az állattenyésztésben dolgozók sem szenvedtek hátrányt, hiszen a hozamok növekedésétől függően őket ie premizáltuk. Az elnök ezután arról beszélt, hogy az idén tovább fejlesztik e jól bevált ösztönzési formát, egyrészt oly módon, hogy növelik a „csalá- dosított” növényíélék számát* másrészt fokozatosan rátérnek az eredményességi készpénz- fizetésre. — Ami az utóbbit illeti — részletezte —. a cukorrépa minden mázsája után 14, a napraforgóért 60, a fűszerpaprikáért 80. a vöröshagymáért 40 forintot kapnak a gazdák. A burgonya ápolásáért 8 forintot és 10 kiló termést adunk mázsánként. A borsóért a mindenkori felvásárlási ár szerint fizetünk. A paradics >- mot százalékosan műveljük,- az össztermés értékének a 40 százaléka illeti meg a gazdákat. A fogatosok mindem növényfélének az értékéből meghatározott összeget kapnak. Természetesen valamennyi gazdának részt kell vennie minden növényféle megmunkálásában — folytatta Szabd József. — Ennek arányát még ezután határozzuk meg. Bízunk benne, hogy az ösztönzés bővítése még inkább fokozza a termelési kedvet. Mind több családtag vesz rész* a közös munkában, s így számíthatunk arra, hogy az idén egymillió forinttal nagyobb bevételre teszünk szert, mint tavaly. esőben, sárban, de még nyáeJ időben is. Megnyugtatásul tájékoztatták az egybegyűlteket, hogy a kocsiról való kenyér-eladás visszaállítására még decemberben határozatot hozott a végrehajtó bizottság, melye* eljuttattak a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalatnak, s várják rá az intézkedést. Nekünk azonban kissé méltatlankodva enM lítették a tanács vb vezető», hogy a decemberi megkeresésükre mindmáig válasz sem érkezett. Egy-egy község, település minden gondját-baját a helyi tanács ismeri a legjobban. Jelen esetben nagyon is indokoltnak tartja a bolhássori település lakóinak kívánságát. Kissé érthetetlen, miért késlekedik az intézkedéssel, sőt még a válasszal is az érdekelt vállalat? Perny Irén Téli elfoglaltság Egész télen át van munkája a dunaszentbenedeki Üj Hajnal Fsz két gazdájának: Szakáll Lajosnak és Kun Miksának. A közös gazdaság saját erdejéből kitermelt fát fűrészelik fel. A felapró- wtt rönkök egy részéből szerszámokat készítenék a tsz bognárai. Iskolában az igazgató A Tiszakécsked Permetezőgépgyár Vállalatnál a szó szoros értelmében bőrén érzi a látogató, mi az, amikor az eredmények, a fejlődés tempója feszegeti a szűk kereteket. Rendkívül zsúfolt munkahelyek, tele az udvar, szánté akrobatikus ügyességgel lehet mozogni a műhelyekben is Fiatal, színes beszédű kalauzunk. Bányai András termelési osztályvezető ügyes érzékkel irányít bennünket, nehogy mintát vegyen kabátunk valami frissen festett tartályról, vagy megpör- kölődjék a csillagszóróként sziporkázó hegesztőapparátusoktól. — Kúpos homogenizáló — a Chinoin gyárnak készül — mutatja az ösz- szetett csonka kúpokat formázó, alumíniumfényű berendezéseket — miközben egy hatalmas vaslemezen egyensúlyozunk a gördülő óriások mögötti Permetezőgépek a mezőgazdaságnak. .. acél- szerkezetek, berendezések kőbányákba, mész- művekbe... Jugoszláviába. .. Uborkaosztályozók a Szovjetunióba, Lengyelországba. .. Hengeres adagolók, szintállás-jel- zök az olaszoknak, jugo- szlóvóknak... — ütik meg a fülünket a legkülönbözőbb gyártmányok. belföldre és exportra készülők — nevei. Jelentős mértékben egyedi gyár tm ány-megrend elésre is dolgozik az üzem. Mindig új, mindig komplikáltabb feladatok. Vannak-e ezekre jó szakemberek? — Vannak, de kétany- nyi is kapna feladatokat — mosolyog a műszaki osztályvezető... Ha kétszeres lenne a szakmai továbbképzésben résztvevők száma, az is kevés volna. Szerencsére igen jó a munkásgárdánk. Van bennük virtus! Gondolná az elvtárs, hogy Győrbe, Budapestre hívták hegesztőinket: mutassák be. hogyan csinálják. A Gábor Áron kapott megrendelést egy igen bonyolult exportdarab legyártásához. Mikor a rajzát meglátták, ez volt a véleményük: „Ezt nem lehet fémből megcsinálni. Papírból igen, de vasból nem.” Hazahoztuk a rajzot, tanulmányoztuk — és munkásaink megcsinálták. Megvan a kicsinyített mása, megmutathatjuk. Látjuk, a feladatok, a gyári kollektíva kedve, lendülete sürgetően követeli az új munkahelyeket. Ezek megépítésére nemsokára sor is kerül. Lesz csarnok, melynek erős mennyezete lehetővé teszi a darus gyártmánymozgatást. — a mostani fizikai erőfe-/ szítás helyett... És lesznek még képzettebb munkások, hiszen mind többen tanulnak. Bogár Ferenc például Szegeden — műszaki tanfolyamon, Lakatos József, Va-ga Dénes lakatosok Szolnokon — gépipari technikumban. Varga Dénes 4 éve nős és 9 év után ült ismét iskolapadba. De milyen nagy akarattal. Nem győzte megvárni, míg az ezért felelős jelentkezési lapot ad neki. Motorra pattant és maga ment Szolnokra, hogy elintézze beiratkozását. — Kedvet is kapnak a tanulásra, ahol a vezetők is elsők ebben. Mikor búcsúzni akartunk Vízhányó elvtárs- től, az igazgatótól, már nem találtuk őt. — Iskolába ment — közölték. Most végzi a gépipari technikum utolsó évfolyamát. — Ül — n n. B. JtltqjtQyztx Miért késlekednek?
