Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

196S. február 28. csütörtök 3. oldat Tartalmában és formájában egyre gazdagabb Eredmények, tervek a szocialista munkaversenyben és az újítémozgalomban Sokoldalú ösztönzés nagyobb Jövedelem Az új esztendő megnövekedett termelési feladatainak sikeres elvégzése a munkásoktól, épp úgy mint a műszakiaktól, alko­tókészségük további kibontakoz­tatását követeli meg. A többre, jobbra való törek­vés egyik megnyilvánulási for­mája a tartalmában és formá­jában egyre gazdagodó szocia­lista munkaverseny és újító­mozgalom. Ezzel kapcsolatban az elmúlt évi tapasztalatokról és az ez évi tennivalókról la­punk munkatársát. Vavrek Ist­ván a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági munka­bizottságának felelőse tájékoz­tatta. KÉRDÉS: Milyen tapasztala­tokkal zárult az elmúlt évi szo­cialista munkaverseny megyénk üzemeiben? VÁLASZ: Az elmúlt évben is helyesnek bizonyult a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa részéről, hogy már az év elején kidol­gozta a szocialista munkaver- seny-mozgalom irányelveit a SZOT és Minisztertanács 1.C22- es határozata alapján, figyelem­be véve a megye iparának sa­játosságait. Ezt a tervezetet az elnöksé­gi ülés után a megyei irányí­tás alá tartozó vállalatoknak megküldtük. Erre támaszkodva szervezték a versenyvállaláso­kat a VIII. pártkongresszus tisz­teletére, figyelembe véve az éves terv előírásait. A felaján­lások értéke több mint 130 mil­lió forint volt. Ennek jó részét a takarékosság, az önköltség­csökkentés, a termelékenység emelése alkotta, szerves össze­függésben a műszaki fejlesztés­sel. Előzetes számításaink azt mutatják, hogy megyénk üze­meinek dolgozói felajánlásaikat teljesítették. Á szocialista munkaverseny másik jellemzője volt, hogy töb­ben vettek részt a mozgalomban, mint az előző esztendőben. A megye szervezett munkásainak közel 80 százaléka — 10 száza­lékkal több mint 1961-ben — kapcsolódott be a VIII. párt- kongresszus tiszteletére szerve­zett vetélkedésbe. De tartalmában is fejlődött a mozgalom. Növekedett a szo­cialista címért küzdő brigádok száma. Míg 1961-ben 680, addig 1962-ben 1114 munkabrigád küz­dött a megtisztelő cím elnye­réséért. Ebből 1961-ben 178, a múlt évben pedig 192 brigád nyerte el a címet. Ezekből a kollektívákból kerültek ki jó­részt a kiváló dolgozók. Két év alatt 1662-en kaptak kiváló dol­gozó oklevelet, 718-an pedig ki­váló dolgozó jelvényt. A szocia­lista címért küzdő brigádokba tömörült munkások, műszakiak példás munkája, magatartása, számtalan kezdeményezése sok követőre talált, kedvezően ala­kította üzemeinkben a dolgozók munkaerkölcsét. Ez tükröződik a munkások és műszakiak egyre növekvő felelősségérzetében. Mind többen hallatják szavukat a termelés alapvető kérdései­ben, s ezeket a véleményeket, javaslatokat a hozzáértés, a meggondoltság és alaposság jel­lemzi. Sajnos, az is előfordul, hogy egyes vezetők nem tartják fontos kérdésnek az elhangzott javaslatok megvalósítását. Pe­dig a munkásokban felhalmozó­dott kimeríthetetlen termelési tapasztalat eddig is sok nehéz feladat megoldását tette lehető­vé. Példa érre az újítómozga- lom. 1962-ben 1851 újítást je­gyeztek az újítási naplóba, s kö­zülük 707-et el is fogadtak. 569- et pedig bevezettek. Az újítások révén egyes gyártmányoknál je­lentősen csökkentettük a terme­lési költségeket. Nem tudtunk ilyen ered­ményt elérni a verseny értéke­lésében és a nyilvánosság bizto­sításában. Egy-két üzemünk — Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat, Bajai Finomposztó­gyár, Férfiruhagyár Bajai Gyár­egysége — kivételével nem kö­vetkezett be a kívánt fejlődés. KÉRDÉS: Melyek az idei év feladatai? VÁLASZ: Az SZMT elnök­sége legutóbbi ülésén megtár­gyalta és elfogadta az ez évi szocialista munkaverseny-moz- galom legfőbb irányelveit. Ezt felhasználva kezdtek hozzá üze­meinkben vállalatainknál a szakszervezeti bizottságok a fel­ajánlások szervezéséhez. Célunk, hogy a verseny során a VIII. pártkongresszus, valamint a me­gyei pártértekezlet határozata alapján segítsük a gazdaságos termelés megvalósítását, a ter­melékenység emelését, az ön­költség csökkentését, a termé­kek minőségének javítását, a ta­karékos gazdálkodást. Ezeknek a feladatoknak elvégzésében to­vábbra is számítunk a szocialis­ta címért küzdő brigádok mun­kájára. A szervezésnél szakszer­vezeti bizottságaink figyelembe veszik, hogy ez a mozgalom a jövő versenyformája, ezért szé­lesítése. tartalmának további gazdagítása igen fontos feladat. Ugyanakkor nagy gondot fordí­tunk az egyéni versenymozga­lom kibontakoztatására 'írnél'7 tulajdonképpen alapja a brigá­dok vetélkedésének. Ügy látjuk, hogy a szocialista munka műhelye címért folyó verseny feltételei több helyütt megteremtődtek. Tapasztalataink szerint ott van létjogosultsága ennek a kezdeményezésnek, ahol a dolgozók többsége — legalább kétharmada — részt vesz a szo­cialista brigádmozgalomban, ki­alakultak a szocialista üzemre jellemző munka- és egészség- ügyi feltételek és vezetési mód­szerek, kifogástalan rend és fe­gyelem van, reálisan értékelhe­tőek a felajánlások. Hangsúlyozzuk:csak olyanhe­lyen próbálkozzanak ezzel, aho1 erre minden feltétel megvan, máskülönben a mozgalom von­zóereje nem éri el a kívánt célt. Tovább kell javítani a ver­seny értékelését és a nyilvános­ságot. Ebben a vonatkozásban az üzemek vezetői a szakszer­vezeti bizottságokkal egyetértés­ben maguk határozzák meg a legcélszerűbb módszereket. KÉRDÉS: Milyen segítséget ad az SZMT a szocialista mun- kavcrseny szervezéséhez? VÁLASZ: Az SZMT ülésén elhangzottakat a termelési kér­désekkel foglalkozó szakszerve­zeti megvei bizottságok követ­kező üléseiken megtárgyalják, s ennek alapján megszabják a szakma . sajátosságából fakadó konkrét feladatokat. Ezután a szakszervezeti bizottsági titkári értekezleten döntik el, melyek azok a módszerek, amelyek a legjobb eredményt biztosítják a szocialista munkaversenyben. Az SZMT elnöksége pedig ak­tívák bevonásával a helyszínen ellenőrzi, segíti az előbb említett határozat végrehajtását, ad ja­vaslatokat a további munkához. — fejezte be tájékoztatóját Vav­rek István. Amikor felkerestük a sza­badszállási József Attila Ter­melőszövetkezet központját, úgyszólván még nem csitultak el a zárszámadás hullámai. Ezt az alkalmat ragadtuk meg arra, hogy megkérdezzük Sza­bó József elnöktől: mit mutat­nak az anyagi ösztönző mód­szerek a zárszámadás mérle­gén, s miként fejlesztik tovább azokat ebben az évben. — A 308 hold közös szőlőt szövetkezetünk megalakulása óta százalékosan műveljük — mondotta. — Alkalmunk volt tehát megbizonyosodni afelől, hogy ez a módszer itt tökéle­tesen bevált. Ugyanez vonat­kozik a kukorica ápolására is. Ez, valamint az, hogy a kapá­soknál az elmúlt évben a terv ben szereplőknél több termés után prémiumot is adtunk, fo­kozta szövetkezetünk gazdái­nak a munkakedvét, sőt, a családtagok is tevékenyen ki­vették részüket a közös mun­kából. így idejében, nagy gon­dossággal végezték el a nc- vényápolási munkákat. Ami egyébként a premizá­lást illeti, a cukorrépánál pél­dául a többlettermés minden mázsája után cukrot, vagy az értékének megfelelő pénzösz- szeget adtunk, még pedig a holdankénti 80-tól 100 mázsáig egy, 100 mázsától 150-ig más­fél, ennél magasabb átlagter­més esetén pedig két kilo­grammot. Hasonló alapon tör­tént a többletrészesedős a bur- bonyából és a napraforgóból is. Gazdáink jelentős összegű prémiumot kaptak, csupán a cukorrépa után 500—700 fo­rintot, vagy az annak megfe­lelő cukrot. így érhettünk el, hogy — bár a szőlő 30 száza­lékos fagykárt szenvedett — összesen 730 ezer forinttal fi­— Miért kellett elrontani azt, ami jó volt? — vetették fel sokan a bócsai tanyavilágban — főleg a Bolhássoron — a kö­zelmúltban megtartott jelölő gyűléseken. S a bíráló megjegy­zésekből hamarosan kitűnt, hogy míg korábban a távoli ta­nyák lakói útközben a kocsi­ról is megvásárolhatták heten­ként kétszer a kenyeret, most hét-nyolc kilométereket kell gyalogolniuk érte a község köz­pontjából 14 kilométerre levő földművesszövekezeti boltba. Pedig Kincses néni üzletét sem rontották, mert az eladást vég­ző dolgozó elszámolt az eladott veknikkel, mégis megtiltották az útközbeni árusítást A helyi tanács jelenlevő kép­viselői előtt nem volt ismeret­len a probléma. Tudják, mit jelent a boltig való sok kilo­méteres gyaloglás hófúvásban, zettünk ki többet nekik, min* egy évvel korábban. A munka­egység 27 forintos értéké* csaknem 42 forintra növelte a prémium. Az állattenyésztés­ben dolgozók sem szenvedtek hátrányt, hiszen a hozamok növekedésétől függően őket ie premizáltuk. Az elnök ezután arról be­szélt, hogy az idén tovább fej­lesztik e jól bevált ösztön­zési formát, egyrészt oly mó­don, hogy növelik a „csalá- dosított” növényíélék számát* másrészt fokozatosan rátérnek az eredményességi készpénz- fizetésre. — Ami az utóbbit illeti — részletezte —. a cukorrépa minden mázsája után 14, a napraforgóért 60, a fűszerpap­rikáért 80. a vöröshagymáért 40 forintot kapnak a gazdák. A burgonya ápolásáért 8 fo­rintot és 10 kiló termést adunk mázsánként. A borsóért a mindenkori felvásárlási ár szerint fizetünk. A paradics >- mot százalékosan műveljük,- az össztermés értékének a 40 százaléka illeti meg a gaz­dákat. A fogatosok mindem növényfélének az értékéből meghatározott összeget kap­nak. Természetesen valamennyi gazdának részt kell vennie minden növényféle megmun­kálásában — folytatta Szabd József. — Ennek arányát még ezután határozzuk meg. Bí­zunk benne, hogy az ösztön­zés bővítése még inkább fo­kozza a termelési kedvet. Mind több családtag vesz rész* a közös munkában, s így szá­míthatunk arra, hogy az idén egymillió forinttal nagyobb bevételre teszünk szert, mint tavaly. esőben, sárban, de még nyáeJ időben is. Megnyugtatásul tá­jékoztatták az egybegyűlteket, hogy a kocsiról való kenyér-el­adás visszaállítására még de­cemberben határozatot hozott a végrehajtó bizottság, melye* eljuttattak a Kiskunhalasi Sü­tőipari Vállalatnak, s várják rá az intézkedést. Nekünk azon­ban kissé méltatlankodva enM lítették a tanács vb vezető», hogy a decemberi megkeresé­sükre mindmáig válasz sem ér­kezett. Egy-egy község, település minden gondját-baját a helyi tanács ismeri a legjobban. Je­len esetben nagyon is indokolt­nak tartja a bolhássori telepü­lés lakóinak kívánságát. Kissé érthetetlen, miért késlekedik az intézkedéssel, sőt még a válasszal is az érdekelt válla­lat? Perny Irén Téli elfoglaltság Egész télen át van munkája a dunaszentbenedeki Üj Hajnal Fsz két gazdájának: Szakáll Lajosnak és Kun Miksának. A közös gazdaság saját erdejéből kitermelt fát fűrészelik fel. A felapró- wtt rönkök egy részéből szerszámokat készítenék a tsz bognárai. Iskolában az igazgató A Tiszakécsked Perme­tezőgépgyár Vállalatnál a szó szoros értelmében bőrén érzi a látogató, mi az, amikor az eredmé­nyek, a fejlődés tempója feszegeti a szűk kerete­ket. Rendkívül zsúfolt munkahelyek, tele az ud­var, szánté akrobatikus ügyességgel lehet mozog­ni a műhelyekben is Fiatal, színes beszédű kalauzunk. Bányai And­rás termelési osztályve­zető ügyes érzékkel irá­nyít bennünket, nehogy mintát vegyen kabátunk valami frissen festett tartályról, vagy megpör- kölődjék a csillagszóró­ként sziporkázó hegesztő­apparátusoktól. — Kúpos homogenizá­ló — a Chinoin gyárnak készül — mutatja az ösz- szetett csonka kúpokat formázó, alumíniumfé­nyű berendezéseket — miközben egy hatalmas vaslemezen egyensúlyo­zunk a gördülő óriások mögötti Permetezőgépek a me­zőgazdaságnak. .. acél- szerkezetek, berendezé­sek kőbányákba, mész- művekbe... Jugoszláviá­ba. .. Uborkaosztályozók a Szovjetunióba, Len­gyelországba. .. Hengeres adagolók, szintállás-jel- zök az olaszoknak, jugo- szlóvóknak... — ütik meg a fülünket a legkü­lönbözőbb gyártmányok. belföldre és exportra ké­szülők — nevei. Jelen­tős mértékben egyedi gyár tm ány-megrend elés­re is dolgozik az üzem. Mindig új, mindig komp­likáltabb feladatok. Van­nak-e ezekre jó szakem­berek? — Vannak, de kétany- nyi is kapna feladatokat — mosolyog a műszaki osztályvezető... Ha két­szeres lenne a szakmai továbbképzésben részt­vevők száma, az is ke­vés volna. Szerencsére igen jó a munkásgár­dánk. Van bennük vir­tus! Gondolná az elv­társ, hogy Győrbe, Bu­dapestre hívták hegesz­tőinket: mutassák be. hogyan csinálják. A Gá­bor Áron kapott meg­rendelést egy igen bo­nyolult exportdarab le­gyártásához. Mikor a rajzát meglátták, ez volt a véleményük: „Ezt nem lehet fémből megcsinál­ni. Papírból igen, de vas­ból nem.” Hazahoztuk a rajzot, tanulmányoztuk — és munkásaink meg­csinálták. Megvan a ki­csinyített mása, megmu­tathatjuk. Látjuk, a feladatok, a gyári kollektíva kedve, lendülete sürgetően kö­veteli az új munkahe­lyeket. Ezek megépítésé­re nemsokára sor is ke­rül. Lesz csarnok, mely­nek erős mennyezete le­hetővé teszi a darus gyártmánymozgatást. — a mostani fizikai erőfe-/ szítás helyett... És lesz­nek még képzettebb munkások, hiszen mind többen tanulnak. Bogár Ferenc például Szegeden — műszaki tanfolyamon, Lakatos József, Va-ga Dénes lakatosok Szolno­kon — gépipari techni­kumban. Varga Dénes 4 éve nős és 9 év után ült ismét iskolapadba. De milyen nagy akarattal. Nem győzte megvárni, míg az ezért felelős je­lentkezési lapot ad neki. Motorra pattant és maga ment Szolnokra, hogy el­intézze beiratkozását. — Kedvet is kapnak a ta­nulásra, ahol a vezetők is elsők ebben. Mikor búcsúzni akar­tunk Vízhányó elvtárs- től, az igazgatótól, már nem találtuk őt. — Iskolába ment — közölték. Most végzi a gépipari technikum utol­só évfolyamát. — Ül — n n. B. JtltqjtQyztx Miért késlekednek?

Next

/
Thumbnails
Contents