Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

/ vK.ftV'SfSte, Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR, SZOCIALISTA MUNkÁSPART BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVU1. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Ara 60 fillér 1968. FEBR. 28, CSÜTÖRTÖK N. Sz. Hruscsov beszéde Moszkva Kalinyin választókerületének gyűlésén Szerda délután a Kreml kong­resszusi palotájában gyűltek ösz- sze Moszkva Kalinyin-kerületé­nek szavazó polgárai, hogy ta­lálkozzanak képviselőjelöltjük­kel, Nyikita Hruscsovval. A nagygyűlést Taiszija Kutye- pova, az SZKP Kalinyin-kerü- leti bizottságának első titkára nyitotta meg. Majd a hallgatóság lelkes tap­sa közepette N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra. Hruscsov kijelentette: A szov­jet kormány kész akár ma is aláírni az általános és teljes le­szerelésről szóló szerződést, amely elűzné bolygónkról a ra­kéta-nukleáris háború kísértetét. A szovjet kormány továbbra is igyekezni fog meggyőzni az egykori szövetséges államok kor­mányait annak szükségességéről, hogy fel kell számolni a máso­dik világháború maradványait. A Szovjetunió nem engedte meg, hogy az amerikai imperia­lizmus hatalmas cápái felfalják a hős Kubát. Szavunkat adtuk, testvéri szavunkat adtuk a ku­bai népnek, hogy a Szovjetunió Kuba segítségére siet és nem hagyjuk őt a bajban. Ha támadást intéznének Kuba allein, vagy a Kínai Népköztár­saság ellen — amelyet Tajvan felől fenyeget veszély —, ha megtámadnák a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a Vietnami Demokratikus Köztár­saságot, vagy a Német Demok­ratikus Köztársaságot, csakúgy, mint bármely szocialista orszá­got — a Szovjetunió barátainak segítségére siet és megsemmisítő csapást mér az agresszorokra. Az imperialistáknak tudniok kell, ha kirobbantják a háborút, fegyveres erőink megsemmisítő csapást mérnek az ellenségre, kivetjük állásaikból és szétmor­zsoljuk őket már a háború első napján. A kommunizmus ellenségei ne tápláljanak olyan illúziókat, hogy megbomlik a szocialista országok barátsága és meggyen­gül a kommunista mozgalom. „Le fogjuk küzdeni azokat a vé­leményeltéréseket és vitákat, amelyek a testvérpártok kölcsö­nös viszonyában támadnak.” A nemzetközi helyzetet és a Szovjetunió külpolitikáját jelle­mezve Hruscsov hangsúlyozta, hogy „a szovjet kormánynak a nemzetközi ügyekben köve­SOK SIKERT! Még a vasárnapi választások ünnepi hangulatában élünk, amikor is egy emberként sza­vazott népünk az MSZMP po­litikájára, s ezzel is megerősí­tette, hogy minden erejével tá­mogatja a VIII. kongreszus cél­kitűzéseit. Am az ünnepet mun­kás hétköznapok követik, s a most megválasztott államhatal­mi szervek — az országgyűlés és a tanácsok — már készül­vezer hold új szőlő és gyümöl­csös telepítését, s ez a nagysza­bású terv a megvalósulás útján halad. Városainkban, közsé­geinkben sok új ipari üzemet létesítettek. Közel félmilliárd forintot fordítottak a tanácsok községfejlesztésre. Javult az egészségügy, a művelődésügy, s mind többen iratkoztak be ez időszakban — a fiatalok mellett felnőttek is — középiskolákba, Örvendetes fejlődés nek mindannak megvalósításá­ra, amiről az elmúlt hónapok­ban a gyűléseken, a nagy be­szélgetésen szó esett. Már megyeszerte megkez­dődtek az újonnan választott tanácsok alakuló ülései. A mandátum vizsgáló bizottságok megállapítják az egyes tanács­tagok megválasztásának hiteles­ségét, a tanácsülések a Hazafias Népfront javaslatára megvá­lasztják a végrehajtó bizottsá­gokat, valamint az állandó bi­zottságokat. Ezután a tanácsülé­seken megtárgyalják az elkövet­kező négy év legfontosabb ten­nivalóit. Nem árt ilyenkor visszapillan­tani a múltba. Az elmúlt négy évben a tanácsok elismerésre méltó eredményeket értek el, amelyek szilárd alapot nyújta­nak a következő időszak felada­tainak végrehajtásához. Különö­sen nagy jelentőségű az a tény, hogy befejeztük a mezőgazda­ság szocialista átszervezését, s ebben az időszakban nem csök­kent a mezőgazdaságban a ter­melés. Arra is futotta a taná­rsok erejéből, hogy sikerrel se­gítsék a gazdasági megszilárdí- t á st termelőszövetkezeteinkben, s megteremtsék a valóban nagy­üzemi gazdálkodás alapjait. Az 1958-ban megválasztott ta­nácsok érdemei közé tartozik, hogy segítettek kidolgozni hét­főiskolákra, egyetemekre. A fejlődés lehetőségei ma már sokkal nagyobbak, mint 1958- ban voltak. Állampolgáraink lá­tóköre azóta jelentősen bővült, a tömegek politikai aktivitása — mint azt már a jelölő gyűlé­seken való megjelenésük és fel­szólalásuk számaránya bizonyít­ja — nagymértékben növeke­dett. Ha a választások eredmé­nyeit elemezzük, azt is láthat­juk, hogy minőségileg is sokat javult a tanácstagság személyi összetétele. Igen sok magasabb iskolai végzettséggel, komoly szaktudással rendelkező tanács­tagot választottak meg, akik a megkezdett munkát tovább folytatva a pártkongresszus cél­kitűzéseit, lendületesebben, fe­lelősségteljesebben tudják vég­rehajtani. A most lezajló tanácsülé­sek csak az első lépést jelentik az új tanácsok életében. Továb­bi fejlődésünkkel együtt hatás­körük növekszik, tennivalóik is szaporodnak. Nagyszabású fel­adatok megvalósítása vár a ta­nácsokra az elkövetkező négy évben. Megyénk választópolgá­rainak százezrei adták szavaza­taikat a megválasztott tanácsta­gokra, akik jó munkával szol­gálhatnak rá a bizalomra. Tevékenységükhöz sok sikert kívánunk megyénk lakossága nevében. N. O. tett akcióprogramja világos és érthető. E program tük­rözi országunk népeinek őszinte béketörekvését, a sa­ját erejébe vetett hitét és azt a meggyőződését, hogy a békeszerető államok ké­pesek megvédeni a béke ügyét”. Feladatunk — mondotta Hrus­csov — kitartóan, a nehézségek­től vissza nem riadva törekedni arra, hogy a nemzetközi kap­csolatokban megszilárduljon a vitás kérdések tárgyalások út­ján történő megoldásának irány­zata. Arra van szükség, hogy min­den állam, és elsősorban a nagy­hatalmak ne szavakban, hanem tettekben ismerjék el, hogy a rakéta-nukleáris fegyverek kor­szakában a békés együttélés po­litikája az egyetlen ésszerű po­litika. Máskülönben egymást fog­ják követni a válságok. Hrus­csov rámutatott, hogy a Szov­jetunió komoly erőfeszítései el­lenére az imperialista hatalmak minden módom akadályozzák a leszerelési szerződések megköté­sét. „Az imperialista hatalmak vezetőinek gondolatait nem a le­szereléshez vezető utak felku­tatása, hanem a NATO katonai erejének növelése foglalkoztatja. A kérdés ilyen megközelítése láttán nincs mit csodálkozni azom, hogy a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság semmilyen, sikerrel nem örvendeztette meg a népeket, pedig hamarosan1 megüli egyéves jubileumát.” A szovjet kormányfő megálla­pította, hogy a nyugati hatal­mak kormányainak végered­ményben felelniük kell a népek előtt a leszerelés ügyének meg­torpedózására, a fegyverkezési hajsza további fokozására irá­nyuló politikájukért. A fegyver­kezési hajsza politikája már rég ellentmondásba került nem­csak minden ország néptömegei­nek, hanem az egész emberiség­nek az érdekeivel is. A nukleá­ris fegyverkísérletek beszünte­téséről szóló tárgyalásokat érint­ve Hruscsov kijelentette: Akad­hat valaki, aki azt szeretné, hogy a nukleáris kísérleteket betiltó egyezmény lehetővé tenné a NATO-nak, hogy felderítést vé­gezzen országunkban. A szovjet kormány ebbe természetesen nem megy bele. Ehhez hozzátette: „Mi beleegyeztünk bizonyos nemzetközi intézkedésekbe a nukleáris kísérletek tilal­mának ellenőrzésére vonat­kozóan, például abba, hogy minden egyes nukleáris ha­talom területén 2—3 ellen­őrzést végezzenek, ez ko­moly engedmény részünk­ről és tőlünk többet nem várhatnak.” Hruscsov hangsúlyozta azt is: Az Egyesült Államok módot ke­res arra, hogy elhúzza a nukleá­ris fegyverkísérletek megtiltásá­nak megoldását, vagy hogy ál­talában kitérjen a megoldás elől. „Ezt mutatja az is, hogy az Egyesült Államok éppen a tár­gyalások újabb menete előtt fel­újította a föld alatti nukleáris fegyverkísérleteket.” Az ameri­kai kormány — folytatta Hrus­csov — nem veszi számításba sem az ENSZ közgyűlésének azt a felhívását, hogy 1963. január 1-től szűnjenek meg a nukleáris kísérletek, sem azt, hogy a tár­gyalások eddigi folyamán az ál­láspontok jelentősen közelebb kerültek egymáshoz. Az Egye­sült Államok kormányát terheli (Folytatás a 2. oldalon.) (T. I.) Megyénk termelőszö­vetkezeteiben — egy-kettő ki­vételével — lezajlottak a zár- számadási közgyűlések. A be­számolók és a hozzászólások, úgyszintén a közgyűléseket meg­előző számviteli munka is, a szövetkezeti mozgalom erősö­dését bizonyítják. Ami az utób­bit illeti, immár a második éve, s az országban talán egye­dülállóan, tavaly valamennyi közös gazdaságunkban az alapos elemezéshez lehetőséget nyújtó kettős könyvvitelt alkalmazták, s ennek kedvező hatása megmu­tatkozott abban, hogy a gazdál­kodás sokrétű eredményeit a korábbi évekhez képest ponto­sabban, megbízhatóbban tudták megállapítani. A kettős köny­velésnek köszönhető az is, hogy a zárszámadások megfelelő időben elkészültek. Mindez örvendetes fejlődést mutat, de még örvendetesebbek azok az eredmények, amelyeket a zárszámadások tükröznek. A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának számviteli szakemberei most végzik az ösz- szesítést, s bár az még nem készült el minden részletében, annyi már megállapítható, hogy a termelés fokozásához szüksé­ges vetőmag- és takarmányalap, valamint a mezei leltárban sze­replő eszközök értéke valami vei több mint 51 millió forinttal növekedett az előző évihez ké­pest. Ezen túlmenően a növe­kedéshez hozzájárult még, hogy termelőszövetkezeteink tavaly 50 ezer holdnál nagyobb terü­leten elvégezték a nyári mély­szántást. A fel nem osztható szövetkezeti alap értékének ri­máit évi növekedése meghalad­ja a 130 millió forintot, noha tavaly már elenyészően kevés volt az alap értékét a bevitt földjeikkel növelő új belépők száma. Egyébként a fel nem osztható alapra túlnyomórészt már év közberi, az alapszabály­ban előírt mértékben tartalé­koltak tsz-eink, ezenkívül üzem­viteli kiadásaikra, a biztonsági és szociális-kulturális alapra összesen tartalékolt összeg több mint 5 millió forint. Földjára­dék címén összesen csaknem 2 és fél millió forinttal többet juttatnak gazdáiknak, mint egy évvel korábban. Ami a szövetkezeti gazdák összes jövedelmének értékét il­leti, az 120 millió forinttal több, mint az előző zárszámadáskor volt, s csaknem 11 millió fo­rinttal meghaladja a tervben szereplő összeget. Az egy dol­gozó tag közösből származó át­lagjövedelme 9 és fél ezer fo­rint; ez két és negyed ezer, va­lamint 656 forint növekedést jelent az egy évvel előbbi, illet­ve a tervezett átlagjövedelem­hez mérten. Ha minden — a kö­zösben akár csak egy napot is dolgozó — szövetkezeti tag jö­vedelmét vesszük, az akkor is valamivel több mint 9 ezer fo­rint, tehát még így is megha­ladja a tervezett Összeget. Az eredmények értékét nö­veli, hogy azokat a súlyos aszály ellenére érték el termelőszövet­kezeteink. Az elmúlt gazdasági év tehát végleg meggyőző té­nyekkel szolgált parasztságunk­nak ahhoz, hogy egyre gondta­lanabb életét csakis a nagy­üzemi közös gazdálkodás bizto­sítja. Tagadhatatlan azonban, hogy a közepes és a magasabb szin­ten gazdálkodó termelőszövetke­zetek fejlődésének mértéke na­gyobb volt, mint ■ s gyengéb- beké. Ez egyrészt arra utal, hogy az előbbiek átlageredmé­nyei magasabbak voltak az em ­lítetteknél, másrészt — és nem utolsósorban — arra figyelmez­tet, hogy ebben az évben hat­hatósabb támogatásra van szük­ségük a gazdaságilag elmaradt szövetkezeteknek. Végül: az elkészült tervek alapján minden közös gazdasá­gunk készüljön fel már most a nagy tavaszi munkákra, hiszen csak jó kezdettel teremtnetik meg a még nagyobb termésho- I zamokat és jövedelmet biztoerfté 'gazdálkodás alapját A mintegy 2000 hold szántón gazdálkodó szabadszállási Ma- thiász János Termelőszövetkezet tavaly az összes talajmunkát sa­ját erőgépeivel végezte el. Jelenleg két UTOS, egy ÜE—28-as és három G—35-ös traktorral rendelkezik. Az erőgépek már kijavít­va, a közös gazdaság gépszínében várják a tavaszi munkák meg­kezdését. Képünk felvételekor Szűcs János. Abonyi Mihály és Látos Imre, a tsz traktorosai az utolsó simításokat, a szelepek csiszolását végzik az egyik UTOS-on.

Next

/
Thumbnails
Contents