Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

S. «Mal 1963. február 1.6. szombat Keresik a homok táját Az Erdészeti Kutató In­tézet kerekegyházi kísér- . lett- telepén évek óta ke­resik azokat a fafajtákat, amelyek a gyenge minő­ségű homoktalajokon is gyorsan fejlődnek. Ezer- hatszáz négyzetméteres . parcellákon több mint 200 hazai és külföldi tűlevelű, s lombfát, valamint kü­lönböző cserjét tanulmá­nyoznak ebből a célból. A gyenge minőségű fu­tóhomokon a többi között Kínából, Koreából. Ame­rikából és a Szovjetunió­ból származó fák alkal­mazkodó képességét ta­nulmányozzák. A lombfá­nak 16, a tűlevelűnek 8 változatát figyelik. Érde­kes, hogy a nálunk is ho­nos erdei fenyő Kínából származó magjából nevelt fák a hazai magoncoknál jóval gyorsabban fejlőd­nek. Megfigyelték azt is, hogy például a szovjet szilfa kitűnően bírja a ho­mokbuckás területeket, • az itteni éghajlati viszo­nyokat. Az Amerikából származó tűlevelű is ked­veli ezt a vidéket: gyor­san megered és életképe­sen növekszik. A fiatal, egy-két éve meghonosított egzotikus fák az idei ke­mény telet is jól bírják. Az idén a kutatók meg­kezdik a fák növekedésé­nek tudományos felméré­sét. Fajtánként feljegyzik a telepítés éta eltelt nö­vekedési, alkalmazkodási és egyéb tulajdonságaikat. A gyorsan fejlődő és a szárazságot is jól tűrő faj­tákból üzemi méretekben folytatják majd a megfi­gyeléseket. A kísérleti erdőket a leggyengébb minőségű ho­moktalajokon, Kunadacs környékén jelölték kú Tavaszra készülnek a kertészek A tompái Szabadság Termelőszövetkezet gazdái ebben az év­ben a tavalyi 100-ról 140 holdasra bővítik kertészetüket. Száz holdon fűszerpaprikát, majd káposztát, karalábét, paradicsomot és más zöldségféléket termesztenek. A primőrök palántáit mint­egy 80 négyzetméter alapterületű, fekvő kéménnyel fűtött meleg­házban nevelik. A korai káposzta és karfiol már kikelt. Képünkön Sztánoczky György kertész az apró növények fej­lődését ellenőrzi. A dunapataji Üj Élet Tsz az idén közel félszáz holdon ter­meszt zöldségféléket. Jelentős primőrértékesítést is terveznek, s e célból már most előkészítik a melegágyakhoz szükséges 1200 ablakkeretet. Képünkön a szövetkezet három kertésze, Milus Pál, Nagy Ferenc és Cseik;eá László üveglapokat helyez a keretek közé. Táwezérlésű vonatok, korszerűbb közlekedés a MÁV fejlesztési tervében ' A vasúti személypáiyaudva- fcoícra és nagyobb állomásokra különösen a csúcsforgalmi időik- ben hatalma* feladatok hárul­jak, amelyek megoldása — a pia már szűk vágányhálózattal lés peronokkal — a legnagyobb leró feszítések árán is nehézsé- kbe ütközik. Ugyanakkor a pályaudvarok fes állomások bővítése több he­lyen csakis a nagyobb lélegzetű (városrendezési és építési mun­S álatokkal lehetséges. Bizért a asút olyan megoldást talált, iomely lényegesen csökkenti a szerelvények fordulatidejét, meg­szünteti a nagy méreteket öltött Vonat- és utas torlód ást. Hálván modern kocsi Már több külföldi államban megvalósították, nálunk is kí­sérletek folynak az inga járatos személyvonatok közlekedtetésé­re. A kísérletek első időszaká­ban a MÁV Dunakeszi Jármű­javítóban 11 olyan Bab-soroza­tú kocsit gyártottak, amelyek egyik végére vezetőállást épí­tettek. A vezetőállásra légnyomást e’ cnőrző manométereket. sebesL se gmérő órát, fékezőszelepet, fő’égtartályt, légkürtöt, csengőt, telefont reflektorokat, szilánk- mentes ablaküvegeket, vészféket és pálya-kotró berendezést sze­reltek: így a vezetőállásos ko­csik gőzmozdony és Ward Leo­nard típusú villanymozdony vontatással, illetve tolatással teljesen alkalmassá váltak a sze­relvény irányítására. Ugyanak­kor elkészült 60 olyan kocsi, amelyekre a fejszereit több eres vezetékhálózat lehetővé teszi a mozdonyok távvezérlését Töfeb ingajárat Ma már nem puszta elképze­lés, hogy a csaknem 50—60 ki­lométeres sebességgel robogó vonat elejével a cél irányában „mozdony nélkül” halad, a ve­zető fülkében tartózkodó vonat­irányító, telefonon, távvezérlés­sel ad utasításokat a szerelvényt toló mozdonynak. A két célállomás közötti in­gajáratok a vezetőállásos kocsik alkalmazásával lényegesen meg­rövidítik a szerelvények vissza­fordításának idejét. Ha a jelen­legi helyzetet vesszük alapul a pályaudvarra befutó és vissza­forduló vonat újraindítását csaknem 8 művelet előzi meg. A jövőben kiküszöbölhető a hat olyan munkamozzanat, amelyet indulás előtt végeztek él. Ez azt jelenti, hogy a vonat az érke­zést követő 5—8 percen belül visszafordulhat. Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy ha a Nyugati pálya­udvarról indított vonatok 53 százaléka ingajáratban közle­kedne. a pályaudvar vonatsűrű­sége mintegy 61 százalékkal nö­vekedne. Ugyanakkor változna a szükséges szerelvények szá­ma, viszont az eddiginél keve­sebb mozdonyt kellene üzemel­tetni. Gyors átalakítás, minimális költséggel A vezetőállásos kocsik meg­szerkesztésénél a konstruktőrök gondosan ügyeltek arra, hogy a j homlokzat kivételével a legmi­nimálisabb legyen a változás a kocsi szerkezeiében. Ezáltal le­hetővé vált hogy a főbb szer­kezetek a sorozatgyártásban ki­alakult és ismert módszerekkel és szerszámokkal készüljenek, csupán a vezetőállásos homlok kiképzésénél vált szükségessé az eddigitől eltérő szerkezet ki­alakítása. A vasúti személyforgalom to­vábbi fejlesztésének egyik sza­kaszát alkotják az eddigi kísér­letek. A Dunakeszi Járműjaví­tóban ez évben tovább folytat­ják a távvezérléssel ellátott ko­csik gyártását Készítenek első osztályú gyorsvonat! kocsikat is, távvezérléssel felszerelve, ame­lyek a legkorszerűbb követel­ményeknek is megfelelnek. Az eddigi hagyományos módszertő! eltérően az ablakokat vízszintes irányban megosztva két részből helyezik az ablakkeretbe. Ez a megoldás megszünteti az abla­kok kezelését, csökkenti a bal­eseti veszélyt, ugyanakkor az ablakszerkezet élettartamát is növeli. Az új típusú, táwezér­lésű első osztályú kocsikon a kö­zépső feljáró ajtót megszünte­tik, s helyette a kocsik végén 2—2 feljáró ajtót építenek. A MÁV egyelőre 15 ingajára- tos szerelvényt állít forgalomba (közülük három vonalon már közlekednek ilyen vonatok), me­lyeket gőz, illetve villanymozdo- nyök vontatják, illetve tolatják. Ha a menetrendszerinti járato­kon alkalmazott kísérletek is beválnak, újabb vonalakra ter­jesztik ki a forgalma és gazda­sági szempontból hasznos táv­vezérlésű vasúti közlekedést. Várkútí Miklós IFJÚ VÁLASZTÓK Sok ezerre tehető megyénk­ben azoknak a fiataloknak a száma, akik az idei választá­sokon szavaznak először. Több olyan fiatalembert, lányt ta­lálunk közöttük, aki tanácstag­jelölt lett, akiben fiatal kora ellenére megbíznak a válasz­tók, s alkalmasnak találják arra, hogy ügyes-bajos kérdé­sekben a városi, vagy a köz­ségi tanácsban képviselje őket. A fiatalok is nagyon jól tudják, hogy nem mindegy kit jelölünk kit választunk tanácstagnak. Akit ország- gyűlési képviselővé vagy köz­ségi tanácstaggá választunk, tisztában kell, hogy legyen fel­adata nagyszerűségével, s az­zal a felelősséggel, amellyel a választóknak, a népnek tar­tozik. A fiatalok számára sem közömbös, ki képviseli őket, s kire bízzák a község, a járás, az ország jövőjének alakulá­sát, a saját sorsukat. Az ifjú választópolgárok előtt is ismeretes, hogy a fel­szabadulás előtti választások­nál hányféle megkülönbözte­tés és követelmény zárta ki a fiatalokat abból, hogy közvet­lenül, vagy akár közvetve be­leszóljanak az ország életének irányításába. Csak a 26. élet­évét betöltött állampolgárok­nak volt szavazati joguk, több évig tartó egy helyben lakás, meghatározott iskolai végzett­ség és egyéb korlátozó ren­delkezésekkel nyirbálták meg a választók számát. Különös jelentősége van te­hát annak, hogy nálunk min­den 18. életévét betöltött fia­tal — egyes esetektől elte­kintve — választhat és vá­lasztható. Mit jelent ez? Min­denekelőtt azt, hogy nemcsak hangoztatjuk, de a gyakorlat­ban is érvényesítjük a leg­szélesebb demokratizmust: eredményeinkhez minden be­csületes embernek köze van, s közvetlenül beleszólhat a közügyek intézésébe. Az nem­csak lehetőség, hanem egyút­tal igény is, főleg a fiatalok­kal szemben. Igény, hogy okosan szóljanak bele a fala, a város gazdasági és kulturá­lis kérdéseinek megoldásába, javaslatot tegyenek, a legye­nek észrevételeik. Nem tar­talmatlan frázis az, hogy a jövő a fiataloké. Ez az ígé­ret azonban meghatározza a ma tennivalóit is: dolgozni kell, aktívan részt venni az országépítő munkában, mert a jövő olyan lesz, amilyenre ma, holnap és holnapután alakítjuk. Érzik és tudják ezt me­gyénk ifjú választópolgárai is. Nincs olyan város, község, ahol az utóbbi években ne épült volna kultúrház, iskola, bölcsőde vagy járda, s ahol ne lennének elképzelések, ter­vek a jövőre vonatkozóan. Ezeknek az elgondolásoknak a valóra váltása- döntő mér­tékben a fiatalok érdekeit szolgálja, s ők maguk is cse­lekvőén részt vesznek a ter­vek megvalósításában. Az ön­kéntes ifjúsági építőtáborok­ban például tavaly 250 ezer forint értékű munkát végez­tek a középiskolás diákok, s az elmúlt nyáron megyénk 307 fiatalja 2000 köbméter földet mozgatott meg. Nagy­ban hozzájárultak a község­fejlesztési tervek végrehajtá­sához is. 1962-ben 23 681 KISZ-ista társadalmi mun­kában 4 millió 812 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett A tanácsok azva töreked­tek, s a jövőben is az lesz a céljuk, hogy kulturált az igényeket minden vonatkozás­ban kielégítő körülményeket alakítsanak ki városokban és községekben egyaránt Az el­következő években is komoly feladatok megoldásával bíz­zák meg a fiatalokat akik egyre aktívabban vesznek részt a szocializmus épttésé ben. A választás napja mimwfc ünnepi aktus less, hanem mondhatjuk, hogy igazi „érettségi” ti az áj válasz­tók számára. Teljes éttékfl polgárként járulnak az ur­nákhoz, hogy szí vük irate döntsenek, • pártunk helyes politikájára, a Hazafias Nép­front jelöltjeibe adják Mxamm- zatokát Több mint harmincezer kisbárány Megyénk állami és szövetke­zeti gazdaságainak juhásza tai- ban az idén is csaknem 200 ezer anyától várnak szaporula­tot. Eddig már csaknem 30 ezer kisbárámy látott napvilá­got Az ellés zöme az elkövet­kező hetekre esik. A rendkívül szokatlan hideg idő miatt fokozottabb gondos­ságot kávám az utódok gondo­zása, nevelése. Ebre vonatkozó­lag — a tapasztalatik szerint — minden gazdaságban rend­kívüli intézkedéseket foganato­sítottak. A legmelegebb, jól zár­ható löltek ki eJletó épületeket te Bőségesen almoznak az anya­juhok alá és sBalmabáaákksS zárják el az ajtókat, ablakokat A gyengébb kisbárányokat külön választják a többit«, és részükre még zártabb, melegebb helyet biztosítanak. A juhászok lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy számos helyütt éjjetí szot­8«atot n tartanak az éltetők­ben, bogy az újszülött bárányo­kat adott esetben „elsőeegéiy- nyújtárfwn” részesítsd. KWOOOOOOOOOOOOOOOO Árvízvédelmi előkészületek a Duna menti erdőkben A Duma-ártéri Erdőgazdaság területén is megkezdték az ár­víz elleni felkészülést. A legin­kább veszélyeztetett Duna-parti erdőkben a télen mintegy 40 ezer köbméter tűzi- és ipari fát termeltek ki. A famáglyákat magasabb fekvésű helyekre rakták át, lekötözték, rönkko­szorúkkal vették körül, hogy arz esetleges árvíz ne sodorja el azokat. Veszélyben van e terület gaz­dag vadállománya is. A mint­egy 12 ezer hektárnyi gemencei vadrezervátum „lakóinak” adott esetben nem sok menekülési lehetősége volna, ezért — mivel erre a mostani időjárás is ki­válóan alkalmas — a mestersé­ges etetők magasabb fekvésű helyekre való átrakásával vé­dettebb területekre irányítják a vadállományt. Rendkívüli in­tézkedéseket tettek az erdész­tanyák megvédésére is. •oooooooooooooo Jutalomban részesülnek Az érsek Csanádi Gábor Áron úttörőcsapatot 300 forinttal ju­talmazta a MÉH Vállalat a hul­ladékgyűjtésben tanúsított szor­galmukért és szép eredményei­kért. Most külön romgygyűjtési versenyt indított a csapat vese- tősége. Az első három helyezett töltőtollat kap ajándékba. A versenyben Késmárki Laci paj­tás vezet

Next

/
Thumbnails
Contents