Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-15 / 38. szám
KmsmzMtrt jsAhAs KÖZSÉGE ZTiSI lCiesítm ÍNYEI Ne j-emrég érdekes kiállítás nyílt Kerekegyházán a kecskeméti járás négyéves fejlődéséről. Az itt látottak alapján — összevetve az általunk már korábban is tapasztaltakkal — jó áttekintést kaptunk a megye, sőt az ország legnagyobb járásáról. Arról, hogy mit értek el, mit alkottak 'az utóbbi négy év alatt az itt élő emberek, s hogyan akarnak tovább haladni. Láthattuk a 18 község lüktető, szépülő életét, a homokvidék küzdelmes átalakulásának hatalmas méretét. Mert a kecskeméti járás — a homok járása. Lajosmizsétöl Bugáéig, Izsáktól Tiszakécskéig több mint 250 ezer holdon öleli át csaknem 20 kilométer átmérőjű félkörívben a megye- székhely kiterjedt határát. Ám hacsak futólag utazunk is át ezen a tájon, akkor is szemtanúi lehetünk a homok megkötése érdekében tett mérhetetlen erőfeszítéseknek. Ez a harc évtizedek óta tart, s eredményeként lépten-nyomon jól ápolt, gazdagon termő szőlők, gyümölcsösök rendezett soraival találkozunk. Az igazán nagy küzdelem csak az elmúlt négy év alatt kezdődött. S hogy ez milyen változásokat hozott, és hoz a közeli években, arról, számolunk be az alábbiakban: ltom okfáz ásbó Az elmúlt négy év alatt nagy lehet felhasználni. Óvodák épl- íejlődést értek el a járás köz- tésére több mint tízmillió fo- ■égei. Fejlesztésükre összesen rintot költenek. Az ötéves terv- 66 millió forintot használtak időszak hátralevő három évének fel, csaknem fele részben kü- létesítményei kivitelezéséhez a lönböző építkezésekre. Nyolc lakosság csaknem hárommillió községben kultűrotthont létesí- forint értékű társadalmi mun- tettek, aminek jelentőségét kü- káját vették tervbe, aminek — Az Izsáki — 1959-ben épütt — nyolctan termes iskola. Jönösen fokozza, hogy a kiterjedt tanyavilág azelőtt egyáltalán nem rendelkezett tömegek befogadására alkalmas épületekkel. Ma a járásban 24 községi és üzemi kultúrotthon működik. Jelenleg még Lakiteleken nincs művelődési ház, de az idén itt is felépül. Mozi és könyvtár azonban minden községben van. Említésre méltó, hogy a járás 108 iskolájában több mint 13 ezer általános iskolai diák tanul. Négy év alatt 17 egy-, két-, négy- és nyolctantermes iskola épült. A pedagógusok száma is majdnem százzal növekedett. Az iskolák felszerelésére kevés híján egymillió forintot fordítottak a legutóbbi választások óta. A járás villanyhálózata 174 kilométer. Megkezdődött a vízhálózat kiépítése is, s eddig négy községben — Tiszakécs- kén, Lakiteleken, Nyárlőrincen és Ladánybenén — épült törpevízmű, összesen 11 kilométer vízvezetékkel. Az idén tovább folytatódik ez a munka, s újabb hat községben létesítenek vízmüvet. A községek fejlesztéséből a lakosság is tetemes részt vállalt. Tavaly például a társadalmi munka összes értéke csaknem kétmillió forintot tett ki, s mi az új létesítmények értékének a 15,4 százaléka. Ez a hozzájárulás — járási átlagban — személyenként 23 forint értékű munkának felel meg. Figyelembe véve a lelkesedést, ezt a jövőben növelni is lehet, ha a tervezésnél előre számba veszik a saját anyag és a társadalmi munka felhasználásának lehetőségét. A községi létesítményekre 1965-ig több mint 50 millió forintot fordítanak. Ennek az egynegyedét kutak fúrására, fürdők és vízművek építésére az eddigi tapasztalatok alapján — lehet remélni a túlteljesítését. Négy évvel ezelőtt még alig volt község, amelynek rendezett lett volna a belső területe. Az utóbbi időben e tekintetben is sokat javult a helyzet, de még most is nem egy község lakosságának a 80—95 százaléka tanyán él. Amíg például megyénk lakosságának a 35,9 százaléka, addig a járásénak több mint a kétharmada él külterületen. A település szétszórtságának nagy mértékét az is bizonyítja, hogy amíg az ország négyzetkilométerenkénti népsűrűsége 1C6, s a megyéé 70,2, a járásé viszont csak 62,1. A tanyarendszer a múlt öröksége, s minden szempontból útjában áll a nagyüzemi gazdálkodásnak. De felszámolása már folyamatban van, amelyet megkönnyít a községekben a telkek áfának csökkentése is. A belterületek rendezése, a kommunális létesítmények egyre nagyobb ütemű építése ösztönöz a tanyák lebontására, egyszersmind lehetővé teszi a fejlődés bázisát képező nagyüzemi gazdálkodás gyors kibontakozását. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1960—31-ben zömmel megtörtént. Ennek eredményeképp jelenleg harminc termelőszövetkezet és 48 termelőszövetkezeti csoport gazdálkodik a járásban; a földterületüket figyelembe véve fele-fele arányban. A közös vagyon értéke a termelőszövetkezetekben tavaly 240 millió forintra emelkedett. A fejlődést, a szövetkezeti gazdaság megszilárdulását — bár kisebb mértékben — a gazdák jövedelmének növekedése is bizonyítja. E tekintetben ugyan nagy eltérések tapasztalhatók a járásban, de van jó néhány tsz (mint például az izsáki Sárfehér, a tiszakécskei Béke es Tiszagyöngye, az orgoványi Sallai, s a városföldi Dózsa), amelyben a közösből származó jövedelem jelentősen meghaladja az átlagot. Számottevő eredményeket mutatnak fel a tszcs-k is. Az elmúlt évben fogtak hozzá nagyobb arányú telepítéshez, s közel másfél száz holdon létesítettek nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst. Hét közös hizlaldát építettek, s ennek számát az idén megkétszerezik. Többségük eddig is sokat tett a közös alap megteremtése és növelése, valamint a népgazdasági érdekek szolgálata érdekében. Ami az utóbbit illeti, a hetényegyházi Egyetértés Tszcs például gazdálkodásának első évében a bortermés 80 százalékára szerződött az Alföldi Állami Pince- gazdasággal. A járás csaknem 90 ezer lakosának túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik, a szövetkezeti gazdálkodás útján jár. A sajátos talajviszonyokból fakadóan a mezőgazdaság további fejlődése problémáinak a középpontjában a homok hasznosítása szerepel. Ez főként nagyüzemi telepítéssel cldható meg, amit egyfelől szorgalmaz az a tény, hogy a szövetkezeti gazdálkodás — mind a tsz-gaz- dák, mind a népgazdaság érdekében — korszerűbb termelési módszereket igényel és tesz lehetővé, másrészt a nagytáblák szinte „kiáltanak” a szőlő- és gyümölcskultúra meghonosításáért. Emellett szól az a tény is, hogy a járás 18 községe közü) tizenegyben a lakosság jövedelme döntően a szőlő- és gyümölcstermesztésből származik. Lajosmizsén hidegaszfalt eljárással készült a járda. A nagyszabású progrim a második ötéves terv időszaka alatt a járás 48 közös gazdaságában (tsz-ekben és tszcs-kben) csak 13 ezer hold új szőlő és gyümölcsös telepítését tűzte ki célul. Az elmúlt év őszén, s ez év tavaszán ebb.51 közel 3000 holdon létesült, illetve létesül új ültetvény. A talaj élők íszítés kevés kivétellel megtörtént, s biztosítva van a szükséges szaporítóanyag is. A szőlő- és gyümölesteli píté- sen kívül az elobbrejutás másik módja a zöldségtermesztés fokozása. A járásban ennek is komoly hagyományai vannak. A fejlesztés lehetősége elsősorban nem a terület, hanem a terméshozamok növelésében rejlik. A második ötéves tervidőszak végére hatezer hold nagyüzemi kertészettel rendelkeznek a szövetkezetek, s a tervek szerint paradicsomból például eléri a 95—100 mázsás átlagtermést. Nem teljesíthetetlen célkitűzés ez, hiszen a tisza- kécskei • Tiszagyöngye Tsz-ben az elmúlt évben átlag 150 mázsát takarítottak be egy-egy holdról. Különösen nagy feladat hárul a zöldségtermesztést illetően a megyeszékhely pereNagy szükség van az állattenyésztés fejlesztésére is. Az állomány számszerű növelése, céljából a törzstenyésztés kialakítása elsőrendű feladat. Evégett három éven belül húsz tsz-ben alkalmazzák a borjúnevelés itatásos módszerét, s hat tsz-ben teljesen gépesítik a tehenészetet. Több szövetkezeti gazdaságban — például a városföldi Dózsában, a tiszakécskei Békében — már jelenleg is komoly méreteket ölt a szerződéses sertéshizlalás. A második ötéves terv időszakának végéig azonban a sertéstenyésztés növelése még több tsz-nek lesz a feladata, hiszen a jelenlegi hatezres kocaállományt a másfélszeresére kell növelni. A járás tsz-ei több-kevesebb nehézséggel küzdöttek az elmúlt években. Többségükben sikerült lerakni a közös gazdálkodás alapjait, de néhány tsz még a megszilárdulás problémáinak megoldásával küzd. Jelentős gond a kecskeméti járásban is a gyengén gazdálkodó tsz-ek megerősítése, elsősorban La- josmizsén, Lászlófalván és Nyárlőrincen. Ez a szakemberek kihelyezésével, a beruházások nagyobb részének ide történő összpontosításával — köztük a szőlő- és gyümölcstelepítéssel —, s nem utolsó sorban az ösztönző jövedelemelosztási formák alkalmazásával szüntethető meg. Az elmúlt évben e tényezők hatására már igen komoly előrehaladást mutatott a lászlófalvi Alkotmány, a laio3- mizsei Sallai, a bugaci Béke es a tiszakécskei Szabadság Tsz gazdálkodása. Mindent egybevetve: az elmúlt négy év alatt sokat fejlő-, A kerekegyházi községi könyvtár az új művelődési otthonban. mén gazdálkodó szövetkezetekre, hiszen a város lakosságának leggazdaságosabban ők elégíthetik ki a szükségleteit. A járás közös gazdaságaiban jelenleg tízezer holdon termesztenek búzát, s ennek egyötöde a nagy hozamú fajta. 1965-re fordított lesz az arány, ami egyúttal a termésátlagok emelkedését is eredményezi. Kukoricából a korszerű agrotechnikai eljárások széleskörű alkalmazásával — mélyszántással, vegyszeres gyomirtással, öntözéssel — szintén elérhető lesz a májusi morzsoltban számított 14 mázsás átlag. A szövetkezeti gazdaságok jelenleg 2600 holdra juttatnak mesterséges csapadékot, de ez a terület a jelenlegi adottságok mellett három éven belül két és félszeresével növelhető. Elsősorban a Tisza menti tsz-ek- ben (Tiszakécskén, Lakiteleken, Nyárlőrincen), de másutt is, ahol lehetőség van csőkutak fúrására. A műszaki feltételek biztosítása céljából az idén La- josmizsén hozzáfognak a Vízgépszerelő Vállalat létrehozásához, amely különböző öntöző- berendezéseket, alkatrészeket állít majd elő. dött a járás. S hogy a következő négy év során még nagyobb ütemben fejlődik, arra lakosainak a szorgos, lendületes építő munkája a biztosíték. Évről évre közelebb jutunk ahhoz, hogy egyetlen szőlős-, gyümölcsös- és zöldségeskert lesz az ország legnagyobb járása. PETŐFI NEPE \ Magyar Szoctaltsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács tapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei ístván igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-10. 26-16 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l's Telefon: 17-00 Terjeszti a Magyar Posts El őfizethető: a helyi postahivataloknál *e kézbesítőknél Előfizetési dii i hónapra 12 forint. Báes-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: ll-*!* Index; 29 065
