Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-16 / 39. szám
pto'e^áfTo?, wiyesöíretek! A MAG-VAR» SZOCIALISTA MVÜWKÄSPÄR.T BACS-KISKVŐM MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM eira 60 fillér _363. FEBR. 1«, SZOMBAT Politikánk a társadalom valamennyi rétegének érdekeit fejezi ki \yers Re**« zálaaxtási nagygyűlése Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott el Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, megyénk országgyűlési képviselőjelöltje. A délelőtti órákban dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, valamint dr. Varga Jenő, a megyen tanács vb elnökhelyettese kíséretében megtekintette az Állami Áruházat, érdeklődött az áruellátás helyzete, valamint a kereskedelmi dolgozók munkája, felkészültsége és életkörülményei felől. Délután a Városi Mozi helyiségében nagygyűlésen találkoztak a kecskeméti választópolgárok képviselőjelöltjeikkel. A gyűlés elnökségében helyet foglaltak: Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Molnár Frigyes, a megyed párt- bizottság első titkára — megyénk országgyűlési képviselőjelöltjei, dr. Varga Jenő, a megyed tanács vb elnökhelyettese, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Reile Géza, a városi tanács vb elnöke, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. Kállai Árpádné és Lédeczi József pótképvisedók. Gáspár Sándorné, a városa nőtanács titkára és Szvorény János, a városi KISZ- bizottság titkára. A választási nagygyűlést Tóth László, a városi népfrontbizottság elnöke nyitotta meg, aki szeretettel köszöntötte a megjelent vendégeket, a kecskeméti választópolgárokat, majd átadta a szót a gyűlés ünnepi szónokának, Nyers Rezsőnek. Nyers Rezső elvtárs beszédének bevezetőjeként az időszerű nemzetközi kérdésekről, békés építómunkánk feltételeiről és lehetőségeiről, azokról a feladatokról szólt, amelyek dolgozó népünkre hárulnak az elkövetkező években politikai, gazdasági és kulturális síkon egyaránt. Hangsúlyozta: a szocializmus teljes felépítésének nélkülözhetetlen feltétele a szocialista nemzeti egység megteremtése és megőrzése. Ennek alapja az érdekazonosság, amely társadalmunk valamennyi rétegét átfogja, s a közös célok elérésére lelkesíti. Nyers Rezső elvtárs beszéde további részéiben többek közt a következőiket mondotta: — A kecskeméti választók álláspontját a szavazásnál elsősorban az dönti el — mondotta Nyers Rezső —, hogy mi a véleményük a Hazafias Népfront politikai céljairól, s hogy személy szerint megfelelőnek ítélik-e a népfront jelöltjeit e feladatok megvalósítására. Mindkét szempontból bizalommal tekinthetünk a választások elé. Céljaink nem pillanat szülte próbálkozások, hanem tudatos, jövőbe néző politikánk kifejezői. A Hazafias Népfront listájára szavazók olyan külpolitika mellett tesznek hitet, amely a szocialista országokkal való szoros együttműködésen, a békén, a békés egymás mellett élés eszméjén alapszik, s olyan gazdaságpolitika mellett szavaznak, segíti az üzemekben a műszaki fejlesztési alap, amely évente most már mintegy kétmilliárd amelynek középpontjában a műszaki-technikai színvonal emelése, a gazdaságosság fokozása, a népjólót szolgálata áll. — Népgazdaságunk ütemes fejlődése — mondotta — a jövőben is folytatódik. Gazdasági lehetőségeink kedvezőek, a haladás fő feltételei rendelkezésünkre állnak. Persze a gazdasági sikerek még szocialista termelési viszonyaink között sem bontakoznak ki önmaguk- tól, üzemi és népgazdasági szinten egyaránt csak a különféle akadályok leküzdésével juthatunk előre. Népgazdaságunk fejlesztése szempontjából a következő években két külső gazdasági tényezőt is figyelembe kell vennünk. Az egyik, amely számunkra rendkívül előnyös, a KGST gyorsabb ütemű fejlődése. A másik az Európai Közös Piac, amely viszont a kívülállók számára alkalmazott diszkriminatív kereskedelempolitikával nehezíti helyzetünket. Ésszerű gazdasági vonalvezetéssel azonban lényegesen több előnyt szerezhetünk a szocialista országok együttműködésének bővítésével, mint amekkora hátrányt a Közös Piac jelent számunkra. — Mostanában gyakran kerül szóba — folytatta —, hogy ipari fejlődésünk döntő láncszeme a műszaki-technikai fejlődés. Ez annál is inkább érthető, mert a magasabb műszaki színvonal teszi lehetővé az önköltség csökkentését, a nemzeti jövedelem javítását, s ez egyet jelent az életszínvonal emelésével. Iparunk számos terméke az elmúlt években már elérte a világszínvonalat, más gyártmányaink pedig megőrizték a világpiacon korábban megszerzett előkelő rangjukat. Ezt a fejlődést eredményesen forintot tesz ki. Mégis az eddiginél nagyobb eredményekre van szükség a gyártmányok, a gyártási eljárások fejlesztésében, az ésszerű üzemszervezés kialakításában. Az iparvál lalatok egy részének összevonása, nagyobb vállalatok és trösztök létesítése most kedvezőbb feltételeket teremt a szakosításra, a tömegtermelésre, az ipari kutatás és termelés kapcsolatainak elmélyítésére, az ipar és a kereskedelem jobb együttműködésére. A műszaki színvonal emelésének feladatát úgy is felfoghatjuk, mint választási programunk egyik legfontosabb pontját. Nyers Rezső ezután utalt arra, hogy iparunk évről-évre nagyobb mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. 1961- ben például a nemzeti jövedelemnek 70 százalékát termelte az ipar. Ugyanakkor azonban a mezőgazdaság fejlesztésének is rendkívül nagy a jelentősége. Bács-Kiskun megye fontos helyet foglal el az ország mezőgazdaságában, mondhatnánk ez a megye az ország vegyik legfontosabb éléskamrája. Innen származik az országán felvásárolt összes baromfi 13—14 százaléka, a tojás 9—10 százaléka, a gyümölcs 14—15 százaléka, a zöldség 9—10 százaléka, nem is szólva a borról, amelynek 45—46 százalékát Bács-Kis- kun megye szállítja. Azon kell tehát munkálkodni, hogy ebből az éléskamrából is több élelem jusson az ország asztalára, sőt a külföldi piacokra is. Igen biztatóak a megye vezető szerveinek az alföldi homok hasznosítására és az öntözés bővítésére irányuló erőfeszítései. Képletesen kifejezve itt a homok is aranyat rejt magában. Célszerű telepítésekkel, megfeLegfontosabb a termelékenység! 300 mülió farát értékkel tői én, 7,5 százalékkal nett 1962-ben a megye minisztériumi iparának termelése Egy-két üzemtől eltekintve általános a megállapítás, hogy munkasikerekben gazdag esztendőt hagyott maga mögött Bács-Kiskun megye minisztériumi ipara. Az élelmiszeripar, a nehézipar és a könnyűipar vállalatai, valamint a megyénkben működő ipartelepek eredményesen zárták a népgazdaság második ötéves tervének második esztendejét. Az összes előállított áru értéke csaknem 300 millió forinttal haladta meg az 1961. évi termelés szintjét. Dicséret illeti ezért a szép eredményért az iparvállalatok valamennyi fizikai, műszaki és számviteli dolgozóját, az üzemi pártszervezetek termelést irányító tevékenységét és a szak- szervezeti bizottságok aktivistáit. Együttes fáradozásuknak köszönhető, hogy a jövedelmezőbb vállalati gazdálkodás érdekében foganatosított egész sor műszaki és üzemszervezési intézkedés kedvezően párosult a VIII. pártkongresszus tiszteletére indult széles körű szocialista munkaverseny- nyeL A munkafeltételek javítása és az üzemek gépesítése mellett döntően ez a nemes vetélkedés biztosította, hogy minisztériumi vállalataink 1962. évi termelése az országos előírásoknak megfelelően fejlődött, 7,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző esztendőben. Az össztermelésnek több mint a felét tavaly is az élelmiszeripari üzemek adták. Ezeknél a vállalatoknál, melyek kizárólag mezőgazdasági termények feldolgozásával foglalkoznak. a szokatlanul szeszélyes időjárás nem kedvezett sem a gazdaságos termelésnek, sem a termelékenyebb munkának. Jóllehet az iparág 9 százalékkal adott több árat a népgazdaságnak. mint 1961-ben. a munka termelékenysége azonban csak 2,3 százalékkal növekedett. Az iparágban csupán a Kiskun- halasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál sikerült biztosítani, hogy a többlettermelés döntő része a munka termelékenységének növekedéséből adódjon. Meglepő ugyanakkor, hogy testvérvállalatuknál, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál az egy munkásra jutó termelés értéke csupán 93 százaléka volt az 1961. évinek. Másként szólva tervtúlteljesítésüket döntő ••ész# létszámnöveléssel érték el. A Kecskeméti Konzervgyár» ban a kedvezőtlen zöldség- ét gyümölcstermés ellenére mint* egy 10 százalékkal nőtt a tér» melés, s ha a kétharmad—egy» harmad növekedési arányt nenj is sikerült biztosítani, mégi« dicsérendő, hogy a konzervár többlettermelésének 55 százaié» kát a szocialista munkaverrenv% a termelékenység növekedés« révén érték el. Könnyűipari vállalataink közül a Bajai Ruhaii/on és az ugyancsak Bajai Épülel- asztalosipari Vállalat könyvelhet el kimagasló termelési sikereket a szocialista munkaverseny eredményeként. A két vállalatnál ugyanis •* 1962. évi többlettermelés c" nem teljes egészében a tere e- lékenység növekedéséből ? ' >• dott. A Kecskeméti Cipőg ban és a Bajai Gyapjúszö'?!- gyárban azonban kedvezőtlenül alakult a termelékenység. Vj egy munkásra eső termelés értéke mind a két üzemben alaMs maradt a tervezettnek. Mint országosan, megyénkben is a nehéziparban nőtt légiói ban a termelés, itt veit a legszervezettebb a munka. Ezek a vállalatok több mint 19 százalékkal növelték termelésüket 1961-hez képest. Dicsérendő ugyanakkor az is. hogy a párt- és kormányhatározatnak . megfelelően az év folyamán elé’-í ipari termelésnövekedésnek kétharmad részét a munkaterme» lékenység emelésével biztot ?» tották. Az iparágban egyedül a Kiskunfélegyházi Gépgyár adósa a népgazdaságnak. Itt aa egy munkásra jutó termelés értéke 3 százalékkal cső teker, I 1961-hez viszonyítva. A megye minisztériumi iparát tekintve azt kell fmunkj hogy a létszámnövekedés valamivel nagyobb volt, mint ahogy az egy munkásra eső teljes termelés emelkedett. így az 1967: évi ipari többletterrnelésnelí alig a felét sikerült a műnk9 termelékenységével fedezni. E3 a megállapítás egyben programot is ad a második ötéves terY harmadik esztendejére: LegfonJ tosabb feladat a gazdaságos termelés első biztosítéka — a munka termelékenységének tervszerű növelése. Sándor Gézlelő növényfajtákkal és speciális agrotechnikával birtokába juthatunk ennek a kincsnek. Az ehhez szükséges befektetéseket részben a szövetkezetek saját anyagi eszközeikből, másrészt állami támogatással és hitelekkel lehet megteremteni. A mostani ötéves tervben a megyében 75 000 ka- tasztrális hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Ennek munkálatai már folyamatban vannak. A mezőgazdaságban azonban nemcsak többet kell termelni, hanem a költségeket is csökkenteni kell. Termelőszövetkezeti parasztságunk ebben messzemenően érdekelt, mert mezőgazdasági ár- és adórendszerünk rögzített árakon alapul, tehát a költségcsökkenés a szövetkezeti tagság jövedelmét növeli. Szövetkezeteink tehát .tovább gyarapodhatnak, mert mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben még nagyon sok rejtett tartalék van az önköltség csökkentésére. A várospolitikai kérdésekkel kapcsolatban Nyers Rezső utalt arra, hogy most az ötéves terv időszakában az ország más városaihoz hasonlóan, Kecskeméten is jelentős városfejlesztési programot hajtanak végre. Az ötévet tervidőszakban 752 millió forintos beruházás segítségével Kecskemét is fokozatosan kiemelkedik korábbig meglehetősen elmaradott mezővárosi jellegéből és korszerűsödik. öt év alatt 2400 új lakás épül, megkezdődött a vízellátás fejlesztése, a csatornahálózat bővítése, az úthálózat és a köz- világítás korszerűsítése. Iskolák, üzletek épülnek, kétszeresére bővül a parkok területe, s a város korszerű új szállodát kapott. A beruházási „étvágy'’ persze itt is, másutt is, nagyobb, mint amennyi jelenlegi nemzeti jövedelmünkből telik. Szükséges, hogy mindenütt a valóban nélkülözhetetlen beruházásokat sorolják előbbre, s reális, szolid tervezéssel, gyors, jó minőségű és olcsó kivitelezéssel gazdaságosan oldják meg a fejlesztési feladatokat. — Politikánk, amely az MSZMP VIII. kongresszusának irányvonalát követi, a magyar társadalom valamennyi rétegének érdekeit fejezi ki, ezért méltán számíthatunk arra, hogy a Hazafias Népfront jelöltjei a mostani szavazáskor is elnyerik majd a választók bizalmát — mondotta befejezésül Nyers Rezső.
