Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! arvm. ®vfoltam, is. szám At* 60 fillér ________________1963. jan, n, csütörtök A békéért és a szocializmusért folytatott harc sikereinek fontos feltétele a kommunista viiágmozgaiom egységének erősítése Hruscsov beszéde az IS SZÉP VI* kongresszusán N. Sz. Brütest», as SZKP Központi Bizottságának dsó titkára, a szovjet pártküldött­ség vezetője a Német Szocia­lista Egységpárt VT. kongresz- tzusának szerdai ülésén beszé­det mondott. Kedves elvtársaim, barátaim! Engedjék meg, hogy minde­nekelőtt tolmácsoljam a Szov­jetunió Kommunista Pártja — Lenin pártja —, az egész szov­jet nép forró üdvözletét önök­nek, a Német Szocialista Egy­ségpárt VI. kongresszusa kül­dötteinek, a párt valamennyi tagjának, a Német Demokrati­kus Köztársaság minden dol­gozójának! — kezdte beszédét az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára. Ezután hang­súlyozta meggyőződését, hogy az NSZEP kongresszusa dicső­séges fejezetet ír be a német munkásosztály részéről a szo­cializmusért folytatott harc történetébe, fontos tényezővel járul hozzá az egész szocialista rendszer további erősödéséhez, a kommunista világmozgalom fejlődéséhez. Mint mondotta, • kongresszus jelentőségét fo­kozza, hogy az elfogadja majd a párt új programját Mi saját tapasztalatainkból jól tudjuk, mit jelent az új pártprogram, milyen erőfeszí­tést és alkotómunkát tesz szük­ségessé annak megszerkesztése. Az önök pártjának programja Németország viszonyaira alkal­mazva és a nemzetközi tapasz­talatok figyelembevéte'ével al- |j kotó szellemben kidolgozza a szocializmus építésének számos problémáját, marxista—leninis­ta álláspontból kiindulva elem­zi a világ mai fejlődésének nagy fontosságú kérdéseit. Az új program az önök pártjának elméleti érettségét bizonyítja. A szocialista országok test­vérpártjainak kongresszusai nagy jelentőségűek az új társa­dalom építésére vonatkozó ta­pasztalatok összesítő értékelése szempontjából. Különösen meg­nőtt a kongresszusok szerepe az utóbbi időszakban, amikor felszámoltuk a sztálini személyi kultusz következményeit és is­mét érvényesülnek a lenini sza­bályok mind az egyes pártok­ban, mind a nemzetközi kom­munista mozgalomban. gafSfiffl A proletár internacionalizmus szellemében Korunkban nem lehet sike­resen harcolni a szocializmu­sért kizárólag a saját nemzeti tapasztalatok alapján. A kommunisták internacio­nalizmusa abban is megnyilvá­nul, hogy fontosnak tartják a szocialista építésre vonatkozó kollektív tapasztalatok tanul­mányozását és felhasználását. Bulgária, Magyarország és Csehszlovákia munkáspártjainak nemrég lezajlott kongresszusán összegezték a szocialista építés egy egész szakaszának eredmé­nyeit. Megvizsgálták a szocia­lizmus építésének saját orszá­gaikban felmerült konkrét kér­déseit, de nem elszigetelten, ha­nem szoros kapcsolatban az egész kommunista világmozga­lom közös feladataival. Az in­ternacionalizmus szelleme ha­totta át az Olasz Kommunista Párt nemrég lezajlott kongresz- szusának munkáját is. E kongresszusok meggyőzően bizonyították a nemzetközi kommunista- és munkásmozga­lom harcos erőinek szakadatlan növekedését. Megmutatták a kommunisták megingathatatlan hűségét a marxizmus—leniniz- mus elveihez, a kommunisták szilárd akaratát, hogy erősítik a nagy szocialista tábort, a kom­munisták sorainak egységét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harcban A Szovjetunió kommunistái, miként más országok kommu­nistái is, a legfontosabb fel­adatot abban látják, hogy mun­kájukkal, harcukkal minden vonalon erősítsék a szocialista közösséget, e közösség helyze­tét a világpolitikai küzdőtéren, erősítsék és még összeforrot- tabbá tegyék a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalmat. N. Sz. Hruscsov ezzel összefüg­gésben beszélt azokról a sike­rekről, amelyeket a Szovjetunió népei eddig a kommunizmus építésében elértek. A cári Orosz­ország gazdaságilag messze el­maradt a legfejlettebb európai országok és az Amerikai Egye­sült Államok mögött abban az időpontban, amikor a munkás- osztály a bolsevikok pártjának vezetésével kezébe vette a ha­talmat. Ma a Szovjetunió erős szocialista hatalom, amely az ipari termelés színvonalát te­kintve már régen maga mögött hagyta az európai országokat és közvetlenül a nyomában ha­lad egy olyan hatalmas tőkés országnak, mint az Amerikai Egyesült Államok. Azon felül, hogy gyorsan növeljük ipari termelésünket, a tudományos­technikai haladás új csúcsait is elérjük. Az űrhajók megépíté­séhez ugyanis hatalmas ipari bázis, a tudomány és a tech­nika magas fejlettsége szüksé­ges. Az űrhajók hazánk ipari és tudományos-technikai felvi­rágzásának legjobb mutatók Lenin álmai valóra válnak A nagy Lenin arról az időről álmodott, amikor egész orszá­gunkat elborítja a villamoserő­művek sűrű hálózata. Ma már nincs messze az az idő, amikor Lenin szavai maradéktalanul valósággá válnak. Elég egyet­len példát említeni. Csupán a bratszki vízierömű kapacitása felülmúlja hazánk összes vízi­erőműveinek 1948. évi együttes kapacitását. Amikor a XXI. kongresszu­son elfogadtuk a népgazdaság fejlesztésének hétéves tervét, Nyugaton sokan nem hittek e terv realitásában. A kételke­dők most már elhallgattak. A hétéves terv négy esztendeje alatt az ipari termelés 45 szá­zalékkal emelkedett a tervben előirányzott 39 százalékkal szemben. Ha továbbra is ilyen eredményesen végezzük mun­kánkat — s ebben mi nem ké­telkedünk —, akkor a hétéves terv végére iparunk nem 80 százalékkal növeli termelését, hanem mintegy megkétszerezi azt. Gyorsítja fejlődésének ütemét a mezőgazdaság is, amelynek dolgozói több kenyeret, húst, tejet és egyéb termékeket akar­nak adni az országnak. Nyuga­ton gyakran emlegetik, hogy a Szovjetunióban nagy eredmé­nyeket értek el az ipari ter­melésben, de — mondják — a mezőgazdaság munkája akado­zik. Az imperialista urak azon­ban hiába akarják magukat ilyenféle ábrándokban ringatni. A tények eloszlatják illúzióikat. Az elmúlt tíz év alatt a ga­bonatermelés és az állati ter­mékek előállítása a Szovjet­unióban másfélszer-kétszer lett nagyobb. Meggyőződésünk, hogy a párt által hozott intézkedések fel­tétlenül elvezetnek oda, hogy hamarosan teljes mértékben fe­dezni tudjuk összes szükségle­teinket a mezőgazdasági termé­kekben. Egv évvel ezelőtt. XXII. kongresszusán pártunk új prog­ramot fogadott el —, a Szov­jetunióban a kommunista tár­sadalom felépítésének nagysze­rű tervét. A szovjet emberek 19R?-ben jó munkát végeztek. Tizenkét hónap alatt több ipari terméket állítottak elő, mint a háború előtti ötéves ter­vek éveiben. Más szóval ma az ipari fejlődés egy esztendeje! megfelel körülbelül 13 háború előtti évnek. A szovjet emberek büszkék sikereikre, de mindig gondol­kodnak azon is, hogyan halad­hatnak még gyorsabban élőre a kommunizmius útján, hogyan tudnak ugyanilyen erővel még nagyobb, még jobb eredménye­ket elérni. Pártunk, Központi Bizottsá­gunk minden tevékenységében Vlagyimir Iljics Lenin útmutatá­sából indul ki, amely szerint a hatalom megszerzése után a fő dolog a gazdaság szocialista fejlesztése, a népgazdaság irá­nyítása. V. I. Lenin hangsú­lyozta, hogy számunkra ez a politika a legfontosabb, nekünk, marxistáknak meg kell látnunk, hogy a gazdaság fejlesztése, szerkezetének megváltoztatása megkívánja tőlünk, hogy rugal­masan vezessük a népgazdasá­got Tovább a sikerek útján Az SZKP Központi Bizottsá­gának novemberi plénuma fon­tos határozatokat hozott a nép­gazdaság irányításának további megjavítása érdekében. A pártszervezeteknek és ve­zető szerveiknek a termelési elv szerint történő átállításával a népgazdaság pártirányítását még szakszerűbbé, konkrétab­bá és céltudatosabbá akarjuk tenni, közelebb akarjuk vinni a vállalatokhoz, az építkezések­hez, a kolhozokhoz és a szov- hozokhoz. A plénum határoza­tainak végrehajtása még ked­vezőbb feltételeket teremt a termelőerők további hatalmas fejlesztéséhez, közelebb hozza a szocializmus győzelmét a ka­pitalizmussal folyó gazdasági versenyben. Pártunk egész tevékenysége a nép életszínvonalának emelését szolgálja. Programunk hangsú­lyozza: „Mindent az emberért, az ember javára!” A hétéves terv négy esztendeje alatt ha­zánkban a nemzeti jövedelem 31 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt több mint 50 millió szovjet polgár költözött új la­kásba. Országunk iskoláiban negy­venkétmillió ember tanul, a fél- ső- és középfokú szakoktatási intézetekben körülbelül 5.5 mil­lió a diákok száma. Évenként több mint százhúszezer mérnö­köt képezünk ki. Alkotó értel­miségünk magasan lobogtatja a szocialista kultúra zászlaját. örömmel látiuk. hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban is jól mennek a dolgok. Az önök köztársaságában, amely valamivel kisebb a háború előt­ti Németország területének egy­negyedénél. 19fíl végén a ter­melés értőké elérte annak kö­rülbelül 80 százalékát» amit egész Németország termelt 1936-ban. Az NDK dolgozóinak nagyok a szociális vívmányaik. Az önök köztársaságának nem­csak a munkásai és parasztjai, hanem értelmiségének kiemel­kedő képviselői is hévvel és szenvedéllyel támogatják a* önök országában végbemenő szociális átalakulásokat. Az elő. adás itt hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság értelmiségének becsületei és bátor hangja talán nincs ínyére a burzsoázia ideológusai­nak, akik szeretnék, ha aa NDK művészed és írói a kispol­gári köpönyegforgatók uszályár ban haladnának, ha írói, művé­szed, zeneszerzői, filmművészeti dolgozói kevésbé éles, kevésbé határozott és találó műveket alkotnának. ök természetesen azt szeret­nék, ha nem a szocialista reá- lizmus nagyszerű törvényei, ha­nem mindenféle absztrakt kon­tármunkák határoznák meg aa önök alkotó értelmiségének ar­culatát — mondotta N. Se, Hruscsov — majd így folytatta« Ebben a vonatkozásban aa önök íróinak és művészeinek különösen ébernek kell lenniük, nem szabad megfeledkezniük arról, hogy önök mellett léte­zik az elnyomás, a spekuláció és a haszonlesés világa, és a te­levízió. a rádió útján beható! önök közé, el akarja érni aljas céljait Mint tudják, pártunk Köz­ponti Bizottsága nemrég talál­kozót rendezett a szovjet alkotó értelmiség képviselőivel, nem árulok el nagy titkot, ha meg­mondom, hogy a jelek szerint az önök kongresszusa után ha­marosan ismét találkozunk ki­váló íróinkkal, művészeinkkel, zeneszerzőinkkel film- és szín* művészetünk dolgozóival. Az Irodalom és művészet kérdései A kommunista pártok aa ideológia területén sohasem fo­gadják el a békés együttélést. Miként Lenin ránk hagyta, iro­dalmi és művészeti kérdések­ben mindig a pártosság és a népiség aktív harcosai voltunk, s mindig azok is leszünk. Csak­is « kommunista és munkás­pártok irányításával növeked­het és fejlődhet a valóban népi irodalom és művészet. Azért harcolunk, hogy művészetünk és irodalmunk megszilárdítsa aa emberekben a nagyszerű ala­pot. segítsen a népeknek épí­teni a kommunizmust. N. SZ. Hruscsov a továbbiakban arról beszélt, milyen nagv jelentősé­gű, hogy német földön is való­sággá válnak a tudománvos szo­cializmus eszméi, melyeket el­(Folytatás a 2. nl/ialomj ,,

Next

/
Thumbnails
Contents