Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

Már a nyárra gondolnak a kosépiskolás KISZ"fiatalok Ás építő táborok szervezésének tapasztalatairól Megyeit középiskoláiban már & kéthetes téli szünidő előtt megkezdődtek az előkészületek a nyári ifjúsági táborok szer­vezésére. Mo6t pedig a jól ki­használt pihenés után, nemcsak a tanuláshoz fogtak újult erővel a diákok, élénken folytatódnak a nyári előkészületek is. Külön­böző munkahelyekre mennek majd a tanúlók. A lányok fő­leg gazdaságikba, ahol növény- ápolást végeznek, a fiúk pedig földmunkára vállalkoznak, hogy ily módon is megismerjék, meg­becsüljék a fizikai munkát és az azt végző embert. Hatalmas nevelőerő rejlik az ifjúsági táborokban. Mert azon túl, hogy a fiatal fiúk és lá­nyok igen sokat segíthetnek egy-egy gazdaságban, közelebb kerülnek az élethez, bekapcso­lódnak a KISZ országépítő mozgalmába. Beszélő számok Vizsgáljuk meg, milyen ta­pasztalatokat eredményeztek a múlt évben szervezett építő tá­borok, hogyan tettek eleget a fenti igényeknek. Már az is szembetűnő, hogy megyénk kö­zépiskoláiból, ahol mintegy négyezer fiú és lány tanul, ©sze­szesen 1113 fiatal jelentkezett és több mint 250 ezer forint ér­tékű munkát végzett a múlt nyárom. A lányok a Bácsalmási Állami Gazdaságban, a fiúk pe­dig Tiszakerecsenben dolgoztak. Gondoskodás Ahogyan mondani szokás: minden út Romába vezet. Nos, ha a solti Kossuth Tsz esetét vesszük alapul, szinte egymás­nak adják a kilincset a párt­irodán. Nagy József párttitkár még ezekben a majdnem déli órákban sem bonthatja ki az újságpapírba csomagolt regge­lijét. annyi emberrel kellett tár­gyalnia reggel óta. A szövetke­zet öregeiről tudakozódó érdek­lődésünkre is azonnal válaszol: — Huszonkét nyugdíjasunk van. Közülük heten egyedülál­lóak, betegesek, tehát segítség­re szorulnak. Egy éve alakítot­tuk meg a háromtagú szociális bizottságot, amely egyrészt a szociális alapból, másrészt in­tézkedésekkel segíti az idős gaz­dákat. Megtudtuk, hogy elsősorban az imént említett hét embernek rendszeres gyorssegélyt nyújta­nak búzaliszt formájában. Te­metkezés és egyéb indokolt eset­ben 300—500 forint segélyt fo­lyósítanak. Mindezek fedezetéül az idén 50 ezer forintot tartalé­koltak a szociális alapra. Dicséretes a Kossuth Tsz-ben, bogy a szociális alap nyújtotta segítségen túl törekszenek köny- i'yebb munkát biztosítani a még dolgozó idős embereknek. Pél­dául a terménybehnrdásnál a mázsakezelést, temiénymegőr- zést. éiieMőri és csöszi teendő­ket kizárólag a korosabb nem­zedék végzi. S bár a párttitkár ezzel kap­csodban a s?ü»t nuiokiMát és a pártszervezet tevékenységét sze­rényen elhallgatta, mi mégis megjegyezzük: az idős emberek- kel való törődésben, a róluk való gondoskodásban pártunk politikája tükröződik a sol<: Kossuth Tsz-ben. Sajnos, nem minden jelentkező diák meat el az építő táborba, de akik részt vettek a munká­ban, dicséretesen helyálltak. A lányok 729 mázsa gyümölcsöt szedtek le és 132 holdon végez­ték él a növényápolási munká­latokat. Ezzel az eredménnyel országosan az elsők lettek. Nem maradtak le a fiúk sem, mert 307-en több mint 2000 köbméter földet mozgattak meg. Kimagaslóan szép teljesít­ményt értek el a bácsalmási, a kiskőrösi, kiskunhalasi és a kis- kunmajsai gimnázium tanulói. Érdemes megemlíteni, hogy a nyolc hét alatt nem volt olyan .csoport, amely gyengén dolgo­zott volna. Helytelen szemlélet Mindössze néhány tanuló akadt, aki nem szívesen, fanya­logva dolgozott. Ennek oka bi­zonyára az előkészítő munka hiányosságaiban keresendő. A nevelők általában igen helyesen hangsúlyozták, hogy az építő­táborokban komoly, de semmi esetre sem megfeszített munká­ról van szó és csak azok jelent­kezzenek, akik szívesen vállal­koznak erre. Találkoztunk azon­ban helytelen szemlélettel, ér­veléssel is. Például ilyennel: „Aki részt vesz az építő tábo­rok munkájában, előnyben ré­szesül az egyetemi felvételi vizsgákon ..Sajnos ez nem­csak a tanulóknál fordult elő, hanem egyes szülők és pedagó­gusok is hangoztatták. Komoly APJA FIA — Asszonyom elkészült a kép, eljöhet érte. felvilágosító munkára volt szük­ség azokkal a fiatalokkal szem­ben, akik ilyen rosszul értel­mezett biztatással indultak út­nak. Önkéntes vállalkozás Az ifjúsági táborok munká­jában való részvétel csakis ön­kéntes vállalkozás, öntudatból fakadó jelentkezés alapján tör­ténhet. Helytelen tehát, ha egy- egy osztályfőnök, vagy iskola- igazgató — csak azért, mert talán első szóra kevés a jelent­kező — különböző eszközökkel és érvekkel arra igyekszik rá­venni a diákot, hogy jelentkez­zék. Helyesebb lenne és na­gyobb eredménnyel járna, ha a pedagógusok nyaranta ma­guk is meggyőződnének róla, milyen körülmények között dol­goznak a tanulók, s élményeik, ottani . tapasztalataik alapján beszélgetnének legközelebb a fiatalokkal e munka hasznos­ságáról, nagyszerűségéről. A kiskunmajsai gimnázium KISZ tanácsadó tanára például egy hetet töltött a táborban. Együtt volt a tanulókkal és sokat se­gített a tábor vezetőjének is. A múlt évi taapsztaiatok azt bizonyítják, hogy ifjúságunk szívesen, és ered mén vesen vesz részt a nvári táborokban folyó társadalmi munkában. Ahhoz azonban, hogv még jobb. nagy­szerűbb eredmények szülesse­nek már most. az előkészítés során sokat kell tenniük a kö­zépiskolák KISZ-szervezeteinek és tanárainak. Bozsó Ferenc tanár PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő- Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó’ Mezei Tstván igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díi 1 hónapra 12 forint Déligyümölcs nagyban A növekvő déligyümölcs-for- galotn nem új jelenség, hiszen már tavaly is többet vásárolt megyénk lakossága, mint egy évvel korábban. Amíg 1961 első negyedévében citromból és narancsból 14 és fél vagonnyit fogyasztottak megyénkben, 1962 azonos időszakában már 23 va­gon citrom és narancs kelt el. A szakemberek és a vevők egy­aránt azt szeretnék, ha a szintet nemcsak tartani, hanem még növelni is lehetne. Ma már ugyan az emlékek — és tegyük mindjárt hozzá, hogy a rossz emlékek — közé tartozik, ami­kor egy-egy beteg részére szük­séges citrom megszerzéséhez „kapcsolat” kellett. Ha a citrom­ból nincs is hiány, érdekelne bennünket, hogy más cikkekből mi várható a következő hóna­pokban. Ezért tudósítónk felke­reste Budapesten a Délimport Vállalat központját; ez a válla­lat látja el a megyei élelmi­szer kereskedelmi vállalatokat a fűszérteken keresztül déli­gyümölccsel. Budapesten, a Nádor utcában levő vállalat irodahelyiségében nagy a sürgés-forgás, nincs egy pillanatnyi megállás sem a munkában. A telefonok szünte­lenül csengenek, hol a határál­lomás jelenti az érkező vagont, hol a türelmetlen árubeszerzők szorongatják a vállalatot. — A 185 479-es vagon Kiskun­félegyházára megy — hallom a beszélgetést. A vonal másik vé­gén a mieink megelégedéssel nyugtázzák, hogy 450 ládában összesen 15 ezer kiló görög na­rancs van útban Bács megye felé. — Minden vagonról ilyen pontos értesüléseik vannak? — kérdezem az osztályvezetőt, mi­után hallom, hogy ezt a va­gont Athénben adták fel és Triesztig hajón, onnan vasú' a jött tovább, és Hegyeshalomnál „lépte át” a határt. — Figyelemmel kell kísérnünk minden szállítmány útját — hangzik a válasz —, s ezért már a feladásról értesítést kapunk. — Csak Olasz- és Görögor­szágból kapunk déligyümölcsöt? — érdeklődöm. — Külkereskedelmünk évről évre bővíti kapcsolatait. A nem­rég még gyarmati sorból felsza­badult országok is beléptek szál­lítóink sorába. Ebben az évben guineai banán, ciprusi citrom, szudáni földimogyoró érkezeit. Ez utóbinak most végzik a pró­bapörkölését és reméljük, hogy a kedvelt cikk nemsokára az üz­letekbe kerül. Ménes kenderből Hogyan zárult az óesztendő és mit ígér az új év? — Erről érdeklődtünk a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezetben Nagy István elnöktől. — Háromszázharminc tagunk, menyeként a tervezettnél 50 százalékkal több árut adtunk a külkereskedelemnek. Második kérdésünkre válasz­ként mintadarabokat raknak az asztalra. Halasi csipke modern Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 Kedves látvány a kenderből készült kis csikó, biztosan tetszeni fog majd a gyerekeknek. döntórészt bedolgozó háziasszo­nyok és fiatalok, 5 millió fo­rint értéket termeltek az el­múlt esztendőben, 11 százalék­kal többet a tervezettnél. Itt örömmel jegyzem meg, hogy exportruházati tervünk teljesí­tése ennél is szebben sikerült. A kongresszusi verseny ered­A vonat egyhangú­an zakatol, s a velem szemben ülő, ötven év körüli, rokonszenves arcú férfi szenvedélye­sen magyaráz a mel­lette ülőnek: — Hat éve utazga­tok a kecskeméti mun­kahelyemre és onnan nem egyszer tovább ide-oda munkaellenőr­zésre. Jól kinéznék, ha mindig vonattal kelle­ne zötyögnöm! Meny­nyivel gyorsabb a mo­tor! Fogja magát az ember és robog. Nem kell az indulásokhoz alkalmazkodni. Hány­szor van, hogy munka­idő után is álcád do­log, későn érek haza vidékről... És benn mégis olyan értetlenek velem szemben. Még azt a nyomorult kis Váratlan fordulat kilométerpénzt sem fi­zetik ki úgy, ahogyan kellene. Mindig igye­keznek belőle valamit lefaragni. Pedig... a vállalatnak hajtom a hasznot, mert azt elis­merik, hogy jó szak­ember vagyok... A partner bólogat olykor hümmög egyet. s a jóképűböl meg to­vább árad a panasz. Ejnye, ez érdekes. X vállalatnál hiba le­het a személyzeti mun­kában. Hogyan lehet­nek egy jó szakember­rel ilyen igazságtala­nok? — töri a fejét a szemben ülő újságíró, s már formálja is c. tervét: a közeljövőben megnézzükI De mit ád a vélet­len? Beszállunk a vo­natról. s mintha a fe­jembe látott volna, mellém szegődik az iménti panaszkodóval egy vállalatnál dolgozó útitársam: — Hallotta azt a so- oánkodást? Nem is ér­tem, hogy nem szé- gyenli magát! — Ki? — Hát az a férfi, aki szemben ült ma­gával, az a motoros. Nem is értem, miért lőtt most vonattal- Tudja, miért van min­dig baj a motorkilo­méter elszámolásával? A vállalatnál már min­denki ismeri. hogy nem a munkáért töri magát annyira hanem egy fiatal lányért. Azért marad itt estén­ként!. .. Szegény fele­sége, meg a szép két családja! Ügy hallot­tam. ott is akarja hagy­ni őket... A váratlan fordulat megdöbbentett. Erre igazán nem számítot­tam. S én még hogy megsajnáltam szegényt Ügy látszik, nem szol­gált rá sem a részvét­re, sem a vállalati tá­mogatásra, sőt... Egy kis fejmosásra, őszinte és kötetlen be­szélgetésre inkább- De talán ez inkább azok­nak a mindezt jól tu­dó és ismerő kollégák­nak — s a vállalat ve­zetőinek a feladata. —y —n. mintákkal!. Ménes kenderből 3 1500 forint. Tüllhímzett kéri munka 1200 forint. Ilyen drága áron nehezen ta­lál vevőre az új termék — je­gyezzük meg nyomban. — Nem ár ez, hanem díj — közli nevetve az elnök. — A kéziipari szövetkezetek áru­minta bemutatóján első díjat nyertünk ezzel a gyerekjáték­kal. a kenderből ké'ziTt ala­kítható csikóval. Tüllhímzésű kézimunkáinkat pedig második díjjal jutalmazták. Gyártásukra felkészültünk. Várjuk a keres­kedelem rendelését. Termelésünknek persze csak kis részét képezik ezek az új gyártmányok — folytatja ké­sőbb —, hiszen az idén a hím­zett lányka és bébi ruhákból, kézimunkákból és kötött áruk­ból 6 millió forint a termelési tervünk. Ennek a s^k árunrk 'dón már várhatólag több mint a fele exportcélokat szolgál. Tokió lakossága Tokió. 1962. december 1-re a japán főváros lakosság» elérte a tízmillió 210 000 főt. A tokiói városi statisztikai hivatni ie- lentése szerint a főváros lakos­sága 1962-ben majdnem 250 000 fővel növekedett.

Next

/
Thumbnails
Contents