Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

i. oldal Í963. Január M, szerda Központi hazafias junta vette át a Salazar-diktatúra elleni harc irányítását r BERLIN. (MTI) A TÖBB MINT száz eszten­dős német forradalmi munkás­mozgalom nagy eseménye, a Né­met Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa kedden reggel a berlini Werner-Seelenbinder- Háll-bam megkezdődött. A ha­talmas termet zsúfolásig meg­töltötte az 1,6 milliós párttagsá­got képviselő 2300 küldött, vala­mint a kongresszus külföldi és hazai vendégei és a világ min­den tájáról egybegyűlt újság­írók­Pontban 9 órakor felcsattant a taps: beléptek a terembe a testvérpártok küldöttségének tagjai, élükön N. Sz. Hruscsov- val, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkárával, majd a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjai, élükön Walter Ulbrichttal, az NSZEP Központi Bizottságának első titkárával. A kongresszusi küldöttek nagy tapssal fogadták a régóta betegeskedő Otto Gro- tewohlt, az NDK miniszterelnö- két Á PART KONGRESSZUST Walter Ulbricht nyitotta meg. Ezután a pártkongresszus sor­ban köszöntötte a testvérpártok küldöttségeit. A kongresszuson 70 kommunista és munkáspárt képviselteti magát. A pártkongresszus megválasz­tottá a különböző bizottságokat és elfogadta a következő napi­rendet: 1. A pártkongresszus szerve­zeti kérdésé, 2. A Központi Bizottság és a központi revíziós bizottság je­lentése a pártkongresszusnak, (mindkét jelentést a küldöttek írásban megkapták); 3. „A szocializmus program­ja és a Német Szocialista Egy­ségpárt történelmi feladatai.” Előadó: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára. 4. Vita az írásban előterjesz­tett javaslatokról, a párt ko­rábban nyilvánosságra hozott programtervezetéről és Walter Ulbricht referátumáról. 3. „A Német Szocialista Egy- eégpárt szervezeti szabályzata.” Előadó: Erich Honecker, a Po­litikai Bizottság tagja. 1-6. Vita a szervezeti szabály­zatról. 7, Javaslatok, a kongresszusi bizottságok jelentései és a hatá­rozat megfogalmazása. 8. A vezető pártszervek meg­választása. WALTER ULBRICHT 9 óra 45 perckor kezdett hozzá refe­rátumának elmondásához. Hang­súlyozta. hogy a párt program­tervezete fölött az elmúlt hetek­ben szenvedélyes vita folyt az NDK dolgozói között, és a ter­vezethez számos értékes javas­lat, hozzászólás hangzott el. — A pártprogram egyik leg­lényegesebb megállapítása — mondotta —, hogy az uj kor­szak: a szocializmus korszaka Németországban is elkezdődött- Kizsákmányolás és szolgaság nélkül, szabad társadalomban él már a németség egy része. Walter Ulbricht hangsúlyozta, bogy a szocializmus építéséhez a gazdasági feladatok megoldá­sának az emberek nevelésével teljes egységben kell folynia. A szocializmus építésének útjában nehézségek és akadályok is van­nak és ezeket csak úgy lehet legyőzni, ha minden dolgozó együtt töri a fejét azon, hogvan lehet előbbre jutni. Walter Ulb­richt ezután a nemzetközi hely­zet értékelésére tért át. Walter Ulbricht a mai nem­zetközi helyzetet értékelve meg­állapította. hogy az utóbbi évek fejleményei igazolták a 91 kom­munista és munkáspárt 1960. évi tanácskozásán tett megállapítá­sok helyességét: az imperializ­mus megszűnt a döntő erő lenni a „világban, az emberi társada­lom fejlődésének fő tartalmát, Megnyílt a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa csov elvtárs maga fog tájékoz­tatni. Készek vagyunk — hang­súlyozta — tekintetbe venni azt, hogy a nyugati hatalmak olda­lán Nyugat-Berlinnel kapcsolat­ban szerepet játszanak bizonyos tekintélymegőrzésd szempontok. Hajlandók vagyunk ezért a hely­zet rendezésének lépésről lépés­re történő mérlegelésére, Nyu- gat-Berlinnek szabad, békesze­rető, semleges várossá való át­alakításánál. A probléma békés rendezése érdekében hajlandók vagyunk azt a javaslatot is mér­legelni, hogy Nyugat-Berlinben a NATO zászlaját a jövőben az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek zászlajával cseréljék fel és hogy az ENSZ ott bizonyos nem­zetközi kötelezettségeket és funkciókat átvegyen. Beszéde to. vábbi részében Walter Ulbricht sorra vette az NDK nemzetközi politikájának főbb elveit. Az Humainité beszámol arról, hogy Salazar antifasiszta ellen­zékének képviselői — a kato­likus mozgalom, a szocialista párt és a kommunista párt kül­döttei — 1962. december 19-e és 21-e között „valahol Európában” közös tanácskozást tartottak, amelyen elhatározták, megszi­lárdítják a hazafias nemzeti fel­szabadító front egységét. A Sa­lazar-diktatúra elleni harc irá­nyítását Portugáliában és az or­A SZOVJET PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG HANOI TÁRGYALÁSAI Hanoi. A Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának küldöttsége, ame­lyet Jurij Andropov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára, a Szövetségi Tanács külügyi bi­zottságának tagja vezet, Hanoi­ban hétfőn tanácskozott Truong Chinh-nel. a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nemzetgyű­lése állandó bizottságának el­nökével és a bizottság tagjai­val. A meleg és baráti légkör­ben lezajlott tanácskozáson a két országot kölcsönösen ér­deklő kérdéseket vitatták meg. MEGDÖBBENTŐ JELENTÉS AZ ANGOL ISKOLÁKRÓL London. Az Angol Pedagógus Szövetség körkérdést intézett az elemi- és középiskolai tanárok­hoz. Válaszaik alapján ,’elentést készített, s ez megdöbbentő helyzetre vet fényt. A jelentés adatai szerint minden hatodik 'skola épülete több mint 100 éves. Vannak olyan iskolaépü­letek, amelyeket a hatóságok 10—20 évvel ezelőtt lebontásra ítélitek. Számos iskola épülete szág határain kívül egy „köz­ponti hazafias junta” vette át. Az értekezleten hozott határo­zat megállapítja, hogy Portugá­liában a munkásság és a pa­rasztság körében, a szakszerve­zetek és a diákság soraiban fo­kozódik a harc a fasiszta terror ellen. A konferencia résztvevői ki­emelik, hogy Portugáliát csak a Salazar-rendszer elsöprése ment­heti meg a katasztrófától. dülledező, piszkos, a tetők lyu­kasak. a falakon lecsurog az esővíz — jelentették az igazga­tók. Az iskolák 43 százalékában a W. C. épületen kívül van, 25 százalékában nincs vízvezeték. A Daily Mail vezércikkében hibáztatja a kormányt, mert az 1961. évi hiteümegszcrítások kapcsán csökkentette a közok­tatási költségvetést. LAOSZI MINISZTERT AN ACS Peking. Mint az Űj Kína hír- ügynökség jelenti, az ideiglenes laoszi nemzeti égységkormány nemrég Vientianeben minisz­tertanácsot tartott. Értesülések szerint ezen további haladást értek el olyan fontos kérdések megoldásával kapcsolatban, mint a fegyveres erők és a rendőrség egyesítése, a pénz egységesítése, az egységes költ­ségvetés összeállítása. Meg­egyeztek annak a kormánykül­döttségnek az összetételében, amely hamarosan felkeresi a laoszi kérdés rendezésével kap­csolatban megtartott genfi ta­nácskozáson részt vett országo­kat. A küldöttséget Souvanna Phouma miniszterelnök vezeti majd és együtt utazik vele Vatthana laoszi király is. JUGOSZLÁV FIZIKUSOK DUBNÁBAN Moszkva- A Szovjetunióba« tartózkodó jugoszláv atomfizi­kusok ellátogattak a Moszkva mellett levő Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetbe. A tudó­sokat Serban Titeica akadémi­kus (Román Népköztársaság); az intézet igazgatóhelyettese fogadta. A szakemberek megte­kintették az intézet laborató­riumát. < A FRANCIA BEK ETÁN ÁCS FELHÍVÁSA Párizs. A francia országos bé­ketanács Párizsban tartott ülé­sén meghatározta a békemoz­galom feladatait és felhívással fordult a közvéleményhez a leszerelés kérdésében. A nyi­latkozat rámutat: a kubai kompromisszum lehetővé tette; hogy az emberiség elkerülje a háborút. A veszély azonban nem múlt el. Ezt bizonyítja az atlanti szövetségesek között az atomfegyverek kérdésében fel­merült vita is. Nem az a kér­dés, hogy Skybolt, Polaris-ra- kétá, Mirage—4, vagy az atom- tcngcralattjárók között válasz* szunk, hanem a probléma így vetődik fel: béke, vagy háború. Az egyetlen megoldás a lesze­relés — hangoztatja a nyilat­kozat. BANDAR AN A1KE ASSZONY BEFEJEZTE TAN ACSKOZÄS AIT ŰJ-DELHIBEN Üj Delhi Bandaranaike asz* szony, ceyloni miniszterelnök kedden Delhiből Bombayn át repülőgéppel hazaindult. A cey­loni miniszterelnök a Colombo* értekezlet több tagállamának képviselőjével együtt négyna­pos tanácskozást folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel az indiai—kínai határvita meg­oldását célzó colomboi javasla­tokról. DECEMBER 8-A ÖTA TART A NEW YORK-I NYOMDÁSZOK SZTRÁJKJA A béremelésért és nagyobb fizetett szabadságért harcoló New York-i nyomdászok sztrájkja'sok lap megjelenését megbéní­totta. A képen: sztrájkőrség a „New York Herald Tribune” épü­lete előtt. A* elnök nemet mond Kongói fejlemények Megoldódik a lógói válság? „SZAMUNKRA nem aktuális” — ezekkel a szavakkal utasította vissza hétfői sajtókon- ' ferenciáján de Gaulle Kennedy amerikai elnök­nek a Polaris rakéták szállítására tett ajánlatát. A nyugati diplomáciában tehát egyre gyűrűznek az új amerikai politika keltette hullámok: Ken- nedynek az a látható eltökéltsége, hogy meg­erősíti Amerika vezető szerepét, elsősorban a párizsi Elysée palotában talált ellenzőre. De Gaulle végcélja homlokegyenest ellentmond az amerikai elnök elgondolásának. Szerinte Nyu­gat egységes politikáját három egyenrangú tag­ból álló triumvirátus (amerikai, angol, francia) szabná meg. Kennedvnek a nassaui tárgyaláso­kon sikerült meggyőznie Macmillan angol mi­niszterelnököt, mondjon le az önálló angol atom­haderő fenntartásáról, de Gaulle viszont most nyilvánosan is elutasította az amerikai javasla­tot, amelv szerint Franciaország is kaohatna az angolok által kényszerből elfogadott Polaris ra­kétákból, ha lemond önálló atomhaderejéről. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy miközben de Gaulle a sajtókonferencián szónokolt Ade­nauer kancellár láthatóan nagy érdeklődést ta­núsított az ott tartózkodó Ball. amerikai részről történt ajánlata iránt, s ez ellentmondani lát­szik a Párizs—Bonn tengelynek, másfelől vi­szont elárulta a nyugatnemetek mohoságat. akik a NATO-n belül még a közösködést is vallalva, mihamarabb a tömegpusztító fegyverek birtoká­ba szeretnének jutni. liven körülmények között „atomvitá” várható de Gaulle és Adenauer kü­szöbönálló megbeszélésein, de még Angliának a közös niachoz való csatlakozása ügvében is adód­hatnak legalább árnyalatnyi nézeteltérések, hi­szen de Gaulle az említett nyilatkozatban síkra­jzán Anslia közös piaci fe1 vétele ellen is. Az agg francia elnök szavai hallatlan megrökönyödést keltettek Washingtonban és Brüsszelben, páni­kot és dühöt váltottak ki Londonban. Hivatalo­san még nem kommentálták de Gaulle nyilat­kozatát. de várható, hogy a NATO-ban érdekelt fővárosokban élénk diplomáciai tevékenység in­dul. Az életre-halálra közosniac-oárti Dailv Mail például megállapítja, hogy ha csak az utol­E6Y NAP A KÜLPOLITIKÁBAN só pillanatban valami csoda nem történik, nem nyílik meg újra a közös piac kapuja Anglia előtt, hiszen de Gaulle kijelentette, nem tetszik neki az így alaposan felhíguló gazdasági közös- ködés, amelyben lényegében Anglia az ameri­kai érdekek burkolt behatolását fedezné. KEDDEN DÉLELŐTT tömegtüntetés volt Leo- poldville-ben a brit nagykövetség épülete előtt, a város főútvonalain. A felvonulók feliratai az angol kormány katangai politikája ellen tilta­koztak. sőt a tüntetők megtámadták a követség épületét is, megszállták a földszinten levő iro­dákat. A helyszínre siető Gardiner, az ENSZ kongói főmegbízottja vetett véget nagy nehezen, erős karhatalmi segítséggel körülzárt brit kö­vetség elleni tüntetésnek. Rendkívül jellemző, hogy a tüntetők fékevesztett módon szidalmaz­ták Csombét, az árulót támogató Macmillant és szövetségeseit. A LOMÉ-I RÄD10 hétfői közleménye szerint a Togóban jelenleg hatalmon levő katonai bi­zottság felszólította Nicolas Grumtzkv volt mi­niszterelnököt. aki a vasárnapi államcsínyig Bahomeyben élt száműzetésben, hogy alakítson ideiglenes kormányt. Egyidejűig cáfolták azo­kat a híreket, hogy a katonai bizottság tagjai között ellentétek lennének az új kormány veze­tőjének személye tekintetében. Az AFP szerint Grunitzkv már meg is érkezett togói területre, ahol a katonák nagy lelkesedéssel fogadták. A Dshomeyből visszatért politikus, aki korábban egvszer már betöltötte a miniszterelnöki tisztet, kijelentette, hogv az a kívánsága, minél hama­rabb megalakuljon a valamennyi togói érdeket szolgáló új kormány. Egv másik emigráns po­litikus is hazatért, aki Ghánában élt száműze­tésben. Érdekes módon kommentálta a togói fel­kelést Paul Darboux Dahomey kereskedelemügyi minisztere, akit kormánya a vasárnapi togói puccs után küldött az országba. Kijelentette, meggyőződött arról hogv a felkelést nem kül­földről szftot+ák, hanem az valódi nemzeti moz­galom. A miniszter derülá+óan nyilatkozott az ideiglenes to«ói kormány gyom megalakulásának valószínűségéről. fő irányát és alapvető sajátossá­gait a jelenlegi korszakban első­sorban a Szovjetunió sikerei, a szocialista világrendszer és azok az erők határozzák meg, ame­lyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakítá­sáért harcolnak. A német kér­désről szólva elmondotta, hogy a világ népeit mélységesen ag­gasztja a bonni kormány re- vans-politikája és az a tény, hogy a nyugatnémet revansvá- gyók az atomfegyverek beveté­sénél közreműködési jogot kö­vetelnek. Felvetette Walter Ulb­richt a kérdést, vajon jelenleg megvannak-e a feltételek ahhoz, hogy megegyezés történhessen a német kérdés békés rendezésére. „A SZOVJETUNIÓ és az USA között már régóta tartó tárgya­lások — mondotta — bizonyos eredményekre vezettek, melyek­ről bennünket bizonyára Hrus­

Next

/
Thumbnails
Contents