Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-16 / 12. szám
1963. január lß, szerda 3. oldal Négy esztendő mérlege Megyénk országgyűlési képviselőinek munkása a parlamentben és a választókerületekben Ha az elmúlt négy év után mérlegre tesszük országgyűlési képviselőink tevékenységét, megállapíthatjuk, kevés ország- gyűlés végzett olyan eredményes munkát, mint a mostani. Működése alatt történelmi jelentőségű változások mentek végbe hazánkban. Többek között befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a szocializmus alapjainak lerakását. Nem egy olyan törvényt alkotott az 1958-ban megválasztott parlamentünk, amelyek évtizedek, évszázadok mulasztásait pótolták. Megyénk képviselői — szám szerint tizenkilencen — tevékenyen részt vettek a parlament munkájában. Felszólalásaikkal, interpellációikkal, alkotóan járultak hozzá az ország ügyeinek intézéséhez. Nemzetközi kapcsolataink erősítéséből is kivették a részüket. Egyik képviselőnk tagja volt a Szovjetunióban, egy másik a Romániában járt parlamenti küldöttségnek. Ugyanakkor választottaink híven képviselték szűkebb hazánk — Bács-Kiskun megye — választópolgárainak érdekeit. Emiéi esete* felszólalások Sárosi György képviselőnk a második ötéves népgazdasági tervtörvényvitájában a szőlő- és gyümölcstelepítés Bács megyei lehetőségeiről beszélt. E felszólalásnak nem kis része volt abban, hogy megyénkben az ötéves terv idején — országos viszonylatban is jelentős területen — 45 ezer hold szőlőt és 30 ezer hold gyümölcsöst telepíthetünk. Mészöly Gyula egy ízben a mezőgazdasági szakoktatás jelentőségével foglalkozott. Azóta megyénkben is létesült felsőfokú mezőgazdasági technikum és jó néhány községünkben megszervezték a mezőgazdasági technikumok kihelyezett osztályait. Emlékezetes Molnár Frigyes felszólalása a nemzetközi helyzet értékelésével kapcsolatban. Pan- kovits Józsefné megyénk lakosságának békeharcát ismertette. Ezenkívül országgyűlési képviselőink számos emlékezetes felszólalását említhetnénk meg. Képviselőink aktív munkát végeztek az országgyűlés munkaügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi, szociális-egészségügyi, terv-költségvetési, ipari, építésügyi stb. állandó bizottságaiban. Ezek a bizottságok több mint 1300 javaslatot terjesztettek az ülésszakok plénuma elé. Országgyűlési képviselőink nagy része nap mint nap ott látható a lakosság között, maga is ugyanúgy él, dolgozik, mint választói. Vannak képviselőink, akik a fővárosban laknak, de fontos vezető funkciójuk betöltése mellett egy pillanatra sem feledkeznek meg a választók bizalmáról. A választókerületben Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, emellett r ég egyetemi rektor, nagy elfoglaltsága ellenére is tudott időt szakítani arra, hogy rendszeresen meglátogassa választóit, hasznos tanácsokat adjon a népfront-vezetőknek, aktíváknak és segítséget nyújtson megyénk kulturális fejlődéséhez Nyers Rezső miniszteri teendői mellett is módot talált arra, hogy rendszeresen eljárjon a dunavecsei járás községeibe választói közé, s a járás vezetőivel tanácskozzon a különböző problémák megoldásáról. Szeretettel gondolnak megyénk választópolgárai Révész Géza képviselőnkre — most moszkvai nagykövet —, aki honvédelmi minisztersége idején néhány katonai épület átadásával több ipartelep létesítését tette lehetővé. Avagy volt-e példa arra a régi világban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a falu ügyeivel törődjön? Erdei Ferenc képviselőnk — a mostani főtitkár — tudományosan foglalkozik megyénk egyik fő problémájával, a homoki gazdálkodás fejlesztésével, s már eddig is igen hasznos szaktanácsokat adott. 60 ezren a képviselői beszámolókon A fontosabb törvények helyes megalkotása érdekében képviselőink sűrűn tanácskoznak választóikkal. Milliók vitatták meg például annak idején az oktatási reformot, a második ötéves teívet, mielőtt törvénybe iktatták volna. És ugyanez érvényesült a többi törvény előkészítésénél is. Képviselőink tevékenységük jó részét a választókerületükben végzik. Beszámolóikon az elmúlt négy év alatt több mint 60 ezer ember vett részt. Tájékoztatták a lakosságot az országgyűlés munkájáról, az új törvényekről, a bel- és külpolitikai helyzetről. Beszélgettek a dolgozó parasztokkal a meFolyik a szemle A Tenyészállatforgalmd Gazdasági iroda megyei kirendeltsége nemrégiben szemlét tartott a tenyészállatok felett. Páhiban többek között Molnár Ferenc szövetkezeti gazda is felvezette tízhónapos tenyészbikáját. A kirendeltség felvásárlója. Janisa Antal és Jakab Ágoston szakelőadó bírálta felül a bikát küllem, súly és egyéb tenyésztési szempontok figyelembevételével. Ha az állatot a követelményeknek megfelelően nevelték és a maximális 100 pontszámból legalább 85-öt elér a bírálat alkalmával, gazdája közel 30 ezer forintot kap érte. zőgazdaság szocialista átszervezése idején, s most sűrűn ellátogatnak a termelőszövetkezetekbe. Ezenkívül részt vettek különböző gyűléseken, ünnepségeken. Fogadónapjaikon számos egyéni és közérdekű ügyet intéztek el. Bács-Kiskun megye egy országgyűlési választókerületet alkot, amelynek, mint említettük, tizenkilenc képviselője van. Rendszeresen ülésezik a megyei képviselőcsoport, amely kollektív testületként működik. Sok fontos, megyére vonatkozó ügyet vitattak meg. Az adott szó betel [esed tt Űj választásokra készülünk, képviselőink mandátuma lejárt. Mielőtt azonban távoznának, megköszönjük, hogy jól képviselték megyénk és a egész ország népének érdekeit. Az elmúlt négy év alatt közel 300 millió forinttal növekedtek megyénk évi beruházásai, amelynek mintegy felét a mezőgazdaság fejlesztésére fordítottunk. Hat i fővárosi üzemet telepítettek városainkba, községeinkbe, 27 tanácsi vállalat létesült, s hatezerrel növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. Nehéz lenne most minden ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, kulturális és kommunális létesítményt felsorolni, amellyel 1958 óta gazdagabbak lettünk. Adott szavukat tehát teljesítették, sőt, túlteljesítették, a munka parlamentjének most távozó tagjai. Reméljük, többségüket viszontlátjuk az új ország- gyűlésben. Nagy Ottó ooooooooooooa Rátermettség (M. L.) Ezen a héten megkezdődtek a választásokat előkészítő jelölő gyűlések. Naponta találkoznak szerte a megyében az emberekkel a Ha- . zafias Népfront jelöltjei, akik az országgyűlésben vagy a helyi tanácsokban a következő négy év alatt választóik érdekeit képviselik, az ország, a megye, vagy valamely járás, község életét felelősséggel irányítják. Aki figyelemmel kíséri az újságokban a jelölő gyűlésekről szóló híradásokat, megfigyelhette máris, hogy a jelöltek egy része ismert nevű régi közéleti személyiség, képviselő, tanácstag. De igen sok közöttük az új név viselője is; olyanok, akiket a közéletben most ismerünk meg. bár szűkebb körben, a munkahelyükön, vagy a szakmájukban ugyan már bizonyos hírnévnek örvendenek, megbecsülést vívtak ki maguknak jó munkájukkal. Az is megfigyelhető. hogy igen sokan kerülnek a választási listákra ezeken a gyűléseken az értelmiségiek közül. Pártunk VIII. kongresszusán világosan megfogalmazva hangzott el az elv: „A szocializmus teljes felépítése művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel, akik a termelőmunka mellett társadalmunk irányításának is cselekvő résztvevői.” Az elv valóra váltásának most fontos és szembetűnő állomásához érkeztünk. A választásokon nem csupán új vezető testületeket kell kijelölnünk a következő négy esztendőre, hanem olyan testületeket kell létrehoznunk, amelyek megfelelnek az országunk életében bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásoknak. Mind több értelmiségi kerül tehát soraikba, mert egyrészt hazánk lakossága egyre műveltebb, egyre több embernek van meg a középiskolai és felsőfokú végzettsége, másrészt viszont magas színvonalú szakképzettséget kíván gazdasági életünk. rátermett, képzett vezetésre van tehát szükség é gazdasági életre épülő közéletünkben is. Természetesen nem új felismerés ez, s nem is most szerzünk neki érvényt, először. A Kiskőrösi Járási Tanács 36 tagja közül például a múlt választások előtt hétnek volt meg a középiskolája és hat tanácstagnak mindössze hat általánosa volt. A jelenlegi tanácsnak már kilenc egyetemet végzett tagja van, 17 közöttük a középiskolai végzettségű, a többi tíznek is megvan a nyolc általánosa. Mindez a változás úgy következett be, hogy a tanácstagok több mint fele hivatalában maradt az előző választásokon. Jó példája ez tehát annak, hogy a tanulás szükségét nem most ismertük fel. illetve a képzett emberek bevonását a vezető szervekbe nem most kezdtük el. Most azonban az eddigieknél is határozottabban szerzünk érvényt ennek az elvnek, ahogyan a kongresszus határozata kitűzte, s ahogyan a mostani jelölő gyűlések tapasztalatai bizonyítják. A rátermettség és a szorgalom elismerése ez, a becsülettel végzett eredményes munkáé. Egyúttal pedig csatasorba állítása is ezeknek az emberi értékeknek, amelyeken társadalmunk nyugszik. Elégedett szövetkezeti gazdák Zárszámadás előtt a esátaljai Uj Tavasziban Stark Adómnak, a esátaljai Üj Tavasz főkönyvelőjének íróasztalán hatalmas papírhalmaz tornyosul. — Most értünk a zárszámadási előkészületek legnehezebb szakaszába — tájékoztat. — A leltár adatait egyeztetjük a könyveléssel. Ilyenkor egész éves munkájából vizsgázik a főkönyvelő. Ám az izgalomra nincs ok. Már most megállapítható ugyanis, hogy tavaly 2 millió forinttal gyarapodott a közös vagyon. Gépek, istállók, épületek, termények, állatok — íme ezeken mérhető le a gazdagodás. És a 40 forintot érő munkaegységen. (Tavaly 35 forintot osztottak.) S amellett már tartalékolnak Is. Szilárd az alap, melyre az idei gazdálkodás épülUgyanannyi munkává! — nagyobb jövedelem Nemcsak a főkönyvelő nyugtázza ezt örömmel, hanem a szövetkezet mindegyik gazdája. S ennek tudatában kérdezzük meg tőlük: mit várnak a közelgő zárszámadástól? Egyik idősebb gazda, a szőlészeti brigádban dolgozó Vámosi János így válaszol: — Több mint 700 munkaegységem van. Ügy tudom, 30 forintot kapunk készpénzben munkaegységenként. A többit terményben. Előleget csak egyszer vettem fel a múlt. évben. Nem volt szükségem többre. — És mennyit dolgozott? — Sokat, de nem többet, mint az 1961. évben. Tavaly még sokat dolgoztunk az elhanyagolt szőlő felújításán, rendbetételén, de a derekas munka hatása megmutatkozik az eredményekben. — Szeret a szőlőiben tevékenykedni? — Óh, hogyne! Nagyon. Azért is jelentkeztem ebbe a brigádba. De ha ott nincs munka, a szántófölden is megtalálom a tennivalót. Egy év múlva már 50 forint Állítását máris igenlően bizonyítja Stehr István, a növény- termesztési brigád vezető. Jól ismeri a brigádját, hiszen már két éve a „szántóföldek parancsnoka.” ö is megelégedett a jövedelemmel- Gondolatai már egy évvel előbbre járnak, amikor így nyilatkozik: — Ha az idén is úgy dolgozunk, mint tavaly, akkor biztosak lehetünk, hogy 50 forintot ér majd egy munkaegység. Mi a brigádban ezért megteszünk mindent, s bár a munkafegyelemmel nem volt különösebb gond, azt tovább erősítjük az idén. A szövetkezet vezetésének azonban még egységesebbnek kell lennie, mint eddig. Sok nyugdíjasa van a közös gazdaságnak. Erejükhöz mérten ők is szívesen dolgoznak azért, hogy minden „flottul” menjen a szövetkezetben. Közülük Lovász Imrével beszélgetünk. — Százhatvan munkaegységem van — mondja. — Jól jön a járadék mellé. A tsz-vezetők gondoskodnak arról, hogy esetenként könnyebb munkát adjanak, amit el tudok én is végezni. Sokat voltam tűz- és éjjeli őrségben, de a kapások művelésében is részt vettem. Hat erőgépe van a szövetkezeti gazdaságnak. Hozzájuk jól képzett, szorgalmas traktoros brigádja. Nagyrészt fiatalok a „vasparipák megnyergel®”. Hajdú Jenő is közéjük tartozik- Ő már majd egy évtizede traktoros. — A szövetkezetben csak két éve dolgozom — egészíti ki a róla hallottakat — Azelőtt gépállomáson voltam. Átjöttem azonban ide, hiszen több a jövedelmem. meg aztán itthon vagyok, nem kell átjárnom a szomszédos községek határába. Ha a közös érdeke kívánja Majdnem 800 a munkaegységednek a száma. Szép summa üti majd markát a zárszámadás, kor. Igaz, megdolgozott érte. Jórészt nyújtott műszakban szántott. Részt vett a szállítás munkájában is, amikor nincs se ünnep, se vasárnap. Karácsony első napján is egész nap a műtrágyát hordta a vasútállomásról. — A közös érdekében meg kellett tennem — vallja meggyőződéssel. — Ha fekbért kell fizetni, akkor a mi jövedelmünk is kisebb. Az idén is sok tennivaló hárul r traktorosokra. Munkájukat könnyíti azonban, hogy teljesen táblás!tott a közös terület- Ha a traktoros „beáll” egy 60 holdas táblába, ka sem kell jönnie, míg az egészet meg nem forgatta. Három űj gépet kap ebben az évben a szövetkezet Azonkívül vesznek egy lánctalpast is. De Hajdú Jenő továbbra is ragaszkodik a „jó öreg” Szuper Zetor-jához. — Ezt az évet még kihúzom vele — mondja. ... Derűsek, magabiztosak s.% Űj Tavasz Tsz gazdái a zárszámadás előtt. Nem ok nélküL Hatvani Dániel
